Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-02 / 231. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. október 2., szerda Bush együttműködést remél George Bush amerikai elnök üdvözölte Mihail Gorbacsovnak és Borisz Jelcinnek az új ameri­kai nukleáris leszerelési javasla­tokra adott válaszát, és kijelen­tette, hogy a Szovjetunió „teljes együttműködésére” számít saját atom-ütőerejének leépítésében. Az amerikai elnök floridai kör­útja egyik állomásán, Miamiban beszélt vezető üzletemberek előtt. Újságírók kérdéseire vála­szolva Bush kijelentette, hogy korai még Gorbacsowal tartan­dó csúcstalálkozóról gondol­kodni. Elmondta, hogy utoljára pénteken beszélt a szovjet elnök­kel, amikor kifejtette neki lesze­relési javaslatait. Moszkvai tiszt­ségviselők közölték, hogy A lek- szej Obuhov külügyminiszter­helyettes, fegyverzet-ellenőrzési szakértő október első harmadá­ban Washingtonba utazik tár­gyalások céljából. Drasztikus lakbéremelés Kelet-N érne tországban Helyenként 500-900 száza­lékkal emelkedtek keddtől a ke- íet-németországi lakbérek, „a német történelem legdrasztiku- Sabb lakbéremelési akciójának” keretében. Az NDK-ban a kor­mányzat erősen szubvencionálta a lakbérköltségeket — 1989-ben például 17 milliárd keletnémet márkával —, az 1936-os szinten fagyasztva be azokat. A lakbé­rekből származó bevételek csak a fenntartás tíz százalékát fedez­ték, a karbantartás, felújítás nem volt kifizetődő. Forródrót a TASZSZ-hoz A TASZSZ szovjet hírügy­nökség, amely az augusztus 19-i elvetélt puccskísérletig a szovjet vezetés hivatalos szócsöve volt, most minden állampolgárt együttműködésre szólított fel. A hírügynökség hétfőn közölte, hogy október elsejével forródró­tot létesít, amelyen bárki, „aki­nek szenzációs híre van közlés­re”, hívhatja a TASZSZ-t. A ja­vaslat állítólag külföldiekre is vo­natkozik. A szolgálat októbertől 24 órán át megszakítás nélkül fog működni, hogy „folyamato­san lépést tartsunk a fejlemé­nyekkel Oroszországban és a többi szuverén köztársaságban.” Vasutassztrájk Csehszlovákiában Több száz gyors- és személy- vonat órákat késett kedden reg­gel Csehszlovákiában a moz­donyvezetők szövetsége által szervezett egyórás sztrájk követ­keztében — közölte az AFP. A sztrájk, amelyhez más területek vasúti dolgozói is csatlakoztak, a legnagyobb megmozdulás volt a kommunista rezsim csehszlová­kiai bukása (1989) óta. A sztráj­kolok többe\ között az egykori kommunista rendszerből meg­maradt és a szektorban még min­dig uralkodó szerkezeti elvek fölszámolását, a szerintük a csőd szélén álló CSD állami vasúti vállalat jövőjének kormány általi garantálását, illetve valamennyi dolgozónak bérgaranciákat is tartalmazó „új státust” követel­tek. Megtanulják, hogyan kell álláshoz jutni (Folytatás az 1. oldalról) — Főigazgató úr! Magyar kol­légája megnyitójában említette, hogy a két munkaügyi hivatal között nemcsak az álláskeresők klubja jelent kapcsolatot. — Valóban így van. Főleg ta­nácsadással, információkkal se­gítjük a magyarokat. — Hogyan jött létre ez a kap­csolat? Magyarország kérte a se­gítséget, vagy önök látták, hogy ez segítségre szoruló ország, s ajánlották magukat? — Ez egy érdekes kérdés. Angliában tudtuk, hogy Kelet- Európában milyen változások zajlanak. Létrehoztunk egy pénzügyi alapot, amelyet arra szántunk, hogy olyan módszere­ket hozzunk létre, amelyekkel a magyarok magukat tudják taní­tani ebben az új piacgazdasági környezetben. Érzékeltük, hogy szükség van erre, s Magyaror­szág is jelezte, hogy segítségre szorul. — Egészen mások a körülmé­nyek, a szokások a két ország­ban, s nálunk ráadásul nem ré­gen foglalkoznak a munkanél­küliség kezelésével. Vajon bizto­san beválik-e ez a módszer Kelet- Európában? — Valóban mások a módsze­rek például abban is, ahogyan a Az öröm az első magyar álláskereső klubnak szól: Mike Fogden (balról) és dr. Kalmár László leleplezik az emléktáblát (Fotó: Szántó György) munkaadók betöltik az üres állá­sokat. De ha új helyzet alakul ki Magyarországon, ahhoz a mun­kaadónak is alkalmazkodnia kell. Ez időbe telik. De ennek a folyamatnak az egyik része a Job club. Ez egy koncepció. Erre re­agálnak majd, a híre elteljed, s ez elősegíti a sikert. — Mit gondol, mikor kellene újra leülnünk ahhoz beszélgetni, hogy kijelenthesse, sikeres, avagy sikertelen a klub magyarországi működése? — Nem akarok felelőtlen len­ni, ezért azt mondom: három hó­nap, legalább kell hozzá, de az is lehet, hogy fél év. De már ma hallottam, hogy négy embernek sikerült meghallgatásra menni, sőt egy el is helyezkedett a tizen­kettőből, akikkel az egri klub in­dult. Kovács Attila Katonai hatalomátvétel Togóban A Gnassingbe Eyadéma tábornokelnökhöz hű katonák kedden Togóban elfoglalták az állami rádiót, és bejelentették: feloszlatták az ideiglenes polgári kormányt. A puccsisták által kiadott nyilatkozat szerint elutasítják a demok­ratikus átalakulást célzó augusztusi reformokat. (Azok megfosztot­ták Gnassinge Eyadémát, az ország 24 éve hatalmon lévő diktátorát jogkörének java részétől.) Tudatták azt is, hogy nem ismerik el a nyu­gat-afrikai köztársaságban korábban létrehozott átmeneti kormányt, amelynek feladata a többpártrendszer bevezetése lett volna. Egyelőre nem tudni semmit az augusztusi tárgyalásokat követően kinevezett civil miniszterelnök, Kokou Koffigoh sorsáról. A Reuter brit hírszolgálati iroda jelentése szerint a katonai puccs hallatára Loméban, a togói fővárosban az emberek az utcákra tódul­tak, miközben katonai gépkocsioszlopok tartottak a városközpont felé. A katonai hatalomátvételről később olyan hírügynökségi jelen­tések is érkeztek, amelyek szerint a tábornok parancsot adott a kato­náknak a fegyverletételre és a laktanyákba való visszatérésre. A szovjet elnök egyik legköz­vetlenebb tanácsadójának kine­vezése a KGB első elnökhelyet­tesévé a szovjet hírszerzés szere­pének felértékelését jelzi. A szovjet elnök feltehetően Jevge- nyij Primakov személyében lá­tott garanciát arra is, hogy a kor — és a megváltozott szovjet bel­politikai helyzet — követelmé­nyeihez igazodjon a KGB külföl­dön folytatott felderítő tevé­kenysége. A 61 éves Primakov a KGB el­nökének első helyetteseként adott első nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a fő feladatot nem egy adott politikai rendszer kiszolgálásában, hanem az ál­lam érdekeinek védelmében lát­ja. — A szovjet hírszerzésnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy ne történhes­sen meg a hidegháborúhoz való visszatérés — tette hozzá. Primakov egyébként az újság­írók kérdésére elárulta, hogy kedvenc írója — stílszerűen — az a John le Carré, aki egykor maga is brit hírszerző tisztként dolgo­zott, s számos izgalmas könyv­ben örökítette meg emlékeit. Ellentétek a hadseregben A jugoszláv hadsereg súlyos szankciókkal fenyegette meg Horvátországot, amennyiben a horvát fegyveres alakulatok nem fejezik be a szövetségi hadsereg laktanyái és egységei elleni tá­madásaikat. A katonai vezetés figyelmez­teti a horvát elnököt, hogy a had­sereget ért minden támadásra létfontosságú horvát érdekeltsé­gek megsemmisítésével válaszol a hadsereg. Az ultimátum kilá­tásba helyezi, hogy a katonák ugyanazon a településen hajtják vegre ellenakciójukat, ahol tá­madás éri a hadsereg egységét, vagy ahol megszállás alatt tartják a horvátok a hadsereg laktanyá­ját. A jugoszláv hadvezetés fi­gyelmezteti a polgári lakosságot, hogy időben nagyja el a stratégiai célokat. A hadsereg jelentős erősítése­ket indított útba a horvátországi Vukovar irányába, amelynek el­foglalására offenzívát indított. Az AFP jelentése szerint a had­sereg hétfőn blokád alá vette Dubrovnik kikötőjét. A horvát rádióra hivatkozó jelentés sze­rint a hadsereg nem indokolta a lépést. Jelenleg Dubrovnikban tartózkodnak az EK megfigye­lői. Belgrádban felfigyeltek arra, hogy a vezérkar adta ki a figyel­meztetést, nem a nemzetvédelmi minisztérium, s ebből újra csak arra következtetnek, hogy a had­seregen belül is ellentétek vannak a katonai offenzívát illetően. Veljko Kadijevic tábornok, vé­delmi miniszter még változatla­nul hivatalában van, noha Ante Markovié szövetségi kormányfő lemondásra szólította fel. Ezt a közleményt a Blagoje Adzic tá­bornok vezette vezérkar adta ki helyette. A fenyegetés közvetlen előz­ménye, hogy az Európai Közös­ség brüsszeli külügyminiszteri értekezlete csak langyos állás­pontot ioglaAt. el Jugoszláviát ille­tően, s Franciaországot kivéve meg sem említették egy nemzet­közi erő felállításának szüksé­gességét. A belga delegáció sze­rint ez „hideg zuhany^volt. A Pravda hétfői jelentése sze­rint egy litván paraszt, aki tíz év­vel ezelőtt megölte és megfőzte első feleségét, most meggyilkolta második nejét is, és a feldarabolt holttest egyes részeit besózta. Ez utóbbi gyilkosságot azért követte el, mert az asszony ellopott tőle 100 rubelt. A moszkvai lap úgy értesült, hogy a Montvidas nevű, 51 éves paraszt otthonában a rendőrség „besózott emberi testmaradvá­nyokat” talált. Montvidas a má­sodik gyilkosságot idén szeptem­berben követte el. A Respublika című litván lapot idézve a Pravda azt is közölte, hogy az első gyil­kosság után elvégzett pszichiát­riai vizsgálatok szerint a férfi épelméjű. Most újabb pszichiát­riai vizsgálatnak vetik alá. Magyar magántőke a szovjet piacon A négy magyar magántulaj­donú vállalat által alapított New Bank Management Consortium újfajta üzleti módszerek alkal­mazásával indított nagyszabású akciót a szovjet piac visszahódí- tására. A konzorcium elsősor­ban magyar élelmiszeripari ter­mékeket szállít a Szovjetunióba. Eddig már 500 millió dollár érté­kű szerződést kötöttek. 140 ton­na élelmiszert szállítottak ki, amelyből 20-20 tonna élelmi­szersegélyt juttattak Moszkvá­nak és Szentpétervárnak. A kezdeményezés újszerűsége abban rejlik, hogy a konzorcium 100 százalékban saját tulajdonú vállalatot alapít például az Orosz Föderációban. így a magyar áruk ellenértékeként ugyan ru­belt kap, viszont joga van a rube­lért vásárolt árukat külföldön ér­tékesíteni. A Tisza-tónál „új időszámítás” kezdődött (Folytatás az 1. oldalról) Mindezekről kedden délelőtt az Inter Protector budapesti saj­tótájékoztatóján esett szó — a mindjárt szakmai klubnak is fel­ajánlott Atriyum Pizzeriában a szervezők, rendezők azon titko- latlan szándékával, hogy az Al­föld közepén lévő 127négyzetki­lométeres vízfelületet, ennek ho­mokos partját, sajátosan érdekes és szép környezetét, afővároshoz, a Mátrához, Egerhez, a Horto- bágyhoz való közelségét a ven­dégjárás előterébe állítsák. S bi­zonyos szempontból „új időszá­mítást” kezdjenek a tónál. Várkonyi Csaba ügyvezető köszöntője, bevezetője után dr. Váradi József, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztéri­um főmunkatársa a Kiskörei Tárcaközi Koordinációs Munka- bizottság tagjaként is hangsú­lyozta, hogy a tegnapi találkozót a „nyilvánosság-program” ré­szének szánták. Azon vannak, hogy lakossági közvélemény-ku­tatásra épülő „műhelymunka” segítse a térséget érintő központi döntéshozatalt, a vízügyi érdek és felelősség összhangjában kap­jon az ország hiteles képet a tiszai helyzetről, elképzelésekről. Az 1992 közepére tervezett előter­jesztést sorsformálónak szánják a terület számára, s örülnének, ha az igyekezet a legjobban sike­rülne. Pócs Ervin, az Országos Ide­genforgalmi Hivatal főosztálya vezető-helyettese a derűsebb jö­vőkép kialakításának szükséges­ségére utalt. A még kétségkívül látható tiszai „torzót” mielőbb fel kell váltania egy minden te­kintetben valóban vonzó tájnak. Olyan program kívánatos, ami bizalmat ad a holnaphoz, elfeled­teti a rönktemetőt, a fásítatlansá- got, a környezeti kultúra még fel­lelhető hiányosságait, az eddigi­től eltérő, más típusú, színvona­lasabb erőfeszítésekre ösztönzi a vidéken élőket, befektetőket, dolgozókat, szakértelemre, nyelvismeretre, vendégszeretetre sarkall kit-kit. Molnár Miklósné dr., a Heves Megyei Közgyűlés alelnöke ön- kormányzati véleményeket, igyekezeteket tolmácsol. Jóleső érzéssel beszélt arról, hogy már a folyó, a tó jobb partján is mind nagyobb az előrelépés, fellendü­lőben van az idegenforgalom, — de még mindig sok a tartalék, a kihasználatlan lehetőség. Jólle­het, éppen a vendégekkel foglal­kozó tevékenység lehetne talán leginkább a kitörési pont a vidék gazdaságának jelenlegi gondjai­ból. A helyi iparkodás persze ön­magában korántsem elegendő a fellendüléshez. Elengedhetetlen az állami támogatás. A szenny­vízhálózat kiépítéséhez, a telefo­nos ellátás biztosításához, a köz­lekedés javításához jelentős se­gítségre van szükség. A vízminő­ség, a halgazdálkodás javítása egyaránt igényli ezt a patroná- lást. S biztosabb lehetne a siker azzal is, ha a települések például halászati, vadászati jogot kapná­nak. Kerekes László, a Közép-Ti- szavidéki Intéző Bizottság főtit­kára elégedetten nyugtázta, hogy már az eddigiek következ­tében is stabilizálódott a 600- 650 ezer vendégnapos tavalyi forgalom. Ha pedig a térséget még inkább segítik törekvései­ben, a látogatottság sokkal to­vább nőhet. A sajtótájékoztatón megjelent vállalkozók megerősítették teg­nap is, hogy komolyak, határo­zottak a szándékaikban, cselek­véseikben, folytatják erőfeszíté­seiket. Főleg ha érzik, hogy nin­csenek magukra hagyva. Gyóni Gyula Egyezmény készül a légkör védelméről kedne az óceánok, tengerek víz- szintje. Nagy eltérés van annak megítélésében, hogy mennyivel. Vannak, akik szerint a következő száz évben nemhogy nő, de csökken a vízszint. A szakembe­rek többsége viszont a vízszint változatlanságától kezdve a 120 centiméteres emelkedésig szá­mol 100 éves viszonylatban. A budapesti konferencia cél­ja, hogy hozzájáruljon egy olyan Konvenció kidolgozásához, amely korlátozná az üvegházha­tású gázok légkörbe jutását. Az 1992-es brazíliai Környezet­védelmi Világtalálkozóra kell el­készülnie a konvenció tervezeté­nek. Meglehetősen nagy eltérés -van a tudósok között annak megítélésében, hogy a légkörbe jutó üvegházhatású gázok (szén­dioxid, metán, freon,) mennyire növelik a Föld hőmérsékletét. Vannak, akik szerint 2100-ra lé­nyegében nem változik, mások szerint 5 Celsius-fokkal emelke­dik a hőmérséklet. A tudósok többsége a kedden Budapesten az ENSZ Éghajlati Világprog­ramjának tudományos tanács­kozásán úgy foglalt állást, hogy 1,5-4,5 Celsius-fok közötti hő­mérséklet-emelkedés várható. A hőmérséklet-változás hatá­sára többek között megolvadná­nak a jeges területek, így emel­A kisebbségi jogok megsértése nem lehet egy ország belügye Antall József beszéde az ENSZ közgyűlésén Századunk tanulsága, hogy a bolsevik és a náci diktatúrákkal szembeni tehetetlenséget nemzedé­kek szenvedték meg — hangsúlyozta Antall József az ENSZ közgyűlésén. A magyar miniszterelnök kedden mondott beszédet a világszervezetben, s nagy nyomatékkai szólt arról, hogy Magyarország mind Jugoszláviában, mind másutt nemzetközi esz­közökkel is kiáll majd a magyar kisebbségek védel­mében. Antall József beszélt arról, hogy 1956-ban a sza­bad világ és az ENSZ — a hidegháborús szembenál­lás miatt — az erkölcsi-politikai támogatáson túl nem tudott tevőleges segítséget adni a magyar for­radalomnak. Egyúttal köszönetét mondott azok­nak, akik 1956 őszétől évekig dolgoztak, hogy a vi­lág elé tárják e forradalom igazát. A kormányfő rámutatott: — Az 1917-es bolse­vistafordulattal szembeni tehetetlenség, majd a hit­leri hatalomátvétel utáni defetista politika követ­kezményeit, az azt követő nemzetközi megállapo­dásokat nemzedékek szenvedték meg, mert a politi­kából hiányzott az elszántság, az elhatározottság. Nincs olyan reálpolitika, amely felmentene egy nemzedéket attól, hogy bizonyos alapvető politikai és erkölcsi normákat megtartson. Mert ha a totális rendszerrel szemben nem lépnek fel időben — szá­zak helyett milliók pusztulnak el, ez a 20. század ta­nulsága. A kormányfő méltatta a bevált európai struktú­rák, a NATO, az Európai Közösség, az Európa Ta­nácsjelentőségét, majd rámutatott: a szabad Euró­pa megteremtésének ígéretes folyamatát alapjában veszélyeztetik olyan konfliktusok, mint a jugoszlá­viai, ahol a kommunista-nacionalista diktatúra erői, amelyek még nem szenvedtek teljes vereséget, szembekerültek a demokrácia híveivel, ahol a nem­zeti és kisebbségi autonómiára irányuló jogos igé­nyeket elfojtják. Jugoszláviában — a közhiedelemmel ellentét­ben — nem a fegyverszünet elleni elszórt inciden­sekről van szó, hanem szüntelen és kegyetlen hábo­rúfolyik — mondotta, leszögezve: — A tagköztár­saságok mellett elengedhetetlen az albán és a ma­gyar, valamint más érintett etnikai közösségek kép­viselőinek intézményes bevonása a konfliktus ren­dezésébe, és jogos követeléseik figyelembevétele. Antall e vonatkozásban aláhúzta a más demokrati­kus országokkal összhangban vallott határozott ál­láspontot: az emberi és a kisebbségi jogok megsér­tése nem képezheti egy ország belügyét. Sajnos, még nem egyetemesen elfogadott elv, hogy az ENSZ törvényesen lép fel az emberi jogok tiszteletben tar­tása érdekében. — A magyar népesség egyharmada hét évtizede országunk határain kívül él; sürgetjük a nemzetközi közösség szerepvállalását a kisebbségi jogok érvé­nyesítésében, s nem fogunk tétovázni abban, hogy e jogok megsértése esetén nemzetközi fórumokat is igénybe vegyünk — mondotta. Antall József beszédében támogatta a javaslatot, hogy helyezzék hatályon kívül az 1975-ös, a cioniz­mussal kapcsolatos ENSZ-határozatot, hiszen, mint mondotta, a cionizmus a zsidó nép önrendel­kezésének és államalapításának filozófiája, így a határozat a zsidó nép alapvető jogait kérdőjelezi meg. Államvédő KGB? litván kannibál

Next

/
Oldalképek
Tartalom