Heves Megyei Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-05 / 259. szám

HÍRLAP, 1991. november 5., kedd FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5 Előadóest A Füzesabonyi Városi Könyvtár programjában szere­pel „Humor Parnasszus” címmel az az összeállítás, amely Szilágyi Domokos verseiből ad ízelítőt. Az Alkotókor vendége ezúttal Ungvári Tamás előadóművész lesz, s estjére november 8-án 17 órától az intézményben kerül sor. Három község újságja Megjelent immár harmadik alkalommal Andomaktálya, Makiár és Nagytálya önkor­mányzatainak közös tájékozta­tója. Az októberi szám közli a községekben született határoza­tokat, rendeleteket, így a köztisz­taságról, a fiatal házasok első la­káshoz jutásáról, illetve a ked­vezményes kamatozású lakás­kölcsönök támogatásáról hozott döntéseket. Az újságban szó van még a kábeltelevízió bevezetésé­nek lehetőségeiről, és nyilatko­zatot kérnek a lakosságtól a szennyvízvezeték, valamint tisz­títómű, illetve a gázvezeték ki­építéséhez való hozzájárulás le­hetőségeiről. Egészségügyi szoba Noszvajon Régi vágya teljesült a napok­ban a noszvaji polgároknak, hi­szen Szarvas Béla országgyűlési képviselő átadta rendeltetésének az egészségügyi szobát. A létesít­ményben helyet kapott egy fog­orvosi rendelő is, így a helybeli­eknek nem kell többet — fogfájás esetén — Egerbe utazniuk. Önkormányzati ülés F üzesabony ban Ma délután 4 órától a polgár- mesteri hivatalban ismét összeül Füzesabony képviselő-testülete. A napirendi pontok között több érdekes téma is szerepel. így szó lesz a helyi adókról, az első la­káshoz jutók harmadik negyed­évi támogatásának elosztásáról, a kamattörlesztési támogatásról szóló javaslat ellen érkezett kifo­gásokról, az idei hitelfelvételi le­hetőségekről. A képviselők megtárgyalják még Füzesabony környezetvédelmének helyzetét, a városban dolgozó kisiparosok körülményeit, igényeit, s javaslat hangzik el az állandó bizottsági tagok és tanácsnokok költségté­rítéséről, illetve tiszteletdíjáról. Üjlőrincfalvi bevételek Az üjlőrincfalvi önkormány­zat elképzelései szerint az idén saját bevételekből körülbelül fél­millió, normatív költségvetési hozzájárulásból több mint ötmil­lió, személyi jövedelemadó ki­egészítéséből pedig 947 ezer fo­rint érkezik majd a kasszába. Az így befolyt összegekből a kom­munális, egészségügyi és szociá­lis, illetve a közművelődési fel­adatokat igyekeznek megoldani, de biztosítják a tűzoltótestület, a polgárőrség és a hivatal működ­tetését is. Mindezeken felül még a helyi utak, járdák fenntartásá­ra, valamint a belterületi csapa­dékvíz-elvezetés megoldására is fordítanak forintokat. f Az ÉKSZÖV Eger, ^ Kisasszony út 34. Tel: 11-522/42 víz-fűtés-gáz, illetve villanyszerelési munkák kivitelezését vállalja közü leteknek és ^ magánszemélyeknek. J Tornaterem és szolgáltatóközpont Kerecsendiek kettős terve Két nagyszabású terv megva­lósítását dédelgeti a kerecsendi önkormányzat. Mindkettőt úgy szeretnék — erről már határoz­tak —, hogy 1992-ben megvaló­suljon, de legalábbis a munkála­tok nagy részét elvégezzék. Az első a legfontosabb, ahogy ezt Nagy Sándor jegyző elmond­ta: tornatermet szeretnének épí­teni az általános iskola mellé, mert most elavult épületben, igen mostoha körülmények kö­zött végzi testnevelését 350 helyi gyermek, többségében iskolai ta­nuló. Most folyik a tervezés. Az iskola udvarára 18x30 méteres épületeket húznának fel, mellé öltözőket, szertárakat is építe­nek, a fedett teremben pedig ko­sár- és röplabdapályát festenek fel, valamint a tömegsport-ren­dezvényekhez szükséges szere­ket is megvásárolják. A költsé­gek több millió forintot tesznek majd ki, amelyhez várják a me­gyei közgyűlés anyagi támogatá­sát, ahová pályázatot nyújtottak be. A másik ilyen nagyszabású terv Kerecsenden a játszótér mellett húzódó, Gárdonyi utca elején kialakításra váró szolgál­tatóközpont. Az önkormányzat ingyen adja a vállalkozóknak a telket, vállalja a láncházszerű épületsor terveztetését és a kivi­teli munkák elősegítését. Jelentkezni folyamatosan le­het: tejivó, fodrász, élelmiszer- üzlet, zöldségesbolt, háztartási- gép-javító és egyéb szolgáltatást nyújtó létesítményekre. Az első boltok megnyitását a jövő nyárra tervezik... Mustok, murcik, borok Nehéz szüret, homályos kilátások — Átvételnél a minőség a döntő! November közepére várható a szüret vége Egy hónappal ezelőtt már szép ősz, jó szüret ígérkezett! Rossz szemnek kár volt ránézni az egri történelmi borvidék sző­lőhegyeire, úgyszólván kacagtak a tőkén a hibátlan fürtök. Ké­sőbb minden rosszra fordult, kö­pönyeget váltott október, és — a telet idézve — két hónappal la­pozta előre a kalendárium lapja­it. Esett az eső napokon át, mint­ha dézsából öntenék, majd a nyirkos, ködös zimankó után ha­vazott, fagyott, és karácsonyi hi­deggel beköszöntött az októberi tél. — Tizenöt éve nem volt ilyen nehéz szüretünk! — mondja az ostorosi sorompóőr, miközben útbaigazítja az utánfutós sze­mélygépkocsikat, amelyekből öt perc alatt számoltam meg tizen­hatot a Novajra vezető műúton. A rizlinget szedi a szövetkezet! Erről már Novajon értesülök, miként arról is, hogy a kékfran­kos sem kerüli el a sorsát. Novajra érve a pincesoron is­merősökre leszek figyelmes, Nagy P. József és a felesége a kádban a „cabemet-t” kavargat- ják, benn, a pince mélyén murci- vá serdül a must, de a tavalyi tra­mini kristálytisztán gyöngyözik a pohárban... Éppen mustfokolás közben találom őket, mivelhogy mos­tanság ez az egyik legfontosabb művelet, különös tekintettel ar­ra, hogy a tsz — szerencsére — mindenkitől átveszi a szőlőt, bár a vételár és annak a kifizetése még várat magára. Remény van a Puttonos — hol bukdos...? tárolásra és az értékesítésre is. A novaji polgármesteri hivatalban bizonyos a lényeget érinti: átvé- is, felemlegetve az embert, gépet telnél és az értékesítésnél a „mi- nyúzó kegyetlen időjárást, amely nőség”a döntő!Erről kerül szó a most móresre tanítja még a me­teorológusokat is. A mostoha idő nyilván megviseli a termést, így borász legyen a talpán, aki olyan bort tölt egy esztendő múl­tán a poharakba, mint Nagy P. József az imént. Nos, Ostoroson, Novajon ebben nem lesz hiba sem a tsz-pincében, sem azoknak a gazdáknak a magánpincéiben, akik az ősök örökségeként a sző­lővel és a pincével együtt a borké­szítés „ tudományát ” is örökölték. A novaji határ „fiatal” büszkesé­gei közé tartoznak azok a vörös­borokat termő szőlőtáblák, ame­lyek az ostorosi tsz területének mintegy 60-70 százalékát adják. A polgármester úr vitrinjéből vá­ratlanul előkerül egy 1930-beli statisztika, amely szerint hatvan- egynéhány esztendővel ezelőtt Novaj községben mindössze 169 hold szőlőterület volt. Ma már több olyan, szőlőt tisztelő és bort szerető gazda van, aki évente — tsz-ből, szakcso­portból, háztájiból — több száz mázsa szőlőt is értékesít. Nagy József, Bóta József és a többiek — sokadmagukkal — bíznak ab­ban, hogy egyszer majd csak for­dul a kerék, és jó ára lesz az itt megtermelt, szakszerűen és gon­dosan kezelt boroknak mind a hazai, mind a külhoni piacokon. Kemény volt az idei október, még a déli verőkön sem emelke­dett a hőmérő higanyszála a +4, +5 fok fölé, csípős szél marta a szüretelők arcát, térdig sárban birkózott ember és gép azért, hogy minél előbb a pincékbe ke­rüljön a megbecsülést érdemlő idei termés... / > Csak a hazai szén hiánycikk — Konkurencia a gázvezetés is Harc a talponmaradásért Nagy nyeremények „Aki takarékoskodik, a jövőnek épít” Ha szépségversenyt rendez­nének Füzesabonyban az ipari telepek, termelőegységek udvari rendje között, az biztos, hogy az élmezőnyben végezne a helyi Tüzép-telep. Aki belép a díszes kapun, mindenfelé szinte kato­nás fegyelemmel és tisztasággal találkozik. Mindennek — szén­nek, brikettnek, tűzifának, épí­tőanyagoknak — megvan a maga helye, a kis „utcácskákban” ra­kodók, fuvarosok tevékenyked­nek. Valóban nem sokan vannak. Elmúlt a szénmizéria, mert fel­emelték az árakat. így aztán min­dent lehet vásárolni, csak hazai termelésű barnaszenet nem. Azt azon nyomban, amikor megér­kezik, elviszik. Erről tájékoztat legalábbis a telep vezetője, az udvariasságáról híres fiatalem­ber, Petővári József. — Az áremelkedés előtti fel- vásárlási hullámhoz képest ma a forgalmunk enyhe — mondja. — Kereslet valóban a borsodi sze­nek iránt van, de ebből a bánya- termelés anyagi helyzete miatt a szállítás akadozik, ezért külföldi beszerzéssel próbáljuk ellensú­lyozni a mennyiséget. Csehszlo­vákiából érkezik barna-, illetve feketeszén, de az ára ezeknek át­lag 30 százalékkal drágább, ám minőségileg jobb, mint a hazai. Megtudjuk azt is, hogy a bri­kettellátással sincs gond, korlát­lan mennyiségben kapható. Drá­ga, 700-800 forint mázsája, ke­vesen keresik. Tűzifából is van elegendő, hasáb és fűrészelt for­mában is ki tudják elégíteni az igényeket. Viszonylag olcsó áru, naponta 50 mázsa körül tudnak értékesíteni. — Sokféle újítást bevezettünk az idén, hogy talpon tudjunk ma­radni, ami igazan nehéz feladat — folytatja a telepvezető. — Konkurencia is van, a magánte­lepesek. ók olykor olcsóbban árusítanak. No és itt van a gázve­zetékek építése. Egyre több he­lyen gázzal tüzelnek. Most fekte­tik a csöveket Füzesabonyban, Besenyőtelken, Dormándon. Jövőre 10-15 millió forint hiányt fog ez nekünk jelenteni. Azelőtt jött a vevő, most meg nekünk kell keresni a vevőt! Telefonon is el­fogadunk tüzelőanyagra meg­rendeléseket. Szombaton is nyit­va tartunk, és a házhoz szállítást is elvállaljuk. Megpróbáljuk be­vezetni vonzáskörzetünkben a helyszíni tüzelőanyag-értékesí­tést. Nem kell ide utazni a vásár­lónak, hanem saját községében befizetheti a pénzt. Elképzelése­ink szerint mozgóirodát, ügyvi­telt hozunk létre. Egy mikrobusz jáija a településeket, s felveszi a rendeléseket tüzelőre és építő­anyagokra. — Milyen ez utóbbi forgalma? — A jelenlegi gazdasági hely­zet következtében — hasonlóan a többi kereskedelmi vállalathoz — az építőipari anyagok forgal­ma is csökkent, de nem olyan mértékben, mint az országos át­lag. Forgalmunk a tavalyinak 90 százaléka, amely elsősorban a jó kereskedelmi munkánknak kö­szönhető. Felkutattuk az ol­csóbb beszerzési lehetőségeket. Ez vonzotta ide a vevőket, akik — tudvalevő — az olcsó árut ke­resik, s mielőtt kiadnák a pénzü­ket, több telepet is felkeresnek. Kedvezően befolyásolta forgal­munkat a privatizáció, amelynek következtében több lett a ma­gánvállalkozó. Nagyobb beruhá­zásokba kezdtek, es a velünk ki­alakult kiváló kapcsolatok ered­ményeként telepünkről szerzik be az anyagokat. Az árengedmé­nyes vásárlások is a vevők kedve­ző lehetőségeit bővítették. Nagy szerepe van a reklámnak. Kiváló kapcsolat alakult ki a Heves Me­gyei Hírlappal'xs, amely a legjobb reklámhordozónk. A két hónapi forgalmi és eredménytervünket a tavalyihoz viszonyítva túlteljesít­jük. Ehhez szükség volt termé­szetesen a kiváló csapatmunká­ra, és arra a hozzáállásra, amely- lyel a dolgozók végzik itt a fel­adataikat. — Régi a kérdés: hogyan to­vább 1992-ben? — Nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő — válaszol egy kis szünetet tartva a telepvezető. — Felme­rült annak lehetősége, hogy eset­leg a vállalatunk jövőre rész­vénytársaságként fog működni. Mi azt szeretnénk, ha a telep tel­jesen önállóan működhetne, önálló elszámolású lenne, és az eredményt magunk használhat­nánk fel bérezésre, illetve a telep fejlesztésére. Tehát nem lenné­nek központi megkötések, az árakat rugalmasabban tudnánk kezelni. A központtal is az igazi kereskedelmet szeretnénk foly­tatni. Ezzel a kollektívával ugyanis a jövő nehézségeitől nem félünk, mert ebben a nehéz, sok váratlan helyzetet teremtő esztendőben is bizonyítani tud­tunk. (fazekas) Október utolsó napján ünne­pelték a takarékossági világna­pot. Ilyen összejövetelt rendez­tek Füzesabonyban is, a helyi ta­karékszövetkezet központjában, ahol megjelent és felszólalt töb­bek között Nagyjánosi Gyula, a Mészöv titkárságának vezetője és a működési területek több polgármestere is. Az ünnepi szó­nok Bocsi Imre, a Füzesabony és Vidéke Takarékszövetkezet igazgatósági elnöke volt, aki be­vezetőjében történeti áttekintést adott a jeles ünnep születéséről, elterjedéséről a világon, így ha­zánkban is, majd kijelentette, hogy egyetlen jó szándékú em­ber sem vitathatja a józan életvi­telt, a takarékosságot, a kiegyen­súlyozott anyagi élet jelentősé­gét, hasznát a társadalom és az egyén szempontjából! Mert aki takarékoskodik, az a jövőnek épít. Később a helyi takarékszövet­kezetről beszélt, amely az or­szagban az elsők között alakult meg 1957 február elején, s az el­telt 35 év alatt számottevő fejlő­désről tett tanúbizonyságot. Ma 16 településen 17 kirendeltséget és egy betétgyűjtő pénztárt üze­meltetnek, az általuk kezelt kü­lönféle betétek összege 659 mil­lió forint, a kihelyezett hitelek, kölcsönök állománya 342 millió. A volt füzesabonyi járás pénz­ügyi forgalmának 60 százaléka náluk folyik. A takarékszövetkezet jelentős anyagi és társadalmi bázissal rendelkezik, és megfelel a közel­jövőben elfogadásra kerülő banktörvénynek, valamint a szö­vetkezetekről szóló törvénynek is. Végezetül jutalmat nyújtott át Bukta Ferencnének, a mezősze- merei kirendeltség vezetőjének abból az alkalomból, hogy 25 éve dolgozik a takarékszövetke­zetnél. Ezután Nagy Endréné üzlet­ági osztályvezető irányítása mel­lett, közjegyző jelenlétében megejtették a begyűjtési akció tárgynyereményeinek sorsolá­sát, amelynek beváltásáról a nyertesek bővebb felvilágosítást a kirendeltségeknél kaphatnak. Ez alkalommal 21 tárgynyere­mény talált gazdára, de decem­ber elején ismét lesz sorsolás, ezért érdemes megtartani még a szelvényeket. A nyertes jegyek sorszáma: 03089 (színes tv), 02472 (arany­lánc), 03840 (videorecorder), 04434 (mikrohullámú sütő), 06423 (hűtőgép), 00277 (disz­kómagnó), 03972 (magneto­fon), 05072 (kávéőrlő + turmix­gép), 06158 (falióra), 03832 (te­áskészlet), 01474 (lámpa), 04156 (ébresztős rádió), 05369 (hajszárító), 04009 (tálalószett), 01746 (kávéfőző), 07807 es 04299 (teflonedények), 04296 (tálca), 01422 (jénai edény), 05015 (fűszertartó), 02531 (h- kőröskeszlet). Frizurák a búra alatt Terikéhez visszajárnak a „vendégek”... Ritkaság, hogy egy olyan kis faluban, mint Nagy­tálya — Egerhez két puskalövésnyire —, immár 28 éve van fodrász. Morvái Antalné, mindenki „Teri- kéje”, egy személyben tulajdonos, főnök és munka­erő. Takaros, városba is beillő ház, olyan, mint a többi az utcában, ezen találom a felírást: Fodrász. A szomszédos vaskapuk között a Morvaiéké „fából” van, méghozzá fakilinccsel. — Csupán a madzaghúzó hiányzik!— ezzel állí­tok be az üzletbe, ahol három idősebb, hetven kö­rüli asszony vár türelmesen, amíg Tériké elkészül a dauerrel. Jót nevetnek a fakilincsen, meg a kerekes kúton is a virágos kertben, ami manapság inkább dísz, mint ivókút, de amely nem kerülhette el ér­deklődő tekintetemet. — Ha becsapják a vasajtót, beleremeg a ház— — mosolyog Tériké, mintegy mentegetve a fakaput és a fakilincset. A kerekes kút pedig egyszerűen em­lék... A fodrászüzletben mindig feltűnő, ha belép egy idegen, kiváltképpen ha férfi és újságíró. De beszé­lik, ha valaki meg akar tudni valamit a világ soráról, akkor vagy a vendéglőt, presszót, vagy a fodrászt keresse fel... — Innen még nem ment ki a szó...—szabadkozik kedvesen Tériké, akinek a névnapi virágcsok­rai még mindig ott pompáznak a barátságos lakás­ban. Az egyik várakozó, özv. Molnár Ferencné het­venévesen kerékpáron érkezett egy frizuraigazítás­ra, ő és a többiek is Teribe állandó, régi-régi vendé­gei, akik egybehangzóan dicsérik azt a lelkiismere­tes, szép munkát, amit fodrásznőjük végez. — Egerből, Makiárról, még Kömlőről is jönnek állandó vendégeim. Többen évtizedek óta járnak hozzám... Itteni mesternél tanult, szabadult, és a falujában nyitott üzletet. — Milyen mostanában a forgalom? — Hetente ötven-hatvan vendég. Tudja, falun ez szezonmunka, mert tavasszal, a lakodalmak, bú­csúk idején alig van megállás, máskor bizony kevés a látogató... A beszélgetés során kiderül, hogy a középkorú­ak és az idősebbek közül kerül ki a legtöbb vendég, mert a fiatalok egymásnak csinálják meg a frizurát. — Mennyibe kerül egy dauer? — Kétszázötven forint. Újabb vendégek érkeznek, pedig ma csak egy szürke hétköznap van, ráadásul még szüret ideje is, arról nem is szólva, hogy Tériké, ha beteg a kedves vendég, még a lakására is eljár frizurát csinálni. így kívánja az üzlet és a vendégek iránti tisztelet... (bogácsi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom