Heves Megyei Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-20 / 298. szám

HÍRLAP, 1991. december 20., péntek EGER ÉS KÖRZETE 5. Kepes György életművéről Ma nyílik Egerben a vizuális központ A művész kétszáz alkotása látható itt Világszerte érdeklődést kelthet ez a gyűjtemény Szépen, helyesen — angolul A hagyományoknak megfele­lően az idén is megrendezték a Heves megyei általános iskolá­sok angol nyelvi szépkiejtési ver­senyét az egri Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban. Szokás az is, hogy a versenyt megelőző napon a Heves Megyei Angoltanárok Egyesülete továbbképzést szer­vez a pedagógusoknak. Ezen legutóbb Pók Mária, a tanárkép­ző főiskola tanára tartott elő­adást, majd másnap került sor a kiejtési versenyre. A nagy érdek­lődéssel kísért, színvonalas talál­kozó eredményei: az ötödikesek közül első lett Erdei Győző (Gyöngyös, tanára: Kárpáti Ist­vánná), második Mészáros Adri­enn (Eger, 4-es iskola, tanára: Kőházi Tímea), harmadik Holló Áron (Eger, 12-es iskola, tanára: Kozma Lászlóné). A nem tago­zatosok közül pedig az első he­lyen Marton Kornél (Eger, 4-es iskola, tanára: Kőházi Tímea), a másodikon Nyerges Attila (Tar- nalelesz, tanára: Zagyva Pál) végzett. Az angol tagozatos ha­todikosok közül az első Vígh Ba­lázs (Eger, 2-es iskola, Víghné Bogár Ildikó), Vincze Gábor (Eger, 12-es iskola, Kozma Lász­lóné), a második Lunacsek Ró­bert (Eger, 8-as iskola, Puderna Ferencné), a harmadik Gyetvai Erika (Eger, 8-as iskola, Román Jánosné). A nem tagozatosok versenyében az ostorosi Krucz Tünde nyert, tanára Koncné Fe­kete Judit. A hetedikesek eredménye: el­ső Liptai Andrea (Eger, 2-es is­kola, Víghné Bogár Ildikó), má­sodik Révész Tamás (Eger, 4-es iskola, Hütter Eszter), harmadik Demeter Zoltán (Eger, 2-es isko­la, Rutka Beáta). Külön kategó­riában Vadon Mónika lett a győztes, aki az egri 2-es iskola ta­nulója, felkészítő tanára Víghné Bogár Ildikó. Végül a nyolcadi­kosok helyezései: első Kelemen Rita (Eger, 4-es iskola, Kőházi Tímea), második Géczi Hajnal­ka (Gyöngyös, 3-as iskola, Ba- loghné Pócs Katalin), Kalló Ág­nes (Eger, 2-es iskola, Rutka Be­áta), harmadik Kelemen Éva (Eger, 4-es iskola, Leic Gabriel­la). A Kepes György Vizuális Központ múzeumi részének át­adására kerül ma sor. Több évig tartó munka és várakozás előzte meg ezt a mostani eseményt. In­tézmények, szervezetek, alapít­ványok, magánemberek támo­gatása és elsősorban Eger város áldozatkészsége eredményekép­pen nyithatják meg a Kepes György művészetét bemutató múzeumot az egri Vitkovics- házban. A Heves megyei Selypen 1906-ban született, az idén 85 esztendős Kepes György kivéte­lesen hosszú és gazdag életpályát mondhat a magáénak. Nemze­dékének számos nagy művész­egyéniségéhez hasonlóan el­hagyni kényszerült a harmincas évek Magyarországát. 1930-tól előbb a nagy európai művészeti központokban, Berlinben, Lon­donban, majd 1937-től az Egye­sült Államokban élt. Chicagó­ban, 1947-től pedig Bostonban fejtette ki azt a rendkívüli sokré­tű művészeti tevékenységet, amellyel nemzetközi mértékben is nagy elismerést, hírnevet és te­kintélyt szerzett magának. A vi­zuális művészetek XX. századi történetének egyik kiemelkedő fontosságú mesterét tisztelhetjük Kepes Györgyben. A két világháború közötti ha­ladó szellemiségű, fiatal művé­szekkel pályáján együtt induló Kepes György 1928-tól Kassák Lajos Munka-körében ismerke­dett az avantgarde művészet esz­méivel. 1930-tól Moholy-Nagy Lászlóval dolgozott és tanított együtt Berlinben, Londonban, majd Chicagóban a negyvenes évek közepéig. 1947-től a Cambridge-i Massachusetts Ins­titut of Technology építészeti ka­rán tanított vizuális tervezést. 1967-ben megalapította a Cen­ter for Advenced Visual Studies elnevezésű intézetet, melynek igazgatója volt nyugdíjba vonu­lásáig. A különféle médiumok­kal folytatott kísérletei, alkotói eredményei nem választhatók el oktatási programjaitól, a művé­szeti iskolában kifejtett tevé­kenységétől. A vizuális nevelés területén végzett kiemelkedő el­méleti és gyakorlati munkát. Er­ről tanúskodnak az általa írt és szerkesztett könyvek, melyek a világ számos országában több nyelven jelentek meg. A látás nyelve (1944), A világ új képe a művészetben és a tudomány­ban (1956), A látás és érték hat­kötetes sorozata (1960-as évek). Az általa alapított intézetben olyan munkacsoportokat alakí­tott ki, ahol különféle tudomá­nyok és művészeti ágak képvise­lői — természettudósok, képző­művészek, mérnökök, techniku­sok, zenészek, videöművészek — közös munkával dolgoztak ki környezetalakító, ökológiai lép­tékű műalkotásokat. Kepes el­sődleges célja azonban a tudósok és a művészek között „az együtt­működés nyelvezetének” megte­remtése volt. Pályája elején a művészet tár­sadalmat formáló erejébe vetett hittel induló Kepes György soha nem mondott le ezen ideáljáról. Mindig bízott abban, hogy a mű­vészet segítségével az ipari civili­záció — mint a modem ember reális környezete, a technicizált elidegenedés világa helyett — a kívánt és humanizált természetté válik. így nyert értelmet az az el­képzelése, hogy a kor friss tudo­mányos eredményeit és techno­lógiáit alkalmazza és bevonja a művészet eszköztárába. Az új technikai eszközök segítségével kiteijesztett dimenziójú látás olyan elképzeléseket indukált benne, melyeket — nem minden lelkesültségtől mentesen — így fogalmazott meg: ha a kor kihí­vásaira akarunk válaszolni, „egyszerre kell rendelkeznünk a tudós agyával, a festő szemével és a költő szívével.” Az egri Vitkovics-házban be­mutatott állandó kiállításán több mint kettőszáz műve (festmé­nyek, rajzok, fotók, fotogramok, tervek, vázlatok) reprezentálja sokrétű életművét. A műveket gazdag dokumentációs anyag egészíti ki, amelyek segítségével a kiállítás bepillantást nyújt az életmű Magyarországon kevéssé ismert részleteibe is. így láthatók monumentális murális műveinek tervei, fotódokumentumai, ki­netikus műveinek, tervezői és ta­nári működésének dokumentu­mai. Az anyag teljes keresztmet­szetét adja Kepes több évtizedes fotográfusi és festői életművé­nek is. Valamint a kiállítás meg­világítja Kepes György sokirá­nyú szellemi, művészeti kapcso­latait, amelyek korunk nagy tu­dósaihoz, művészeihez fűződ­nek. A Kepes György Vizuális Központ múzeumi részében be­mutatott életmű-kiállítás a ma­gyar és a XX. századi egyetemes művészet szempontjából is fi­gyelemre méltó, keresett lát­ványossága lehet Eger városá­nak. Macikarácsony az egri körcsarnokban Kistermelői borász- és pék-cukrász képzés az egri mezőgazdaságiban Taníthat-e vállalkozásra az iskola? Már szinte közhelynek számít, hogy sorra-rendre kerülnek baj­ba a nagy állami vállalatok. Az eddigi, nagyüzemi gazdálkodás kedvezett ezeknek a pazarló for­máknak, az új viszonyok között azonban egyre inkább a kisebb szervezetek, a kisvállalkozások boldogulnak. Azok a rugalmas formák, amelyek hamar fölisme­rik a piac igényeit, s hamar válta­nak, jelentkeznek új termékek­kel. Igen ám, de a szakképzésünk nehezen alkalmazkodik ehhez a változáshoz. Az iskolák többnyi­re nagyvállalatokhoz kötődtek, azoknak a leendő igényeit mér­ték föl, s műhelyeikre, gyakorlati képzési lehetőségeikre építettek. Most tehát nemcsak a mai gaz­dasági szerkezet került válságba, de iskolarendszerünk ellentmon­dásai miatt veszélybe került a jö­vő is. Hogyan alakuljon át, mi­lyen oktatást honosítson meg egy-egy intézmény, hogy való­ban kenyérkereső szakmát adjon a diákja kezébe? Kevesen találják még erre a kérdésre a választ, sok az ellent­mondás, a kétely. Egy biztos: a vállalkozók a holnap emberei. De meg lehet-e tanulni az ehhez szükséges ismereteket iskoláink­ban? Nos, nemcsak hogy lehet­séges ez, de szükséges is. Máskü­lönben megfelelő tudás nélkül, csak ösztöneire hallgatva a kezdő üzletember könnyen kudarcra van ítélve. A piac mind nehezeb­ben hódítható meg, ezenkívül számtalan szabály ismerete szükséges az eligazodáshoz, kü­lönben hamar a tönk szélére sod­ródik az óvatlan. Az Egri Mezőgazdasági Szak­középiskola és Szakmunkáskép­ző Intézet már gondol a holnapra is. Mint Fehérvári Andor igazga­tótól megtudtuk, már két eszten­deje elkezdte az intézmény a technikusképzést, amely az ed­diginél összetettebb ismereteket ad. A következő esztendőben már három ilyen évfolyamuk lesz, s az első ilyen szakembereik 1995-ben mar végeznek is. Ezenkívül meghonosítják a négyéves, érettségit is adó általá­nos kertészképzést, amelyet hároméves szakmunkásképzési formában is bevezetnek. Igény volt arra, hogy a szőlő-, a gyü­mölcs- és a zöldségtermesztést együtt oktassák, s a diákok elsa­játítsák az elméletet és a gyakor­latot egyaránt, s hogy még a gép­tan rejtelmeibe is elmerüljenek. Ez már majdnem farmerképzés, amely a modern kisgazdaságok­ban is megfelelő lesz. Ezeken kívül továbbra is meg­hirdetik a népszerű szakjaikat, sokan érdeklődnek például a dísznövénykertészet iránt, amely virágkötészeti elméletet és gya­korlatot is ad. Újdonságnak számít az eddi­giekhez képest a kistermelői bo­rászok oktatása, amely már való­ban vállalkozói szak. Mivel ren­delkeznek tangazdasággal, s van saját feldolgozójuk, illetve pin­céjük is, pályázati támogatással javítják a tárgyi feltételeket, így például fejlesztik a laboratóriu­mot. Annál is inkább szükség volt erre, mert a nagyipari háttér az ő esetükben is bizonytalanná vált. De a termelés változásai miatt is egyre fontosabb a tanítványok számára, hogy például ne csak nagyüzemi palackozót lássanak, hanem megismerkedjenek azzal is, miként dolgoznak a kisgazda­ságokban. Ilyen módon és ilyen elvek alapján vezetik be 1992- ben ezt a képzési formát, amely az érettségivel vagy más szakmai előképzettséggel rendelkezőknek egy év alatt, az általános iskolát végzetteknek három év alatt nyújt végzettséget. A szakmai elméle­ten és gyakorlaton túl oktatnak higiéniai ismereteket, vállalko­zási jogi alapokat, illetve pénz­ügyi tudnivalókat is. A másik új lehetőség két szak­mának — pék, illetve cukrász — az összevonása. Két rokon, egy­mással párhuzmos területről van szó, így kézenfekvő ez a lépés. Az eddigi, nagyüzemi gondolko­dásmód szerint túlságosan is egy-egy részterületet oktattak, most viszont egyre nagyobb szükség van a szélesebb látókö­rű, több dologhoz értő szakem­berekre. Ha például egy végzett diákjuk üzletet nyit falun, akkor bizony süteményt és kenyeret egyaránt készítenie kell, hogy jól megélhessen. Itt négy esztendő alatt szereznék meg a szakmun­kás-bizonyítványt, s a két szak­ma mellett még egy idegen nyel­vet — angolt vagy németet—is el­sajátítanának a tanulók. Ebben a Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat és a Panoráma is támo­gatja őket. Úgy tervezik, hogy egyelőre egy fél osztályt indíta­nak el, kísérletijelleggel. A buda­pesti Pesti Barnabás Szakmun­kásképző Intézet már kidolgo­zott erre egy tantervet, az elképze­lések szerint ezt vennék át az egri­ek. (gábor) Öt-tizenöt éveseknek mese­beli bulit rendeznek Egerben de­cember 23-án, hétion reggel 9-től egV óráig. A bővebb prog­ramról Kérdeztük Varga Melin­dát, az egyik szervezőt. — A Postabank elhatározta, hogy ebben az évben sok-sok pénzt költ a gyermekekre — mondta —, és 13 várost jelölt ki az országban, ahol a nagyszabá­sú találkozót lebonyolítják. Egerre is gondoltak, és az Ifjúsá­gi Ház munkatársait bízták meg a szervezéssel, rendezéssel. A körcsarnokban többféle „tere­pet” jelöltünk ki az egyes játé­koknak. A 60 négyzetméteres nagy színpadon először betlehe- mes műsort láthat a közönség, majd a sztárok következnek, köztük a Padödö, a Póker együt­tes, Pécsi Ildikó és a Dominó színpad, a Kenguru akrobatikus rock and roll tánccsoport. A pó­dium két oldalán óriási tatamin ugrándozhatnak a^gyerekek, so­kan pedig a kézműves-sarokban próbálhatják ki ügyességüket. Különféle anyagból karácsony- fadíszeket, bor karkötőket, lán­cokat, rongybabákat készíthet­nek. Lesz ezenkívül az első eme­leti tanácsteremben tinikaszinó, ahol a számítógépes játék győz­tesei egy-egy zsetont, „brum- mot” kapnak, amit a bazárban játékra cserélhetnek. „Keresd a kincset!” elnevezéssel újabb ve­télkedő válj a a résztvevőket a klubszobában, ahol szintén a komputer segítségével, fejthetik meg a rejtvényt. A nyertes aján­déka — egyelőre legyen titok. — A nyereményeknek tehát se vége, se hossza, és ha Fortuna ke­gyes lesz Egerhez, talán még a nagy díj is ide kerül. Mi lesz az? — A születésnapi bongó szin­tén izgalmas perceket ígér, ugyanis ha valakinek kihúzzak a születési dátumát, óriási torta lesz a jutalma. A megyeszékhely az országos versenyben is részt vesz. A Danubius Rádió körkap- csolásos vetélkedőt szervez a 13 város között. Az általános isko­lásokból álló csapatoknak a fel­adatok megoldására három­négy perc áll rendelkezésére. A kétfordulós játék győztes városa 500 ezer forintot kap a Posta­banktól. Ha a szerencse mellénk Í iártol, és a gyerekek is ügyesek esznek, Egerbe kerülhet a pénz az Ifjúsági Alapítvány javára. • • Ünnepi buszmenetrend Az Agria Volán az ünnepi forgalomra való tekintettel megváltoztatta a bu­szok közlekedését. Ennek értelmében a helyközi és távolsági kocsikat a követ­kezőképpen közlekedtetik: december 23-án munkanap, 24-én szabadnap, 25- én és 26-án munkaszüneti nap, 27-én és 28-án szabadnap, 29-én munkaszüneti nap, 30-án és 31-én szabadnap, január 1-jén munkaszüneti nap, míg 2-án mun­kanap szerint. Egerben a helyi járatok menetrendje is változik. Az M5-ös, a 6-os és az M15- ös járatok 23-án nem járnak, a 2-es, a 4-es, az 5-ös, a 10-es és a 14-es jelzésűek szabadnapi, szombati menetrend szerint indulnak. 24-én valamennyi helyi járat csak este 8 óráig közlekedik a szabadnapi menetrend szerint, 25-én és 26-án munkaszüneti nap, 27-én, 28-án a 2-es, a 4-es, az 5-ös, a 10-es, a 14-es járatok szabadnap szerint járnak, míg az M5-ös, 6-os és M 15-ös buszok nem közleked­nek. December 29-én, vasárnap munkaszüneti nap lesz, 30-án munkanap, de ebben az esetben is az előbbiekben felsorolt járatok a szabadnapnak megfelelő­en járnak, míg az M jelzésűek nem közlekednek, Decentber 31-én valamennyi járat este 8 óráig áll az utasok rendelkezésére, január 1-jén, szerdán pedig a munkaszüneti napnak megfelelően járják a város területét. Eger jövője Több mint tíz évvel ezelőtt ké­szült a megyeszékhely új város- rendezési terve, amit három év­vel ezelőtt az akkori városi tanács műszaki osztálya már elavultnak talált. A VÁTI szakembereit bíz­ta meg az új elképzelések meg­tervezésével. Az ötletek rajzpa­pírra kerültek, és a mérnökök, a tervezők bemutatták a képvise­lőknek és az érdeklődőknek. A közgyűlés januárban dönt majd a tervekről, de előtte kikéri a la­kosság véleményét is. A hónap végéig bárki megtekintheti a do­kumentumokat a polgármesteri hivatal aulájában. Koncert Ma délután 5 órakor Egerben, a Kossuth úti ferences templom­ban karácsonyi koncertre kerül sor. Az alkalomhoz illő verses­zenés összeállításban fellép a Movendó Kamarakórus, szólót énekel Hegyesi Hudák Margit, s irodalmi műveket adnak elő a Gárdonyi Géza Színház fiatal művészei. A zeneszámokat a fő­iskola hallgatóiból álló kamara- zenekar tolmácsolja. Szünidei programok Gazdag és színes rendezvé­nyek várják a szünidejüket töltő f yerekeket a Forrás Gyermek- zabadidőközpontban. Szom­baton 9-től délután 5 óráig ked­vezményes karácsonyi játékvá­sáron böngészhetnek az érdeklő­dők, maja 10 órakor Sátorfalva- találkozó lesz. Tizenegy órától a Viktória gyermekszínpad műso­rát ajánljak a kicsiknek, a szoba­színház monodrámáit pedig a középiskolásoknak és a felnőt­teknek. Az intézmény erre a napra a Kisbakancsos természet- járó szakkör részvételével kirán­dulásra invitálja a gyerekeket. Gyülekező reggel háromnegyed 8-kor a Mezőgépnél lévő autó­busz-állomáson. Kacsamesék A volt Bródy mozi helyén nemrégiben átadott Katedrái szórakoztató centrum vasárnap­tól december 24-ig Walt Disney- showra várja a gyerekeket. A moziüzemi vállalat és a stúdió ajándéka: a 24-i előadás délután 3 órakor ingyenes lesz. A felnőt­teknek este 7 órától pedig a Ha­mis baba című produkció kínál kellemes szórakozást. Karácsonyi muzsika Szombaton este 6 órakor a Helyőrségi Művelődési Otthon­ban, vasamap este 7 órakor pe­dig a Megyei Művelődési Köz­pontban rendeznek karácsonyi Koncertet. Schubert, Bach, Hän­del és Corelli művei mellett az irodalomkedvelők is találnak a témához illő gyöngyszemeket: így Juhász Gyula, Pilinszky Já­nos, Kosztolányi Dezső, Ady Endre és Babits Mihály alkotása­it. aracsonyi télikabát­x, vásár Télikabátok REKLÁMÁRON már 5000 Ft-tói a készítőtől. Olasz import alapanyagból készült exkluzív fazonú kabátok kaphatók és rövid határidőre megrendelhetők. VINCZE LÁSZLÓNÉ női szabósága Eger, Barkóczy u. 11. (bent az udvarban^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom