Heves Megyei Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-15 / 268. szám
4. TUDOMÁNY - PROGRAMAJÁNLAT HÍRLAP, 1991. november 15., péntek Nehéz, küzdelmes, de annál értékesebb életutat járt be a nemzetközileg is elismert elméleti fizikus. Gombás Pál. Sajnos immár két évtizede eltávozott az élők sorából, de életműve, fennmaradt könyvei, publikációi, kutatási eredményei ma is részei a magyar, illetve az egyetemes fizikatörténetnek. A kísérleteket este nyolc után kezdte „Az alkotó olyan, mint egy finom porcelán..." A Budapesti Műszaki Egyetem híres professzora volt Gombás Pál akadémikus, a fizika tudományának neves művelője. 1909. június 5-én született Se- legszántón. Pályájának kezdete elég nehéz volt. 1932-ben szerzett diplomát az akkori Pázmány Péter Tudományegyetemen. Utána Ortvay Rudolf professzor — volt tanára — hívta meg díjtalan tanársegédnek tanszékére, akiről Gombás Pál egy 1970-ben készült interjúban így emlékezett: „ő maga talán nem volt kimagasló képességű kutató, de megtette a legtöbbet, megteremtette munkatársai számára a lehetőséget, hogy kutassanak, méghozzá szabadon. Ez nagyon nagy jelentőségű dolog, amit nem lehet eléggé értékelni. Tudniillik megteremtem azt a miliőt, amelyben a tudomány tenyészni képes, rendkívül nehez és hosszú ideig tart. Szétrombolni nagyon könnyű. Elég az alkotói légkörben egy kis zavart előidézni, és máris összeomlik az egész. Az alkotó olyan, mint egy finom porcelán, kis érintéssel összetörhető? Persze a díjtalanságból nem lehetett megélni, Gombás Pál úgy tartotta fenn magát, hogy privát tanítványokat vállalt, és naponta délután kettőtől este nyolcig velük foglalkozott. Abból összejött annyi, hogy szűkösen megelt belőle. Tulajdonképpen ezután következett az izgalmas, az áhított tudományos munkája. 1939-ben kineveztek a szegedi egyetem professzorává, ahonnan egy évvel később, 1940-ben a kolozsvári egyetem elméleti fizikai tanszékének élére került. Négy évvel később tért vissza a fővarosba, és a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető professzora lett. Ott dolgozott élete végéig. 1946-ban választotta a Magyar Tudományos Akadémia tagjává, és csaknem egy évtizeden át — 1949- 1958 között — az Akadémia elnökhelyettesi tisztét viselte. Munkásságát elismerve kétszer kapott Kossuth-dijat. Az első jelentős tudományos eredménye a fémekkel volt kapcsolatban. Sikerült a fémek ösz- szetartó erejét megmagyaráznia, értelmeznie. Elméleti bizonyítása akkoriban nagy feltűnést keltett, és érdekes módon egybeesett a magyar származású Wigner ./enő Nobel-díjas fizikus által kimunkált fémelmélettel. Ó ezt Amerikában végezte, de teljesen más alapon, mint Gombás. Egyik nyilatkozatában erről így számolt be: „A kohézió fogalmán azt kell érteni, hogy mi tartja össze a fématomokat, milyen erők játszanak szerepet abban, hogy a fématomok egy fémmé, egy tömör egésszé, szilárd testté egyesülnek. Tehát kohézió alatt az összetartó erőket értem. En§ em mindig az érdekelt elsősor- an, hogyan lehetne ezt elméletileg megmagyarázni, és sikerült megoldanom.” Mint elméleti fizikus, eredményes kutatásokat folytatott a kvantummechanika és a magfizika körében. Továbbfejlesztette korának nagy atomfizikusai által kidolgozott Thomas-Fermi-Di- rac-fele atomelméletet. Megmutatta, hogy a továbbfejlesztett modell alkalmazható a fémek tulajdonságainak megértéséhez. Kidolgozta a magas nyomás alatti anyagok matematikai, statisztikai elméletét. Összefüggést talált a nyomás és a sűrűség eloszlása között. Mindezt 1935-ben leírta. Nagy lendülettel végzett munkájának eredménye volt, hogy az 1950-es években alkotta meg az atommagvak Thomas- Fermi statisztikus elméletét, amely sikerrel kiállta a próbát az atommagok általános tulajdonságainak kutatásában. Az elméleti fizikáról vallott nézeteiről a következőket mondta: „Lényegében a természeti jelenségeket magyarázza. Hogy ez rendszerint modellszerű elképzelésekhez kötődik, ez természetes, mert ne higgyük, hogy mi teljesen absztrakt módon tudunk gondolkodni. Általában a háttérben, tudat alatt mindig ott lappang egy bizonyos modellszerű elképzelés. Az elméleti fizika szerepét tehát elsősorban abban látom, hogy természeti jelenségeket értet meg, és ez önmagában véve is rendkívül fontos. Például az anyag szerkezetének magyarázata, értelmezése önmagában is rendkívül értelmesnek tűnik nekem. A sugárzások jelentősége, szerepe, ahogy létrejönnek, mind rendkívül nagy horderejű probléma. Ha egyszer jól magyaráztunk meg egy jelenséget, tehát birtokában vagyunk a mechanizmus elvének, annak, hogy valami miként működik, akkor a gyakorlati haszon előbb vagy utóbb önként adódik. Gombás professzor könyvei az elméleti fizika nemzetközi hírű, értékes alkotásai, Az atomstatisztika elmélete és alkalmazásai című műve orosz és német nyelven is megjelent. Bevezetés a hullámmechanikába és alkalmazásaiba című könyve is megért két német kiadást. Ezek a munkák számos országban szereztek tekintélyt szerzőjüknek, és ezen keresztül a magyar fizikának. Gombás Pál szakterületéről — az elméleti fizikáról — összefoglaló fejezetet írt a német Handbuch der Physikiiek, és több éven át szerkesztett egy ugyancsak német nyelvű fizikaGombás Pál nem kis szerencséjének tartotta, hogy miután diplomát szerzett, Ortvay Rudolf, az akkori neves elmeleti fizikus vette maga mellé tanszékére. Ortvay tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen kezdte, majd 1906-tól 1908-ig a f öttingeni egyetemen folytatta. 909-től, diplomája megszerzésétől a kolozsvári egyetem tanársegédjeként dolgozott. Később müncheni tanulmányútján Sommerfeld mellett anyagszerkezeti kutatásokat végzett. Később, az 1920-as években előbb a szegedi, majd a Budapesti Tudományegyetemen tevekenykedett, az utóbbi helyen az elmeleti fizikai tanszéket vezette haláláig, 1945. január 2-ig. 1925-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Nem sokkal a mátudományi szaklapot. Elméleti működésével hazánkban nemzetközileg elismert fizikai iskolát teremtett. A szak-világirodalomban közel ezren hivatkoznak ma is nevére, megállapításaira, ami szinte páratlan. A könyvein kívül közel 140 cikk és dolgozat került ki íróasztaláról. Viszonylag fiatalon, 62 éves korában hunyt el 1971. május 17-én, Budapesten. Érdekességként még ide kívánkozik, hogy Gombás Pál egykori tanszéken kapott helyet korábban vendégként egy ugyancsak általa vezetett akadémiai elméleti fizikai kutatócsoport. Ennek tagjai rendszeresen, heti értekezleteken számoltak be munkájukról. Zárásként érdemes felidéznünk ezekből azt, amely a professzor egyéniségét hűen tükrözte: „Rendkívül eredményes, célratörő és ökonomikus munkastílusa volt. Kiváló érzékkel találta meg a megoldandó problémák közül a lényegeseket. Ugyanakkor az ezek megoldására vezető legrövidebb éslegered- ményesebb utat is kiváló intuícióval találta meg...” (mentusz) sodik világháború befejezése előtt öngyilkos lett. Tulajdonképpen nem a kutatási eredményei tették naggyá, hanem az, hogy az elmaradott magyarországi fizikaoktatást felzárkóztatta a világszínvonalhoz. Ezt főként azzal érte el, hogy a klasszikus elméleti fizika anyaga mellett hazánkban elsőként tanította rendszeres, átgondolt tervvel a relativitás-, illetve a kvantumelméletet. Óriási érdeme volt, hogy elméleti fizikai kollokviumokat szervezett, ahová nem csupán hazai szaktekintélyeket hívott meg, hanem előadásokra kérte fel például Max Plancot, Sommerfeldet, Heisenberget, Eddingtont és Diracot. Ugyancsak többször szerepeltek kollokviumain a külföldön dolgozó magyar vagy magyar származású tudósok is, mint Neumann János, Wigner Jenő, Lánczos Kornél, Teller Ede, Tisza László és Polányi Mihály. A felsoroltak legtöbbjével szoros barátságot és levelező viszonyt tartott fent. O rakta le szervező- és oktatómunkája eredményeként a modem magyar elméleti fizikai iskola alapjait. A tranzisztor példája bizonyítja Bár elméleti fizikus volt Gombás Pál, ezért kutatásait nem elsődlegesen a gyakorlati szempontok motiválták. Ennek ellenére mégis arra törekedett, hogy a gyakorlatot szolgálja. Erről egy alkalommal így irt: „Engem az érdekelt, hogy az anyag belső szerkezete hogy épül fel. Nem néztem, hogy származik-e valami gyakorlati haszon is ebből. E téren figyelnünk kell arra, hogy ne essünk tévedésbe. Bármely elméleti jellegű kutatás, ami pillanatnyilag nem látszik kapcsolatban állni a gyakorlattal, olykor a legváratlanabbul a legszorosabb kapcsolatba jut vele. Ez történt például a tranzisztorok esetében. A becslések híve volt A professzor tanítványai, munkatársai szemében mindig a rendkívüli pontosság, az ellenőrző képesség példakepe volt. „Én mindig a becslések híve voltam — mondta egy alkalommal Gombás Pál —, amelyekkel lépésről lépésre végig tudok követni egy műveletet, egészen a végeredményig, és ha az többé- kevésbé egyezik, akkor elhiszem, hogy a számítógép sem tévedett. A számítógépek szerepe tagadhatatlanul ónási, azt ellenben ne higgye senki, hogy ezek pótolják az embert, a fizikust. Ezek csak segédeszközök, igen fontos segédeszközök...” Aki a pályára segítette Az egri mozikban láthatják És mégis A film cselekménye 1989-ben játszódik, mégpedig a Nagy Imre július 16-i temetése és a decemberi román forradalom közötti hónapokban. A film főhőse Zeyk Kristóf újságíró, akinek tévévita során fiatal kollégái a szemére vetik, milyen alapon beszél ő megújulásról, amikor ő is csak egy öreg sztálinista. Hisztérikusan kirohan a stúdióból, kocsiba vágja magát, és meg sem áll Bala- ton-parti parasztházáig... Itt elkezdi a múlt vallatását, és igyekszik kendőzetlenül szembenézni saját magával. Nem érzi magát bűntelennek, tudja, a megalkuvások több kudarcot hoztak, mint eredményt... Ebben a lázas gyónásban egy egész nemzedék tart tükröt önmagának. Olyan nemzedékekről van szó, amely hosszú ideig elfogadta a játék- szabályokat, s beletörődött abba, hogy többre, másra úgysincs lehetősége. Zeyk Kristóf azonban, miközben beszámol a múltjáról, kapaszkodót is keres... A rendkívül elgondolkodtató filmet, Kézdi Kovács Zsolt alkotását az egri Prizma mozi mutatja be. Kipurcant a bébicsősz, anyának egy szót sem Az öt Crandell gyerek olyan rosszcsont, hogy anyjuk alig boldogul velük. Most, hogy a mama két hónapi vakációra utazik Ausztráliába, azt remélik, elkövetkezik számukra az igazi aranyélet. Teljesen váratlanul éri tehát őket, hogy nem maradnak egyedül. Anyjuk pótmamát szerződtet melléjük, aki öreg, csúnya, gonosz es agresszív... Nem sokáig foglalkozik azonban velük a bébicsősz, ugyanis váratlanul meghal. Szabadok lesznek, elérték céljukat, de nincs pénzük. Egyiküknek tehát munkát kell vállalni, hogy eltartsa a többieket. Swell, a legidősebb lány válik így a történet főszereplőjévé. Az ő fejlődésének vagyunk a tanúi, de bebizonyosodik, valamennyi testvér megváltozik, mire a mama visszatér Ausztráliából. A filmmel az egri Uránia nézői ismerkedhetnek meg. mégis Programbörze Kiállítások, tárlatok A debreceni klinika öt orvosának — dr. Bágyi Péter, dr. Bojkó Lazarov, dr. Kincses Zsolt, dr. Kocsis István, dr. Szabó János—, valamint az egyetem két hallgatójának — Bera Károly, Juhász Pál — közös kiállítása nyűt az Egri Ifjúsági Ház Galériájában. * Az esslingeni városi galéria gyűjteményéből rendezett tárlat az egri Dobó István Vármúzeum gótikus palotájában látható. Az érdeklődők a kortárs német grafika legismertebb művészeinek alkotásaival ismerkedhetnek meg. * E hónap végéig mutatják be Molnár Béla fotóit a Megyei Művelődési Központ második emeleti galériájában. * Fekete Zsolt marosvásárhelyi festőművész képei a gyöngyösi Vachott Sándor Városi Könyvtárban tekinthetők meg november 18-ig. A Mátra Művelődési Központban pedig Szabó Emil grafikáinak adtak helyet. A Gyöngyösi 4-es Számú Általános Iskolában Kerek Kálmán és Kerek Kál- mánné gobelinjeiben gyönyörködhetnek az ide betérők. Szórakoztató programok Ma délután 4 órakor a Megyei Művelődési Központ 102-es termében Pilinszky János költészetét idézi fel dr. Kuklay Antal teológus. Szombaton ugyancsak itt kezdődik az egri Lajtha László Néptáncegyüttes jubileumi programja, amely este nyolckor a Gárdonyi Géza Színházban gálaműsorral zárul. Az MMK társas tánc-iskolai vizsgabálját vasárnap délután 4 órakor rendezik az intézmény dísztermében. A Sámson a gyermekekért cúnű alapítvány javára neves hazai énekesek, együttesek koncertet adnak ma délután 6 órakor a gyöngyösi főiskolán. Ugyancsak a Mátra „fővárosában” szombaton este 7 órakor a Szent Berta- lan-templomban jótékonysági hangversenyen lépnek fel a helyi zeneiskola tanárai. * Az Egri Ifjúsági Ház Játszótér programjában szombaton délelőtt fél 11-től kabalákat készíthetnek a gyerekek különféle anyagokból. Ugyancsak itt, délután 6 órakor az alternatív zenei klub vendégeként a Boston-klinika, az Irgalmatlan nővérek és a Qur Valentine együttesek koncerteznek. Túra A Bükki Vörös Meteor SE természetjárói vasárnap a Bükk- be kirándulnak. A 16 kilométeres távon Czeglédi Tibomé kalauzolja az érdeklődőket. Találkozó: reggel 9.40-kor az Egervár vasúti megállóban. Kalamár Anita az IH-ban A fiatal művészi ambíció rendszerint azzal és úgy tájékoztatja reménybeli közönségét, hogy a mennyiség és a sokszerűség mutatványával igyekszik megvalósítani a szemek kápráz- tatását, hogy aztán a helyeslő csettintés elhangozhassák: jaj, de jó! Kalamár Anita esetében épp az az aj, de jól, hogy csak néhány tárgyat, testet, témát vesz ki a természet rengetegéből — és még nem is feltétlen a felderítendő szépség ábrázolása okából —, hogy megmutassa önmagát. Ez így első haliára nem is különös. De ha rögtön hozzávesszük, hogy a „maga-megmutatása közben” nemcsak a lágy vonalakkal felvázolt női test, a fiatalság, a kecsesség csaknem érintetlen derűje tárulkozik ki a tetszési szándék ilyen-olyan mozzanatában, de eljut odáig és nem véletlenül, de tudatosan, hogy az aktok mögé odasorolja tanszéki modell címszó alatt a csontvázakat, azt a poros, szikkadt, szürkésre kopott fehérséget, amit mi magunk is, középiskolás korunkban, rajzórákon annyira nem szerettünk, mi több, egymást hecceltük is, ki tud több gu- nyorosat kitalálni ezekről az emberi emlékezet, a lélek, vagy a ta- nulnivaló tantárgy okából az ész számára feldolgozni szükséges látszatokról. Bölcselkedő természetű ez a főiskolás lány. Amikor bemutatja, ábrázolja akár játékos, akár elgondolkodtató széptevéssel a tanszéki modelleket, ugyanak(Fotó: Jakab László) kor a kor, mint fogalom megjelenítésére három krokit is bemutat az elöregedő nőről. A néző töpreng is egy darabig, vajon a testet kormányzó, megtartó íves vonalat képező gerinc, a vállak, a karok harmonikus elhelyezése, a gerincre rátétként továbbívelő nyak mond-e többet, vagy az, hogy az arcot nem látjuk, nem is kínálja, nem is engedi sejtetni ez a fiatal lány, a rajzos ábrában, miket is képzel elröppenő hangulatában, amikor a korról szeretne velünk valamit közölni. Olyasmit, amit ő így élt meg, éppen abban a pillanatban, amikor a ceruza megmozdult a kezében. És hogy nem úgy, csak vaktában ír oda egy-egy kurta szót munkái alá, azt a két egymás mellé függesztett remek ötlete is bizonyítja. A Játék I. és a Játék II. összefüggenek. Mindkét esetben széles vaspántokkal összerótt-betelepített ablakot látunk: az egyiken, a rács mögött ott guggol-ül a lány vagy fiatalasszony, a másiknál az ablaknyílást apróbb négyszögekre osztó vaspántokra, a rácsra vetül a néző oldaláról is alig sejthető aktkép. így a rács mögött az üresség marad, de kint sincs semmi, mert ami az élményt adja, az a látvány töredéke a vaslemezeken. Ezzel a két egybefogott ötlettel többet mond el magáról Kalamár Anita, mint a többivel együttvéve. Pedig az Orvos álma, a Marquez (nyilvánvalóan olvasmányélmény életképbe sűrített fogalmazványa), a Foltok, a Törés I-H. és a Pécs avagy a lakatok éppúgy értelmezhetőek sok áttétellel, mint a sötét tónusú kocsma. A néző elmereng a Foltok érzelmi súlyosságán, dekázni és találgatni támadna kedve, mekkora bánat, netán szomorúság, magány ereszkedett azokra az órákra, amikor ezek a gomolygó alaktalanságok ezekbe a változatos kis bugyrokba belegyömö- szölődtek: hol itt az a pont, ahonnan továbbrugaszkodhatik a szemlélő, aki részt vett egy rövid időre azokban a bolyongásokban, amelyek a szemlélődő, el-elgondolkodó fiatal embert a jövő felé késztetik. Mert a közönség nemcsak élményt akar gyűjteni a paravánokon felfüggesztett munkák láttán, de szeretné érteni is ezt a nemzedéket, amely egy nagy hussanással kiszökik majd ebből az évezredből, hogy újabb gondolatokat és újabb korokat fogalmazzon magának. SLÁGERLISTÁK Magyar TOP 10 1. Bryan Adams Walking up the Neighbours 2. Guns 'n roses Use your illusion I. 3. Guns ’n roses Use your illusion II. 4. Dire Straits On every street 5. Marc Bolan and T. Rex The ultimate collection 6. The Pixies Tromle le Monde 7. Paul Young From time to time The Singles collection 8. The Cult Ceremony 9. Primal Scream Screamadelica 10. John Lee Hooker Mr. Lucky Német TOP 10 1. Bryan Adams I do it for you 2. Kate Yanai Bacardi feeling 3. PM Dawn Set adrift on memory Bliss 4. Salt’n Pepa Let's talk about sex 5. D. Krebs & Gundula Ich bin der Martin 6. Matthias Reim Ich hab’ mich so auf dich gefreut 7. Scorpions Send me an angel 8. Marky Mark & The Fuuly Bunch Good vibration 9. Heavy D. & The Boys Now that we found love 10. Hape Kerkeling Das ganze Leben ist ein Quiz Angol TOP 10 1. Bryan Adams I do it for you 2. Scorpions Wind of Change 3. Salt’ n’ Pepa Let's talk about sex 4. Kiri Te Kanawa World in union 5. PM Dawn Set Adrift on memory Bliss 6. Monty Python Always look on the bright side 7. Kate Yanai Bacardi feeling 8. Dire Straits Calling Elvis 9. Guns ’n roses Don't ory 10. Prince & The New Power Generation Get off
