Heves Megyei Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-18 / 296. szám
10. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1991. december 18., szerda Vállalkozni pedig szükséges Ha jó a bor, megveszik Ugye, az a természetes, hogy ha valaki műszaki képzettségű, akkor nagyon ért a szőlőhöz és a borhoz? Vagy nem egészen magától értetődő ez? Pedig a mi esetünkben így van. A kissé szokatlannak tetsző összefüggésnek megpróbáltam a végére járni. Akiről szó van, Szőke Mátyás gyöngyöstaijáni lakos. — Mi a foglalkozása? — A gyöngyösi Mátra Kincse Tsz-ben vagyok az ipari ágazat vezetője. Már huszonhatodik éve vagyok tsz-tag. — Es a saját vállalkozása? — Építettem otthon, a faluban egy borpalackozót. Tavaly már több ezer palack bort adtam el. Van egy saját tervezésű és gyártású bogyózógépem, amit több kiállításon bemutattam. Az érdeklődés egyre nő iránta. És van egy újfajta borszűrő gépem is. — Hol lehet az új gépet megvásárolni? — Felkeresett egy olasz cég néhány embere a nyáron. Megnéztek mindent, és meghívtak magukhoz tapasztalatcserére. Ők ajánlották, hogy hozzunk lét- e Gyöngyösön egy borászati szaküzletet közösen, ók minden borászati gépet és eszközt biztosítanak, ami olasz. — Mi a következő tervük? — Az egyik fiam a nagyrédei tsz-ben borász. Vele alapítunk egy borászati szaktanácsadó irodát. Kölcsönözünk borászati gépeket is. — Most gondolnak ilyenekre, amikor olyan nehéz szőlőt és bort eladni? — Úgy tapasztalom, ma már egyre nagyobb az érdeklődés a lalackozott borok iránt. Esküvőkre, nyugdíjas-találkozókra és íülönböző összejövetelekre főként palackos bort visznek. — Miért magához mennek a sorért? — A kistermelőknek jobb a boruk, mint a nagyüzemeknek. Ezért az ő helyzetük sokkal biztosabb lesz a jövőben a piacon. — Mi a garancia arra, hogy az üvegben valóban jó bor van? — Minden kistermelőnek rá kell írnia a nevét a palackra. Ez pedig már garancia. — Van minőségi ellenőrzés is? — Az Országos Borminősítő Intézettől kell a palackozásra engedélyt kérni. Az intézet később is ellenőrzi a bor minőségét. Ha a kistermelők többen összeállnak egy pinceszövetkezetbe, akkor az elég drága gépeket is be tudják szerezni, és a bor értékesítését is közösen végezhetik. — Mi a vállalkozásának a neve? — Miután ezt a vállalkozást másodállásban végzem, semmi fantázianevet nem találtam ki. Csak így hangzik: Szőke Mátyás vállalkozó. — Exportra szállít bort? — Erre az engedélyt december 20-ig kellene megkapnom, az ígéret szerint. — Említette az olasz céggel való társulást. Szállítanak tehát majd Olaszországba is bort a Mátraaljáról? — Igen. Az olaszok szőlőt akarnak telepíteni Gyöngyös környékén az ő fajtáikból. A bort Nyugaton értékesítenék. — Mi az eredeti szakmája? — Gépész vagyok. — Hogy lett borász? — Ebbe születtem bele. De mindig is volt hozzá kedvem. Minden évben részt veszek borversenyeken négy-öt fajta borral, és mindig nyerek aranyérmet is. — Hogyan szerepelt a gyöngyösi expón? — Már négy cég keresett meg, mert venni akarnak tőlem bort. — Azt mondják, a környéken Szőke Matyinak van a legjobb bora. Mindenki így hívja: Szőke Matyi. Egyetért ezzel? — Maximálisan. Minden szőlőfajtát elkülönítve szüretelünk és tárolunk. A bort csak egyévi érlelés után palackozzuk. — Mekkora területen termel szőlőt? — Három és fél hektáron. — Ebből meg lehet élni? — Igen. Becsülettel meg lehet élni. Milliomos ugyan nem lesz az ember, de a családjának tisztes jövedelmet tud biztosítani. — Meddig lesz még másodállású borász? — Ha bővítünk, meg kell gondolnom, hogy győzöm-e még a két feladatot egyszerre. — Utódlás? — Az egyik fiam borász a nagyrédei tsz-ben, mint mondtam, a másik a veszprémi egyetemen tanít. De mind a ketten hajlandók lennének hazajönni és gazdálkodni, ha ez a vállalkozás úgy alakul. — Drága a bora? — Afolyóbort50-55forintért értékesítjük. Ezt az árat a vevők nem sokallják. — Lehet demizsonozni is? — Lehet. Otthon a lakásomon mindig van valaki. Ünnepek előtt pedig kint vagyunk a pincében. — Hogyan látja a vállalkozásának a jövőjét? — Hiszek benne. Szerintem ennek a fajta szőlészkedésnek, borászkodásnak van jövője. G. Molnár Ferenc Üjabb ÁVÜ-döntések vállalatátalakulásokról Az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa jóváhagyta, íogy a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár, a Zala Megyei Iparcikk Cereskedelmi Vállalat, a Mobil iármű- és Alkatrész-kereskedelmi Vállalat, valamint az Omker Vállalat részvénytársasággá alakuljon át. Az igazgatótanács jóváhagyóig tudomásul vette a Mélyépítő Vállalat, a Balatonbereki Állami Gazdaság részvénytársasággá történő átalakulását. Ugyancsak részvénytársasággá alakul át a Budapest Tomist Idegenforgalmi Vállalat, akárcsak az Ergo- nett Kereskedelmi Vállalat, ahol megkezdődnek az előkészületek a privatizációra. A kárpótlási törvény értelmében a Budapest Tourist Rt., az Ergonett Rt., a Metrimpex Rt., a Mobil Rt., a Pietra Rt. és az Omker Rt. állami tulajdonú részvényeinek 10 százalékát kárpótlási jeggyel lehet megvásárolni. (MTI) Magyarországon először Kézikönyv költségbecsléshez Európai dollárpiac-ipari árarányok címmel kézikönyv jelent meg a nemzetközi piaccal dolgozó szakemberek részére. Értékes információs adataival áttekintést nyújt a dollárelszámolású európai piaci árarányokról, gyors kalkulációs lehetőséget, támpontot ad költség- és árvonzatú döntésekhez, ipari vagyonértékeléshez. A kézikönyvet a Műszaki Költségtervező Klub szakértő csoportja készítette. Tartalma átfogja a fontosabb acél-, lemez- és csőanyagok, karimák, edényfenekek, ipari tartályok, hőcserélők, gépek, haszonjárművek építés-szerelésének Nyugat-Európában kialakult mai árarányait, nagyságrendben és teljesítménysorban ábrázolva. Az adatok vonatkozási ideje: 1991.1. negyedév. Az alkalmazott devizanem: USA-dollár (USD). A kézikönyben közölt áradatok a hazai külkereskedelmi szféra közelmúlt forrásanyagaiból képzett értékek, a szerzők gyakorlati tapasztalatait összegzik az európai dollárelszámolású viszonylatban kialakult mai árarányok jellemzésére és gyors kalkulációs becslési célokra. A kézikönyv számos gyakorlati hasznosságé információt nyújt a mai dollárelszámolású európai piacaink árszínvonaláról és árarányairól. Magyarországon először kerülnek a kézikönyvvel nélkülözhetetlen információk az érdekelt műszaki és gazdasági szakemberek kezébe. Lektori vélemény szerint a kézikönyv adatait mind az ipari költségtervezők, mind pedig a gyakorló külkereskedők kitűnően hasznosíthatják. Érdeklődni lehet a 201-7083-as telefonszámon. T erméktervező mérnökök képzése indul A közeljövőben megkezdi munkáját a Budapesti Műszaki Egyetemen az az Előkészítő Bizottság, mely rektori megbízás alapján lefekteti a terméktervező mérnökök képzésének tudományos és módszertani alapjait, kapcsolódási és szervezeti struktúráját. Ebben a képzésben a nappali tagozat hallgatói vehetnek részt valamennyi karról. A terméktervező mérnökök képzése annyiban különbözik, illetve annyival több a hagyományos értelemben vett termék- vagy gyártmányfejlesztésnél, hogy az ipari terméket nem puszta műszaki konstrukcióként, technikai feladat megoldásaként kezeli, hanem termelési vagy fogyasztási célra készült piaci áruként, mely kultúij egyeket is hordoz, s így a mindenkori kultúr- kincs eleme is. Ennek megfelelően e fakultáció hallgatói a Műszaki Egyetemen szerezhető hagyományos ismeretek mellett a Közgazdasági Egyetemről marketing, piacstratégiai és konjunktúrakutatási ismereteket, a Magyar Iparművészeti Főiskoláról iparesztétikai, művészeti menedzseri alapismereteket és e területek szakembereivel való kommunikációban jártasságot szereznek (ilyen irányú képzésre eddig csak a szakmémökképzés és művészeti menedzserképzés keretében volt posztgraduálius jellegű lehetőség.) Természetes ezek után, hogy ez a képzés a Közgazdasági Egyetemmel és az Iparművészeti Főiskolával szoros együttműködésben fog megvalósulni. Az ötlet felvetése és az ez irányú igényfelmérés és tapasztalatszerzés, valamint a partnerintézmények és támogatóik együttműködésének megszervezése az elmúlt két évben az OMFB Ipari Formatervezési és Ergonómiai Tanács Irodájától származik. E képzés szükségességét és időszerűségét fejlett piacgazdaságú országok (Hollandia, Anglia stb.) műszaki egyetemeinek gyakorlati példái és gazdag tapasztalatai igazolják. Informátor: Helyes István, telefon: 1112-489. Világgazdasági hírek NEW YORK - Románia csütörtökön azzal a kéréssel fordult az ENSZ Biztonsági Tanácsához, hogy tegye lehetővé számára 300 millió dollár értékű iraki olaj importját, mert csak így tudja elejét venni a télre ígérkező gazdasági és szociális válságnak. A felhívást Ionéi Sandulescu román külügyminisztériumi államtitkár — aki kizárólag ezért utazott New Yorkba — zárt ajtók mögött intézte a BT szankcióbizottságához. A Reuter hírügynökség által megszólaltatott bizottsági tagok szerint nincs sok esély rá, hogy a BT kivételt tenne igen szigorú szankciói ügyében. Megemlítették, hogy korábban India is hasonló kéréssel fordult a szervezethez, ám elutasították. Egyedül az iraki gazdasághoz erősen kötődő Jordánia kapott engedélyt arra, hogy — igen korlátozott mértékben — olajat vehessen szomszédjától. MOSZKVA - Egy 400 mülió ECU értékű műszaki segélycsomagról írt alá megállapodást csütörtökön Ivan Szilaj ev megbízott szovjet miniszterelnök közös piaci illetékesekkel. A segély, amelyet már korábban előrejeleztek, a szakemberképzéstől az energiapolitikán és a raktározási ismereteken át az élelmiszer-ellátásig számos területet érint. Szilajev azt is elmondta, hogy várhatóan már a jövő év elején újabb 500 millió ECU értékű segélycsomagot kapnak. BRÜSSZEL — Az Európai Közösségek Bizottsága jóváhagyta, hogy zöld címke jelezze azokat az árucikkeket, amelyek környezetbarátok, vagy legalábbis kevéssé kömyezetszeny- nyezők. A címkézéssel Brüsszel egyrészt a fogyasztókat akaija rávezetni a környezetbarát termékek vásárlására, másrészt — és főképp — a termelőket a környezetkímélőbb árufajták gyártására. A címkék feltüntetése nem kötelező, ám közös piaci tisztségviselők szerint igen élénk lesz a jogosultság elnyerése iránti vágy a termelők részéről. A környezetvédők üdvözlik a kezdeményezést, ám már most aggodalmuknak adnak hangot amiatt, hogy esetleg nem lesznek kellően szigorúak a címke megszerzésének feltételei. I Tájékoztató! Értesítjük tisztelt ügyfeleinket, hogy a kötelező lakossági kéményseprő-ipari tevékenység szolgáltatási díjait 1992. jan. 1-jétől az alábbiak szerint emeljük: — egyedi kéménytisztítás évi kétszeri gyakorisággal 105 Ft/db/év — gyűjtőkémény-tisztítás évi kétszeri gyakorisággal 195 Ft/db/év — központi kéménytisztítás évi 6x gyakorisággal 10 folyóméterig 1420 Ft/db/év 10 folyóméter felett 60 Ft/m/év + akna- és csatornatisztítással. — A komplex műszaki kéményvizsgálat 4 évenkénti gyakorisággal — nem változik. A szolgáltatási díjemelést az üzemvitel indokolt költségnövekedése okozta a külső inflációs hatás miatt. Szolgáltatásainkkal továbbra is rendelkezésre állunk. Heves Megyei Tüzeléstechnikai és Kéményseprő Vállalat Eger, Klapka út 9. Növelni kell az egri borok ázsióját Eger a minőségi borok városa — így szól a fáma, ám napjainkban egyre több ellenvélemény akad. Sokan kifogásolják, hogy a történelmi borvidéken alig akad egy tisztességes, kulturált körülmények között működő borozó, s hogy a hajdan méltán híres Szépasszony-völgyben sem mindenütt ügyelnek a minőségre. A mulasztásoknak természetesen következményei is vannak: nevezetesen megrendül az ide látogató vendégek bizalma nemes nedűink iránt, s a tapasztalatokat minden bizonnyal továbbadják nemcsak hazánkban, de az országhatárokon túl is. Szerencsére még mindig akad egy-két hely, ahol a fenti állításokat meggyőzően cáfolják, s igyekeznek szem előtt tartani a régi igazságot: szakmai jártasság, s minőségi kínálat nélkül nincs életképes vendéglátás. Ilyen hely Egerben a kerecsendi út határában lévő Csordakút borozó is, ahol a két évvel ezelőtti nyitás óta Zagyva István és felesége nem kis erőfeszítéssel próbál igazi vendégcsalogató fogásokat „bevetni”. Az eredmény nem maradt el, hiszen mára számos nyugati vendég évről évre visszajár városunkba, s nem mulasztja el felkeresni a borozót. S hogy miért? Erre Zagyva István adja meg a választ: — Jómagam 1966 óta dolgozom Egerben a vendéglátás különböző területein. Ennyi idő alatt megtanultam, hogy ezen a pályán csak úgy lehet tisztességesen megmaradni, ha szigorúan ragaszkodunk a minőségi kínálathoz. Ez nálam szakmai elv, amiből nem engedek. Ezért is döntöttünk úgy két évvel ezelőtt a feleségemmel, hogy önállóan, a magunk által felállított mérce szerint próbálunk új színfoltot teremteni a helyi vendéglátásban. A Coopvinnel kötöttünk szerződést, így kizárólag az ő boraikat kínáljuk itt. Szomorúan tapasztalom, hogy mennyit romlott az egri borok ázsiója, s ennek a rossz kereskedői hozzáállás az oka. A másik tapasztalatom, hogy sok helyen hiányoznak a kulturált körülmények is, gondolok itt például olyan alapvető dolgokra, mint a tiszta mellékhelyiség... — Önök arról is ismertek, hogy egy-egy baráti társaságnak szívesen készítenek egészen speciális ételkülönlegességeket is, ha erre van igény... — Azt hiszem, ez így természetes. Én szakácsként is dolgoztam egy időben, ezért konyítok valamit a konyhaművészethez is. Számomra öröm valami különlegességet adni az asztalra. Az igényt előre jelzik a vendégeim, hiszen itt elsősorban alkalmi főzésre vagyunk berendezkedve. Másrészt az alapanyagok beszerzésére időre van szükségem. — Ajánlana valamit karácsonyi menüként? — A könnyű fehérborhoz kiválóan illik például az énáltalam kreált csirkefiié. Ehhez lefilézem a csirkemellet, és ujjnyi vastagságú csíkokra metélem a húst. Ezt kevés olajon megpirítom, majd jó adag fokhagymazúzalékot adok hozzá. Ezt követően sózom, borsozom, majd nyers uborkaszeletekkel gazdagítom. Az így készült ragut száraz fehérborban párolom készre. Köretként ananászos párolt rizst adok hozzá, amit szerecsendióval és gyömbérrel fűszerezek. Természetesen a testesebb vörösborhoz is van tippe a borozó vezetőjének. Ezt személyesen is meg lehet tőle kérdezni, ha valaki veszi a fáradságot, és kilátogat a helyszínre, ahol egyébként az ünnepekre való tekintettel minden bort olcsóbban kínálnak néhány hétig. A karácsonyra, szilveszterre szánt italt egyébként elvitelre is ajánlják a betérőnek. (barta)
