Heves Megyei Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-05 / 259. szám

1991. november 5., kedd MEGYEI KÖRKÉP Németh László Széchenyi-képe A korábban szándékosan el* hallgatott írók, költők munkás­ságáról szervezett előadás-soro­zatot a Megyei Művelődési Köz­pont. A Sík Sándor és Mécs László költészetéről tartott is­mertetést november 8-án, pénte­ken délután négy órakor a Né­meth László Széchenyi-képe cí­mű előadás követi. Cs. Varga Ist­ván irodalomtörténész mondan­dójának a Széchenyi-évforduló is aktualitást kölcsönöz. Az ók is XX. századi magyar írók-költők sorozat programfüzetéből ez az előadás véletlenül kimaradt, ezért is hívjuk fel rá külön is a fi­gyelmet. A rendezvény helyszíne Egerben a Megyei Művelődési Központ. Bródy János Egerben A már-már legendás zenész, Bródy János a vendége szerdán este 7 órától az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolá­nak. A koncertet a nagyelőadó­ban tartják. Antológia — előkészületben Már tűi vannak az első köteten az Új Bekezdés irodalmi alkotó- csoport és művészeti egyesület tagjai. Az északi régióban alkotó fiatal költők, írók már a követke­ző antológiát készítik elő. A szerkesztőbizottság — köztük Kábái Zoltán, Cseh Károly és Vincze Csaba — várják az anya­gokat november 10-ig. Kérik, hogy a beküldött írásokhoz a szerzők rövid szakmai életrajzot is mellékeljenek. Címük: Új Be­kezdés, 3532 Miskolc, Rácz Ádám út 19. IV. em. 3. Segélyakció Mint ismeretes, a Magyar De­mokrata Fórum megyei választ­mánya segélyakciót hirdetett a jugoszláviai menekültek érdeké­ben. Ki-ki felajánlásokkal, ruha­neműkkel támogathatja a hazá­jukból menekülni kényszerült embertársainkat. Hatvanban a Grassalkovich út 16. szám alá vi­hetik az ajándékokat. Egyházi Építészet Új, építészeti kultúránkkal foglalkozó negyedéves folyóirat látott napvilágot a közelmúltban régiónkban. A Szent Maximilian Kiadó gondozásában megjelen­tetett, gazdagon illusztrált lap el­ső számában az egri érsekség te­rületén zajló jelentősebb temp­lomépítésekről és -felújításokról közölnek képes beszámolókat. Az egri érsekség területén túli, il­letve külföldi példákkal is foglal­koznak. Építészeti és teológiai megközelítésből arra keresnek választ a lap szerkesztői, milyen­nek is kell lennie egy templom­nak a huszadik században. Az ajándék csomagolása Nagyon valószínű, hogy a csa­ládok többségében szerényebb lesz az ajándékozás karácsony­kor, mint eddig volt. Ám az anyagiakat olykor pótolhatjuk figyelmességgel. Egy szebben becsomagolt ajándék ugyan­olyan hatású lehet, mint a drá­gább. Gyöngyösön, a Mátra Mű­velődési Központban a csoma­golás fortélyait kétszer öt órás tanfolyamon oktatják majd. Az adventi koszorú készítésétől a karácsonyi asztaldíszítésen át sok titokkal ismertetik majd meg az oktatás résztvevőit, akik no­vember 11-ig jelentkezhetnek a 37/12-282-es számon, vagy sze­mélyesen további felvilágosítá­sért. Kisebb, de vonzóbb lett az egri Dobó téri Delikátesz üzlet, amely az átalakítás, a berendezéscsere után űjra fogadja a fogyasztókat. A korábbi területéből „elcsípett”, leválasztott helyiségben — mint érte­sültünk — rövidesen érme- és ékszerszalon nyílik majd. (Szántó György felvétele) Halálos sérülés is történt... Borulásos balesetek Szomorúan sok baleset tör­tént a hét végén megyénkben. November 2-an az esti órákban Andornaktálya és Mezőkövesd között Sas József mezőkövesdi lakos az általa vezetett személy- gépkocsival letért a menetirány szerinti jobb oldali útpadkára, majd az útárokba borult. A bal­eset következtében az autó veze­tője nyolc napon túl gyógyuló súlyos sérülést szenvedett. Az anyagi kár kb. 50 ezer forint. Szombaton éjszaka Noszvaj és Bogács között Nagy Zoltán bükkábrányi lakos az általa veze­tett személygépkocsival áttért a menetirány szerinti bal oldalra, majd egy fának ütközött. A bal­eset következtében a mezőkö­vesdi Varga László nyolc napon túl gyógyuló súlyos, Ködös Imre, Bóta József, Csőke Miklós szo- molyai lakosok nyolc napon be­lül gyógyuló könnyű sérülést szenvedtek. Az anyagi kár kb. 70 ezer forint. November 3-án hajnalban Felsőtárkány belterületén a fel- sőtárkányi Kakuk László az álta­la vezetett személygépkocsival a menetirány szerinti jobb oldali útpadkára csúszott le, majd egy betonhídnak ütközött. Ennek következtében Kakuk László és Bóta Sándor felsőtárkányi lako­sok nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sérülést szenvedtek, az anyagi kár kb. 80 ezer forint. Ugyancsak 3-án, a hajnali órákban Kisnána és Verpelét kö­zött Oláh Zsolt karácsondi lakos az általa vezetett személygépko­csival átsodródott a menetirány szerinti bal oldali útpadkára, majd az útárokba borult. A bal­eset következtében V. P. és La­katos László kisnánai lakosok nyolc napon túl gyógyuló súlyos, míg a személygépkocsi vezetője nyolc napon belül gyógyuló köny- nyű sérülést szenvedett. Az anyagi kár kb. 100 ezer forint. Ugyancsak vasárnap délelőtt Gyöngyös és Budapest között a 3-as számú autóúton Schweiger- né Pálinkás Katalin keszthelyi lakos az általa vezetett személy- gépkocsival megcsúszott és az útárokba borult. A baleset kö­vetkeztében utasa, Róka Mik­lósáé miskolci lakos olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy a kór­házba szállítást követően meg­halt. Az anyagi kár kb. 50 ezer forint. A vasárnap délután sem múlt el szerencsétlenség nélkül: Bu­dapest és Gyöngyös között a 3-as autópályán Kuli Gyula me- zőcsáti lakos az általa vezetett személygépkocsival nekiütkö­zött Sári Gyula debreceni lakos által vezetett személygépkocsi­nak, amely az ütközés következ­tében felborult és keresztbe for­dult az úton. A keresztbe forduló gépkocsinak nekiütközött Ba­logh Tibor gyöngyösi lakos az ál­tala vezetett személygépkocsi­val. A baleset következtében Kuli Gyula nyolc napon túl gyó­gyuló súlyos, Balogh Tibor és Balogh Tibomé, valamint Kun Zoltánná, Sári Gyula és Sári Gyuláné nyolc napon belül gyó­gyuló, könnyű sérülést szenved­tek. Az anyagi kár kb. 300 ezer forint. A balesetek ügyében a rendőr­ség folytatja a vizsgálatot. Mátraalji üzenet: privatizáció Mit akarnak a szőlő- és bortermelő gazdák? Az országos helyzethez ha­sonlóan a szőlészet és borászat Gyöngyösön és környékén is mélyponton van. A térségben le­vő feldolgozók és tárolók ellené­re a gazdák nem tudják termésü­ket kellően feldolgozni és elhe­lyezni. Úgy érzik, hogy évtizedek óta kiszolgáltatott helyzetben vannak. Ennek megoldására az érdekelt gazdálkodó szervezetek képviselői: az Egervin, a Gyön- gyös-Domoszlói Állami Gazda­ság, a helyi Mátra Kincse Terme­lőszövetkezet, a városi önkor­mányzat, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem Üzemmérnöki Intézete, a Gazdakör és a Szőlő- és Bortermelők Egyesülete — a polgármester támogatásával — megbeszélést tartottak. A tár­gyalás során olyan vélemény ala­kult ki, hogy a kialakult kritikus helyzeten az Egervin és az állami gazdaság privatizációjával lehet­ne változtatni. A kapacitásokat megfelelő szervezeti formában kellene működtetni, melyben a termelők és a gazdák is tulajdo­nosok lehetnének. Az értekezleten a jelenlevők munkabizottságot hoztak létre, amelynek feladata, hogy novem­berben a működés olyan terveze­tét dolgozzák ki, amely tárgyalási alapként hasznosítható. Ezt a munkát az üzemmérnöki intézet felkért oktatói fogják össze. A munkabizottság úgy látja, hogy először kft. létrehozása célszerű, amely — mint jogi személy — azonnal megkezdheti a hosszú távú elképzelések megvalósítá­sának szervezését, gyakorolhatja a társaság tevékenységét. Ezután a már működő kft. törzstőke­emelést hajtana végre, amelynek során bevitt alapként a társaság tulajdonába kerül az Egervin gyöngyösi része, az állami gaz­daság szőlőfeldolgozója, illetve bortároló eszközállománya, va­lamint később meghatározandó értékű forgóeszköz. Végül a megnövekedett tőkéjű kft. zárt­körű alapítással részvénytársa­sággá alakulna. Ez utóbbi törzstőkenövelést valósítana meg, melynek kereté­ben a termelők részvényt jegyez­hetnének. Azt ajánlják, hogy a fenti célt 1992 közepéig érjék el. Minisztérium a vállalkozókért Hogyan külkereskedjünk? A „minisztérium a vállalkozókért” mottó jegyében a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma november 6-án, szerdán dél­előtt 10 órától a miskolci megyeházán (Tanácsház tér 1.) találkozót szervez a régió vállalkozói számára. A rendezvényen a meghívott előadók az Észak-Olaszországban, Ausztriában, Németországban, Svájcban, Lengyelországban, Romá­niában, Ukrajnában és a Cseh és Szlovák Köztársaságban működő kereskedelmi kirendeltségek vezetői, illetve a minisztérium illetékes területeinek irányítói. Informálják az érdeklődőket a külgazdasági kapcsolatok fejlesztési lehetőségeiről, elmondják, hogy az adott térsé­gekben milyen esélyekkel és nehézségekkel találkozhatnak a vállal­kozók. Konkrét szakmai segítséget is kínálnak a felmerülő gyakorlati kérdések megoldásához. Minden érdeklődőt várnak erre a rendez­vényre, a részvétel ingyenes. Ami megyénkről a kormányülés elé kerül. (Folytatás az 1. oldalról) Az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara külön jelez­te, hogy — különösen Heves me­gyében — hosszú ideig tart a cé­gek bejegyzése, ezért kérik a bí­rósági cégnyilvántartás esetleges újraszabályozását. A Művelődési és Közoktatási Minisztériumnál kezdeménye­zik az egri Eszterházy Károly Ta­nárképző Főiskola egyetemmé fejlesztését, a nyelvtanári képzés fejlesztését. Kérik a volt egyházi tulajdonban működő Bródy Sándor Megyei Könyvtár mai — áldatlan — helyzetének javítását, netán egy új könyvtár létesítésé­nek támogatását. Szorgalmazzák az egri vár és kiállítóhelyei — a mostanihoz hasonló — további állami támogatását, miután or­szágos hatókörű közművelődési feladatot látnak el. A Népjóléti Minisztériumot érintő feladatok között jelölték meg a hevesi strandon lévő hő­forrásból adódó gyógylehetősé- gek (kórház, ambulanciás szana­tórium) fejlesztését, továbbá egy — az idősek egészségügyi gon­dozását ellátó — Senior-ház léte­sítését. Az egész régiót — s ben­ne természetesen Heves megyét — érintően hangzik a megállapí­tás: „...a szociálisan nem megfe­lelő lakások, telepek nagyság­rendje évek óta jelentős társadal­mi feszültséget hordoz, ezek megszüntetése kormányzati se­gítség nélkül szinte kilátástalan, ...a városokra nehezedő gond to­vább halmozódik.” Sürgető tehát az országos lakáskoncepció, va­lamint az érintett hitelkonstruk­ciók mielőbbi kidolgozása. Megyénk vonatkozásában a Honvédelmi Minisztérium fi­gyelmébe ajánlják, hogy a meg­üresedett gyöngyösi laktanya lé­tesítményeit — körleteket, pa­rancsnoki épületeket — adják át az egészségügynek, a gyöngyös- visontai elme-szociális otthon d- helyezésére. Az úgynevezett lo­vardát pedig gimnáziumi sport­teremként, a Helyőrségi Művelő­dési Otthont pedig a városi könyvtárnak javasolják haszno­sítani. Nagyobb telefonközpont, gázhálózat Egerszóláton minden diák kapott segélyt A helyi általános iskoláról szóló beszámoló volt az egyik fő téma Egerszóláton, az önkormányzat közelmúltban megtartott ülésén. A képviselők bi­zonnyal örömmel hallották, hogy az iskola techni­kai felszereltsége megfelelő, a tárgyi és a személyi feltételek is jók, színvonalas az oktató-nevelő mun­ka. Míg régebben összevont csoportokban, osztá­lyokban tanultak a szóláti gyerekek, mára már ez is megváltozott, nyolcosztályos lett a községi oktatási intézmény. Az általános iskolás diákokat már tanévkezdés­kor tanszersegélyben részesítette a testület. Most ezt „kiterjesztették”, s a középiskolások, illetve a felsőoktatási intézményekbe járók is kaptak szemé­lyenként 1500forintot. A képviselők ezenkívül fog­lalkoztak a helyi telefonhálózat bővítésének kérdé­sével — a jelenlegi kilencvenes központ ugyanis szűknek bizonyult —, a gázhálózat építésének hely­zetével, s szó volt arról is, hogy a községben hama­rosan bevásárlócentrum épül, amelynek tervező- munkái már meg is kezdődtek. Betekintés a grafológia titkaiba A hatvani Ady Endre Városi Könyvtár és Kö­zösségi Ház „Betekintés a grafológia titkaiba” címmel szabadegyete­met szervez. Az előadá­sok november 7-én kez­dődnek, s a foglalkozá­sokat heti egy alkalom­mal tartják, délután 5 órától. Az előadók Bod- roghy Péter, a grafológia tanára és Csákányosi Tamás okleveles grafo­lógus lesznek. Az első téma — november 7-én — személyiségünk és a grafológia lesz, majd pe­dig a kézírás egyetemes szimbólumairól hallhat­nak. A résztvevők meg­ismerkedhetnek az ok­nyomozó grafológiával, annak céljával és mód­szereivel, valamint a műhelytitkokkal is. Va­lamennyi előadás után ingyenes grafológiai analízisre nyílik lehető­ségük a szabadegyetem hallgatóinak. Mind­ezekről bővebb felvilá­gosítást kaphatnak az érdeklődők a 38/11- 711-es telefonszámon. Indokolatlan a mai megyei munkanélküliség? (Folytatás az 1. oldalról) Akkor időben is leegyszerűsö­dik minden kapcsolat és ügylet vállalkozó és vállalkozó között. Nem kell rohangálni az egyik fő­hatóságtól a másikhoz annak, aki partnert keres ötletének megvalósításához. A kamarai „adatbank” mindent tud, min­den kérdésre választ ad, még­hozzá — azonnal. Ilyen egyszerű ez. Mint min­denhol a világon, ahol a piacgaz­daság működik. — A kamararendszer infor­mációs rendszer — hangsúlyozta Váradi János. — Ez csak nálunk látszik új módszernek. Majd hozzátette azt is, hogy a kamara önfenntartó. Ahhoz, hogy a városokban is létezzen, a helyi önkormányzattól várnak segítséget, például ahhoz, hogy valami helyiséget kapjanak. Dr. Lukács Tamás annak a véleményének adott hangot, hogy a munkanélküliség mai me­gyei arányát semmi sem indokol­ja. A megoldás? Mindenekelőtt a gazdaságot kell szervezni, ju­tottak el későbbe végkövetkez­tetéshez. Buda Lajos, a Finomszerel- vénygyár vezérigazgatója arra fi­gyelmeztetett, hogy a keleti pia­cot nem szabad elhanyagolnunk, bár ott még a helyi vállalatokkal kereskedni szinte lehetetlen. Volt egy szellemes megjegy­zése Harmati Lászlónak, véle­ménye kifejtése során. így hang­zott: — A piacon nincs panasziro­da. Sajnálattal állapította meg, hogy a nyilvánosságra hozott statisztikai adatok nem minden­ben megbízhatóak, ami nehezíti az üzletkötéseket. Gátló tényező még a magas kamat és a tőkehi­ány. — Az igaz, hogy mi jól csinál­juk azt, amit csinálunk, de a kon­kurencia még jobban csinálja, mint mi — összegezte a lényeget. Komenczy Bertalan arra mu­tatott rá, hogy a környezetvéde­lem egyre nagyobb szerepet kap nemcsak a gazdasági területen, hanem mindenben. A módszerek közül Horváth Lajos, a Qualitál vezérigazgatója a normatív válságkezelés kiala­kítását sürgette. — A kereskedelemben Jere­miás sirámai nem hatékonyak. A mai nehézségeinken egyetlen módon tudunk úrrá lenni: beru­házást, beruházást, és azt támo­gatni — mondta. Valami egészen „szokatlan” módon közelítette meg a gazdál­kodás egyik fontos elemét Füleki Sándor, a Gagarin Hőerőmű Vállalat vezérigazgatója: — Az energiafogyasztás mér­téke azt mutatja, hogy gazdaság­talanul termelünk. A másik baj az, hogy energiaiparunk az im­porttól függ. Egyetlen kivétel a lignitbázisra épülő villamos erő­mű. Ezt kell fejleszteni. Azt mondtam a kezdet kezde­tén, hogy csalódás ért ezzel a ta­nácskozással kapcsolatban. Az egyik okát meg is neveztem azonnal. De ha van „egyik”, ak­kor van „másik” is. Mi az? A kö­vetkező: keserűen gondoltam arra, hogy a mi gazdaságunk ügye is olyan, mint a magyar fo­cié. Mindenki látja, hol a hiba, és azt is, mit kellene tenni a siker el­éréséhez. Csak azok süketek és vakok, akiknek lehetőségük és joguk is van az intézkedéshez. Nem ez mutatkozott meg ezen a gyöngyösi tanácskozáson is? Ott is egyöntetű volt a vélemény, és jobbnál jobb ötletek hangzot­tak el. Vajon hány jut el közülük azoknak a fülébe, akiknek tisz­tük az intézkedés? G. Molnár Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom