Heves Megyei Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-27 / 278. szám

Figyelő HÍRLAP. 1991. november 27., szerda 7. Bolgár privatizálás A bolgár privatizációs törvény tervezete egy hónapon belül a szófiai parlament bizottsága elé kerül — jelentette be Alekszandr Dzserov, a képviselőház tör­vényhozási bizottságának elnö­ke. Dzserov elmondta, hogy ed­dig 18 tervezet került a szakértők elé, egyebek mellett a külföldi befektetéseket szabályozó újabb javaslatok is. A kormányzó Demokratikus Erők Szövetsége (DESZ) által javasolt privatizációs törvény a BTA hírügynökség elemzése szerint közvetlenül érintené a Szocialista Pártot, s ezért a szo­cialisták várhatóan előterjeszte­nek, egy a párttulajdonnal fog­lalkozó ellen-törvénytervezetet. Az első üzleti évük felülmúlja a várakozásokat A Moulinex márka a magyar piacon is márka Az 1990-91-es gazdasági év különösen kedvező­en alakult Magyarországon a francia elektromos háztartási kisgépeket gyártó Moulinex cégnek. Az itteni képviselet első évében több mint 100 ezer készüléket adtak el, ami az előzetes elképzelése­ket 25 százalékkal haladta meg. Ugyanakkor sike­rült a vállalatnak először egy közép-európai or­szágban vezető szerepre szert tennie a piacon, amellyel Nyugat-Európában már eddig is rendel­kezett. A Moulinex-márkanév Ma­gyarországon már évek óta is­mert. A múlt évig azonban a ha­zaiak az említett francia termé­kek többségét külföldön szerez­ték be. Csak a határok megnyitá­sával és egy országos szervezet létrehozásával vált lehetővé a teljes magyar piaci ellátás. Ma már minden itthoni üzletben eu­rópai árakon kaphatók a Mouli­nex termékek. Szoleczki László­nak, a Moulinex-Hungária veze­tőjének irányításával az ajánlati paletta a nyugat-európai színvo­nalhoz igazodott, és 40 új termé­ket vezettek be az utóbbi időben. Természetesen mindegyik meg­felel a szigorú magyar biztonsági előírásoknak. Különösen növekedett a gyü­mölcscentrifugák, a porszívók, valamint a kézi működtetésű passzírozók, reszelők, darabolok forgalma. A francia cégről a ma­gyar vevőknek jók a tapasztala­taik. Termékeik a városokban már jól ismertek, éppen ezért a jövőben inkább vidéken kíván­nak erőteljesebb piaci tevékeny­séget folytatni. A Moulinex a Szoleczki László: — A Mouli­nex már ma a magyar piac vezetője... magyar piac jelentőségét idejé­ben felismerte, amire leányválla­lat létesítésével, valamint célirá­nyos marketing tevékenységgel reagált. A bécsi, közép-európai központi raktáruk is kedvezően hatott az itteni piaci tevékenysé­gükre. Az áruutánpótlás folya­matos biztosítására számítógé­pes összeköttetést létesítettek az említett bécsi központú raktár, valamint a budapesti képviselet között. A cég fejlődéséhez további se­gítséget nyújtott, hogy részt vet­tek az őszi Budapesti Nemzetkö­zi Vásáron, ahol a Moulinex kü­lön standon állította ki termékeit. 1992-re a forgalmuk megduplá­zását irányozták elő Magyaror­szágon. Az élénk érdeklődés és a kereskedelmi felfutás reményeik valóraváltását tűnnek igazolni. (mentusz) Kiegyensúlyozott fizetési mérlegre számít az MNB Magyar buUdogkötvények Nagy-Britarniiában? Jövőre egyensúlyban fogják tartani Magyarország fizetési mérlegét a dinamikus kemény- valuta-exportból, a turizmusból és más szolgáltatásokból eredő bőséges bevételek — mondotta Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese a Reuter tudósítójának adott nyilatkozatában. Az MNB újabb kötvények kibocsátását tervezi, így sor kerülhet Nagy- Britanniában fontban jegyzett magyar kötvények — úgyneve­zett bulldogkötvények — piacra dobására, a későbbiekben pe­dig a bank az Egyesült Álla- mokban is megjelenik dollár­ban jegyzett jenkikötvényekkel. „Kiegyensúlyozott mérlegre számítunk 1992-ben, hacsak a tőkeáramlás nem lesz olyan erős, hogy nagyobb beruházási impor­tot okozzon — ez esetben a fo­lyószámla-mérleg némi deficitet mutathat. Az esetleges hiányt bőségesen fedezi az új tőkebeá­ramlás, amely az idén több mint 1 milliárd dollár lesz, és becslése­ink szerint legalább ugyanennyit ér el jövőre. A tartalékok elegen­dőek, és emellett 1,4 milliárd dollár hivatalos hitelt is ígértek 1992-re. A magánpiacokon fel­veendő nettó hiteligény körülbe­lül 1 milliárd dollár” — mondja Hárshegyi. Magyarország elsősorban új kötvények kibocsátásával akaija ezt az összeget előteremteni, hogy erősítse jelenlétét a külön­féle pénzpiacokon. Az MNB először valószínűleg húsz éves lejáratú font sterling kötvénye­ket bocsát ki, később pedig ame­rikai dollárkötvényeket is piacra dob, amennyiben a pénzintézet legalább BBB osztályzatú hitel­képességre tud szert tenni a Standard and Poor’s osztályozá­sa szerint. Azt a tervet azonban elvetették, hogy részvényutalvá- nyos kötvényt bocsássanak ki, amely lehetővé tenné a befekte­tőknek, hogy részt vegyenek a privatizálásban. Egyik vállalat privatizálása sem képvisel ugyanis akkora értéket, hogy a Magyar Nemzeti Bank kötvény- kibocsátásához kapcsolják, több vállalat bevonása pedig túl ne­hézkes volna. Egyes vállalatok is megjelen­hetnek a kötvénypiacon, ha akarnak — mondta. Hozzátette: Magyarország nem bocsátott volna ki olyan sok kötvényt az idén, ha tudta volna, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlege szep­tember végén mar 280 millió dolláros többletet mutat, és a külföldi nettó befektetések felül­múlják az 1 milliárd dollárt. A gazdaság a vártnál jobb eredményeket ért el — mondta Hárshegyi, a devizatartalékok a múlt év végi 1,1 milliárd dollárról eddig 2,7 milliárdra nőttek, s az év vegére felülmúlhatják a 3 mil- liárdot. 1992-ben 2,3-2,4 milli­árd dollár az esedékes adósságok összege, így ha semmit sem ten­nénk, a tartalékok akkor is fe­deznék a visszafizetést. A folyó­számla-bevételek fedezhetik az 1,3-1,4 milliárd dollár évi ka­matfizetési kötelezettséget. Az elnökhelyettes végül kije­lentette: véleménye szerint az IMF — amelynek küldöttsége most folytat hivatalos tárgyalá­sokat Budapesten — elfogadja majd Magyarország 1992-re ter­vezett 20-25 százalékos infláció­ját és 60-80 milliárd forintos költségtvetési hiányát. Beszélgetőpartnerünk: „Mr. Antiinfláció” A miniszterelnök tanácsadója a lélektan gazdasági szerepéről, az 1992-es inflációról Az év első felében legalább öt­száz cikk jelent meg a napilapok­ban az antiinfláció várható ala­kulásáról. Nem egy tekintélyes szakértő 40-60 százalék közötti áremelkedést jósolt 1991-re, s ezek az előrejelzések bizony két- ségbeejtették annak idején a közvéleményt. Dr. Cinkotai Já­nos kormányfőtanácsos, a Mi­niszterelnöki Hivatal munkatár­sa, akkor azon kevesek közé tar­tozott, aki a várható infláció mértékét szolídabbnak, „mind­össze” 35-37 százalékosnak jó­solta. Az év utolsó negyedében járunk, ma már tudjuk, neki lett igaza. Vajon véletlenül? Mire alapozza előrejelzéseit a minisz­terelnök tanácsadója? Hogyan számítják az infláció mértékét a parlamenti irodában? — Az infláció-számításban nincsenek véletlenek — kezdte a beszélgetést a szakértő. — Té­nyek, adatok ismeretében — leg­alábbis amelyek az elsődleges költségtényezőkből adódnak — viszonylagos pontossággal meg lehet mondani az infláció várha­tó alakulását. Azok a cikkek, amelyek az év elején olyan „bo­rúlátóan” festették le a jövőt — hiába származtak komoly köz­gazdászok tollából — megalapo­zatlanok voltak és bizonyos érte­lemben csak a hisztériát táplál­ták, a gazdaságra nehezedő inf­lációs várakozást fokozták. — Nem inflációt, inflációs vá­rakozást említett... — Köztudott, hogy az infláció egy részét teszik csak ki az elsőd­leges költségtényezők változásai — az energiahordozók áremel­kedése, az adótételek változása, és így tovább —, amelyek végül is az árakban jelentkeznek. De ma már ezeket a ténylegesen meglé­vő többletköltségeket sem haj­landó a piac minden esetben méltányolni. Az infláció másik eleme nagyon nehezen számsze­rűsíthető: ez az inflációs pszichó­zisból eredő nyomás, amikor a még be sem következett áremel­kedéseket ki-ki a maga területén már akkor megpróbálja tovább hárítani, amikor az még nem is jelentkezett. Talán ez a legveszé­lyesebb eleme e gazdasági „kór­nak”. — A kormányszóvivői tájé­koztatóknak ön gyakori vendége lett, hónapról hónapra beszámol az infláció alakulásáról. Sokak szerint Cinkotai János a kor­mány antiinflációs politikájának egyik „építőeleme”. Igaz ez? — Tudatosan vállaltam el ezt a szerepet, bár némiképp túlzás, ahogyan a kérdést megfogal­mazza. Szerintem a pánikkeltés óriási károkat okoz és ez ellen valakinek fel kell vennie a har­cot. Én sem ennek, sem annak a pártnak nem vagyok a tagja, mégsem értem, miért csatlako­zott az ellenzék is a hisztériakel­tés mellé? Ha az infláció eléri a háromszámjegyű mértéket, nincs az a kormány, amelyik megállíthatná a folyamatot. Ha sikerül hónapról hónapra ponto­san és hitelesen tájékoztatni a közvéleményt az infláció valós mértékéről, akkor elejét lehet venni a pániknak. Ha ezzel az antiinflációs politika „eszköze” leszek — vállalom. — A kormány jövőre 20-25 százalékos inflációt prognoszti­zál. Nem túlzottan optimista ez a jóslat? — A magam részéről megala­pozottnak tartom a 25 százalé­kos mértéket — a most bjelentett forint-leértékeléssel együtt is. Meggyőződésem, hogy ha sike­rül betartani, akkor — erről az oldalról — a gazdasági kilábalás folyamata megindulhat. Jó vol­na, ha a munkaadók, a munka- vállalók és az érdekvédelmi szer­vezetek végre elhinnék, hogy a kormány szándékai komolyak, hogy az ígéretei nem légbőlka- pottak. Ferenczy — Europress Maxvellék újabb hitelekből akarnak törleszteni A Maxwell Communication Corporation, a Robert Maxwell által alapított angol kiadóvállalat elsősorban újabb hitelekből fog­ja finanszírozni esedékes adós­ságtörlesztéseit — közölte a cég új elnöke. Kevin Maxwell, aki apja november 5-i halála után vette át a vállalat irányítását, el­mondta, hogy a csoportnak 1994 októberéig 1,25 milliárd dollárt kell visszafizetnie, s ezt saját for­rásokból teljes egészében nem tudják előteremteni. Az 1992. októberéig esedékes 750 millió dollárt saját tulajdo­nok eladásából fogják törleszte­ni. „Újra kell szervezni a társaság tevékenységét, figyelmünket is­mét a sajtóra fordítva” — mond­ta az elnök. Az MCC és a Mirror Group Newspaper — a Maxwell- csoport két, nyilvánosan tőzsdén jegyzett tagja — korábbi tulajdo­nosuk halála óta egyre rosszab­bul szerepelnek az értékpapírpi­acon. A befektetők bizonytala­nok a hatalmas adósságok visz- szafizethetőségét illetően. A két csoporthoz tartozó cégek ugyan­is jelentős kölcsönöket vettek fel a tőzsdén is bejegyzett két rész­vénytársaság részvényeit hasz­nálva biztosítékul. Ennek következtében jelenleg a Maxwell Communication Cor­poration részvényeinek 80 szá­zaléka biztosítékként már a ban­koknál van. Kevin Maxwell sze­rint a november végére várható első féléves nyereségadatok, me­lyeket érthetően mindenki nagy érdeklődéssel vár, kedvező ké­pet rajzolnak majd cégéről. Ke­vin Maxwell fontosnak tartja, hogy — különösen a jelenlegi kö­rülmények között — a vállalat minél tisztább és áttekinthetőbb adatokat közöljön önmagáról. (AP) a sityn?// HEVES MS' HÍRLAP JSUm éf7\ minden Ne feledje: a legjobb befektetés a HIRLAP-hirdetés! OlVQSŐj ü ItO <v. EGER, Baíkfczy u. 7. sz. 3301.(PF.:23) T.:38/13-644 Fax: 36/12-333 szól!

Next

/
Oldalképek
Tartalom