Heves Megyei Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-13 / 266. szám

10- ___ _ PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ _________________HÍRLAP, 1991. november 13., Menta J ó esélyek GATT-egyezményünk módosítására Minden remény megvan arra, hogy Magyarország a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokat átfogóan szabályozó egyezményben, a GATT-ban a nem távoli jövőben ugyanolyan csatlakozási feltételek mellett vehessen részt, amilyeneket általában a piacgazdaságú or­A nap információja Az AGFA letelepszik Magyarországon szagokra alkalmaznak. A szervezet genfi székhelyén Szepesi András követ, Magyar- ország állandó GATT képviselő­je az MTI-nek elmondta, hogy bár a magyar GATT-csatlakozás idején, 1973-ban Magyarország más kelet-európai országoknál kedvezőbb megítélésben része­sült, csatlakozási jegyzőköny­vünk ennek ellenére tartalmaz néhány specifikus vagy az általá­nosan alkalmazottnál előnytele­nebb feltételt. Ezek egy részét az idő már túlhaladta, más részük fenntartása a politikai és gazda­sági rendszerváltás következté­„Természetesen támogatjuk Magyarország útját az Európai Közösségbe. De bízunk abban is, hogy Magyarországban szövet­ségesre találtunk az Európában a föderalizmust, egymás segítését és az önrendelkezést célzó elve­ink számára. Szövetségest ah­hoz, hogy a holnap Európája „a régiók Európája”, ne pedig vala­miféle centralizált, egységes Eu- rópa-kása legyen” — jelentette ki Pálos Tamásnak, a Ferenczy Europress Sajtóügynökség fő- szerkesztőjének adott nyilatko­zatában Max Streibl bajor mi­niszterelnök. A német politikus magyaror­szági látogatását megelőzően emlékeztetett rá, hogy „Bajoror­szág feltétlenül éllovas szerepet játszott” a német — magyar kap­csolatok alakításában. Hangsú­lyozta, hogy mostani útja a vi­szony „további elmélyítését szol­gálja”, ami természetesen hasz­nára válik a Németország és Ma­gyarország közötti kapcsolatok további pozitív fejlődésének” is. — Bajorország hagyományo­san fontos szerepet játszik Né­metország és Magyarország kap­csolatainak fejlesztésében. Az Ön véleménye szerint jelenleg milyen területeken van lehetőség arra, hogy a bajor — magyar vi­szony hozzájáruljon a két ország együttműködésének gazdagítá­sához? — Bajorország feltétlenül él­lovas szerepet játszott a Német­ország és Magyarország közötti kapcsolatokban. A bajor — ma­gyar viszony jó és baráti. Külö­nös súllyal járulnak hozzá ehhez az immár több mint 20 éve fenn­álló hivatalos gazdasági kapcso­lataink. Bajorország 1970. óta mindig képviselteti magát a tava­szi Budapesti Nemzetközi Vásá­ron. Ez volt a kiindulópontja szá­mos üzleti kapcsolatnak bajor és magyar vállalatok között. Látogatásom Magyarorszá­gon a bajor—magyar viszony to­vábbi elmélyítését szolgálja. Ta­valy júniusban Münchenben megállapodtam Antall miniszte­relnökkel egy bajor — magyar bi­zottság létrehozásában. Ez a bi­zottság nagyon hatékonyan mű­ködik és ma már számos terűié­ben partnereink részéről sem in­dokolható tovább. A KGST megszűnésével és az ezen orszá­gok közötti kereskedelemben a konvertibilis elszámolásra tör­tént áttéréssel a KGST-kereske- delmünkre vonatkozó kitételek értelmüket vesztették. A magyar exporttal szemben a csatlakozás időpontjában fenn­tartott hátrányosan megkülön­böztető korlátozások fokozatos felszámolásáról rendelkező zá­radékok is elavultak, mert a kor­látozások időközben gyakorlati­lag megszűntek. ten, mintegy 90 közös terven dolgoznak. Két ágazatot említe­nék példaként. Először is a gaz­daságot. E téren a két ország vál­lalatai közötti erőteljesebb együttműködés, a menedzserek, köztisztviselők, kisiparosok kép­zése, a magyarországi privatizá­lási intézkedések megvalósítását szolgáló bajor támogatás, vala­mint a gazdasági kamarák közöt­ti együttműködés fokozása áll a középpontban. A másik — s en­nek is nagy jelentőséget tulajdo­nítok — a kulturális kapcsolatok területe. Magyarország és Bajor­ország történelme sok azonossá­got mutat. Élénk kulturális csere bontakozott ki közöttünk, s eb­ben a német kisebbség — nem utolsó sorban Magyarország nagy tiszteletet érdemlő kisebb­ségi politikájának köszönhetően — fontos hídszerepet tölt be. A vajdasági magyar kisebbség sor­sát látva még inkább figyelemre méltó számunkra a magyar ma­gatartás a német kisebbséggel szemben. A bajor — magyar viszony el­mélyülése összességében termé­szetesen hasznára válik a Német­ország és Magyarország közötti kapcsolatok további pozitív fej­lődésének. Ez már abból a pusz­ta tényből is következik, hogy a Németországba irányuló magyar export 30 százaléka Bajorország­ba jut. A közös vállalkozások­ban is élen járnak a bajor cégek. — Milyen kérdések megtár­gyalását tartja a legfontosabbnak magyarországi látogatása során ? — A kétoldalú bajor — ma­gyar kapcsolatok teljes tematiká­ján túl — a gazdasági és kulturális együttműködés mellett például környezetvédelem, mezőgazda­ság, rendőri munka és közigaz­gatás — multilaterális szinten is együtt dolgozunk Magyaror­szággal. Magyar megyék is kép­viseltetik magukat a Duna-menti országok és az Alpok — Adria munkaközösségben. Ez a regio­nális szintű, a határokon átívelő együttműködés mind nagyobb szerepet kap a szabad, egymásra találó Európában, s teljes mér­tékben megfelel víziómnak „a régiók Európájáról”. A megnö­vekedett Európa, az Európai A magyar csatlakozási jegyző­könyv lehetőséget teremtett sze­lektív importvédelmi intézkedé­sek alkalmazására (tehát amikor az intézkedést egyedül csak Ma­gyarországgal szemben érvénye­sítik). Csatlakozási jegyzőkönyvünk előirányozza, hogy a GATT-tag- országok és Magyarország két­évente egy külön munkacsoport keretében áttekinti a magyar csatlakozási szerződés rendelke­zéseinek teljesítését. Minthogy ez a megoldás a GATT-ban általánosan nem szo­kásos, további fenntartása sem magyar édeket nem szolgál, sem partnereink érdekében állónak nem tűnik. Ház, illetve az Európai Közösség bizonyosan egyik témája megbe­széléseimnek. Természetesen tá­mogatjuk Magyarország útját az Európai Közösségbe. De bízunk abban is, hogy Magyarországban szövetségesre találtunk az Euró­pában a föderalizmust, egymás segítését és az önrendelkezést célzó elveink számára. Szövetsé­ges ahhoz, hogy a holnap Euró­pája „a régiók Éurópája”, ne pe­dig valamiféle centralizált egysé­ges Európa-kása legyen. Bizonyára további témája lesz megbeszéléseinknek a jugoszláv háború. Bajorország ez ügyben már hosszú ideje az EK-tól el­térő álláspontot képvisel. Hor­vátországnak és Szlovéniának — figyelembe véve a kisebbségek védelmét — joga van az önren­delkezésre. Határozottan fellé­pünk ennek érvényrejuttatásá- ért. Magyarországot és különös­képpen a magyar kisebbséget sújtja ez a háború. Álláspontunk szerint az Európai Közösségnek ez ügyben végül — például gaz­dasági szankciók bevezetésével — valóban cselekedni kell. Üzleti lehetőségek Együttműködés Spanyol műanyag-feldolgozó cég üzleti kapcsolatokat keres Magyarországon. Profiljába tar­tozik mindenféle műanyag fel­dolgozása, PVC-től a thermop- lasztikus gumiig, beleértve poly- propilént, polystirolt, norylt, ABS-t, matecrilatot, stb. Nagy­számú préselőberendezéssel dolgozik. Vevői közé tartoznak: Volkswagen, General Motors, Nysan, Seat, továbbá háztartási berendezéseket, dekorációt stb. előállító cégek. Első lépcsőben termékeit kívánja bevezetni a magyar piacon, majd beruházás, vegyes vállalat létrehozása is ér­dekli. Cím: PERTECSA Perfils Teenies. SA. C/Mercaders, No. 23. Poligini Indutrial Riera de Caldes 8184, Palau de Plega- mans, Barcelona, Spanyolor­szág. Tel.: 34-93-8648586, 34- 93-8648483, fax: 34-93­8649222, telex: 57580. * Olasz gyorskiszolgáló ven­déglátóipari hálózat magyar tő­kebefektető partnert keres egy új üzemegységének megnyitására és annak fenntartására. A ma­gyar partner a helyi piacon érté­kesíti és képviseli az egység tipi­kusan olasz rendszerét. Cím: Dr. Zsuzsa Vaszkó c/a ISTUDI s.r.l., Via Fatebefratelli 32, 20121, Milánó, Olaszország (ér­deklődni lehet magyarul is). Tel.: 39-2-29517898, fax: 39-2­6592009, 39-2-29517894. Tender A Marokkói Királyság belügy- és tájékoztatási minisztériumá­hoz tartozó marakechi elektro­mos- és vízügyi társaság tender- felhívást tett közzé „4. számú ivóvíz” tervének megvalósításá­hoz szükséges termékek szállítá­sára (azbesztcement-vezeték, öntött cementcsövek, zsilipcsa­pok, szellőzők és egyebek). A részletes feltétfüzet 500 marok­kói dirhamért (körülbelül 60-70 USA-dollár) beszerezhető. Az ajánlat benyújtásának végső ha­tárideje: 1991. december 20. Az érdeklődők részletesebb felvilá­gosítást a Tradeinformnál, Rad- ványi Lászlónál, előzetesen meg­állapodott időben, a 118-5422 telefonszámon személyesen kaphatnak. Nem kis kockázatot vállal az a külföldi, aki Magyarországon akaija kifejleszteni üzleti tevé­kenységét — mondogatják a ma­gyar szakemberek és nem ritkán sajnos, keserű tapasztalataik alapján a külföldiek is. A helyzet — úgy látszik — ja­vul, mert egy olyan világhírű cég, mint az AGFA éppen most je­lentette be, hogy „vállalja a koc­kázatot”, leányvállalatot alapít Magyaroszágon. Ezen üzleti el­határozás értékét csak növeli, hogy ez lesz az AGFA első kelet­európai vállalata. Az AGFA Hungary a tervek szerint 1992. elején kezdi meg működését, tulajdonosa 80 szá­zalékban a németországi anya- vállalat, 20 százalékban a ma­Az osztrák faipar külkereske­delmének további liberalizálását jelentette be Wolfgang Schüssel azdasági miniszter. Hozzátette, ogy folytatni kell a belföldi és az államközi deregulációt, hiszen csak így lesz lehetséges az alkal­mazkodás az egységes nyugat­európai piachoz, valamint a ke­let-európai liberalizáláshoz. A külkereskedelem egyszerű­sítésének első lépéseként vissza­menő hatállyal 1991. január 1-jével feloldják a tűzifával, a nyersfával, a hulladékfával és a forgácsfával kapcsolatos meny- nyiségi exportkorlátozásokat és az eddigi engedélyezési rend­szert. Évi 135 milliárd schillinges A nyugati vállalatok eddig mintegy 10 milliárd korona (333 millió dollár) értékű tőkét he­lyeztek el csehszlovák vállalko­zásokban — mondta az ENSZ szakosított szervezetének az UNIDO-nak az igazgatója egy prágai beruházási fórum meg­nyitóján. Ezzel a külföldi tőkével létrehozott vegyes vállalatok ér­téke eléri a 24 milliárd koronát, azaz a 796 millió dollárt. Ma­gyarországon, mint ismeretes ta­gyar SALDO Pénzügyi Tanácsa­dói Vállalat lesz. Az új cég a jelek szerint bővíti az AGFA hagyományos termék- kínálatát is. Ha valaki ugyanis meglátja a négybetűs márkajel­zést, elsősorban a filmekre és a kazettákra gondol. Márpedig a jövőben irodatechnikai berende­zéseket, mikrofilmeket, nyomdai előkészítő rendszereket kínál. Az AGFA Hungary még meg sem alakult, de már egy valódi világbajnokkal büszkélkedhet. Szerződést kötött Csípés Ferenc nyolcszoros világbajnok, olim­piai bajnok kajakossal, aki a cég magyarországi reklámembere lesz, s ezért cserébe támogatják felkészülését az 1992-es barcelo­nai olimpiára. termelési értékkel és 54.1 milli­árdos exporttal Ausztriában az idegenforgalom után az erdő- és fagazdaság a második legjelen­tősebb ágazat. A faipar 1990- ben 21 milliárd schillinges ex­porttöbbletet könyvelhetett el. Az ez évi állami díjjal a karin- tiai Buchacher Holzleim GmbH-t tüntették ki. Az indok­lás szerint az erős piacorientált­ságnak és a kitűnő marketing­stratégiának köszönhetően a cég 35 év alatt egy egyszemélyes vál­lalkozásból 52 főt foglalkoztató üzemmé nőtte ki magát, üzleti forgalma eléri a 60 millió schil- linget, s 30 százalékos exporta­ránnyal büszkélkedhet. (APA) valy 1 milliárd dollár volt a kül­földi tőkebefektetések nagysága. A rendszerváltozás előtt, 1988-ban még csak 10 millió dollár volt a külföldi tőke része­sedése a csehszlovák gazdaság­ban, ez azonban 1989 végétől hirtelen megugrott. A csehszlo­vák vállalatoknak idén májusban már 365 német, 325 osztrák, 200 svájci, 100-100 amerikai, illetve olasz, 90 svéd, 80 brit céggel volt vegyes vállalati szerződése. Suzuki-tények A Magyar Suzuki Részvénytársaság ez év áprilisában jött létre, alaptőkéje 5,5 milliárd forint, amelyből 40-40 százalékkal részesedik a Suzuki Motor Corporation, valamint a magyarországi autógyártás beindítására szerveződött autókonszem Rt., 11 százlékkal a C.Itoh kereskedőház és 9 százalékkal az International Finance Corporation (IFC), a Világbank leányintézménye, amely 1,9 milliárd forintos hi­telt is nyújt. A vállalkozás beindításához a japán Eximbank 9.1 milli­árd forintos hitelére is szükség volt, ennek visszafizetésére a magyar kormány — az Országgyűlés jóváhagyásával — garanciát adott. A gyár Esztergomban, egy volt szovjet katona-gyakorlótér terüle­tén épül, a Vegyépszer Rt. fővállalkozásában. A próbaüzem 1992 jú­niusában, a sorozatgyártás októberben kezdődik. Az első évben gyártott 1000, illetőleg 1300 köbcentis Suzuki Swifteket Magyaror­szágon értékesítik, a második évben készülő 35, s a harmadik évre tervezett 50 ezer személygépkocsinak már mintegy 40 százalékát külföldön, Nyugat-Európában. A gyárat úgy tervezték, hogy újabb csarnokok (tárhuzamos megépítésével az évi 60 ezres maximális ka­pacitás megduplázható legyen. FORGALMAZZA; és kívánságra beépíti EGER „kas” 3300 Eger, Kisasszony út 34. T.: 36/11-522, 36/12-585 aki — tetőszigetel — bádogoz — acélszerkezetet szerel — klímát telepít és egyéb díszmunkát is készít. (MTI) Max Streibl bajor miniszterelnök nyilatkozata Támogatjuk Magyarország útját az Európai Közösségbe Egyszerűsödik az osztrák faipari külkereskedelem Csordogál a külföldi tőke Csehszlovákiába

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom