Heves Megyei Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-05 / 259. szám
HÍRLAP, 1991. november 5., kedd FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5 Előadóest A Füzesabonyi Városi Könyvtár programjában szerepel „Humor Parnasszus” címmel az az összeállítás, amely Szilágyi Domokos verseiből ad ízelítőt. Az Alkotókor vendége ezúttal Ungvári Tamás előadóművész lesz, s estjére november 8-án 17 órától az intézményben kerül sor. Három község újságja Megjelent immár harmadik alkalommal Andomaktálya, Makiár és Nagytálya önkormányzatainak közös tájékoztatója. Az októberi szám közli a községekben született határozatokat, rendeleteket, így a köztisztaságról, a fiatal házasok első lakáshoz jutásáról, illetve a kedvezményes kamatozású lakáskölcsönök támogatásáról hozott döntéseket. Az újságban szó van még a kábeltelevízió bevezetésének lehetőségeiről, és nyilatkozatot kérnek a lakosságtól a szennyvízvezeték, valamint tisztítómű, illetve a gázvezeték kiépítéséhez való hozzájárulás lehetőségeiről. Egészségügyi szoba Noszvajon Régi vágya teljesült a napokban a noszvaji polgároknak, hiszen Szarvas Béla országgyűlési képviselő átadta rendeltetésének az egészségügyi szobát. A létesítményben helyet kapott egy fogorvosi rendelő is, így a helybelieknek nem kell többet — fogfájás esetén — Egerbe utazniuk. Önkormányzati ülés F üzesabony ban Ma délután 4 órától a polgár- mesteri hivatalban ismét összeül Füzesabony képviselő-testülete. A napirendi pontok között több érdekes téma is szerepel. így szó lesz a helyi adókról, az első lakáshoz jutók harmadik negyedévi támogatásának elosztásáról, a kamattörlesztési támogatásról szóló javaslat ellen érkezett kifogásokról, az idei hitelfelvételi lehetőségekről. A képviselők megtárgyalják még Füzesabony környezetvédelmének helyzetét, a városban dolgozó kisiparosok körülményeit, igényeit, s javaslat hangzik el az állandó bizottsági tagok és tanácsnokok költségtérítéséről, illetve tiszteletdíjáról. Üjlőrincfalvi bevételek Az üjlőrincfalvi önkormányzat elképzelései szerint az idén saját bevételekből körülbelül félmillió, normatív költségvetési hozzájárulásból több mint ötmillió, személyi jövedelemadó kiegészítéséből pedig 947 ezer forint érkezik majd a kasszába. Az így befolyt összegekből a kommunális, egészségügyi és szociális, illetve a közművelődési feladatokat igyekeznek megoldani, de biztosítják a tűzoltótestület, a polgárőrség és a hivatal működtetését is. Mindezeken felül még a helyi utak, járdák fenntartására, valamint a belterületi csapadékvíz-elvezetés megoldására is fordítanak forintokat. f Az ÉKSZÖV Eger, ^ Kisasszony út 34. Tel: 11-522/42 víz-fűtés-gáz, illetve villanyszerelési munkák kivitelezését vállalja közü leteknek és ^ magánszemélyeknek. J Tornaterem és szolgáltatóközpont Kerecsendiek kettős terve Két nagyszabású terv megvalósítását dédelgeti a kerecsendi önkormányzat. Mindkettőt úgy szeretnék — erről már határoztak —, hogy 1992-ben megvalósuljon, de legalábbis a munkálatok nagy részét elvégezzék. Az első a legfontosabb, ahogy ezt Nagy Sándor jegyző elmondta: tornatermet szeretnének építeni az általános iskola mellé, mert most elavult épületben, igen mostoha körülmények között végzi testnevelését 350 helyi gyermek, többségében iskolai tanuló. Most folyik a tervezés. Az iskola udvarára 18x30 méteres épületeket húznának fel, mellé öltözőket, szertárakat is építenek, a fedett teremben pedig kosár- és röplabdapályát festenek fel, valamint a tömegsport-rendezvényekhez szükséges szereket is megvásárolják. A költségek több millió forintot tesznek majd ki, amelyhez várják a megyei közgyűlés anyagi támogatását, ahová pályázatot nyújtottak be. A másik ilyen nagyszabású terv Kerecsenden a játszótér mellett húzódó, Gárdonyi utca elején kialakításra váró szolgáltatóközpont. Az önkormányzat ingyen adja a vállalkozóknak a telket, vállalja a láncházszerű épületsor terveztetését és a kiviteli munkák elősegítését. Jelentkezni folyamatosan lehet: tejivó, fodrász, élelmiszer- üzlet, zöldségesbolt, háztartási- gép-javító és egyéb szolgáltatást nyújtó létesítményekre. Az első boltok megnyitását a jövő nyárra tervezik... Mustok, murcik, borok Nehéz szüret, homályos kilátások — Átvételnél a minőség a döntő! November közepére várható a szüret vége Egy hónappal ezelőtt már szép ősz, jó szüret ígérkezett! Rossz szemnek kár volt ránézni az egri történelmi borvidék szőlőhegyeire, úgyszólván kacagtak a tőkén a hibátlan fürtök. Később minden rosszra fordult, köpönyeget váltott október, és — a telet idézve — két hónappal lapozta előre a kalendárium lapjait. Esett az eső napokon át, mintha dézsából öntenék, majd a nyirkos, ködös zimankó után havazott, fagyott, és karácsonyi hideggel beköszöntött az októberi tél. — Tizenöt éve nem volt ilyen nehéz szüretünk! — mondja az ostorosi sorompóőr, miközben útbaigazítja az utánfutós személygépkocsikat, amelyekből öt perc alatt számoltam meg tizenhatot a Novajra vezető műúton. A rizlinget szedi a szövetkezet! Erről már Novajon értesülök, miként arról is, hogy a kékfrankos sem kerüli el a sorsát. Novajra érve a pincesoron ismerősökre leszek figyelmes, Nagy P. József és a felesége a kádban a „cabemet-t” kavargat- ják, benn, a pince mélyén murci- vá serdül a must, de a tavalyi tramini kristálytisztán gyöngyözik a pohárban... Éppen mustfokolás közben találom őket, mivelhogy mostanság ez az egyik legfontosabb művelet, különös tekintettel arra, hogy a tsz — szerencsére — mindenkitől átveszi a szőlőt, bár a vételár és annak a kifizetése még várat magára. Remény van a Puttonos — hol bukdos...? tárolásra és az értékesítésre is. A novaji polgármesteri hivatalban bizonyos a lényeget érinti: átvé- is, felemlegetve az embert, gépet telnél és az értékesítésnél a „mi- nyúzó kegyetlen időjárást, amely nőség”a döntő!Erről kerül szó a most móresre tanítja még a meteorológusokat is. A mostoha idő nyilván megviseli a termést, így borász legyen a talpán, aki olyan bort tölt egy esztendő múltán a poharakba, mint Nagy P. József az imént. Nos, Ostoroson, Novajon ebben nem lesz hiba sem a tsz-pincében, sem azoknak a gazdáknak a magánpincéiben, akik az ősök örökségeként a szőlővel és a pincével együtt a borkészítés „ tudományát ” is örökölték. A novaji határ „fiatal” büszkeségei közé tartoznak azok a vörösborokat termő szőlőtáblák, amelyek az ostorosi tsz területének mintegy 60-70 százalékát adják. A polgármester úr vitrinjéből váratlanul előkerül egy 1930-beli statisztika, amely szerint hatvan- egynéhány esztendővel ezelőtt Novaj községben mindössze 169 hold szőlőterület volt. Ma már több olyan, szőlőt tisztelő és bort szerető gazda van, aki évente — tsz-ből, szakcsoportból, háztájiból — több száz mázsa szőlőt is értékesít. Nagy József, Bóta József és a többiek — sokadmagukkal — bíznak abban, hogy egyszer majd csak fordul a kerék, és jó ára lesz az itt megtermelt, szakszerűen és gondosan kezelt boroknak mind a hazai, mind a külhoni piacokon. Kemény volt az idei október, még a déli verőkön sem emelkedett a hőmérő higanyszála a +4, +5 fok fölé, csípős szél marta a szüretelők arcát, térdig sárban birkózott ember és gép azért, hogy minél előbb a pincékbe kerüljön a megbecsülést érdemlő idei termés... / > Csak a hazai szén hiánycikk — Konkurencia a gázvezetés is Harc a talponmaradásért Nagy nyeremények „Aki takarékoskodik, a jövőnek épít” Ha szépségversenyt rendeznének Füzesabonyban az ipari telepek, termelőegységek udvari rendje között, az biztos, hogy az élmezőnyben végezne a helyi Tüzép-telep. Aki belép a díszes kapun, mindenfelé szinte katonás fegyelemmel és tisztasággal találkozik. Mindennek — szénnek, brikettnek, tűzifának, építőanyagoknak — megvan a maga helye, a kis „utcácskákban” rakodók, fuvarosok tevékenykednek. Valóban nem sokan vannak. Elmúlt a szénmizéria, mert felemelték az árakat. így aztán mindent lehet vásárolni, csak hazai termelésű barnaszenet nem. Azt azon nyomban, amikor megérkezik, elviszik. Erről tájékoztat legalábbis a telep vezetője, az udvariasságáról híres fiatalember, Petővári József. — Az áremelkedés előtti fel- vásárlási hullámhoz képest ma a forgalmunk enyhe — mondja. — Kereslet valóban a borsodi szenek iránt van, de ebből a bánya- termelés anyagi helyzete miatt a szállítás akadozik, ezért külföldi beszerzéssel próbáljuk ellensúlyozni a mennyiséget. Csehszlovákiából érkezik barna-, illetve feketeszén, de az ára ezeknek átlag 30 százalékkal drágább, ám minőségileg jobb, mint a hazai. Megtudjuk azt is, hogy a brikettellátással sincs gond, korlátlan mennyiségben kapható. Drága, 700-800 forint mázsája, kevesen keresik. Tűzifából is van elegendő, hasáb és fűrészelt formában is ki tudják elégíteni az igényeket. Viszonylag olcsó áru, naponta 50 mázsa körül tudnak értékesíteni. — Sokféle újítást bevezettünk az idén, hogy talpon tudjunk maradni, ami igazan nehéz feladat — folytatja a telepvezető. — Konkurencia is van, a magántelepesek. ók olykor olcsóbban árusítanak. No és itt van a gázvezetékek építése. Egyre több helyen gázzal tüzelnek. Most fektetik a csöveket Füzesabonyban, Besenyőtelken, Dormándon. Jövőre 10-15 millió forint hiányt fog ez nekünk jelenteni. Azelőtt jött a vevő, most meg nekünk kell keresni a vevőt! Telefonon is elfogadunk tüzelőanyagra megrendeléseket. Szombaton is nyitva tartunk, és a házhoz szállítást is elvállaljuk. Megpróbáljuk bevezetni vonzáskörzetünkben a helyszíni tüzelőanyag-értékesítést. Nem kell ide utazni a vásárlónak, hanem saját községében befizetheti a pénzt. Elképzeléseink szerint mozgóirodát, ügyvitelt hozunk létre. Egy mikrobusz jáija a településeket, s felveszi a rendeléseket tüzelőre és építőanyagokra. — Milyen ez utóbbi forgalma? — A jelenlegi gazdasági helyzet következtében — hasonlóan a többi kereskedelmi vállalathoz — az építőipari anyagok forgalma is csökkent, de nem olyan mértékben, mint az országos átlag. Forgalmunk a tavalyinak 90 százaléka, amely elsősorban a jó kereskedelmi munkánknak köszönhető. Felkutattuk az olcsóbb beszerzési lehetőségeket. Ez vonzotta ide a vevőket, akik — tudvalevő — az olcsó árut keresik, s mielőtt kiadnák a pénzüket, több telepet is felkeresnek. Kedvezően befolyásolta forgalmunkat a privatizáció, amelynek következtében több lett a magánvállalkozó. Nagyobb beruházásokba kezdtek, es a velünk kialakult kiváló kapcsolatok eredményeként telepünkről szerzik be az anyagokat. Az árengedményes vásárlások is a vevők kedvező lehetőségeit bővítették. Nagy szerepe van a reklámnak. Kiváló kapcsolat alakult ki a Heves Megyei Hírlappal'xs, amely a legjobb reklámhordozónk. A két hónapi forgalmi és eredménytervünket a tavalyihoz viszonyítva túlteljesítjük. Ehhez szükség volt természetesen a kiváló csapatmunkára, és arra a hozzáállásra, amely- lyel a dolgozók végzik itt a feladataikat. — Régi a kérdés: hogyan tovább 1992-ben? — Nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő — válaszol egy kis szünetet tartva a telepvezető. — Felmerült annak lehetősége, hogy esetleg a vállalatunk jövőre részvénytársaságként fog működni. Mi azt szeretnénk, ha a telep teljesen önállóan működhetne, önálló elszámolású lenne, és az eredményt magunk használhatnánk fel bérezésre, illetve a telep fejlesztésére. Tehát nem lennének központi megkötések, az árakat rugalmasabban tudnánk kezelni. A központtal is az igazi kereskedelmet szeretnénk folytatni. Ezzel a kollektívával ugyanis a jövő nehézségeitől nem félünk, mert ebben a nehéz, sok váratlan helyzetet teremtő esztendőben is bizonyítani tudtunk. (fazekas) Október utolsó napján ünnepelték a takarékossági világnapot. Ilyen összejövetelt rendeztek Füzesabonyban is, a helyi takarékszövetkezet központjában, ahol megjelent és felszólalt többek között Nagyjánosi Gyula, a Mészöv titkárságának vezetője és a működési területek több polgármestere is. Az ünnepi szónok Bocsi Imre, a Füzesabony és Vidéke Takarékszövetkezet igazgatósági elnöke volt, aki bevezetőjében történeti áttekintést adott a jeles ünnep születéséről, elterjedéséről a világon, így hazánkban is, majd kijelentette, hogy egyetlen jó szándékú ember sem vitathatja a józan életvitelt, a takarékosságot, a kiegyensúlyozott anyagi élet jelentőségét, hasznát a társadalom és az egyén szempontjából! Mert aki takarékoskodik, az a jövőnek épít. Később a helyi takarékszövetkezetről beszélt, amely az orszagban az elsők között alakult meg 1957 február elején, s az eltelt 35 év alatt számottevő fejlődésről tett tanúbizonyságot. Ma 16 településen 17 kirendeltséget és egy betétgyűjtő pénztárt üzemeltetnek, az általuk kezelt különféle betétek összege 659 millió forint, a kihelyezett hitelek, kölcsönök állománya 342 millió. A volt füzesabonyi járás pénzügyi forgalmának 60 százaléka náluk folyik. A takarékszövetkezet jelentős anyagi és társadalmi bázissal rendelkezik, és megfelel a közeljövőben elfogadásra kerülő banktörvénynek, valamint a szövetkezetekről szóló törvénynek is. Végezetül jutalmat nyújtott át Bukta Ferencnének, a mezősze- merei kirendeltség vezetőjének abból az alkalomból, hogy 25 éve dolgozik a takarékszövetkezetnél. Ezután Nagy Endréné üzletági osztályvezető irányítása mellett, közjegyző jelenlétében megejtették a begyűjtési akció tárgynyereményeinek sorsolását, amelynek beváltásáról a nyertesek bővebb felvilágosítást a kirendeltségeknél kaphatnak. Ez alkalommal 21 tárgynyeremény talált gazdára, de december elején ismét lesz sorsolás, ezért érdemes megtartani még a szelvényeket. A nyertes jegyek sorszáma: 03089 (színes tv), 02472 (aranylánc), 03840 (videorecorder), 04434 (mikrohullámú sütő), 06423 (hűtőgép), 00277 (diszkómagnó), 03972 (magnetofon), 05072 (kávéőrlő + turmixgép), 06158 (falióra), 03832 (teáskészlet), 01474 (lámpa), 04156 (ébresztős rádió), 05369 (hajszárító), 04009 (tálalószett), 01746 (kávéfőző), 07807 es 04299 (teflonedények), 04296 (tálca), 01422 (jénai edény), 05015 (fűszertartó), 02531 (h- kőröskeszlet). Frizurák a búra alatt Terikéhez visszajárnak a „vendégek”... Ritkaság, hogy egy olyan kis faluban, mint Nagytálya — Egerhez két puskalövésnyire —, immár 28 éve van fodrász. Morvái Antalné, mindenki „Teri- kéje”, egy személyben tulajdonos, főnök és munkaerő. Takaros, városba is beillő ház, olyan, mint a többi az utcában, ezen találom a felírást: Fodrász. A szomszédos vaskapuk között a Morvaiéké „fából” van, méghozzá fakilinccsel. — Csupán a madzaghúzó hiányzik!— ezzel állítok be az üzletbe, ahol három idősebb, hetven körüli asszony vár türelmesen, amíg Tériké elkészül a dauerrel. Jót nevetnek a fakilincsen, meg a kerekes kúton is a virágos kertben, ami manapság inkább dísz, mint ivókút, de amely nem kerülhette el érdeklődő tekintetemet. — Ha becsapják a vasajtót, beleremeg a ház— — mosolyog Tériké, mintegy mentegetve a fakaput és a fakilincset. A kerekes kút pedig egyszerűen emlék... A fodrászüzletben mindig feltűnő, ha belép egy idegen, kiváltképpen ha férfi és újságíró. De beszélik, ha valaki meg akar tudni valamit a világ soráról, akkor vagy a vendéglőt, presszót, vagy a fodrászt keresse fel... — Innen még nem ment ki a szó...—szabadkozik kedvesen Tériké, akinek a névnapi virágcsokrai még mindig ott pompáznak a barátságos lakásban. Az egyik várakozó, özv. Molnár Ferencné hetvenévesen kerékpáron érkezett egy frizuraigazításra, ő és a többiek is Teribe állandó, régi-régi vendégei, akik egybehangzóan dicsérik azt a lelkiismeretes, szép munkát, amit fodrásznőjük végez. — Egerből, Makiárról, még Kömlőről is jönnek állandó vendégeim. Többen évtizedek óta járnak hozzám... Itteni mesternél tanult, szabadult, és a falujában nyitott üzletet. — Milyen mostanában a forgalom? — Hetente ötven-hatvan vendég. Tudja, falun ez szezonmunka, mert tavasszal, a lakodalmak, búcsúk idején alig van megállás, máskor bizony kevés a látogató... A beszélgetés során kiderül, hogy a középkorúak és az idősebbek közül kerül ki a legtöbb vendég, mert a fiatalok egymásnak csinálják meg a frizurát. — Mennyibe kerül egy dauer? — Kétszázötven forint. Újabb vendégek érkeznek, pedig ma csak egy szürke hétköznap van, ráadásul még szüret ideje is, arról nem is szólva, hogy Tériké, ha beteg a kedves vendég, még a lakására is eljár frizurát csinálni. így kívánja az üzlet és a vendégek iránti tisztelet... (bogácsi)
