Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-09 / 237. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. október 9., szerda Horvátország elutasította az ajánlatot Lesz-e tűzszünet Jugoszláviában? Támadás a kurdok ellen Irak szárazföldről és levegő­ből a hét végén nagyarányú tá­madásokat intézett az ország északi részén lévő kurd területek ellen. A támadásoknak legkeve­sebb harminc halálos és 350 se­besült áldozata van. A harcok hétfőn is folytatódtak, de heves­ségük némileg csökkent. A franciák méltányolják... Franciország méltányolja, hogy a Szovjetunió kedvező vá­laszt adott George Bush ameri­kai elnök javaslataira, és azt is, hogy Mihail Gorbacsov elnök indítványozta a taktikai nukleá­ris fegyverek felszámolását — ál­lapítja meg az a közlemény, ame­lyet az Elysée Palota adott íd. Pá­rizs — amely megelegédessel lát­ja a két atomnagyhatalom lépé­seit — a közlemény szerint „az adott pillanatban maga is kiveszi részét a nukleáris leszerelésből”. Szovjet beleegyezés A Szovjetunió beleegyezett abba, hogy csapatait már 1992- ben kivonja Lengyelországból — közölte tegnap a varsói külügy­minisztérium. A szóvivői nyilat­kozat szerint még folyik a vita ar­ról, hogy a 45 ezres kontingens a jövő év szeptemberéig vagy de­cemberiég távozzon, de az már bizonyos, hogy 1992-ben min­den szovjet katona elhagyja Len­gyelország területét. A jugoszláv elnökség szerb szárnya hétfő éjszaka elfogadott döntésében hétfő éjféltől tűzszü­netet garantál Horvátország te­rületére, s ennek fejében vár a Horvátországban blokád alá vett laktanyák zárlatának feloldásá­ra. Ehhez és a laktanyák ezt kö­vető kiürítésére az Európai Kö­zösséggaranciáit kéri. Amennyi­ben a horvát fél nem tesz eleget a fenti követelményeknek, a had­sereg folytatja a Horvátország el­leni hadműveletet. Egyúttal le­szögezték, hogy a hadsereg nem intéz támadást Dubrovnik ellen. Horvátország elutasította a csonka elnökség és a jugoszláv hadsereg tűzszüneti ajánlatát. Egyúttal kérte, hogy az adriai ki­kötők zárlatának feloldása céljá­ból haladéktalanul vezényeljék az adriai partokhoz a hatodik amerikai flottát, s akadályozzák meg a jugoszláv légierő Horvát­ország elleni tevékenységét. A hivatalos látogatáson Var­sóban tartózkodó Antall József magyar miniszterelnök és Jan Krzysztof Bielecki lengyel kor­mányfő hétfőn éjszaka kiadott közös nyilatkozatban megállapí­tották, hogy a jugoszláv szövet­ségi hadseregnek Horvátország területén folytatott fegyveres te­vékenysége, a Horvátországgal szembeni agresszió a nemzetközi jog, különösen az Egyesült Nem­zetek Alapokmánya által tiltott cselekmény. Hangsúlyozzák, hogy Horvátország területén a fegyveres konfliktus nem belügy, hanem a nemzetek önrendelke­zésijogán alapuló törekvések el­len folytatott fegyveres akció. A két miniszterelnök a fegyveres harc azonnali beszüntetését és a fegyverszünet betartását követe­li. Sürgetik, hogy Horvátország területére küldjenek nemzetközi békefenntartó erőket. Szorgal­mazzák, hogy az ENSZ Bizton­sági Tanácsa, az EBEÉ, az Euró­pai Közösség, a Hexagonále és más illetékes szervezetek tegye­nek azonnali és hatékony lépése­ket a fegyveres cselekmények beszüntetése, valamint az önren­delkezési jog megvalósításának biztosítása céljából. Javasolják a Biztonsági Tanács sürgős össze­hívását is. 3 millió dollár kellene Magyar segélykérelem az ENSZ-től A BM Menekültügyi Hivatal 3 millió dolláros gyorssegélyt kér az ENSZ Menekültügyi Főbiz­tosságától a jugoszláv menekül­tek ellátására. A hivatal illetékese az MTI kérdésére tegnap elmondta, hogy Genfben ülésezik a főbiz­tosság végrehajtó bizottsága, s ezen az ülésen terjesztik elő a magyar igényt. Arról van szó, hogy várhatóan október végére elfogy a menekültek segítését szolgáló 800 millió forintos lete­lepedési alap, s a költségvetés­nek már nincs tartaléka erre az évre. A tél közeledtével pedig to­vább növekednek a hivatal ki­adásai, hiszen a táborokat fűteni kell, a menekülteknek pedig me­leg ruhákra van szükségük. Jelenleg mintegy 35 ezer jugo­szláv menekült tartózkodik ha­zánkban, s közülük majdnem 20 ezren jelentkeztek segítségért a hivatalnál. Hazánknak 1988 óta mintegy 2 milliárd forintba ke­rült a menekültek támogatása, az ENSZ Menekültügyi Főbiztos­sága pedig mintegy 350 millió forinttal járult hozzá a költsé­gekhez. Feddhetetlenség Csehszlovákiában Törvény a „tisztítótűzről” A csehszlovák szövetségi gyűlés a múlt héten — hosszú hónapok vitája után — megalkotta azt a törvényt, amely az előző, totalitárius rendszer támaszának tekintett személyek bizonyos körét bizonyos időre eltiltja bizonyos funkciók betöltésétől. A csehszlovák helyzet pikantériája, hogy a parlamenti törvény elvben vonatkozna magára a parlament elnökére, Alexander Dubcekre is, csak éppen vele szemben nem lehet alkalmazni ezt a jogszabályt. A jelenlegi össze­tételű törvényhozás ugyanis — lévén az új, demokratikus rendszer támasza — saját, törvényesen megválasztott tagjait védelemben ré­szesíti. A Csehszlovákiában „lusztrá- ciós eljárásnak” nevezett fedd- hetetlenségi vizsgálatok során még csak az egykori állambiz­tonsági szolgálattal együttműkö­dők névjegyzékét vetették össze a közhivatalok funkcionáriusai­nak névsorával. Mire a „lusztrá- ciós törvény” elkészült, jócskán kibővült azoknak a köre, akik nem tölthetnek be bizalminak te­kintett állást a törvény értelmé­ben. A tilalom azonban nem egy egész életre szól, hanem csak 1996. január 1-jéig — feltéve persze, hogy addig nem módo­sítják a törvényt. Melyek azok az állások, ame­lyeket nem kaphatnak meg azok, akik nem feddhetetlenek? A leg­fontosabb alapelv, hogy a válasz­tással, illetve kinevezéssel be­tölthető funkciókról van csupán szó, tehát az olyan tisztségek, amelyeket egyszerűen munkavi­szony létesítésével töltenek be, nem kerültek tilalom alá. A választással, illetve kineve­zéssel betölthető tisztség tilalma érvényesül a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság, a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köz­társaság államigazgatási szervei­ben, a csehszlovák hadseregnél, a szövetségi biztonsági informá­ciós szolgálatnál (titkosszolgá­lat), a szövetségi rendőri testü­letnél, a (prágai) vár-rendőrség­nél, a köztársasági elnöki irodák­ban, a három parlamentben, vagy­is a szövetségi gyűlésben és a cseh, valamint a szlovák nemzeti tanácsban, a három kormány hi­vatalaiban, a csehszlovák, a cseh és a szlovák alkotmánybíróság hivatalaiban, a csehszlovák és a szlovák tudományos akadémia elnökségében. .Ugyancsak ilyen módon es­nek a törvény hatálya alá a köz­ponti tömegtájékoztatási intéz­mények: az állami rádiók és tele­víziók, valamint a csehszlovák távirati iroda. Vonatkozik a tör­vény az állami vállalatokra, azokra a részvénytársaságokra, ahol a többségi részvényes az ál­lam, a külkereskedelmi vállala­tokra, az állami szervezetekre, a költségvetési, illetve a támoga­tást élvező szervezetekre és az ál­lami alapokra, az állami pénzin­tézetekre és a csehszlovák állami bankra. Érvényesül néhány al- kalmaztatási feltétel a bírói, ügyészi, vizsgáló ügyészi és köz­jegyzői alkalmaztatás esetén és közjegyzői tisztség betöltése ese­tén. Kik minősülnek nem feddhe­tetlen személynek, olyannak te­hát, aki nem kaphatja meg a vá­lasztott, illetve kinevezéssel be­tölthető tisztségeket a fenti mun­kahelyeken? Azok, akik 1948 és 1989 kö­zött szolgálatot teljesítettek az állambiztonsági szolgálatnál, akik az állambiztonsági szolgálat dokumentumaiban rezidens­ként, ügynökként, konspirativ lakás fenntartójaként, informá­torként vagy eszmei együttmű­ködőként szerepelnek. Külön kategóriaként estek e tilalom alá azok, akikről ugyan nem tesznek említést a névjegyzékek, de akik ettől függetlenül tudatosan együttműködtek az állambizton­sági szolgálattal. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a kormányja­vaslata csak azokat indítványoz­ta tilalom alá helyezni, akikről bebizonyítható, hogy közremű­ködtek az emberi jogok megsér­tésében. A végül elfogadott szö­vegben azonban a „nagykönyv­ben” való szereplés önmagában elegendő bizonyítéknak számít. A „keményebb” változat hívei azzal érveltek, hogy nem lenne szerencsés az emberi jogok meg­sértéséhez kötni az alkalmazta- tási tilalmat, hiszen a „besúgók­tól való védettség” például nem tartozik a deklarált emberi jogok közé. A „feddhetők” körének má­sik nagy csoportja az egykori Í iártnomenklatúrából kerül ki. gy tehát vonatkozik a törvény azokra, akik a fentebb megjelölt időszakban valaha is a CSKP vagy a Szlovák Kommunista Párt szerveinek titkárai voltak járási szinten vagy attól felsőbb szin­ten, tagjai voltak a pártbizottsá­gok elnökségének, a CSKP vagy a Szlovák KP központi bizottsá­gának a tagjai voltak, vagy pedig a cseh országrész pártmunkáját irányító hivatalokban működ­tek. Kivették viszont a törvény ha­tálya alól azokat, akik kizárólag 1968. január 1-je és 1969 májusa között töltöttek be párttisztsé­get, tehát a'68-as „Prágai Ta­vasz” demokratikus kísérlete idején kerültek posztjukra, majd elvesztették azt. Dubcekre tehát a kivétel nem vonatkozik, mert ő: már 1949-tól párttitkár volt Trencsénben. Végezetül vonatkozik az al- kalmaztatási tilalom a népi milí­cia (a csehszlovák „munkásőr­ség”) valamennyi egykori tagjá­ra, a nemzeti front (a csehszlovák „népfront”) egykori akcióbizott­sági tagjaira, valamint az 1948-as igazoló bizottságok és az 1968 augusztusa után felállított „iga­zoló és normalizációs bizottsá­gok” volt tagjaira. Mint Calfa kormányfő megál­lapította, a különböző politikai erők nem csupán politikai, ha­nem jogi szempontból is — pon­tosabban : a jogi érvelés szintjén is — eltérően ítélik meg a tör­vényt. (MTI) Antall József miniszterelnök Egerbe látogat (Folytatás az 1. oldalról) A továbbiakban jóváhagyta azt a előterjesztést, amely a lakás­óvodák megszüntetésével fel­szabaduló helyiségek hasznosí­tására tett javaslatot. Mint meg­állapították: az eredetileg lakás­nak épült helyiségek funkciójá­nak visszaállítása indokolt. A döntés szerint az alap- és közép­fokú nyelvi képzéshez szükséges tanárok részére négy, míg a fel­sőfokú oktatásban részt vevők számára három lakást biztosíta­nak. Önkormányzati szociális funkciójúvá alakítanak át tíz — korábban lakásnak épített — épületrészt, míg az Északi-lakó­telepen társadalmi szervezetek elhelyezésére és szociális jellegű szolgáltatások biztosítására szánnak egy lakást. A képviselő-testület az ülés további részében az egészség- ügyi alapellátás önkormányzati átvételéről és átszervezéséről, va­lamint az ezt végző szakmai egy­ségeket működtető intézmény ki­jelöléséről tanácskozott. Mint Dr. Molnár Miklós, az egészség- ügyi bizottság elnöke beterjesz­tette: az alapellátás egységét ké­pezi a felnőtt és a gyermek körze­ti orvosi, ápolónői, védőnői és asszisztensi gárda, valamint az iskolai és ifjúsági orvosi, védőnői szolgálat. A tervek szerint az alapellátásban 34 orvos, továbbá megfelelő számú szak- és kisegí­tő dolgozó venne részt, összesen 150-en teljesítenének szolgála­tot. A zavartalan és biztonságos működéshez — hangsúlyozta — keresni kellett olyan szervezeti, intézményi formát, amely ezt az ellátást irányítaná, ez a Bölcső­dei Igazgatóságra épül majd, amelynek — várhatóan — orvos­igazgatói vezetői posztjára pá­lyázatot írnak ki. Az önkor­mányzat az egészségügyi alapel­látási feladatokat csak abban az esetben veszi át a megyei kórház­tól — hangzott el —, amennyiben december 31-ig létrejön a két fél között a finanszírozási megálla­podás. Szó volt az ülésen az egyes nem lakás céljára szolgáló helyi­ségek bérleti díjának megállapí­tásáról is. Az előterjesztésben hangzott el, hogy a július 1-jével életbe lépett díjemelés 537 bér­leményt érintett — 136 üzletet, 33 irodát, 218 garázst, valamint 150 egyéb helyiséget —, bérlői közül hetvenen éltek fellebbezés­sel. Ezek közül a testület — ala­pos mérlegelés után — tizen­négynek adott helyt, úgy, hogy tí­zen továbbra is a június 30-ig ér­vényes dijat fizetik, egy bérlő en­nek 50 százalékkal megemelt ösz- szegét utalja majd át a város kasz- szájába, ketten a dupláját térítik az eddigi „kvótának”, míg egy bérlőt a július elsejei díjtételbe soroltak. Ezúttal három helyi adóter­vezet — az idegenforgalmi, az iparűzési, valamint a magánsze­mélyek kommuniális adója — került a képviselők elé, de — Bí­ró József javaslata után, misze­rint az idegenforgalmit még dol­gozzák át — csak kettőről tár­gyaltak. így abban állapodtak meg — hosszabb-rövidebb vita után —, hogy január 1-jével élet­be lép a kommunális és az iparű­zési helyi adó. A magánszemélyek kommu­nális adója — meghatározott adótárgyanként, valamint lakás­bérlet alapján — évi 600 forint lesz. Ezt az összeget két egyenlő részletben kell befizetnünk: március 31-ig, illetve szeptember 30- ig. A helyi iparűzési adó mér­téke : az éves nettó árbevétel 2 ez­reléke, a bolti kiskereskedelem, valamint a piaci és kicsinyben ér­tékesítés esetén egy ezreléke. Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a napi átalány összege 800 forint. Mentességet élvez ez alól a kezdő vállalkozó a kezdőév és az azt követő esztendő december 31- ig. Azt a vállalkozót — szól továbbá a rendelet —, aki rehabi­litációs munkahelyet létesít és olyan dolgozót foglalkoztat, aki­nek a munkaképesség-csökke­nése legalább 50 százalékos, az alkalmazottak arányában, de legfeljebb 60 százalék kedvez­mény illeti meg. AÓ. egri városi önkormányzat ülése egyéb témák megbeszélé­sével fejeződött be. (szilvás) „Megfej ték” még a mozdonyt is (Folytatás az 1. oldalról) Ám kísérletük meghiúsult, s most várhatják az ügyükben megindított rendőri eljárást, il­letve a bíróság ítéletét, amely bi­zonnyal nem méltányolja a püs­pökhatvaniak dióimádatát. Gyanítjuk, hasonló reakcióra számíthat a büntetőszék előtt Nagy József lőrinci lakos is, aki a hét elején a selypi vasútállomás­ra köszönt be 180 liternyi, közel 100 ezer forintot érő gázolaj el­tulajdonítása végett, szép suty- tyomban „megfejve” az egyik dí­zelmozdonyt. Bárcsak egy jám­bor tehenet szemelt volna ki ál­dozatául, mivel hogy Nagy Jó­zsefet igen gyorsan tettenérték, továbbá gyorsított eljárás kere­tében ügyét a Sárközi családéval együtt átadta az ügyészségnek a városi rendőrkapitányság. Egy dologra azért felhívta fi­gyelmünket dr. Jusztin Ferenc kapitány: számvetése, vélemé­nye szerint ugyanis a szívós és körültekintő rendőri nyomozó munka eredményeként az utób­bi egy-két hónapban csökkent Hatvan térségében a különböző bűnesetek száma, amihez per­sze, az is hozzásegít, hogy immár teljes lendülettel beindult Lőrin­ci rendőrőrsének hatásos tény­kedése is. (moldvay) Akció! Akció! Óriási árengedmény! DEFEM-termékek 30-40 % árengedménnyel: AL 7-4- 1/G garázskompresszor AL 10-10-11 /F festékszóró kompresszor AL 10-20-21/F festékszóró kompresszor AL 10-60-41/S légellátó berendezés DCSKB 8,8-720-75 csavarkompreszor P-800 porleválasztó P-2400 porleválasztó PROFI KG 350. gyalugép 14.600, - Ft+ÁFA 44.000,- Ft+ÁFA 57.200,- Ft+AFA 100.900,- Ft+ÁFA 1.800.000,- Ft+ÁFA 26.600, - Ft+ÁFA 36.100,- Ft+ÁFA 145.000,- Ft+ÁFA 1991. december 31-ig raktárkészlettől függően. A fenti gépekhez alaktrész-értékesítés. Cím: MULTI-TRADE KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET DEBRECEN, VÁGÓHÍD u. 3/a. Tel/Fax: 52/11-957. Tx: 72-243. Portugál politikai helyzetkép „Felhők a horizonton?" A vasárnapi választásokon a portugál gazdaság virágzásának köszönhetően aratott győzelme után Anibal Cavaco Silva mi­niszterelnök és szociáldemokra­ta pártja nehéz döntések és a gaz­dasági növekedés lassulása előtt áll újonnan megszerzett négyé­ves mandátumának ideje alatt — vélekedik hírmagyarázatában a Reuter brit hírszolgálati iroda lisszaboni tudósítója. Az 52 éves miniszterelnök „nagyon is világos győzelem­ként” értékelte, hogy pártja öt­ven százaléknál többet kapott a vasárnapi szavazáson, hasonló­an 1987-ben elért eredményé­hez, és továbbra is kényelmes többséggel rendelkezik az egy­kamarás parlamentben. Hozzá­tette azonban: — Nagy kihívá­sokkal állunk szemben. A nem­zetközi helyzet nagyon bonyo­lult. Utalt arra, hogy „felhők je­lentek meg a horizonton”, de megígérte, hogy nem fogja Por­tugáliát gazdasági hanyatlásba vezetni, ellenkezőleg, Portugália meg fogja őrizni az Európai Kö­zösségen belüli egyik legmaga­sabb gazdasági növekedési üte­mét. Előző négyéves miniszterel­nöksége idején Cavaco Silvának sikerült elérnie, hogy — részben az EK által nyújtott és útépítésre fordított segélyeknek köszönhe­tően — a gazdasági növekedés rátája évente átlag 4,5 százalék volt. A kormány közgazdászai azonban arra számítanak, hogy ebben az évben a gazdasági nö­vekedés csak három százalékos lesz, és 1992-ben sem haladja meg ezt a szintet. (MTI) S Mély fájdalommal ^ tudatjuk, hogy ÖZV. RAGO RÁFAELNÉ szül. Czakó Apollónia 1991. október 5-én, 88 éves korában, férje halála után 10 héttel váratlanul elhunyt. Temetése október 8-án 14 órakor lesz a besenyűtelki temetőben. Gyászoló család

Next

/
Oldalképek
Tartalom