Heves Megyei Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-04 / 284. szám
HÍRLAP, 1991. december 4., szerda GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5. Vendégségben A „Géczi-cukrászdában” Bolyong az ember a gyöngyösi piacon, azért éppen ott, mert egyedül nincs kedve beülni egy étterembe, mátrai húsosfazekat enni például. Viszont a piacon el lehet vegyülni, támaszkodni a pult mellett, falatozni csendesen. Hogy melyik bódénál, az majdnem teljesen mindegy: a házi kolbász hasonlóképp fokhagymás, az uborka ugyanolyan savanyú, és papírszalvétát véletlenül se adnak sehol. (Hogy a zsírpapírban hogyan lehet kezet törölni, azt valószínűleg nem kell ecsetelni...) Telve a nehéz, zsíros és gyorsan befalt kolbásszal, körülnézek. Egy nyugalmas hely kéne, de olyan itt a piac környékén nincs. Talán a cukrászda...igaz, hogy állni kell, de legalább ott nem fúj a szél, nem esik az eső, és még sütemény is van. Bemegyek a „Géczi-be”. A vitrinek mögött bőséges választék, külön szekrényben az olcsóbb édességek: linzerkarika, almás- és túrósrétes, puncsszelet, egy másikban pedig a krémtöltésű kreációk. Kellemes meglepetés. Van Rigó Jancsi. A Rigó Jancsi anyám kedvence, és én magamban mindig Rigó Péternek hívtam — olyat ismertem, a falunkban volt fodrász. Nem tudtam, miért szereti anyám annyira, egészen addig, míg egyszer Pesten ki nem próbáltam. Szóval a Rigó Jancsi lényege az a szerecsenbama krém, amit két kakaós süteményalap közé tesznek. Se nem édes, se nem keserű, és ami ennél is fontosabb: egyáltalán nem émelyítő, gyomorszorítóan vajas. Habos inkább, gélszerű, könnyed. Ilyen krém csak ebben a süteményben van. A cukrászda erénye tehát, hogy kapható ez a ritkán látott desszert. A krém is pompás. Egy bajom van: kevés. Több a piskóta a kelleténél, meg egy kicsit — de éppen hogy, halványan — szárazabb is. Bár utóbb felidézve a süteményt, az is lehet, hogy túlontúl hozzászoktunk már a szivacsszerű tésztákhoz — ez meg nem olyan volt. Inkább olyasféle, amit házilag készít otthon az ember, maradjunk hát annyiban, hogy a Géczi-féle sütemények nagymamahangulatot idéznek, és a mai korban ez több, mint elég... (dorvs) Várják a gázt Gyöngyöshalászon A Temető és a Táncsics Mihály utca napokban véget ért itatásos /lertgertó'éve/befejeződtek Gyöngyöshalászon is az ilyen jellegű felújítások, korszerűsítések. Korábban — miközben mintegy 500 méternyi járda kapott bitument a faluban — a Tímár Béla, a Szentgyörgyi és a Damjanich utca lakóit örvendeztette meg a helyi önkormányzat hasonló javítási munkákkal. Az utóbbi intézkedés a tópart rendezésével is összefügg, s a nagyobb — több „lépcsős” — belvízelvezetést programhoz kapcsolódik. A község évtizedes, nyomasztó gondjának az eloszlatására csak az idén egymillió forintot költöttek, jövőre pedig további jelentős ráfordítással a Jókai, az Árpád utca térségében szeretnék az itt élőket a nem kívánatos belvizektől megszabadítani. Betonelemeket fektetnek a kivitelezők az elvezetéshez, ami így szinte már „örökös” megoldásnak tekinthető, s az eddigi kellemetlenségek emlékeit is elfeledteti. Az eliszaposodott, elszennyeződött tavat le is csapolták a rendezés során, ami hozzájárul ahhoz, hogy „kis Halász” talajvízszintje már napjainkra csökkent. Tó nélkül azonban — a gyermekek örömére — nem marad a falu. Kevés, 40-70 cm-es kotrással új születik majd a régi helyett, ami nemcsak szebben csillog az előzőnél, hanem ilyenkor, télidőben például a korcsolyázásra is pompás lehetőséget biztosít. Mint Hegede József polgár- mestertől megtudtuk: természetesen nem csupán az utakkal, vizekkel foglalkoztak az idén Gyöngyöshalászon. Több más mellett felújították a ravatalozót, s a temető elé parkolót építettek. Lámpacserékkel, hálózatbővítéssel javították a közvilágítást, 80 új izzós búratesttel tettek fényesebbé az estéket, éjszakákat. Rendbetették a kultúrház tetőzetét, csatornáit, s kereken 300 ezer forinttal támogatták a sportkört. További terv — hogy csak néhányat említsünk abból, amit a polgármestertől még hallottunk — a község bekapcsolása a vezetékes gázellátásba. Már készen van hozzá a szükséges tanulmány, immár a kiviteli programon a sor. Hat kínálkozó vállalkozót versenyeztetnek a megbízásért, hogy a legelőnyösebb ajánlatot választhassák. Dédelgetett álmuk egy olyan új út is, amely a karácsondit-adácsit ösz- szekótné. A mintegy 2,8 kilométeres szakaszhoz azonban állami támogatást is szeretnének, mert az önerő bizony kevés a megvalósításhoz. A kapcsolatok erősítésében a nemzetközi együttműködésnek is nagyobb figyelmet szánnak. A baden-württembergi Fürfeld településsel emlékezetes sporttalálkozó hozta össze a halásziakat még a nyáron. A jövő tavasszal igyekszenek viszonozni focicsapatukkal a németek látogatását. Örülnének, ha a találkozások a jövőben nem szűkülnének a labdarúgásra, hanem egyéb területekre is kiterjednének, és sok mindenben kölcsönösen kamatoznának. _ _ A szocialisták véleménye a gyöngyösi önkormányzatról „Majd legközelebb” — taktika A Magyar Szocialista Párt gyöngyösi szervezete néhány nappal ezelőtt sajtótájékoztatón fejtette ki véleményét a helyi ön- kormányzat működéséről. Ezt követően beszélgettünk Hiesz György és Szabó Gyula szocialista városatyákkal arról, hogy miben látják ők az eddigi elmúlt egy év hiányosságait. Hangsúlyozták, hogy véleményük kialakításánál figyelembe vették mindazokat az objektív külső és belső körülményeket, amelyek alapvetően határozzák meg az önkormányzat működését. így például azt, hogy a parlament meghatározó törvényeket későn hozott meg, valamint, hogy a mélyülő gazdasági válság a helyi testületek működésére is hatással van. Egyelőre elhúzódik — és nem konfliktusoktól mentes — a helyi apparátus átszervezése, s a képviselő-testület tagjai sem rendelkeznek kellő szakértelemmel, ismeretekkel. A testületen belül a kormánypártiak vannak többségben, s az ellenzék megosztott. Mindennek ellenére pozitívan értékelték, hogy — az általánostól eltérő módon — itt kevésbé jellemző a politikai viszálykodás, a személyeskedés, a bizalmatlanság. Hiesz György kifejtette: november 14-én egy testületi ülésen napirend előtt szólalt fel és kérte, nézzenek szembe az eddigi munkával. Akkor ezt többen helyeselték, ám mind ez idáig nem történt semmi. Ezért tartották szükségesnek, hogy a nyilvánossághoz forduljanak. Legfőbb problémának azt tartják, hogy az ön- kormányzatnak nincs konszenzus alapján kialakított elgondolása arról, hogy a meglévő gondokat milyen sorrendben, milyen módon és mikorra tudja megoldani. A döntések ad hoc jelleggel kerülnek az asztalra, így a következményeket sem lehet jól felmérni. A „majd legközelebb” politikája érvényesül — jegyezte meg Szabó Gyula —, s az elnapolt napirendek egyre tornyosulnak. A halogatást legtöbbször azzal indokolják, hogy nincsenek megfelelő törvények, nem lehet tudni, mi várható. A szocialisták véleménye: legtöbbször igenis lehet tudni, mi várható, és nem kéne, hogy sürgető intézkedéseket ilyen kényelmi okok miatt ne hozzanak meg. A másik terület a nyilvánosság. Értékelésük szerint az ön- kormányzati testület többsége csak olyan nyilvánosságot szeretne, amelyik pozitívan vélekedik a tevékenységéről. A kritikával szemben ingerültség, elutasítás a válasz. Ugyanakkor az ön- kormányzat nem törekszik a különböző érdekcsoportok, szervezetek, egyesületek bevonására sem. így fordulhatott elő például az is, hogy amikor közmeghallgatást hirdettek a költségvetésről, a különféle társadalmi szervezetek a kitűzött idő előtt egy nappal kapták meg postán a megvitatandó anyagot. Ez enyhén szólva komolytalanná tette ezt a fontos témát. Kérdésemre a két képviselő kifejtette, nem mondtak le arról, hogy sikerül a testületet közös gondolkodásra bírni a működési nehézségekkel kapcsolatban. Reményeik szerint még a közeli jövőben sor kerülhet arra, hogy egymás között is megbeszéljék: miért nem működik úgy a gyöngyösi önkormányzat, ahogy működnie kellene. D.J. A kisdiákok között alighanem a legtávolabbi bejáró Gyöngyösön — hiszen Kerecsendrői utazik minden tanítási napon a városba. Azt mondja, hat órakor kel az egri autóbuszhoz, s el is éri újra meg újra. Pedig a készülődés — beleértve a nála sem éppen könnyű ébredést — és a jókora gyaloglás a megállóig eltart egy darabig. A kényszerűségből megkurtított alvást olykor a távolsági járaton pótolja. Ám, hogy a suliba mégsem érkezik álmosan, inkább második kocogásának köszönheti. A 4. Számú Általános Iskola ugyanis szintén messze van. Ha kilép is odafelé, csaknem tíz percbe telik, amíg a pályaudvarról eléri. Járhatna talán közelebbi, egri iskolába is, hiszen az édesapja a megyeszékhelyen dolgozik, viszont az édesanyja munkahelye Gyöngyösön van. Ha reggelente nem is utaznak együtt, haza már mindig kettesben indulnak. így a legpraktikusabb, meg a legjobb. Annál inkább, mivel a két nagymama is gyöngyösi — Kere- csenden pedig senki sincs napközben a házban, s a faluból hiányzik minden rokon, akivel a délutánokat kellemesebben eltölthetné. — Anyu munkahelyén a leckémet is mindig megtanulhatom, ha tollaslabdázás miatt nem marad éppen későbbre a feladatom — magyarázza a hatodikos srác. — Egyszóval, ha kicsit fárasztó is az ingázás, meg lehet szokni. Sőt: valamelyest talán szeretni is, mert végsősoron csak érdekes, izgalmas dolog. Sok mindent látok, hallok Kerecsend és Gyöngyös között. A hétvégeken, a vakációkban pedig a fáradságot is csak kipihenem. Szerencsére közelébb is van kivel töltenem a szünidőket. Felnőtt bátyámnál, asszony nővéremnél egyaránt lehetek. Egerbaktán már „unokatesóim” is vannak. így akad játszótársam. Igaz, a kisebb még csak pár napja született — de pusztán nézegetni sem kis élmény! (gy) Pusztuld értékek Karácsondon A Budapest és Miskolc közötti vasútvonalon az elmúlt évtizedekben szinte minden állomás, illetve megállóhely újjáépült, vagy korszerűbb, szebb lett. így történt ez Karácsondon is, ahol a régi emeletes épület helyett — amely annak idején a szolgálati lakást is magában foglalta — új munkahely és váróterem épült. Amikor a napokban ott jártam, meglepetten láttam, hogy már a jegykiadás is megszűnt, s a vasúti épület minden őrzés nélkül teljesen magára maradt az eléggé elhanyagolt környezetben. Eredménye, hogy a két szárnyasaim négy szárnyából harmat elvittek, csupán egyetlen vár még valakire. Hiányzik a váróterem ajtaja is. Nincs ülőhely, a menyezeti villanybúrákat az égőkkel együtt leszerelték, ilyenformán a hosszú őszi-teli éjszakákon az amúgy is félreeső helyen az utasok a legkevésbé sem érezhetik magukat biztonságban. Nem beszélve arról, hogy az ablaküvegeket —beleértve a pénztárét is — kitörték, csupán a keretek vannak a helyükön. Ezért hideg is a terem. A szolgálati helyiségben három telefonkészülék is árválkodik a földön, az egyik sarokban pedig egy olajkályha. Mindez szinte hadiáííapotokra emlékezteti az itt megfordulókat. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés: ha már nem éri meg itt a jegykiadás, miért nem lehet az épületet például lakássá átalakítani, hogy legalább a ház állaga megóvható legyen és a területnek gazdája kerüljön. így ugyanis most a környék éjszakánként különösen nyugtalanító, sót, kimondottan félelmetes. Ideje lenne már újra rendet teremteni a jobb sorsra érdemes karácsonyi megállóban! Medve János Adácsi fiatalok házépítéséhez A helyi önkormányzat közművesített területeken olcsó telkek biztosításával is segíti az építkező fiatalokat Adócsőn. A négyzetméterenként 100 forintos házhelyekből jelenleg huszonötöt kínálnak a fészekra- kóknak a község különböző részein. Bolt is a könyvtár Markazon A markazi klubkönyvtár nemrégi szolgáltatása, hogy árusítja is az olvasnivalót. Az érdeklődésnek megfelelően a diákok kötelező és ajánlott irodalmának kötetei mellett főleg a nyelvtanulást segítő könyvekkel, szótárakkal, a természetes gyógymódokat ismertető könyvekkel iparkodnak a vásárlók kedvében járni. Városi nyelvtanítás helyi főiskolán? Gyöngyösnek már tucatnál több óvodájában is tanítanak idegen nyelvet, az általános és középiskolákban pedig még nagyobb figyelmet fordítanak a hasonló oktatásra. Az önkormányzat humán igazgatóságának terve a nyelvtanítás további szélesítése. Határozott törekvése a városnak, hogy egy gyöngyösi székhelyű, kihelyezett főiskolai tagozat is legyen mielőbb a nyelvtanári képzésre. Megjelent a Füredi Hírek 2. száma előnyben minden egyéb gazdasági jellegű tevékenységgel szemben. Javasolták továbbá, hogy hasonló szigorításokat vezessenek be a település alsó részén is. A kiadvány dokumentumokat közöl a „részönkormányzattá válás” vitájáról, az utolsó oldalán pedig a helyi kulturális események időpontjáról és helyszínéről értesíti az olvasókat. Néhány hónappal ezelőtt hírt adtunk arról, hogy megjelent a mátrafüredi Bene Egylet időszakos kiadványának első száma. Akkor a szerzők azt ígérték, újra jelentkeznek, ha mondanivalójuk akad. Úgy látszik, akadt, mert a Füredi Hírek immáron második számát is megélte. Ebben első oldalon szólnak arról a problémáról, amely a szeptember 27-i lakossági fórumon szélsőséges véleményeket hozott felszínre. Az állattartás... Nagy Gyula és Szuromi László helyi képviselők arról tájékoztatnak az újságban, hogy továbbra is támogatják Mátrafüred felső részén az állattartási tilalmat, mivel az állami és magánüdülők nagy száma szükségessé teszi, hogy az idegenforgalmat részesítsék A természet szerelmese Szanthoffer Imre egyik alkotása A detki művelődési ház adott otthont Szanthoffer Imre festőművész kiállításának. Huszonöt képet tekinthetnek meg a helyi és a környékbeli művészetbarátok, s az alkotások külön érdekessége, hogy a festő a nyár végén már járt a faluban, és az itt szerzett élményeit is megörökítette. Szanthoffer Imre szerelmese a természetnek, szeretné azt minden pillanatában megfesteni, s ezáltal bemutatni tünékeny, majd újraéledő szépségeit. Mindezt megláthatják a tárlat látogatói december 8-ig, hétköznapokon 9-11 és 16-20, valamint hét végén 16-tól 20 óráig. Naponta utazik Kerecsendrői Gyöngyösre A bejáró
