Heves Megyei Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-09-10 / 263. szám
12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1991. november 9—10., szombat—vasárnap Egészségünk titkai A nélkülözhetetlen vitaminok Kertész leszek 1 ordotaldj EDD* csemctjcw. ||3 stilus, W7\^ tik I- '^17 Idow-ok I I8 öaks „Biotalaj 55 Egészségünk optimális állapotához és a betegségek leküzdéséhez a vitamonok nélkülözhetetlenek. Az egyik legfontosabbal folytatjuk a sort, a B-vitamin-család- dal: Bl-vitamin: ez is ahhoz a fajtához tartozik, amit naponta pótolni kell, mivel szervezetünk nem tárolja. „Szellemi vitaminként” is ismerik, mert kedvező a hatása az idegrendszerre és a szellemi teljesítményre. Talán kevesen tudják — a szakembereken kívül —, hogy enyhe vízhajtó hatása is van. Elősegíti a növekedést, a szénhidrátok emésztését, javítja a szellemi tevékenységet, normálisan tartja az idegrendszert, az izmok és a szív működését, enyhíti a fogműtétek utáni fájdalmakat, elősegíti az övsömör kezelését. A szárított élesztőben, a hántolatlan rizsben, a zablisztben, a sertéshúsban, a legtöbb zöldségfélében, az amerikai mogyoróban megtalálható. A sütés-főzés melege könnyen tönkreteszi, de további „ellenségei” a koffein, az alkohol, a tartósítási eljárások, a víz és az úgynevezett szulfagyógyszerek. B2-vitamin: a többi B-vita- minhoz hasonlóan ezt is rendszeresen pótolni kell. Jó hatással van a növekedésre és a szaporodásra. Egészséges tőle a bőr, a köröm és a haj. Elősegíti a pállott száj, az ajak és a nyelv gyógyulását, javítja a látást, mérsékli a szem kifáradását. Egyéb anyagokkal együtt részt vesz a zsírok, a fehérjék, a szénhidrátok anyagcseréjében. Sok található a tejben, a májban, a vesében, az élesztőben, a sajtban, a leveles zöldfőzelékekben, a halban és a tojásban. Toxikus hatása nem ismert, nagyobb adagja esetleg viszketést, zsibbadást válthat ki. Főzés, forralás közben sajnos, elveszti „erejét”. Jó tanács, aki kevés húst vagy tejterméket fogyaszt, növelje a B2-vitamin fölvételét. B6: az emésztés után nyolc órán belül kiürül szervezetünkből. A B6 vegyületcsoport, amelynek tagjai szorosan rokon- szerkezetűek és együtt hatnak. A zsírok és az aminósavak felszívódását biztosítja, igen jó hatású ideg- és bőrbetegségekre, enyhíti a hányingert, meggátolja, késlelteti az öregedést, mérsékli a száj- szárazságot és a vizeletürítési problémákat. Csökkenti az éjszakai izomgörcsöket, a kézzsibbadást és a végtagok ideggyulladásának néhány formáját. Ter- mészets vizeletehajtó szerként működik. Sörélesztő, búzakorpa, búzacsíra, máj, vese, szív, káposzta, marhahús, tej, tojás tartalmazza. B12: Vízoldékony, és már igen kis adagban hatásos. Általában „vörös vitaminként” emlegetik. Elősegíti a vörösvértestek képződését, így megelőzi a vér- szegénységet. Fokozza a gyermek növekedését és étvágyát, növeli a szervezet energiáját, és egészségesen tartja az idegrendszert. Javítja a koncentráló, az emlékező és az egyensúlyozó képességet. A májban, a marha- és sertéshúsban, a tojásban, a tejben, a sajtban és a vesében találjuk meg. B13: megvéd bizonyos máj- működési zavaroktól és a korai öregedéstől. Elősegíti a sclerosis multiplex kezelését, oldja a szorongásos és feszült állapotokat, enyhíti a kimerültséget, gátolja a koncentráló és emlékezőképesség csökkenését. A gyökérzöldség és a tejsavó tartalmazza. Ez az a vitamin, amelyről még elég keveset tudnak a kutatók. B15: eddig még nem bizonyították be, hogy az étrend nélkülözhetetlen része, hatása az E-vi- taminéhoz hasonló. Meghosz- szabbítja a sejtek élettartamát, közömbösíti a szeszesital utáni vágyakozást, gyorsabban elmulasztja a fáradságot, védi a májat a zsugorodás ellen, enyhíti az an- ginás és asztmás tüneteket, megakadályozza a gyógyszerfüggőség kialakulását, elősegíti a fehérjeszintézist. A hántolatlan rizsben, hántolatlan gabonában, a tökmagban, a sörélesztőben és a szezámmagban található. B17: az évtized egyik legellentmondásosabb vitaminja. Barackmagból állítják elő, ez olyan B-vitamin, amely a sörélesztőben nem fordul elő. Több kutató állítja, hogy specifikus rákellenes és azt megelőző tulajdonsága van. Legfőbb természetes forrásai a barack, az alma, a cseresznye, az őszibarack, a szilva és a sima héjú őszibarack teljes mag- vában. H-vitamin: Ugyancsak egyik újabb tagja a B-vitamin komplex családnak. Megakadályozza a haj őszülését, és jó hatást értek el a kopaszság elleni kezelésben. Enyhíti az izomfájdalmakat, csökkenti az arc és a test ekcémáját. A dióban, gyümölcsökben, sörélesztőben, marhamájban, tojássárgájában, a tejben, a vesében, a fényezetlen rizsben találjuk. Kálcium -pantotenát:ugyancsak a B-vitamin-család tagja, elősegíti a sejtek felépítését, normális növekedését. Életfontosságú a mellékvesék működéséhez. A sebgyógyulásnál jótékony hatású, közreműködik a műtét utáni sokk kivédésében, véd a fáradtság ellen, csökkenti sok antibiotikum nemkívánt hatását. A húsban, a magvakban, a búzacsírában, a korpában, a vesében, a csirkében, a zöldfőzelékekben, a dióban, a sörélesztőben találhatok’ Szüle Rita A talaj a mezőgazdasági termelés alapvető eszköze, önálló természeti jelenség. Lényeges tulajdonsága a termelékenység, ami azt jelenti, hogy a növénynek fejlődése minden szakaszában meg kell itt találnia a növekedéshez szükséges anyagokat, életfeltételeket. A talaj biológiai folyamatok színtere, benne „élet” van. Az utóbbi évtizedekben ez ellen a talajélet ellen vétettünk nagyon sokat. Helyreállítása az emberi élet szempontjából elengedhetetlen. A közeljövőben —várhatóan — egyre több lesz a magánvállalkozók, a kertészek száma, akik a privatizáció vagy a kárpótlási igény teljesülése következtében földhöz jutnak, gazdálkodni kívánnak. Az új birtokosoknak meg kell ismerkedni a talaj állapotával, akkor is, ha nem biokertészkedést fognak folytatni. Eredményes kertészeti, szántólföldi (bio-)gazdálkodás csak akkor lehetséges, ha talajunk tulajdonságaival tökéletesen tisztába vagyunk, és azt kezelni tudjuk. Ennek ismeretében dönthetjük el, hogy milyen növényeket termeszthetünk biztonságosan és jövedelmezően. A termesztést tehát a talaj vizsgálatával kell kezeim. Ez egyébként feltétele is az eladásra szánt, védjeggyel ellátott biotermék forgalomba hozatalának. A talajvizsgálatkor először mintát kell venni: ennek az optimális ideje ősszel vagy tavasszal van, még az előtt, mielőtt trágyázni, vagy talajjavítani szeretnénk. Nem jó módszer a maximaliz- mus, vagyis az a módszer, hogy bőségesen trágyázok — „inkább több legyen, mint kevés” jelszóval —, mert a felesleget a növény nem tudja hasznosítani. Egy átlagos nagyságú házikertben (100-400 négyszögöl között) a területen húzódó két átló mentén 5-5 helyről veszünk mintát. A mintavétel mélysége attól függ, mit kívánok termeszteni. Szőlőnél 0-30 és 30-60 cm-es, gyümölcsnél 0-20, 20-40, és 40- 60 cm-es, kisebb gyökerű kultúráknál csak a 0-25 cm-es rétegből kell mintát venni. A részmintákat alaposan összekeveijük, ebből kapjuk a vizsgálandó átlagmintát (kb. 1 kg legyen). Az átlagmintát beküldjük a legközelebbi illetékes laboratóriumnak. S NTSZ laboratórium egri kiren- leltség, 3301. Eger, Pf: 218., Telefon: 36-10-211). A laborok megadják a tápanyag visszapótlásához szükséges szaktanácsot is. A vizsgálatból megtudhatjuk, miből van kevés vagy elengedő a talajban. Ha káros anyag jelenlétére is kíváncsiak vagyunk, akkor a BIOCLUB budapesti központjától (Bp. Budaörsi u. 141., H-1502 Pf. 127) kérhetünk segítséget. Az adatok ismeretében be lehet határolni a talaj típusát, hogy alkalmas-e termesztésre, vagy javítani kell. Heves megye talajtérképét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy legnagyobb területen erdőtalajokat, csemozjom talajokat találhatunk. A folyók mentén öntés-, kisebb százalékban pedig homoktalaj fordul még elő. A talaj kémhatása 5,6- 6,6 pH között van döntően, tehát savanyú. A savanyodás mértéke évről évre nő a helytelen és magas arányú műtrágyázás, a savas esők és más környezeti hatás következtében. Ennek megállítása országos jelentőségű feladat. Megyénk javításra szoruló főbb talajtípusai a kilúgozott erdő, illetve savanyú talajok. Erre a célra a biokertészet számos javító anyagot (meszezés) vagy más technológiai eljárást (pillangós virágú növények termesztése, szerves anyagok adagolása) ajánl. A meszező anyagok nagy száma még a puszta felsorolást sem teszi lehetővé, ezért csak a közeli lehetőségeket említem. Cukorgyári mésziszap (Hatvan, Selyp, Szolnok), keménymészkő-őrle- mény (Bélapátfalva) felnémeti keménymészkő. Magas szervesanyag tartalmú javító anyagok közül a biokertészkedés körébe a következők tartoznak: tőzeg, lápföld, lignitpor (pl.: Gyön- gyös-Visonta). A talajjavító anyagok haználata kétségtelenül növeli a termelés kiadásait, de a termés mennyiségét is. V. Pénzes Judit llÍMMMÉÉMjlililiIÍIililiMÍaarilíaaaaBiÉÉÉÉÉÉtÉÉliÉÉÍIiÉiÉ<ÉlÉÉtÉÉÉIMÉÉÉÉilili>>áaiÉÉÉÉíiÉlÉÉÉÉÉÉÍiÍÉÍÉ Mindennapi nyelvünk Agyonhasznált latin eredetű idegen szavak köz- és politikai életünk nyelvhasználatában A skót álláspontja Nap mint nap berzenkedhetünk, hogy a sajtóban, a televízió és a rádió adásaiban egyre gyakrabban olvashatunk és hallhatunk olyan szövegrészieteket, amelyek telítve vannak azokkal a latinoskodó szóhasználati formákkal, amelyek gátat szabnak gondolataink megértésének éppen úgy, mint az egyértelmű szövegformálás hatástényezői érvényre juttatásának. Különösen akkor, amikor az idegen szavakat felhasználók sincsenek tisztában egy-egy idegen kifejezés jelentésével és használati értékével. Erre is utal egy olvasó, amikor azt írja: „Sértőnek tartom, hogy a magyar olvasóknak nyomott lapokban mind több az érthetetlen nyelvű közlemény.” (Népszabadság, 1991. júl. 6.) Napjaink politikai nyelvhasználatának, reform-frazeológiájának gyakori áltudományossága, sznobizmusa, nagyképűsködése, előkelősködése egy új politikusi, szakértői, képviselői zsargont teremtett. Erről bizonykodik példatárunk is: „A liberálisok a nemzeti állam redisztribu- tív, a népiek pedig a hagyományos nemzeti kultúra paradig- matikus fennmaradásától váiják megerősödésüket”... „A vegetáló ország sodródik az autoritariz- mus felé” (Magyar Nemzet, 1991. okt. 1.) „A koalíció a parlamenti munkában korporáló- dik” (Déli Krónika, 1991. okt. 7.). „Gazdaságilag is polarizálódik a társadalom” (Heves Megyei Hírlap, 1991. máj. 29.). „A szakszervezetek munkájában ne érvényesüljön a dominancia elve” (Déli Krónika, 1991. szept. 17.). Az idézett szövegrészietekben az idegen szóhasználati formák a kulcsszavak szerepét is magukra vállalták. Ha az olvasó nem ismeri jelentéstartalmukat és használati értéküket, az idegen kifejezések csapdájába esik. Mivel az idegen szavak szótára sincs a kezeügyében, átsiklik a szöveg felett, és a sorok közti olvasás fortélyaival próbálkozik, illetőleg a szövegösszefüggésből próbálja kihámozni az idegen szavak jelentésének szövegbeli magyar megfelelőit. Vannak olyan vélemények is, amelyek azt tanácsolják, hogy ha már annyira ragaszkodnak az idegen szöveghez, legalább közöljék a fordítását is. (Népszabadság, 1991. júl. 6.). Az idegen szavakkal terhelt szövegrészlet ködösítő jellegét megszüntető leghasznosabb módot akkor választjuk, ha ezeket a megfelelő magyar kifejezéseket juttatjuk kulcsszerepekhez: szabadelvek; a bizonyításra alkalmas példa; tengődő; önkényeskedés; politikai szövetség; testesül; osztódik; fölérendeltség, stb. Közéleti és politikai tevékenységünk színterein, a parlamentben, a pártok összejövetelein a leggyakrabban emlegetett nyelvi formák: konszenzus, stabilitás, konfliktus, privatizáció, koncepció, morális, precedens, legális, kondíció, kollektíva, kontroll, kurzus, korrupció, liberális, demonstráció, pluralizmus, invesztál, motivál, provokáció, akkor is szerephez jutnak, amikor a mondanivalót egyértelműbbé a megfelelő magyar nyelvi formák tehetnék. Honatyáink a parlamentben csak a konszenzus latin szót ismerik és használják. Egyéni szókincsükből már kihullottak ezek a magyar megfelelők: egyetértés, egyezség, beleegyezés, megegyezés. Hasonló folyamat jellemzi a riportok, a szakértői beszélgetések nyelvhasználatát. A közhelyes, semmitmondó válaszokat azzal próbálják érdekesebbé, szakszerűbbé tenni, hogy a felesleges latinoskodásnak e meghökkentő példáival lepnek meg bennünket: hektikusan reagálták le a problematikát, dekreatív életmódot folytattam, a beszerzési hálózatokat diverzikálni szükségeltetik, az érvrendszer mondanivalóját helytelenül diszlo- kálják át, stb. A sportnyelvi megnyilatkozásokban is jelentkeznek ezek a nemkívánatos nyelvhasználati jelenségek: nagyobb erőkifejtésre motiváljuk (?) versenyzőinket, az eltá vozni óhajtó játékosok hónapok óta csupán verbálisán futballoznak (?), egyfajta gyermeteg és gyermeki konszenzus jött létre a verseny dolgában is. A latin verbális szóhoz kötött szavakban megnyilvánuló minősítő jelző újabban a verbális futball jelzős szerkezetben vállal szerepet: „Bár verbális futballt játszik évek óta, az igazi labdarúgásra pénzt áldozok nem sajnálják Détáriért a dollármilliókat, valamikor ugyanis elterjedt róla, hogy jó focista” (M. Nemzet, 1991. májú. 16.). Vajon a nemzeti válogatottban is ezért kap állandóan szerepet? Dr. Bakos József Tengerparti fürdőzés közben egy nagy hullám elragadja a skót fiát. Egy arra járó idegen a vízbe veti magát, és kimenti a gyereket. — Uram! — lép oda a skót férfihoz. — Szóra sem érdemes — inti le az életmentő. A skót újabb szavait lásd a rejtvényábra vízsz. 1. és függ. 30. sz. soraiban. Vízszintes: 1. A skót szavainak első része (zárt betűk: N, E, R) 14. Huszonnégy órán át tartó 15. Melódia 16. Kettős mássalhangzó 17. Fenn — németül (OBEN) 18. Bírósági ügyek fontos szereplője 19. Helyrag 20. Albánia pénze 22. Jegyzetel 23. Áll alatti zsírpárna 24. Nagy testű kutyafaj 25. Irodalomtörténész (Mihály) 27. Szóösszetételekben jelentése: idegi 29. Párizs repülőtere 30. író (István) 32. Gondolatait elmondja 34. Magad 35. Részben darál! 36. Külföldi gépkocsimárka 38. Kikötőváros Algériában 40. Karimája van 42. Becézett Stefánia 44. Egykor élt híres pasa 45. Bekövetkezett 46. Lapos, egyenes felületű 47. Latin kettős magánhangzó 49. Álló tárgyat arrább helyez 51. Tövis 53. Ildikó becézve 55. Nagyon gyors mozgású 57. Olasz iparvidék 58. A beszéd legkisebb egysége 59. Magas rangú vezető a hűbéri Törökországban 60. Szintén 62. Némán nézik! 64. Vasútállomás, röv. 65. Nem kételkedik 66. Pálca (névelővel) 68. Római öt- százegy 69. Illatos virág 71. Tüzet szüntetett Függőleges: 1. Női név 2. Most, rövid ideig 3.... fair lady 4. Az ENSZ nevének angol rövidítése 5. Becézett Gábor 6. Belga város, itt vetették be először a mustárgázt 7. Húz. 8. Régi római aranypénz 9. Jótékonykodott 10. Kiváló szülész (József) 11. Valaminek a csattanója 12. Létezik 13. Fosztogatott 18 Levágott gabona földben maradó csonkja 21. Ajtót szélesre nyitó 23. Angol író (Abraham) 24. Rövidítés orvosok neve előtt 26. Részben odaég! 28. Helység Hajdú-Biharban 29. Norvég királyok neve volt 30. A vízsz. 1. sz. sor folytatása (zárt betűk K, L, O) 31. Júlia szerelme 33. Teljesen ki van fejlődve 37. Iráni uralkodói cím volt 39. Japán gépkocsimárka 41. Becézett női név 42. Balkezes 43. Belekötött valakibe 45. Háziszámyas 48. Páncélszekrénybe csukott 50. Félhanggal leszállított D-hang 52. Sümeg része! 54. Szolmizációs hang 56. Téli sporteszköz tartozéka 59. Kb. 1,5 liternek megfelelő régies űrmérték 61. O ...mio (szép olasz dal) 63. Melyik személyt? 65. Magával ideszállót 66. Annál lejjebb 67. TV-műsor címe volt 70. A gallium vegyjele 71. Elektronvolt, röv. 72. Országos Tervhivatal A megfejtéseket november 14-ig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát szombati lapszámunkban közöljük. A borítékra írják rá: „Keresztrejtvény”! Báthory Attila
