Heves Megyei Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-29 / 280. szám
4. TUDOMÁNY - PROGRAMAJÁNLAT HÍRLAP, 1991. november 29., péntek Nemrég arról értesülhettünk, hogy hamarosan Ópusztaszerre kerül a Feszty-kör- kép. A szegedi Móra Ferenc Múzeum pincéjéből került elő, ahová korábban elhelyezték, miután 1974 után konzerválták. A millenniumra, 1896-ra készült monumentális művet most lengyel szakértők, restaurátorok helyreállítják. Várhatóan 300 millió forintba kerül, amelyet a Feszty Alapítványból biztosítanak. A honfoglalás 1100. évfordulójára, 1996-ra teljes egészében helyreállítják, és ezzel Ópusztaszer különleges ékessége lesz, mintegy hirdetve a magyar történelem nagy pillanatát. A Feszty-körkép Budapest után Londont is meghódította Egy „elfelejtett mű” nem lesz az enyészet áldozata Egyik megmentésre és megőrzésre érdemes, egyediségénél fogva különleges művészeti értékünk A magyarok bejövetele című hatalmas méretű festmény, közismert nevén a Feszty-körkép. Alkotója a millennium előtti Magyarország egyik színes, karakterisztikus egyénisége volt, Feszty Árpád, aki a hatalmas méretű körkép megfestésével tette magát nevezetessé. Életrajzának és életművének részletes feldolgozásával még adós ugyan a művészettörténet, ennek ellenére nagy vonalakban nyomon követhetjük azt az utat, amely a körkép megfestésének nagyszabású és nem kis elszántságot feltételező vállalkozásához vezetett. Feszty Árpád a ma Szlovákiához tartozó Ogyallán született, a lexikonok szerint 1856-ban, habár leánya, Feszty Masa édesapjáról írt könyvében 1857 karácsonyát jelöli meg születési dátumként. Nagyszülei a múlt század elején telepedtek le a Csallóközben. Birtokot béreltek, gazdálkodtak, később a festő szülei emellett még vendéglőt is fenntartottak, és vagyonuk gyara- podtával saját földeket is vettek. A Feszty családban 14 gyermek nevelkedett, amelyek közül Árpád hazafias nevelést kapott, és ez egész életútjára kihatott. Viszontagságos középiskolai pályafutását abbahagyva a németországi, müncheni akadémiára iratkozott be, miután szüleivel sikerült megegyeznie, hogy ha már nem színésznek engedik, akkor legalább festő lehessen. Mint növendék, egyik mestertől a másikhoz csapódott, az órákat eléggé rapszodikusan látogatta, idejét jobbára a képtárak anyagának tanulmányozására fordította. Akiknél mégis szívesen tanult, azok Kubinszky és Mészöly voltak, tőlük sajátította el a festék és az ecset kezelésének csín- ját-bínját. Festői tehetségének első komolyabb bizonyítéka volt az Alkonyi táj című képe, amelyet 1875-ben festett, és a zsűri elfogadta kiállításra. A nyári szünidőre hazajött, és elhatározta, hogy nem is megy többé visz- sza Münchenbe. Itthon készítette a vázlatok tömegét, anyagot gyűjtött képeihez, amelyekkel egyre nagyobb sikerekkel szerepelt tárlatokon. A Gyulai Pállal és Ipolyi Ar- nolddal kialakult kapcsolata révén kétéves bécsi ösztöndíjhoz jutott. Ez nagy előnyt jelentett neki, hiszen kiállításokon vett részt, és gondtalanul szánhatta idejét nagyobb lélegzetű kompozíciók alkotására. Akkoriban épült Budapesten a Műcsarnok, és a fiatal festő nagy gonddal ügyelt arra, hogy az ottani bemutatókon rendszeresen találkozhassanak nevével a tárlatlátogatók. így az 1880-as kiállítás egyik szenzációja volt a Golgota című képe, amely már méreteivel is magára vonta a figyelmet. A később festett Bányaszerencsétlenség című művével együtt mindenkorra eljegyezte magát festészetünkkel. Feszty élete valóban nem volt szegény eseményekben. Ebben házasságának is volt némi szerepe, ugyanis megszakítva Jászai Marihoz, a színésznőhöz fűződő hosszú, olykor viharos kapcsolatát, Jókai-Labor- falvy Rózát vette feleségül. Itt kell elmondanunk, hogy a nagy regényíró 1848-ban Laborfalvy Róza színésznővel kötött házasságot, akinek Lendvay Mártontól olt egy lánya, aki szintén Róza nevet viselt. Öt fogadta örökbe Jókai Mór, és vette feleségül Feszty Árpád, akinek apósa volt a nagy író. Felesége szintén Münchenbe járt festőakadémiára, persze jó évtizeddel később, mint Feszty. Ám amikor összeházasodtak, félje kívánságára lemondott festői ambícióiról. Feszty Árpád 1891-ben Párizsba utazott, és ezzel a kirándulással kezdődött a körkép története. Ott látta ugyanis azt a körképet, amelyen az egyik napóleoni csatát örökítették meg. A kép oly nagy hatással volt rá, hogy hazatérvén, már kész tervvel állt családja elé. Az volt az elképzelése, hogy a Vízözön bibliai legendáját viszi vászonra, gigászi arányú tengeri tájjal, viharosan gomolygó felhőkkel, félelmetesen tajtékzó hullámokkal. Tulajdonképpen apósa, Jókai Mór — aki akkoriban egy történelmi tárgyú dráma megírásával foglalkozott — javasolta vejének, hogy fesse meg az Özönvíz helyett inkább a honfoglalást, a magyarok bejövetelét. Könnyű volt Fesztyt a témaváltásra rábeszélni, hiszen az idő tájt az egész ország a millenniumra, a honfoglalás ezredik évfordulójára készült. így támogatást kaphatott a nagyszabású vállalkozáshoz. A festő bátyja, Feszty Gyula műépítész, létrehozott egy úgynevezett betéti társaságot, és ezzel az anyagi alapokat megteremtve, hozzáfogtak mind az épület tervezéséhez, mind a körkép festésének előkészületeihez. Feszty Árpád úgy akarta ábrázolni őseink bejövetelét, hogy a történettudomány szemszögéből nézve is hiteles legyen. Ezért hónapokat töltött Munkácson, könyvtárakat böngészett, orosz tudósokkal levelezett, Kis-Ázsi- ából hozatott képeket, ruhákat, fényképezett földvárakat, készített vázlatokat. A történészek is igazolták a hagyományt, miszerint elődeink Árpád fejedelem vezetésével a Vereckei-szoroson át vonultak be a Kárpát-medencébe. Ezért Feszty odautazott, ott dolgozott. A fővárossal kötött szerződés értelmében két év alatt kellett megfestenie és felállítania a képet. Óriási erőfeszítések és segítség révén 1894. május 13-ra készült el a nagy munka. A millenniumi ünnepségek után Londonba szállították, ahol néhány évig fogadta a látogatókat. Utána visszakerült ismét Budapestre, ahol a Városligetben, egy favázas szerkezetű épületben helyezték el. Ott láthatta a közönség, mindaddig, amíg 1944-ben egy bombatalálat tönkre nem tette az épületet a benne lévő képekkel együtt. A két világháború között többször is javították, de az említett 1944-es sérüléseit mindmáig nem tudta „kiheverni”. Ezért is figyelemre méltó, hogy restaurálják, és Ópusztaszeren helyezik el a körképet. Egyébként Feszty Árpád hiába vált híressé, állandó anyagi gondokkal küszködött életének utolsó szakaszában. Bár aktívan dolgozott, mégis nehéz körülmények között élt. Falfestményei közül legismertebb a Magyar Állami Operaház előcsarnokát díszítő, a hangok eredetét ábrázoló kilenc képe. Mindössze 58 évet élt, hiszen 1914. július 1-jén elhunyt. Fennmaradt munkáit ma is szívesen mutatják be az érdeklődőknek a Magyar Nemzeti Galériában. (mentusz) Jókai Mór örökbe fogadta Már szó volt arról, hogy Feszty Árpád felesége az a Jókai Róza volt, akit Laborfalvy Róza lányaként a nagy író örökbe fogadott. Az idén, február 19-én volt 130 esztendeje, hogy született Pesten. Festő és író hivatást választott. Székely Bertalantól és Lotz Károlytóltamút, majd a müncheni festőakadémián Liezen-Mayer Sándor tanítványa volt. 1888-ban ment férjhez Feszty Árpádhoz, a festőművészhez. Jelentős érdeme volt abban, hogy férjének segítséget nyújtott A magyarok bejövetele című körkép befejezésében. Noha korábban Feszty Árpád beszélte le a festésről, rábízta a sebesülten vagy holtan fekvő harcosok ábrázolását a körképen. Jókai Róza öregkorában két visszaemlékezést is írt, amely könyv alakban megjelent. Az egyik Akik elmentek címmel került a könyvolvasókhoz 1823-ban, illetve A tegnap, amely 1924-ben jelent meg Budapesten. Mindkettőben a Jókai Mór környezetét, az íróval, illetve a művészvilággal összefüggő élményeit vetette papírra. „A Jó magyar arcok kedvéért összejárta a fél országot...” A Vasárnapi Újság 1894. évi XIX. számában ezt olvashatjuk: „Hosszas, gondos és nehéz munka után elkészült immár a honfoglalásra vonatkozó nagy körkép... Magassága 15 méter, tehát akkora, mint egy háromemeletes ház, vagy mint egy kisebb falusi torony. Hossza pedig 115 méter, a kép terjedelme nem kevesebb, mint 1725 négyzetméter. Vászon több mint 7 ezer forint ára ment fel az óriás képre, festék pedig nem kevesebb, mint körülbelül tíz métermázsa... Ott látszik a vadregényes Vereckei-szoros, a munkácsi erdős hegyláncok... Száz meg száz alak nyüzsög sajátos öltözetekben, lovas és gyalogalakok... Árpád pedig főembereivel ott áll egy dombtetőn. Feszty a jó magyar arcok kedvéért összejárta a fél országot... Nemcsak hazai művészetünk aratott dicsőséget, hanem fővárosunk is egy igen nevezetes és vonzó látványossággal gazdagodott...” Találkozás Vénusszal Az Oscar-dijas Szabó István új filmjével ismerkedhetnek meg az egri Uránia nézői. A történet középpontjában egy ismeretlen magyar karmester áll, aki hatalmas kiugrási lehetőséget kap a sorstól. A párizsi operában ő vezényelheti el Wagner Tannhäuser című operáját, melynek élő közvetítését 27 ország veszi át, s így egyszerre több mint százmillió nézője lehet a produkciónak. Az opera színrevitelében képviselteti magát Európa szinte minden nemzete. A zene azonban egyre kevésbé fontos a számunkra, lármás bel- harcok, intrikák zavaiják az előkészületeket, és szinte lehetetlenné teszik a premiert. A karmester ekkor talál rá egy mindent elsöprő, felkavaró szerelemre, amely gyökeresen megváltoztatja az életét. Szabó István angol színekben készítette filmjét, világsztárok főszereplésével. A karmester szerelmét például az egyik legjelentősebb amerikai színésznő, Glenn Close alakítja. De a magyar közreműködők is elsőrangúak: a filmet Koltai Lajos fényképezte, és Udvaros Dorottya is méltó partnere a világsztároknak. A forgatás Pesten volt, a párizsi operaként az Andrássy úti gyönyörű épületet láthatjuk. Nagy durranás (Hot shots) Topper Harley (Charlie Sheen), a fiatal, kezelhetetlen repülőpilóta egy év kihagyás után feladja önként vállalt remeteéletét, és visszatér támaszpontjára, hogy részt vegyen a szupertitkos Alvó menyét akcióban. A támaszponton meglehetősen egyhangúan telik az idő, ha nem lenne kéznél a gyönyörű Ramada Thompson, aki jelenlétével megédesíti a bezártság óráit... Közben egy lelkiismeretlen gyáva csoport még a pilóták élete árán is el akatja szabotálni az Alvó menyét akció sikerét. Ezután a rendező a történetet nemcsak hihetetlen poénokkal tűzdeli meg, de összeházasítja vagy harminc klasszikus filmsikerrel. A Csupasz pisztoly alkotóinak új komédiáját az Uránia mozi mutatja be. Programbörze Kiállítások, tárlatok Az MMK galériájában népművészeti tárlat várja a látogatókat december 10-ig. Kalamár Anita, az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola hallgatója az Egri Ifjúsági Ház kísérleti galériájában mutatja be festményeit, december 8-ig. * A esslingeni városi galéria gyűjteményéből rendezett tárlaton a kortárs német grafika legismertebb alkotói mutatkoznak be a Dobó István Vármúzeum gótikus palotájában. * A Gyöngyösi 4-es Számú Általános Iskolában Kerek Kálmánná és Kerek Kálmán gobelinjei kaptak helyet. * A Mátra Művelődési Központban Szabó Emil grafikái láthatók. * A Megyei Művelődési Központ II. emeletén Molnár Béla fotóit tekinthetik meg az érdeklődők. Dr. Péntek László portréfotóit az Egri Helyőrségi Művelődési Otthon, az Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület és a Hevesi Napló Galériájában tekinthetik meg az érdeklődők a Kossuth Lajos út 12. szám alatt. Szórakoztató programok Ma délután 4 órakor, az MMK 102-es termében Pilinszky János költészetét elemzi Kuk lay Antal teológus. * Ugyancsak a művelődési központban, a 208-as teremben holnap délelőtt 10 órakor tartja közgyűlését a Népművészeti Egyesület. * Ma délután fél 5-kor az egri Gyermek-Szabadidőközpontban kiállítás és művészeti bemutató lesz, amit a Kossuth Lajos Általános Iskola rendez az Egészséges Művelt Gyermekekért Alapítvány javára. Ugyancsak itt, szombaton a játszóház keretében délelőtt 9 órakor adventi koszorút készítenek a gyerekek, 10-től a nemezműhely titkaival ismerkednek, 11 órától pedig a Hófehérke című zenés mesejátékot mutatja be a Viktória Gyermekszínpad. Ma este 7 órakor a Mátra Művelődési Központban Koncz Gábor rendezésében kerül színre a Bolond lány című vígjáték. * A Harmónia Kulturális Alapítványjavára ma délután 5 órától a Megyei Művelődési Központban hangversenyt ad a Lenkey János Általános Iskola. * Szombaton délelőtt fél 11- től az Egri Ifjúsági Ház átriumában Mikulás-napi ajándékokat készíthetnek a kisdiákok. * Az Egri Színműhely ma és holnap este 7 órától az MMK dísztermében mutatja be Sütő András: Vidám sirató egy bolyongó porszemért című művét. Túra A Bükki Vörös Meteor SE természetjáró szakosztálya vasárnap 18 kilométeres kirándulásra indul a Bükkbe. A résztvevők Francia István vezetésével a következő állomásokat keresik fel: Bélapátfalva — Telekessy-erdészház — Gilitka-kápolna — Szarvaskő — Leshely — Berva. Találkozás: reggel 7.20-kor az Egervár vasúti megállóban. Kiss Roóz Ilona a Csók Galériában Kiss Roóz Ilona legújabb kerámiáit december 7-ig a budapesti Csók Galériában láthatják a műfaj szerelmesei. Amiért most mi is — rendhagyóan — erre a kiállításra hívjuk fel olvasóink figyelmét, az az, hogy a művésznő egri állandó kiállításának anyagával a tárlat anyaga egybevethető. Amikor az egri Kispréposti palotába betelepítették ezt a leginkább alkonyi világot ábrázoló figuracsoportot, több hazai művesznek fogalmazódott meg az a szíve vágya, lenne otthon az ő művészete Egerben, a barokk város falai között, hiszen itt any- nyi értékes épületben, nagyszerű beosztású termek juttathatnák végleges szálláshoz azt, ami az emberből maradandó. Áz országos versengésből akkor Kiss Roóz Ilona vitte el a pálmát, ma sem tudni pontosan, milyen indokok, megmérettetés alapján. Ma, any- nyi idő után, akadémikus vitát nyitni arról, ki és miért döntött, és jól döntött-e, felesleges. Nem árt emlékeztetni arra, hogy Kiss Roóz Ilona 1947-től rendszeresen kiállít itthon és külföldön. Munkái nyilvánosságot kaptak Svájcban es az NSZK- ban, itthon inkább Budapesten, a dunántúli városokban, de Kecskeméten, Salgótarjánban, Szegeden is. A Csók Galériában Ráday Mihály, a Budapest Városvédő Egyesület elnöke méltatta a tegnapi megnyitón a jó humorú, témáiban és megjelenítésében is mindig az életerőről tanúskodó alkotót. Nem könnyű eldönteni utólag, hogyan is alakult ki a művésznőben az az alapállás, amely szerint nem az arcot kell kölcsönvenni a modellektől lelki tartalmaiknak a tolmácsolására, hanem a test tartását, az öltözéket kell úgy elrendezni, olyan hangsúlyokkal felhordani, hogy a vegén kitessék: a jó kedély, a fel- hangoltság tőlünk függ, csak akarnunk kell az örömöt, a derűs állapotot kifejezni. És ha már az első figurát groteszkre mertük venni, akkor a többit is lehet ironikusan felhordani, bemutatni azt, mennyi érzelmi és játéki megbicsaklás adódhatik, miközben úgy szeretnénk feltűnni, mintha körülöttünk forogna a világ. Nem állítanánk, hogy a magyar kerámia történeteben nincsenek előzményei a művésznőnek. Nagy elődök és kortársak között ő az egyik jelentős egyéniség. Letisztult formanyelve, színvilága, a finom ujjak az évődő gondolatok, az asszonyi környezet, az asszonyi érzésvilág, a röppenő érzelmek kifejezésere szolgálnak. Akár falusi menyecskét, fiatal lánykát vagy puccos dámát állít tükre vagy görbe tükre elé. Itt van végigmustrálható példának a Kalitkás nő. A pufók arcon az orr, a száj, a szemek csak különféle alakú pontok vagy du- dorocskák; a hajzatot a rálompo- sodó puha kalap teszi érzékletessé; sál és fülbevaló indítja el a figyelmet, ami lejjebb következik. Nyakig — ha van egyáltalán nyaka a hölgynek — begombolva a ruha rajta, a sál a felső karon csurog le, majd a formai játékot onnan a ruha gombsora folytatja. Ahogyan némi önteltséggel néz fejünk fölé ez a dáma, akár a rokokóból is származhatna; hátul a derekánál a masni más színű, mint a ruha anyaga, és úgy megkötve, hogy a dáma idomai nemcsak elöl gömbölyödnek, hanem hátul is. Ä figura jobb kezében látható az a bizonyos kalitka, amiben élete szórakoztatóját, a madarat hordozza; amiből az is kitetszik, hogy ez a nő — nagy- nagy öntudata ellenére — magányos. Talán azért is hordja így körül magát, mert szeretné, ha ot is észrevenné valaki. Vagy csak őt venné észre. Ehhez képest a korongos kis csoport, ahol kilenc kis csemete vagy egy kamaraegyüttes tagjai, nők és férfiak szórakoztatnak minket, jámbor, de nevelhető elbeszélése egy nem hallható zenei élménynek. I -* Az egri mozikban
