Heves Megyei Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-27 / 302. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. december 27., péntek Európai remények és félelmek között (Folytatás az 1. oldalról) Környezetvédelem területén a felek esélyt látnak a víz- és szennyvízvizsgálatok szakmai feltételeinek kialakítására, fran­cia szakemberek részvételével. Megvizsgálják a szakmai segít­ségnyújtás módját az ipari hulla­dékok, a szennyvizek kezelésé­vel, és a rekultivációs folyamatok segítségével kapcsolatban, eset­leg a teljes technikai folyamat át­tekintésével. A francia partner szélesíthe- tőnek véli az idegenforgalmi kapcsolatokat, miután megisme­ri a megye feltételeit. Ennek ér­dekében a magyar fél minden in­formációt megad. Megegyeztek abban is, hogy elősegítik a gaz­dasági kamarák, az agrárkama­rák, s a különböző vállalatok és hivatalok együttműködésének kialakítását és kiépítését, ahogy azt is leszögezték, hogy szeretné­nek a műveszet, a kultúra, a nép­művészet és a sport terén is kap­csolatokat kiépíteni. A feltételek kidolgozása után, részletes információk alapján a következő év április 30-ig készí­tik el a konkrét együttműködési megállapodás tervezetét. A francia vendégek elégedet­tek voltak az itt tapasztaltakkal, rosszabbra számítottak. Például kifejezetten gazdagnak és részle­tesnek tartották a vállalati veze­tők bemutatkozását. A tudósító véleménye is az volt, hogy gaz­dálkodó egységeink már bátrab­ban és felkészültebben léphetnek a nemzetközi porondra. Decem­ber 20-án délután megyénkből bemutatkozott az egri Fmomsze- relvénygyár, a Sütő- és Édesipari Vállalat, az Egervin, a hevesi Rá­kóczi Termelőszövetkezet, az Egri Dohánygyár, és a Mátrai Szénbányák Vallalat. Többnyel­vű prospektusokkal, tájékoztató anyagokkal tudtak szolgálni, s a privatizáció kérdésében, más fontos tényezők tekintetében is kellő adatokkal álltak az érdek­lődők rendelkezésére. Kevés konkrétummal tudtak még a francia üzletemberek vála­szolni, mert kapcsolatba kell lép­niük a területükön tevékenyke­dő vállalatokkal. Annyit azon­ban leszögeztek, náluk van meg­felelő technológia, és kellő meny- nyiségű tőke is, így valószínűleg kedvező eredményre juthatnak. De például az Egri Bikavér már annyira megnyerte tetszésüket, hogy meghívták a Nantes-i nem­zetközi borkiállításra, annál is in­kább, mert náluk elsősorban fe­hér bor terem, s szívesen látják ezt a fajta vöröset. Nemhiába fogalmazott Yves Mesnier alelnök, a küldöttség vezetője a megbeszélések végén úgy, hogy az önkormányzatok „jól tájékozott idegenvezetők” lesznek a kezdeti, bizonytalan lé­péseknél. Véleménye szerint minden együttműködés a válla­latok közötti partnerkapcsolat révén jön létre, a gazdasági ta­pasztalatcserék lehetnek a társa­dalmi és kulturális fejlődés, gya­rapodás forrásai. Élénk érdeklő­dést tanúsítanak a magyarok szokásai, életkörülményei iránt, mert tudják azt, hogy a térségben mindig előfutárok voltunk. A tárgyalásokon megfogal­mazott véleményével kapcsolat­/ HOLGER Sí Élelmiszer Nagyker. intézmények, kiskereskedők, vendéglátósok, magánszemélyek vásárlását, megrendelését, termelők ajánlatát várja. Nagyker áron kaphatók: étolaj, kristálycukor, rizs, száraztészták, liszt, májkrém, déligyümölcsök stb. Nagyobb megrendelés esetén 30 km-es körzetben a kiszállítás díjtalan! Eger, Talizmán u. 4. (Almagyar-domb). Tel.: 36/18-326. Nyitva: 8—17-ig, SZOMBAT-VASÁRNAP 9—12-ig. ^^Cgt^HoHó^László^íil ban kértünk rövid interjút Yves Mesniertől. — Ez már a harmadik talál­kozás Loire-Atlantique és Heves megye képviselői között. Ho­gyan ítéli meg e megbeszélések eredményét? — Az az érzésem — válaszolja —, hogy ezalatt az idő alatt is so­kat tettünk. Megtárgyaltuk és aláírtuk az együttműködésre vo­natkozó szándéknyilatkozatot, beszélgettünk az önkormányzat tagjaival, találkoztunk a nagy­vállalatok igazgatóival. Ezek megfeleltek a várakozásainknak, meg vagyunk elégedve. — Milyen konkrét lehetősége­it látja a francia és a magyar me­gyei együttműködésnek? — Igen lényegesnek tartom az emberek „cseréjét”, ismerkedé­sét. Legyenek azok akár az ön- kormányzatok tisztségviselői, vagy olyan szakemberek, akiket be kell vezetni az új ismeretekbe. Nem az egyedül üdvözítő mód­szereket szeretnénk átadni, de a lehetőséget megadjuk számukra, hogy lássák a mi tapasztalatain­kat. Ugyanis a mi berendezkedé­sünk jóval stabilabb, mint a ma­gyarországi, ezért segíthetünk a decentralizáció elsajátításában. Nagyon fontos az, hogy azok a vállalatok, amelyek együttmű­ködést alakíthatnak ki, felve­gyék a kapcsolatot egymással. Konkrétan meg kell mondani, hogy mi az, amiben támogatást tudunk nyújtani. Hasonlattal él­ve a mozdony szerepét vállaljuk, de ehhez hozzá kell kapcsolni a vasúti kocsikat. Ha visszame­gyünk, meggyőzzük a vállalata­inkat, hogy érdemes vállalni a „húzást”. — Európában sokféleképpen vélekednek hazánkról. Alelnök úr azt tapasztalta-e, amire számí­tott velünk kapcsolatban? — Az én képem 1956-ban alakult ki Magyarországról. Tudtam, hogy mit tettek, mit vál­laltak, milyen hősiesek voltak akkor a magyarok. Eleve így ér­keztem. Ahhoz még kevés időt töltöttem itt, hogy a jelenlegi helyzetről pontosabb benyomá­sokat gyűjtsék. Arról viszont meggyőződtem, hogy a magya­rok elbűvölő, vendégszerető em­berek. — Most nem is a múltra, ha­nem a jövőre kell gondolnunk. Azt mindnyájan el tudjuk képzel­ni, hogy milyen haszna van a „vasúti kocsiknak” a vontatás­ból. De miért érdeke a „moz­donynak”, hogy ezt vállalja? — A mi számunkra is fontos ez a szerep. A mi megyénk na­gyon nyugaton van, mögöttünk csak a tenger hullámzik. Egy da­rabig ez nagyon jó volt számunk­ra. Most azonban rájöttünk arra, hogy akkor nyerhetünk teret ma­gunknak, ha kelet felé fordu­lunk. A magyarok most olyan fejlődési stádiumban vannak, amibe szívesen kapcsolódunk be. Biztosak vagyunk abban, hogy önöknek sikerül majd elér­ni céljaikat. Szeretnénk, ha ez a fejlődés nem mással, hanem ve­lünk együtt menne végbe. Tehát az ünnepek előtt elbú­csúztak a franciák, boldog új évet kívánva, amelyhez — a szerző­déstervezet szerint — már ők is szeretnének hozzájárulni. Gábor László Szilveszterezzen az egri Katedrái Stúdióban! Látványos szórakoztató műsor a budapesti Rock Színház művészeinek közreműködésével. Fellépnek többek között: Sasvári Sándor, Nagy Anikó, Csuha Lajos, Mikó Tibor, valamint táncosok és manökenek. Éjfélkor tombola és egyéb meglepetések, valamint tűzijáték. Asztalfoglalás: (36)11-773 Eger, Trinitárius út 1. (a volt Bródy mozi). k _____________________________J 90 éves a Kék Angyal A Magyar Köztársaság Kormányának nyilatkozata Az elmúlt napokban világtörténelmi esemé­nyek szemtanúi lehettünk. Megszűnt a Szovjet­unió és megalakult a Független Államok Közössé­ge­Az 1985 óta zajló eseményekben kiemelkedő történelmi szerepe volt Mihail Gorbacsovnak. Mint azt Antall József december 6-i személyes ta­lálkozásukkor is hangsúlyozta, Mihail Gorbacsov­nak és az általa folytatott politikának óriási szere­pe volt abban, hogy a világ egyhatodán megszűnt a totalitarista rendszer és Közép-Kelet-Európa országaiban békés rendszerváltozás mehetett vég­be. Ez alatt az időszak alatt megszűnt a Varsói Szerződés, a KGST és Magyarországról kivonták a szovjet csapatokat. Mihail Gorbacsov december 6-i nyilatkozatával, melyben elítélte a szovjet csa­patok 1956. évi magyarországi beavatkozását, el­hárult az utolsó akadály is az országaink közötti zavartalan viszony alakításának útjából. A ma­gyar miniszterelnök moszkvai látogatása során aláírt alapszerződéssel új alapokra helyeztük az országaink közötti kapcsolatokat. A Magyar Köztársaság Kormánya nagyra érté­keli azt a politikusi bölcsességet és méltóságot, amellyel Gorbacsov elnök a Szovjetunió átalaku­lását követően önként távozott posztjáról és utat engedett a további szükséges demokratikus válto­zásoknak. A Magyar Köztársaság elismeri az alma-atai ta­nácskozás eredményeként létrejött Független Ál­lamok Közösségét és érdekeinek megfelelően kész a szuverén államokkal a legrövidebb időn belül a diplomáciai kapcsolatokat felvenni. Az al­ma-atai találkozó dokumentumait a magyar kor­mányfő december 23-án Ivan Aboimov nagykö­vettől átvette. Oroszországgal és Ukrajnával Antall József moszkvai és kijevi látogatása idején az elsők kö­zött létesítettünk diplomáciai kapcsolatokat. A Belorusz Köztársasággal és Moldovával meg­kezdtük a diplomáciai kapcsolatok mielőbbi fel­vételét szolgáló tárgyalásokat. A három függet­lenné vált balti állammal már az augusztusi pucs- csot követő napokban (szeptember 1-jén) helyre­állítottuk a diplomáciai kapcsolatokat. Mint ahogy azt a december 6-i Antall — Jelcin találko­zón is hangsúlyoztuk, támogatjuk az Oroszországi Föderációnak azt a törekvését, hogy az ENSZ- ben és annak Biztonsági Tanácsában átvegye a Szovjetunió helyét. Üdvözöljük az utódállamok vezetőinek céltu­datos és felelős politikáját, amellyel megteremtet­ték a Szovjetunió békés, demokratikus átalakulá­sának elengedhetetlen feltételeit. Ebben a folya­matban meghatározó szerepet játszott az augusz­tusi puccs elhárításában személyes bátorságot és kiemelkedő államférfiúi magatartást tanúsító Bo­risz Jelcin orosz elnök. Bízunk benne, hogy Borisz Jelcin és a Független Államok Közösségébe tö­mörülő államok vezetői képesek lesznek elháríta­ni az előttük tornyosuló nehézségeket és tovább haladni a demokratikus fejlődés és a piacgazdaság útján. (MTI) Nem alkalmaznak elsőként atomfegyvert Jelcin bejelentései az orosz parlamentben Az oroszországi parlament szerdán ratifikálta az Oroszor­szági Föderáció, Ukrajna, Belo­russzia és Kazahsztán által Al­ma-Atában az atomfegyverekkel kapcsolatos egyeztetett lépések­ről kötött egyezményt. Borisz Jelcin elnök az ülésen bejelentet­te: az atomrakéták „indító­gombját” azonnal átveszi, amint Mihail Gorbacsov bejelenti le­mondását. (Ez megtörtént.) Közölte továbbá: rendeletet adott ki a Karabahba és Grúziá­ba vezényelt belbiztonsági csapa­tok kivonásáról. Az akció máris megkezdődött, eddig mintegy 1300 fő hagyta el a térséget. A nukleáris fegyverekről szó­ló dokumentum szerint Oroszor­szág, akárcsak a többi szerződő fél, elsőként nem alkalmaz atomfegyvert. Hadászati atom­rakétákat csak akkor indíthat, ha előzőleg ezt egyeztette a másik három állammal. E gyors kon­zultáció céljára speciális telefon- vonalat építettek ki a négy fél kö­zött. Jelcin elmondta, hogy meg­kezdték a köztársasági védelmi minisztérium szervezését. A szö­vetségi elnök mellett működő katonai tanácsadók átkerülnek hozzá. Képviselők kérdésére vá­laszolva jelezte: a december 30- án Minszkben sorra kerülő újabb államfői tanácskozáson minden­képpen megoldást kell találni a vitatott katonapolitikai kérdé­sekre. Az ezzel kapcsolatos né­zeteltérésekre utalva pedig azt mondta: „Alma-Atában nem védelmi szövetséget kötöttünk, hanem politikait és gazdaságit.” Az ülésen úgy döntöttek, hogy elhagyják az ország nevéből a szocialista és a szovjet jelzőt, ezentúl hivatalosan az Oroszor­szági Föderáció (Oroszország) megjelölést használják. Pénteken Párizs elegáns 8. ke­rületében, nem messze a Champs Élysées-től, lehúzott re­dőnyök mögött egy visszavonult dáma ünnepli 90. születésnapját — vagy a 87-et. Maria-Magdale- na Dietrich az eltérésen nem óhajt vitatkozni a világgal. Újság­írókat nem fogad, s ha meg is van a telefonszáma egy-két nagy szerkesztőségben, arra kéri őket, ne zavarják, majd ha akar, jelent­kezik. Fényképezni nem hagyja magát, mert „agyonfotografál- ták már”. Pontosan egy évvel ez­előtt a bezárás előtt álló keletné­met filmvállalat, a Defa szilvesz­teri ünnepséget rendezett a leg­nagyobb stúdióban. Dietrich te­lefonon küldte jókívánságait, majd felhangzott a dal a „Kék Angyal”-ból, a Heinrich Mann- regényből forgatott leghíresebb filmjéből. Egy évre rá a műter­met Marlene Dietrich csarnokra keresztelték át. A filmet 1930-ban ebben a te­remben készítették, Joseph von Sternberg rendezésében. Vi­szony is szövődött az amúgy pél­dás családanya, Dietrich és Von Sternberg között, aki magával vitte őt Amerikába. A legna­gyobb élő német filmszínésznő, de hatvan éve nem tette be lábát hosszabb időre Németországba. Hitlerék a harmincas évek köze­pén hívták vissza, de Marlene ekkor már a másik oldalon állt. Egy másik rendezővel, Ernst Lu- bitsch-csal együtt segített kime­nekíteni Németországból a bajba jutottakat, mint mondja, tisztes­ségérzetből. 1937-ben megkapta az amerikai állampolgárságot. Amerikai egyenruhában énekelt amerikai katonáknak a fronton, hogy elűzze félelmüket. „A híres sztárok jelenléte azt jelentette számukra, hogy azokban a pilla­natokban nincsenek kitéve halá­los veszedelemnek” — suttogta ritka interjúinak egyikében. Marlene Dietrichet már aktív pályafutása idején legendák és pletykák vették körül. Szőke haj- korona, igéző, fátyolos tekintet, hosszú szipka és testre feszülő ruhák táplálták a „Marlene, a vamp” mitológiát. „Ártatlan, mint egy ragadozó” — írta róla Max Brod, Franz Kafka barátja. „A feje búbjától a lába ujjáig a szerelemre van beállítva” — vélte a mítoszfejtők egyik tábora, míg a másik úgy fanyalgott, hogy „szexis ugyan, ám meghatáro­zott nemiség nélkül”. Sok férfi­vel összeboronálták, okkal vagy ok nélkül. Jean Gabin-nel pél­dául, Hemingway-vel, de őt állí­tólag csak távolról tisztelte, és le­veleket írt neki. ”A munkában olyan volt, mint egy katona. Ragyogóan fe­gyelmezte magát, és mindenki­nek segített” — írta róla Billy Wilder, kinek másik nagy sikerét „A vád tanúja”-t köszönhette 1957-ben. A magány nem nyomasztja, természetes létforma. Sarkadi Kovács Ferenc Nyugat elismeri Oroszországot és a független államokat George Bush amerikai elnök szerdán este orszá­gos tv-beszédben méltatta a szovjet változások je­lentőségét, és bejelentette, hogy felveszik a diplo­máciai kapcsolatokat Oroszországgal, Ukrajnával, Belorussziával, Örményországgal és Kazahsztán­nal. Washington elismeri független államként a to­vábbi hat, az új közösségben tömörült köztársasá­got is, de kapcsolatokat csak akkor létesít velük, miután társaikhoz hasonló, kielégítő garanciákat adtak biztonságpolitikájukat, illetve a demokrati­kus alapelvekhez való hűségüket illetően. Bush az amerikai nép nevében köszönetét mon­dott Mihail Gorbacsovnak a világbéke melletti tar­tós elkötelezettségéért, szellemi erejéért és bátorsá­gáért, hiszen az ő politikája tette lehetővé a szabad­ság alapjainak lerakását. — Gorbacsov teljesítmé­nye elismert helyet biztosít neki a történelemben, és szilárd alapot ad az Egyesült Államoknak ahhoz, hogy hasonló, építő együttműködést folytasson utódaival — mondotta az elnök, aki a nap folya­mán, röviddel annak lemondása előtt telefonon be­szélt a szovjet államfővel. Nagy-Britannia kedden elismerte Oroszorszá­got, és a Szovjetunió jogai és kötelezettségei örökö­sének tártja — jelentette szerdán az AFP a TASZSZ közlésére hivatkozva, mely szerint Nagy-Britannia moszkvai nagykövete adta át az orosz külügymi­niszternek John Major brit kormányfő Borisz Jel­cinhez intézett ilyen értelmű üzenetét. Olaszország szerdán ismerte el Oroszországot. Hasonlóan határozott Líbia is. valamint Irán. Tri­poli és Teherán a Független Államok Közösségé­nek mind a 11 tagországát részesítette elismerés­ben. „A régi rendszer összeomlott, mielőtt az új működni kezdhetett volna” Gorbacsov búcsúbeszéde Az új államalakulat vezetőinek alma-atai találkozóján véglegesí­tették: nincs szükség a szövetségi elnöki tisztre, lévén nem létezik a Szovjetunió, mint geopolitikai és nemzetközi jogi tényező. Gorba­csov 1985 márciusában lett az akkor még egyeduralkodó SZKP fő­titkára, majd 1990. márciusától látta el a Szovjetunió elnöki tisztét. Tízperces, indulatoktól szinte teljesen mentes beszédét azzal kezdte: „A Független Államok Közösségének megalakulásával előállt helyzet miatt beszüntetem tevékenységemet a Szovjetunió elnöki posztján. E döntésemet elvi megfontolásból hozom”. A továbbiakban hangoztatta: mindvégig a népek függetlensé­géért, önállóságáért lépett fel, de soha sem tagadta, a szövetségi ál­lam, vagyis az unió mellett teszi le a voksát. Szerinte az események mégsem ebbe az irányba halad­tak, és elkezdődött az ország fel­bomlása. Most is annak a meg­győződésének adott hangot, hogy az új államalakulattal kap­csolatban külön ki kellett volna kérni a nép véleményét. Ezzel együtt azt ígérte: mindent meg­tesz, hogy az Alma-Atában elfo­gadott egyezmények meghozzák a valódi egyetértést a társadalom­ban, és megkönnyítsék a válság­ból kivezető utat és a reformokat. — Meggyőződésem, hogy történelmileg helyes az 1985- ben elindított demokratikus re­formfolyamat — mondta, majd azt hangoztatta, hogy az értékén kell mérni mindazt, ami azóta történt. A társadalom szabaddá vált, politikailag és lelkileg is fel­szabadult, kitört az iga alól — vé­lekedett. Az eredményeket méltatva sorolta: megszüntették az egyed­uralmi rendszert; áttörést haj­tottak végre a demokratikus át­alakulás felé, vagyis valósággá vált a szabad választás, a sajtó- és a vallásszabadság, a népképvise­leti szervek, a többpártrendszer és az emberi jogokat mindenek- fölöttinek ismerték el; megkezd­ték a többszektorú gazdaság ki­építését, törvénybe foglalták a vállakozási szabadságot, erőre kapott a privatizáció. Eközben nagy figyelmet szentelnek az em­berek szociális védelmére is, kü­lönös tekintettel az öregekre és a gyerekekre. Nemzetközi téren hatalmas tett, hogy befejeződött a hideghá­ború, megállították a fegyverke­zési versenyt, az ország értelmet­len militarizálódását. Hangsú­lyozta: az átmeneti időszakban mindent megtett az atomfegyve­rek fölötti ellenőrzés biztonsága érdekében. A régi rendszer ellenállása il­letve saját beidegződéseink, az alacsony politikai kultúra és a változásoktól való félelem miatt időveszteséget szenvedtünk. A régi rendszer összeomlott, még mielőtt az új elkezdhetett volna működni — ismerte el. Az au­gusztusi puccs a végletekig ki­élezte a helyzetet, amelynek leg­pusztítóbb eleme az volt, hogy szétesett az állam — hangoztatta. Végezetül köszönetét mon­dott mindekinek, aki a megúju­lás politikájának megvalósítása során segítségére volt, beleértve a küldöldi államférfiakat és poli­tikusokat is. (MTI) / Mély fájdalommal Á tudatjuk, hogy ifi. BUDAI KÁLMÁN a téglagyár volt szállítás­vezetője 36 éves korában, türelemmel viselt, súlyos betegség után december 24-én elhunyt. Gyászolja: felesége, lánya, szülei. Temetése 1991. december 28-án 11.30 órakor a Rozália temetőben lesz. Előtte gyászmise.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom