Heves Megyei Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-12 / 291. szám
PARABELLUMMAL KÖVETELTE A BEVÉTELT — RABLÓTÁMADÁS A HATVANI BENZINKÚTNÁL (3. oldal) HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA II. ÉVFOLYAM 291. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT // A MAI SZÁMUNK MELLÉKLETE: 1992. évi színes falinaptár Jövőre a terv kilenc forint Drágul a benzin? Jövőre a tervek szerint literenként 9 forinttal növekszik a motorbenzin fogyasztási adója — derül ki az 1992-es költségvetési javaslatból, ha jóváhagyja a Parlament. A fogyasztási adó egyébként két ütemben emelkedik az elképzelések szerint, először januárban, másodszor májusban. Ezért, ha csak nem csökken drasztikusan a motorbenzin világpiaci ára, illetve az útalap dija, akkor összességében 9 forintos fogyasztóiár-emelésre lehet számítani. További drágulást jelentene, ha beépülne a benzin árába a tervezett környezetvédelmi díj is. A gázolaj és a tüzelőolaj fogyasztási adója ugyancsak két lépcsőben emelkedik a tervezet szerint, január 1-jétől 15,90-ről 19,40-re, május 1-jétől pedig további egy forinttal. (MTI) Kedden: kétórás sztrájk Kétórás figyelmeztető ménynek tekintik csu- sztrájkra hív fel decem- pán a nyugdijakról, a bér 17-re a Magyar családi pótlékról, a fog- Szakszervezetek Orszá- lalkoztatáspolitikáról, a gos Szövetségének bérszabályozásról tör- mintegy 30 tagszerveze- tént megállapodásokat, te—juttatta el felhívását ugyanakkor sérelmezik, az MTI-hez az Egyesi- hogy a kormány és a tett Sztrájkbizottság. munkáltatók nem muAz MSZOSZ-t alko- tatnak tárgyalókészsé- tó szakszervezetek elé- get más alapvető kérdé- gedetlenek a december sekben. 6-7-i Érdekegyeztető Követelik, hogy az Tanács ülésének ered- adórendszer mérsékel- ményeivel, mivel ügy je, de legalábbis ne nö- vélik, hogy a dolgozókat velje a bérből és fizetés- alapvetően érintő kér- bői élők terheit, a bérek désekben nem történt pedig biztosítsanak tisz- megállapodás. A szer- tességes megélhetést a vezetek részleges ered- dolgozóknak. Egyszeri juttatás a Hétfőtől az egri hőközpontba várják az érintetteket Perl Márton fotógrafikája A sebesülteket hátulról érte a lövés Tényfeltáró dokumentum az 1956-os decemberi egri sortüzekről Harmincöt esztendeje, december 11-én és 12-én Egerben a karhatalmisták kétszer is belelőttek a tüntető tömegbe. A sortűznek több halottja és még több sebesültje volt. Az azóta eltelt évtizedekben nem volt tanácsos beszélni erről a véres eseményről. Az idén dr. Lukács Tamás (KDNP) országgyűlési képviselő kezdeményezésére a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészsége tényfeltáró vizsgálatot folytatott az akkor történtekről. Az erről készült dokumentum lényeges megállapításait adjuk most közre. Menekültek, fényjelző lövedékek Az elmúlt 24 órában 309 ju- goszlá v állampolgár kért ideiglenes menedéket. A határőrség arról is tájékoztatást adott, hogy december 9-én 21 óra 30-kor Alsószentmártonnál jugoszláv területről több fényjelző lövedék csapódott magyar területre. A nyomokat azonban egyelőre nem sikerült azonosítani. Éj helyettes államtitkár a HM-ben Turján Sándort a HM helyettes államtitkárává nevezte ki december elsejétől Für Lajos honvédelmi miniszter. A 41 éves pénzügyi szakértő ezt megelőzően a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem docense volt, s a honvédelmi miniszter a tárca közgazdasági, költségvetési ügyeinek felügyeletével, irányításával bízta meg. Tizenkétmilliós betörés A BRFK eljárást indított Ko- lipka János 37 éves, Kovács Jó- zsefné 36 éves, Kovács Lajos 32 éves, Farkas Gyula 30 éves, Ba- dovszky György 30 éves és Horváth Tihamér 25 éves budapesti lakosok ellen, mert még novemberben betörtek a RÁVISZ In- formatic Kft. irodájába, ahonnan magyar és külföldi fizetőeszközöket, 1,7 millió forint értékű bemutatóra szóló értékjegyet és műszaki cikkeket vittek el, együttvéve 12 millió forint értékben. A rendőrség Farkast és Horváthot már őrizetbe vette, és intézkedett Kolipka elfogásáról is. Fejlődik a magyar távközlés Példa nélküli hálózatfejlesztésbe kezdett tavaly a Magyar Távközlési Vállalat. Ennek köszönhetően folyamatosan javul a 600 ezer magyar telefonigénylő telefonhozjutási esélye. Ha teljesül a Matáv hároméves fejlesztési programja, akkor 1993-ig Budapesten másfélszeresére, vidéken pedig több mint kétszeresére emelkedik a bekapcsolt előfizetők száma. 351 ezer munkanélküli November végén az előzetes adatok szerint 351 ezer munka- nélkülit tartottak nyilván, s ez 7,3 százalékos rátának felel meg. Egy hónappal ezelőtt 317 ezren voltak munka nélkül, ami 6,6 százalékos rátát jelentett. November végén 272 ezren részesültek munkanélküli-segélyben. Nincs aktuálisabb téma mostanában, mint a fűtés. Nemcsak azért beszélünk róla annyit, mert felemelték a fűtési dijakat, hanem egyik napról a másikra beköszöntött a kemény tél. Nemrégen az EVAT Rt. képviselőinek részvételével lakossági fórumon vitatták meg e kérdést, és elhangzottak javaslatok is a gondok enyhítésére. Ismeretes, hogy az önkormányzat több mint kétmillió forintot szavazott meg azoknak, akik számlájukat nehezen vagy egyáltalán nem tudják kiegyenlíteni. A város képviselői határozatot hoztak arról, hogy minden távfűtött lakásra 500 forint egyszeri támogatást adnak, a továbIndul a UW Észak-Magyarország Szervezett gondoskodás adományokból United Way Észak-Magyarország elnevezéssel tegnap karitatív szervezet alakult Egerben. A mozgalom már 1883-ban útnak indult az Egyesült Államokban, s több mint száz év múlva, 1989- ben jutott el hazánkba, amikor Bush elnök látogatása során fontosnak tartotta kiemelni, hogy hazánk mind a demokrácia, mind a piacgazdaság terén jól fejlődik, ám hiányoznaka társadalmi önszerveződések. így az ő javaslatára vette fel a kapcsolatot a United Way International Magyarországgal. A szervezet nem magánszemélyeket támogat, hanem alapítványokat: szervezi az adományok gyűjtését, s részt vállal azok szétosztásában is. Magyarországon kiemelt feladatnak tartják az oktatás fejlesztését, az egészségügyi szolgáltatások támogatását, a szociális segélyezést és a környezeti kultúrára nevelést. A United Way Észak-Ma- gyarországot egyelőre százezer forinttal támogatják, s közel ugyanennyi adományt ajánlottak fel az egri alakuló ülésen magánszemélyek és cégek egyaránt. A legjelentősebb gesztust az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetségének Heves megyei elnökségetette.: ötvenezer forinttal járul hozzá az induláshoz. A regionális szervezet igazgatótanácsának vezetője Pócsik Dénes lett. bi segélyekről pedig a szociális bizottság döntött. A testület az EVAT Rt.-t bízta meg a félezer forint kifizetésével. Hogy ne kelljen sokat járniuk az ügyfeleknek, ezúton hívják fel a figyelmét az érintetteknek, hogy a Malomárok u. 28. számú épületben, a Fűtőműben december 16-tól (hétfőtől) 20-ig, naponta 8-tól délután 2-ig, csütörtökön pedig 8-tól 18 óráig váiják a lakókat. A kifizetés feltétele a decemberi kiegyenlített számla bemutatása. Azoknak, akik OTP-egyszámlá- val rendelkeznek, a támogatást a részvénytársaság oda utalja át. A fel nem vett 500 forintot a januári számlában jóváírják. Dénes feloszlatná az MSZMP-t Dénes János független képviselő január elején törvényjavaslatot nyújt be az MSZMP feloszlatása és vagyonának elkobzása érdekében. Ezt a parlamenti ülés kezdetén — napirend előtti felszólalásában — jelentette be, kifejezve reményét, hogy a kormány januárig hasonló értelmű törvényjavaslatot terjeszt elő. Ugyan nem indokolta, ám fejtegetéséből arra lehetett következtetni: az MSZMP-t 1956. november 4-én megalakítókat hazaárulóknak tekinti. Erre reflektált Szabad György házelnök, és rámutatott: valamennyi hivatalosan bejegyzett párt alkotmányosan működhet az országban. Ezernyi olyan váratlan, gyors megoldást igénylő kérdés adódik napjaink közigazgatási, településfejlesztési tevékenységében, amellyel csak nehezen vagy sok utánajárással birkóznak meg a helyi önkormányzatok. Nem véletlenül vetődött fel hát, hogy ezekben az ügyekben közösen kellene keresni a megoldás kulcsát: együtt kellene működniük. Országos példák már vannak, nem egy megyében fogtak össze a kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatok kialakítására, de ez a közös gondolkodási igény hívta életre a szűkebb hazánkban is itt- ott már működő jegyzőklubokat. Nyolcán életüket vesztették... A tények makacsak, az idő múltával sem változnak. Megismerésük végett a Legfőbb Ügyészség adatgyűjtése során megkereséssel fordult többek között a belügyminiszterhez, a Heves Megyei Főügyészséghez, a Politikatörténeti Intézethez, a Budapesti Katonai Ügyészséghez, a honvédség vezérkari főnökéhez, továbbá a vizsgálatban A polgármesterek tegnapi egri tanácskozásán már konkrétumokról is beszélhettek a résztvevők: dr. Jakab István, a megyei közgyűlés elnöke ugyanis javaslatot tett együttműködési megállapodásra. Ennek lényege, hogy jogi keretet biztosítsanak a szakmai munka segítésének. A szerződéstervezet elkészült — s miután ezzel kapcsolatban a jelenlévőknek nem volt kifogásuk —, azt elküldik az önkormányzatoknak megfontolásra. Ameny- nyiben csatlakozni kívánnak, úgy december 31-ig kell visszaküldeniük aláírva, hogy január résztvevők számos anyakönyvi és gyógykezelési iratot, visszaemlékezést, tanulmányt, újságot és kiadványt tekintettek át. meghallgattak szemtanúkat. Az is igaz, még várnak újabb dokumentumokat például a Belügyminisztérium irattárából. A legfőbb kérdés: mi és hogyan történt 1956. december 11- én és 12-én PTörténeti tény, hogy 11-én több ezer ember tüntetett a városban. Az első színhely a Hatvanas ezred első világháborús emlékműve volt, de eljutot1 -jétől életbe léphessen — hangsúlyozta a megyei elnök, aki szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy a megállapodásban foglalt szolgáltatások ingyenesek. A tervezettel kapcsolatban Krizsány Gyuláné (Atkár) mondta el véleményét, miszerint: „...nem kell feltételezni, hogy ezzel a szerződéssel a megye rá akar telepedni az önkormányzatokra, s hatással kíván lenni tevékenységükre. Jelzi ezt az is, hogy nem kötelező elfogadni az ajánlatot...” (Folytatás a 2. oldalon) tak a tüntetők a település több más pontjára is. A következő napon legalább ennyien, ha nem többen a bíróság épülete elé vonultak, s az előző alkalommal letartóztatottak szabadon bocsátását követelték. A tiltakozók újabb állomása a szovjet parancsnokság volt, óhajtván a szovjet csapatok kivonulását, majd a nyomdához mentek, ahol a tömeg jelszavainak és verseknek a kinyomtatását kívánta elérni. Tényként állapítható meg — hangsúlyozza a legfőbb ügyészségi dokumentum —, hogy a tüntetőkkel szemben felvonult karhatalom mindkét napon a tömegbe lőtt! Ennek következtében 1956. december 11-én ketten: Uza Sámuel és Dézsán József vesztették életüket, ugyanekkor négyen megsebesültek. A másnapi kegyetlen sortűzben hatan haltak meg: Bóta Antal, Bóta István, dr. Nagy József, Rezső Ferenc, Tóth József és Tóth Sándor. Ekkor már huszonheten szenvedtek különféle sérüléseket. (Folytatás a 3. oldalon) Hevesen Januártól helyi adó Tegnap délután Hevesen rendkívüli ülést tartott a város képviselő-testülete. Ezen az első napirendi pont keretében önkormányzati rendeletek megalkotása volt a városatyák feladata. Január 1-jétől tehát kétféle helyi adót szednek Hevesen, egyrészt a vállalkozók kommunális adóját (ennek mértéke a létszámra vetítve 2000 forint/fő), valamint a helyi iparűzési adót (ennek mértéke az éves nettó árbevétel három ezreléke). Ez utóbbival kapcsolatban elmondható, hogy a testület — az eredeti előterjesztéssel ellentétben — törölte a bolti kiskereskedelem mentességét az iparűzési adó alól. A megye és a települések együttműködése Ha a helyi önkormányzat segítségre szorul...
