Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-09 / 237. szám
A külföldi piacokat vették célba az amerikai sörfőzdék Már Kelet-Európa is elég vonzó Az amerikai sörfőzdék a jelek szerint versenyre kelnek a külföldi piacok megszerzéséért, ám ez a hagyományos, nagy múltú márkák éles versenye és az esetenként ellenséges helyi fogadtatása miatt cseppet sem ígérkezik könnyűnek. A legújabb sikert ezen a téren a Coors Brewing Co. aratta azáltal, hogy Dél-Koreá- ban — ahol eddig összesen két sörfőzési licencet adtak ki, és azt a kettőt is belföldi cégeknek — a Jinro szeszfőzdével létrehozott vegyes vállalata számára jogosítványt szerzett saját sörének előállítására és forgalmazására az ázsiai országban. Bérfőzetés, licencmegállapo- dások vagy közvetlen export révén az USA sörgyárai már évek óta jelen vannak egyes piacokon, de az utóbbi időben, amióta a belföldi forgalom stagnál, egyre nagyobb lendülettel igyekeznek külföldön megvetni a lábukat. A Coors az amerikaiak közül most elsőként lesz résztulajdonosa egy külföldi telepítésű — jelen esetben dél-koreai — gyárnak, és ez arra enged következtetni, hogy a verseny résztvevői már az „ötödik sebességre” kapcsoltak. Az amerikai sörfőzdék kedvező pillanatban vetik be magukat, ugyanis napjainkban a sokféle sör, de tulajdonképpen mindenféle szeszes ital közül a fogyasztók világszerte inkább a köny- nyebb — vagyis kisebb alkohol- tartalmú — fajtákat részesítik előnyben. Az amerikai sörök az európaiakhoz viszonyítva mindig is könnyűnek számítottak. A teljes amerikai export 1990-ben 4,2 millió hordó volt, szemben az 1982-es évi 2,4 millióval. A tekintélyesnek látszó, 75 százalékos exportnövekedés azonban eltörpül az évi 200 hordós amerikai belföldi forgalomhoz képest. A csendes-óceáni térség országai különösen jó vadászterületnek ígérkeznek. Japánban például — ahol az egy főre jutó sörfogyasztás több mint 6 százalékkal nő évente — tavaly 76 százalékkal ugrott meg az amerikai sörexport 1990-hez képest, miközben a japán belső termelés is nőtt. Hongkong 21,7 százalékkal, Tajvan pedig 91 százalékkal több sört importált az USA-ból, mint egy évvel korábban. Kelet-Európában is élénkülni látszik a kereslet a sör iránt. Az amerikai Stroh tavaly jelent meg a lengyel piacon, az idén pedig már a Szovjetunióba is exportál. A cég ugyan nem volt hajlandó közzétenni ottani forgalmát, de máris egyik legnagyobb piacának tekinti a Szovjetuniót. Európa többi része keményebb diónak bizonyult, hiszen ott a jól ismert nagy márkák mellett a kis helyi sörfőzdékkel is fel kell venni,a versenyt. Nyugat- Európában a hagyományos söröket védő törvények is nehezítik az amerikai konkurencia dolgát: Franciaországban például a sörfőzdéknek lehetőségük van arra, hogy egyes vendéglők vagy bárok hosszú távú szerződés értelmében főzetük exkluzív forgalmazói legyenek. Németországban és Görögországban tilos a sörféléket reklámozni a televízióban. Tanulságos ebben a témakörben a 46 ország piacán jelen lévő Anheuser-Busch Co. európai megpróbáltatásainak története is. A csehszlovákiai bude-jovickyi Budvar sörfőzde — amely a Budweiser márkáról ismert — védjegybitorlási keresetet indított ellene, és ennek következtében a legnépszerűbb amerikai sört kitiltották a legtöbb európai piacról. Az Anheuser-Busch és a cseh cég között egy évtizede folynak tárgyalások ez ügyben. HÍRLAP, 1991. október 9., szerda 7. MNB privatizációs hitel A privatizációt és az előprivatizációt aligha lehetne elképzelni banki, pénzintézeti közreműködés nélkül. A lényeges kérdés az, hogy hol, mennyiért, müyen feltételek mellett juthatunk a hitelekhez. Ezúttal kétféle privatizációs hitelről, ha úgy tetszik, pénzforrásról adunk részletes ismertetést. A kisvállalkozóké az E-hitel, a nagyoké az MNB privatizációs hitel, ez utóbbi magasabb kamatozású: 21,5 százalék. De nem ez a leglényegesebb különbség a két kedvezményes hitel között, hanem az, hogy az MNB-hitelből állami tulajdonú vagyonrészeket és az azokat megtestesítő (első kibocsátású) értékpapírokat lehet vásárolni, értékhatár nélkül! Az E-hitel ugyanis maximum 50 millió forintig vehető igénybe. Különbséget jelent az is, hogy minden esetben 25 százalék saját erő kell hozzá — ez az E-hitel esetében összeghatáronként változik. A kölcsön nagyságát a bank határozza meg, attól függően, mennyire tartja hitelképesnek a megvásárolandó vagyonrész értékéhez képest a vállalkozót, illetve társaságot. Az E-hiteltől eltérő az is, hogy ezt a hitelt társaságok is igényelhetik. A magánszemélyek többségi tulajdonú társasága esetében viszont a kamatot a pénzintézetek a mindenkori piaci kamatszinteknek megfelelően állapíthatják meg, szemben azzal, ha magánszemély igényli, akkor ugyanis a mindenkori jegybanki alapkamat 75 százaléka érvényes, plusz 5 százalék lehet a pénzintézet kamatrésze. Az MNB privatizációs hitelt — ha részvényvásárlásra fordítják — 50 százalékos saját erő mellett lehet igényelni. Az E-hi- tel elsősorban az előprivatizációban, az MNB-hitel pedig valószínűleg a befektetői privatizáció megindulásakor lesz kapós. Vállalkozások az iparban A kisszervezetek, a vállalkozások a piacgazdaságba való átmenet jelenlegi szakaszának kulcsszereplői — állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal most közzétett értékelése. Azonban ennek a gazdálkodó körnek a magyar gazdaság fejlődésében betöltött szerepéről a vélemények meglehetősen vegyesek, ezért a felmérés a kisszervezetek súlyának és szerepének reális megítélését kívánja elősegíteni. Az adatok tanúsága szerint az elmúlt évben mintegy 3400 új gazdálkodó szervezet alakult, ennek körülbelül 90 százaléka kisszervezet, azaz legfeljebb 50 főt foglalkoztató gazdasági társaság. A múlt év vegén, illetve ez év erején összesen 7471 gazdálkodó szervezetet tartottak nyilván az iparban, s a kisszervezetek száma az 1 évvel korábbi 1910- ről 4843-ra gyarapodott. Ezeknek több mint fele a gépiparban, egynegyede a könnyűiparban működik, s a vegyiparban számuk megközelíti az 500-at. A kisebb szervezetek rugalmasabban alkalmazkodnak a változó igényekhez — ez az általános vélemény. A statisztikai adatok ezt részben igazolják is: a kisszervezetek termelése folyóáron számítva 187 százalékkal, mennyiségében pedig 135 százalékkal bővült egy év alatt. Termelésük aránya az ipar egészében azonban még mindig csak 4,3 százalékot képvisel. A közepes — 50-300 főt foglalkoztató — cégek termelésmennyisége 15 százalékkal növekedett. A folyó- áras növekedés ebben a körben 40 százalék volt. A nagyvállalatok termelése 12,4 százalékkal elmaradt az előző évitől. Az ipar egészében a termelés 7,9 százalékkal csökkent a múlt évben. A kisszervezetek dinamizmusa csak mérsékelte, de nem ellensúlyozta a nagyoknál bekövetkezett visszaesést. A múlt évben az árbevétel 48 százaléka a gépipari kisszervezeteknél képződött, s a rangsor második, harmadik helyére — 18, illetve 17 százalékos részesedéssel — a könnyűipariak és a vegyipariak sorolhatók. Á kisszervezeteknél foglalkoztatottak létszáma egy év alatt 130 százalékkal bővült, számuk a múlt év végén megközelítette a 62 ezret. A közepes nagyságú szervezetekben az elmúlt evben 181 ezren dolgoztak, itt a létszámgyarapodás 16,3 százalék. A több mint 300 dolgozót foglalkoztató vállalatoknál az előző évinél csaknem 135 ezerrel kevesebb dolgozót alkalmaztak, a létszámapadás 11,5 százalékos. A kis- és közepes nagyságú szervezetek létszámgyarapodása azonban csak mintegy 45 százalékban ellensúlyozta a nagyvállalatoknál foglalkoztatottaknak a csökkenését, s ebből adódóan az iparban dolgozók száma 72 ezerrel — 5,5 százalékkal — csökkent 1990-ben, s azóta is tovább apadt. Vásár-visszapillantó A „szépségipar” versenyzői között Bár befejeződött a fogyasztási javak őszi seregszemléje, ennek ellenére még mindig a BNV a sláger sok cégnél a volt kiállítók között. Nem véletlen ez, hiszen újszerű volt a mostani vásár, mintán elsődlegesen a vállalkozók megjelenése bizonyította a piacgazdaságra átalakuló magyar gazdaság e törekvéseit. Különösen emlékezetes maradt a hazai kozmetikai ipar bemutatkozása, amely elsősorban a hölgyek igényeit igyekszik kielégíteni. „A szépségipar’' új színfolt volt a vásáron, amely rányomta bélyegét nyitottságával, sokszínűségével. Még ma is a legnagyobb gyártó ebben az ágazatban a Caola Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Vállalat, amely ezúttal az érdeklődők előtt teljesen nyitott standdal jelent meg. A céljuk az volt, hogy a megjelent fogyasztók lássák, érintsék és kipróbálhassák különféle termékeiket. Az ötlet egyik megvalósítója Bisztriczkyné dr. Pusztabíró Gabriella piackutató volt. Alig íme, a Hélia-D két új vásári újdonsága volt a hajhullás elleni krém és a zselé a HEVES MPVEI Ne feledje: a legjobb befektetés a HIRLAP-hirdetés! EGER, Barkóczyu. 7. sz.3301.(PF.:23) T.:36/13-644 Fsc 36/12-333 Egy lap amely a megye minden olvasójához szól! egy esztendeje dolgozik a Caolánál, korábban egy évtizeden át a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola adjunktusaként tevékenykedett: —A tanári pályát cseréltem fel a konkrét gyakorlati munkával — mondta érdeklődésünkre. — Kétségtelen, hiányzik a tanítás, de elhatározásom volt, hogy az életből, konkrétan a piackutató munkával kell az elméleti tapasztalataimat kiegészíteni. Nem bántam meg, hogy a Caolánál vállaltam állást, hiszen ennek a cégnek nagyon sokféle kapcsolata van hazai, illetve külföldi partnerekkel. Most a vásáron is újakkal bővült a paletta. Számtalan tárgyalást folytattunk, amelynek én is részese lehettem, arról, hogy miként tovább, mit tehetünk annak érdekében, hogy még közelebb kerüljünk a közönséghez, a fogyasztókhoz. Nagyon nagy a konkurencia, tehát munkánk napi megmérettetést jelent a piacon. Az a tapasztalatunk, hogy vevőink általában az olcsó termékeinket kedvelik, ugyanakkor az utóbbi időben egy réteg a drágább, igényesebb kozmetikai cikkeinket is szívesen vásárolja. — Milyen újdonságokkal jelentek meg a mostani BNV-n? — Az igényes férfikozmetikumok közül az úgynevezett sikeres és hódító illattal ellátott arcszeszekkel és dezodorokkal. Ezeknek a csomagolása is igényes, bízunk abban, hogy különösen majd a karácsonyi piacon sokat eladunk belőlük. Szeretném kiemelni a Limara női kozmetikai családot, amelynek harmadik tagját, egy dezodort hoztunk most a vásárra, de a család negyedik tagja is várhatóan még az idén piacra kerül. Fényvédő krémével BNV- nagydijat nyert a Hélia Társaság. Am Pozsonyi István üzletágigazgató ennél többről is beszámolt: — A Szent Jupát sorozatunk elnyerte a Kiváló Áruk Fóruma védjegyet, és első díjasok lettünk az ipari formatervezési pályázaton is. Szeretném azonban kiemelni a hajhullás ellen ajánlott és most elsőként bemutatott Hélia-D krémet és Hélia-D zselét. Ez azért fontos, mert napjainkban a hajhullás egyre több embernek okoz gondot. Az említett termékeink dr. Molnár István miskolci orvosprofesszor vizsgálatai és javaslatai alapján készültek. Mindkettő elősegíti a hajhagymák serkentő hatását, amelynek alapja a vérkeringés fokozása. — Milyen új üzleti tárgyalásokat folytattak a vásár ideje alatt? — A vártnál sokkal több volt az érdeklődés. Szeretném kiemelni azt a konkrét szovjet exportmegrendelést, amely 22 millió forint értékű termékcseréről szól. Most a vásár után megállapodtunk, hogy meg is kezdjük a szállítást. A másik jelentős dolog, hogy megkereste kiállítóhelyünket az egyik legnevesebb amerikai kozmetikai világcég képviselője, egy amerikai-magyar szervező vegyes vállalat munkatársának társaságában. Érdeklődnek a Hélia iránt, és információt kértek privatizációs törekvéseinkre vonatkozóan. Minden bizonnyal sok új vevőt hódít meg a veszprémi székhelyű Anaconda Kozmetikai Kft. termékeivel. Dekoratív megjelenésű standjukon láthattuk az újdonságokat, az éjszakai és nappali hidratáló krémet, a hölgyek nem kis örömére. Lő- rincz István marketingvezető a mostani vásáron folytatott üzleti tárgyalásokat idézi fel: — Közepes árainkkal álljuk a versenyt. Sőt a minőség alapján is szívesen vetélkedünk partnereinkkel. Még ebben az évben Németországba és Hollandiába is exportálunk termékeinkből, sőt amerikai érdeklődés is van irántunk. Ami külön érdekességnek számít, hogy jártak itt nálunk Dél-Afrikából és Törökországból is, ahonnan szintén vevők várhatók. — Év végéig várható-e még, hogy új termékkel jelennek meg ? — Karácsonyra jön a szemránckrém. Emellett bízunk abban, hogy a testápoló-sorozatunk, a lábápoló cikkeink, amelyek idei fejlesztéseink, szintén elnyerik majd a fogyasztók elismerését. Egyébként október 7. és 10. között Budapesten, a Hotel Aquincumban a Magyar Gazdasági Kamara szervezésében egy nagyszabású kereskedelmi bemutatón veszünk részt. Reméljük, hogy ez is cégünk további elismertetését segíti elő. Mentusz Károly
