Heves Megyei Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-28-29 / 303. szám

MEGYEI KÖRKÉP 3 HÍRLAP, 1991. december 28-29., szombat—vasárnap Görög katolikus szentmise Egerben, a kórház Szent An- na-kápolnájában holnap, vasár­nap délután 4 órától görög kato­likus szentmisét tartanak. Várják az érdeklődőket. Óévbűcsüztató — Hevesen December 30-án — hétfőn — 20 órától, 31-én hajnali 2 óráig óévbúcsúztatót tartanak Heve­sen, a művelődési központban. Lesz rock and roll-parti, nosztal­giaest, amelyen fellép a népszerű Komár László, valamint a Mam­bo Como zenekar is. Az érdeklő­dők számára táncversenyt is ren­deznek, majd a „buli” csúcs­pontján megválasztják a bálki­rálynőt is. Diákírók, diákköltők találkozója Ebben az esztendőben is meg­tartják Sárváron a diákírók és diákköltők országos találkozó­ját. A középiskolások számára rendezett irodalmi fórum ezúttal április 9-től 12-ig várja a fiatal al­kotókat. Hogy kik juthatnak el, azt a pályázatok színvonala alap­ján szakértő zsűri dönti majd el. Pályázni lehet műfaji és tartalmi megkötés nélkül, vers, próza, ta­nulmány, riport és műfordítás kategóriában. A lehetőleg gép­pel írt műveket január 15-ig kell eljuttatni a következő címre: írók Szakszervezete, 1068 Buda­pest, Gorkij fasor 38. Lutra-klub és vizsgabál Ma délután 2 órától a Forrás Gyermek-Szabadidőközpont­ban Egerben a „lutrás” korosz­tályt várják csereberére. Délután 5 órakor tartják a haladó társas­tánc-tanfolyam vizsgabálját. Hétfőn délután 5 órától csak ál­talános iskolásoknak lesz diszkó a Forrásban. A szünidei Gara­bonciás-napokon 9 és 16 óra kö­zött különféle kézműves foglala­tosságok várják a gyerekeket. Ma tűzzománckészítés, decem­ber 30-án hétfőn túra, január 2-án csütörtökön bőrműves fog­lalkozás, pénteken pedig agya­gozás lesz. Anna néni sikere Annak idején közzétettük a paraszti önéletíró pályázat felhí­vását. Nos, azóta lezajlott a pá­lyázat. Heves megyei siker is szü­letett: a gyöngyösi He Idák Ist­vánná (közismertebb nevén An­na néni) Nehéz élet, emberi élet című írásával ötödik drjat nyert a pályázat meghirdetőjétől, a La­kitelek Alapítványtól. A 85 éves asszony most is fáradhatatlan, és az Egri Gyermekváros fiataljai­nak szeretne nyaralóhelyet épít­tetni az alapítvány közreműkö­désével — Mátraszentimrén. A postáról — a miskolci rádióban A miskolci rádió december 30-i, hétfő reggeli műsorának vendége lesz Kertész István, a Miskolci Postaigazgatóság igaz­gatója. A hallgatók a 45-510-es telefonon, az adás időpontjában tehetnek fel kérdéseket a levél- és pénzküldeményekkel, a hír- lapteijesztéssel és a nyugdíj kéz­besítéssel kapcsolatban. A mű­sor készítői várják a hallgatók te­lefonjait hétfőn reggel 6 és 8 óra között. Régi idők mozija A régi egri Bródy moziban megnyitott új szórakoztató köz­pont, a Katedrái Stúdió fergete­ges szórakozást ígér az év végére: Régi idők moziját, élő zenével fűszerezve. A szervezők szerint lesz ragtime, tombola, divatbe­mutató, lézerbemutató, és ter­mészetesen táncolni is lehet majd. S mindez december 31-én, az esztendő utolsó napján. A programok már 15 órától kez­dődnek, s egészen hajnali 4-ig tartanak. A tűrhetetlen és kezelhetetlen állapotok miatt Lengyelpiaci csiki-csuki Gyöngyösön Határozott és egyértelmű döntés született Gyöngyösön az úgynevezett „lengyelpiac” ügyé­ben. Keresztes György polgár- mester, dr. Fridrik József rendőr- kapitány és dr. Mózer A Ibert vá­rosi tiszti főorvos a vám- és pénz­ügyőrséggel közösen úgy dön­töttek, hogy 1992. január 1-jétől bezárják a Than Károly utcában, a Kertmozi területén működő pi­acot. Ezt az indokolja, hogy a környéken tűrhetetlen és kezel­hetetlen közbiztonsági és köz­egészségügyi állapotok alakul­tak ki. Ezzel egy időben Gyöngyös önkormányzata az Egri út 28. szám alatt ideiglenes használt- cikk-piacot nyit, melyet a vállal­kozói engedéllyel rendelkező árusok vehetnek igénybe. Ez fe­dett, zárt csarnokban biztosít vá­sárlási lehetőséget. A január 1-jétől debütáló használtcikk- piacon — a hatályos jogszabá­lyok szerint — ugyancsak tilos a palackozott és kimért szeszes ita­lok, dohányáruk, élelmiszerek, gyógyszerek, gyógyászati eszkö­zök árusítása, fegyverek, lősze­rek, pirotechnikai készítmények, nemesfémek és szexuális áruk forgalmazása. A lengyelpiaci „csiki-csuki- val” egyidejűleg a pénteki ipar­cikkpiac is új helyre költözik. A vásározó kereskedők a Főnix Áruház (a zsidótemplom) nagy­parkolójában állíthatják fel sát­raikat. Januártól minden bizony­nyal sikerül ennek a piacköltö­zésnek is érvényt szerezni Gyön­gyösön, mert már egyszer meg­hiúsult. Arról, hogy a döntéseket hogyan és milyen eszközökkel tudja végrehajtani a városüze­meltetési igazgatóság, Szilágyi A ttila igazgatót is megkérdeztük. Annál is inkább, mert félő, hogy a város különböző pontjain, akár a Köztársaság téri piacon fel-fel- bukkanhatnak majd a zug­árusok. Amint tőle megtudtuk, naponta folyamatosan ellenőr­zik a használtcikk-piacot, és szi­gorúan csak a vállalkozói enge­déllyel rendelkezők árusíthat­nak. Növelik a közterület-fel­ügyelők létszámát is. Az érdekel­tek korlátozott számban egyéb­ként válthatnak vállalkozói iga­zolványt is, és ennek birtokában — a tiltott áruk kivételével — tör­vényesen árusíthatnak. Január­tól ideiglenesen kerítéselemek­kel bekerítik a Köztársaság téri piacot, sorompó és kapu is lesz ott. Reggel 6-14 óráig lehetséges majd az eladás, utána takaríta­nak. Az elképzelések között sze­repel — ezzel a képviselő-testü­let is foglalkozott legutóbb —, hogy a Patina Rt. (a volt IKV) üzemelteti a piaci és a vásári in­gatlanokat. (korcsog) Irodalom, közélet, szellemi környezetvédelem Megjelent a Hevesi Napló legújabb száma közi Imre és Szabó János versek­kel jelentkezik. Ä külhonban élő Monoszlóy Dezső novellája a Rókafogta csuka, csukafogta róka színvo­nalas krimi. Pécsi István felelős szerkesztő dokumcntumrcgény- részletet közöl, felelevenítve Rá- kosné Ács Klára híres pszichogra- fológus életének fordulóit. Ne- ményi Lili színművésznő kistör- ténete Hunyady Sándor portré­ját vázolja. Víz László elbeszélé­se, A síntörés, humánus töltésű írás. Farkas András a Gárdonyi Géza Színház bemutatóját, Sultz Sándor És a hősök hazatérnek című darabjának előadását érté­keli. Sugár István Bornemissza Gergely diák halálának igaz his­tóriáját rajzolja meg. Patkós Atti­la az alkohol pusztító hatását elemzi, egyben leszoktató gyógymódokat is ajánl. A külső és belső borítók il­lusztrációit Szántó György ké­szítette. Mától megvásárolható az új­ságárusoknál megyénk irodalmi, közművelődési és szellemi kör­nyezetvédő folyóiratának máso­dik száma. A megfontolás nélkül meg­szüntetett Hevesi Szemle értékes örökségét vállaló Hevesi Napló — többek között — reagál az egri önkormányzat kulturális kon­cepciójának megkérdőjelezhető megállapításaira. Páskándi Gé­za, a neves író és költő, a szer­kesztőbizottság tagja levelében a szellemi szuverenitás fontossá­gára hívja fel a figyelmet. A saj­tóorgánum továbbra is taglalja annak a jogszabálysértő meg­hurcoltatásnak az összetevőit, amelynek révén Lövei Gyuláié 1- távolították a Hevesi Középfokú Oktatási Központ igazgatói szé­kéből. Jobbágy Károly, Magyari Barna, Galambost László, Lő- rinczy István, Fajszán Irén, Sár­Bányavízből — ivóvíz Visonta és Detk környékén járva, a külfejtéses bányák tájé­kán, minden arra haladónak fel­tűnnek a víztelenítő kutak, ame­lyekből állandóan folyik avízaz árkokba. — Vajon milyen minőségitek ezek?— kérdeztük Madai Lász­lót, a Mátraaljai Szénbányák fő­geológusát. — Ä kutakból kiemelt víz mi­nősége közel az ivóvízével azo­nos. A kútjaink 40 százaléka ilyet ad, 60 százalékáé pedig a vas- és mangántartalmát tekint­ve emelkedik kissé a szabvány­ban engedélyezett fölé. — Milyen mennyiség kerülhet be a vízelvezető árkokba évente? — Két külfejtéses bányánk van, Bükkábrányban és Vison- tán. A bükkábrányi külfejtésből évente 1,5-2,0 millió köbméter vizet emelünk ki, Visontán ettől jóval nagyobb a volumen, évi 18- 20 millió köbméter víz kerül a felszínre. — Feltétlenül szükség van ilyen mennyiség kiemelésére? — A külfejtéses bányaműve­lésben a gépek mozgására alkal­mas teherbíró munkaszintekre szükség. Mivel a széntelepek fö­lötti tárolórétegek vízzel telítet­tek, az alatta levőkben pedig je­lentős a nyomás, víztelenítenünk kell. Csak annyit termelünk ki, amennyire okvetlenül szükség van, mivel ez jelentős költségté­nyező a vállalatnál. — Vízszegény világunkban kár minden hasznosítatlanul el­folyó köbméterért. Nem lehet fel­használni ezt a nagy mennyiséget valahol? — Bükkábrányban tulajdon­képpen az egész hasznosul, mi­vel egy víztározóba folyik. Vi­sontán a kiemelt mennyiség 15 százalékát ipari vízként használ­ja a Gagarin Hőerőmű, 25 száza­léka a bányaüzem és a hőerőmű ivóvízellátását biztosítja, és a környező községek kistérségi re­gionális vízellátó rendszerét táp­lálja. A gyöngyösi vízmű jelenleg négy víztelenítő kútból kap pót­lást, és 1990-ben elkezdődött egy bányavíz-hasznosítást elő­térbe helyező regionális vízmű építése, amely Visonta, Detk, Ludas, Nagyfüged, Karácsond és Gyöngyös távlati ivóvízellátá­sát hivatott biztosítani. A beru­házás tervezett költsége 134 mil­lió forint, amelyből 118 milliót — tekintettel a víztelenítő tevé­kenységgel okozott károkra — a Mátraaljai Szénbányák fizet. En­nek megvalósulása után a rend­szert a Tárná menti községekben szeretnénk bővíteni. — Tudják biztosítani a vízbá­zis változatlan vízminőségéthosz- szú távon? Hiszen a megnyitott, majd betemetett bányagödrökön át megbontják a vízadó-vízzáró talajrétegek sorát. — Véleményem szerint nem kell tartani a vízminőség romlá­sától. A vízműbe bekapcsolni kí­vánt kutaknál az építéskor a fel­színközeli talajrétegeket eleve kizártuk, és a rendszerhez eleve vastalanítót terveztünk, mivel a környéken a rétegvizek már jó ideje elvasasodtak. — Befolyásolja-e a vállalat felszámolási eljárása a környék vízpótlását célzó további tervei­ket? — Egyelőre inkább jó iránya ba. A bányászati szerkezetátala­kításról szóló kormányrendelet értelmében a bezárt bányák kör­nyezeti hatásainak kárrendezé­sét a Szénbányászati Szerkezetát­alakítási Központ finanszírozza. A mi bezárt Nyugati- és Keleti-I. bányáink vízkárokozó hatása je­lentős volt, és most az annak megfelelő beruházási hányadot a SZESZEK fizeti. (M. G. K.) szórakoztató műsorral Szilveszter az egri városi tévében Az év utolsó napján, 31- én, délután három órától a képernyő elé várja nézőit az Egri Városi Televízió. Az este hétig tartó program bővelkedik majd szórakoz­tató műsorszámokban épp­úgy, mint az alkalomhoz il­lő, bohókás vetélkedők­ben. Az élő adás szerkesztői a gyerekekre és a felnőttekre is gondoltak, ennek megfe­lelően állítottak össze tré­fás játékokat. Lesz olyan vetélkedő, amelynek nem a stúdió ad otthont. Ezek kö­zül is kiemeljük a Sinus-já­tékot, amelyre az adás nap­ján, tehát kedden negyed négytől lehet jelentkezni a helyszínen, vagyis a belvá­rosban található műszaki áruházban. Itt sorsolják ki azt a három játékost, aki megmérkőzik egymással a fődíjért, a Dual kétkazettás rádiós magnóért. A városi tévé szilveszteri műsorának házigazdája Di- manopulu Afrodite és Vár­helyi Dénes lesz. !# é# * Egerben, a Széchenyi utcában a ruhaipari szövetkezet szabóműhelyeit alakították át üzletházzá. Első­sorban a háztartásban nélkülözhetetlen kellékeket lehet ott megvásárolni, de ezentúl italféléket, édes­séget, dohányt, divatos ruhákat is vehetnek az odalátogatók. (Fotó: Szántó György) (Folytatás az 1. oldalról) A bizottság különösen ered­ményesnek tartja azokat a pályá­zatokat, amelyek részleteiben is foglalkoznak a víz minőségével, és javaslatokat adnak a szenny­vízgyűjtés és -tisztítás megoldási módjaira. Jóknak bizonyultak még azok az elképzelések is, amelyek a vízi közlekedés útvo­nalainak, sűrűségének meghatá­rozásánál a hidrológiai adottsá­gokat és a vízhasználati követel­ményeket szintén figyelembe ve­szik. A Heves megyei oldalon Kis­köre üdülőterületétől a partkö­zeiben az üdülőhelyeket is felfű­ző útvonaljavaslat Poroszlóig a sarudi öböl jobb feltárhatóságát, illetve a környezetbarát turizmus igényeit szolgálja, így egyebek mellett a kerékpározást, a lovag­lást, a kocsitúrázást. A pályázatok elsősorban a Ti­sza-tó melletti településeken a helyi adottságokat figyelembe vevő idegenforgalmi fejlesztési program kidolgozását javasolják, így például a telkes üdülőterüle­tek, illetve a hobbi-zártkertek to­vábbi kialakításának leállítását. Vonatkozik ez például a ti­szanánai-dinnyésháti zártkertes részekre. A lakóterületeken a minőségi és a falusi üdülési lehe­tőségek bővítését tartják célsze­rűnek. Ennek keretében javasol­ják, hogy a helyi építészeti érté­kek fokozott felismerése és felér­tékelése, a sajátos települési ar­culat érvényre juttatása kerüljön előtérbe. A bizottság kilenc pályaművet bírált, amelyből négyet díjazott, és három esetében a megvételre is sor került. Százezer forintért megvásárolták a részben egri pá­lyázók munkáját. Ennek építész tervezője Fekete Miklós Árpád, az Egri Városi Főépítészi Iroda dolgozója. A közlekedési és köz­műtervező Dávidházi Péter és Kiss Lajosné Miskolcról, segítő munkatársaik Balogh Lászlóné és F. Rónay Katalin Egerből, va­lamint Bakó Lóránt és Gál János erdélyi építészek voltak. Az em­lített pályamű a tiszavalki öböl kialakítása mellett elsősorban Kisköre, Tiszanána-Dinnyéshát, illetve az újlőrincfalvi part menti szakasz fejlesztési tervét tartal­mazza. (mentusz) Hatvani karácsonyozás Előttünk levélhalmaz, ami önmagában nem különleges dolog. De ami ezekről a lapokról sugárzik: egyöntetűen szívmelengető. Nincs bennük szidalom, nincs árulkodás, nincs ennek-annak ócsár- lása, netán valaminő funkcionárius lejáratására irányuló sunyiság, ami annyifelől leselkedik a ma emberére. Nincs, nem is lehet, hiszen karácsony melege, az ünnep hangulata árad a sorokból. Mire utalunk? Nos, még novemberben nagyobb összeghez jutott Hatvan önkormányzata a népjóléti tárcától, éspedig azon megkötés­sel, hogy csak segélyezésre lehet felhasználni. Feladó a szaktárca: fog­lalkozzék hát e témával az önkormányzat népjóléti bizottsága. S dönt­sön, hogy mire fordíttassék a summa! Ahogy hallani: Vágner Dénes, dr. Kertész Miklós és bizottsági tagtársaik megbeszélése során olyan határozat született, miszerint e pénzből minden általános iskolás gyermek után az eltartók kapjanak 2200-2200forintot. Ebből azt vesznek az ünnepekre, netán a gyer­tyákkal ékes fenyőfák alá, amire leginkább szükségük van. Itt egy pár cipő, ott egy pulóver! Ahol viszont jól szituáltak a papák, mamát, hát van számtalan jótékonysági alap, amire befizethetik ezt az adományt. A levelekből áradó köszönet egyöntetű, a megajándékozottak szava már elüt egymástól. Van hatvani polgár, aki nem az írásművé­szet mestere, ez nyilván rövidebben, darabosabban fogalmaz. Akad­nak társaslapok, melyekből a köszönetét írógépbetűk közvetítik, lent 30-40szülő kézjegyével. Több jól menő kisiparos az adomány gesztus- értékére utal, s biztosítja az önkormányzatot, hogy a kapott pénzt megsokszorozó számítógépet vesz annak az iskolának, ahol gyerme­keibe a tudományt táplálják. Többen a „Hatvan városért” közcélú alapítványra neveznek be, mások a Családsegítő Szolgálatot részesí­tik előnyben, vagy a Nemzetközi Tőkés László Mozgalom számlájára utalják ezt a summát: szolgálja a kisebbségben sorvadó magyarság szellemi újrafeltöltődését. Mindezt összegezve elmondhatjuk tehát, hogy Hatvanban me­gint egy olyasféle ügyre áldozott az önkormányzat, amire kevés még a példa, de megvalósítása széles körben érintette a város lakosságát. Olyan időkben pedig, amikor mind több család közelít az anyagi elle­hetetlenülés felé, s a forintokért, fillérekért is hálával gondol az ado­mányozóra. Rendezik a tájat a Tisza-to korul Üzletház háziasszonyoknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom