Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-07 / 235. szám
HÍRLAP, 1991. október 7„ hétlő FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. „Rendőrcsata” Kompokon Régi hagyománya van annak, hogy minden évben megrendezik a Füzes-kupa kézilabdatornát a megye területén lévő városi rendőrkapitányságok dolgozóinak részvételével. A „rendőrcsaták” színhelye ezúttal Kompolt lesz. A helyi sportcsarnokban október 18-án 8 órától kezdődnek el a küzdelmek a Füzesabonyi Városi Rendőrkapitányság rendezésében. Az idegenforgalomról A poroszlói önkormányzat munkatársai a napokban készítik el beszámolójukat, amelyben az idei idegenforgalmi szezont értékelik. Ennek előterjesztésére az október 10-i képviselő-testületi ülésen kerül sor, amelynek fő napirendi pontja éppen ez a téma lesz. Köszönet a figyelmességért A napokban — október 1-jén — volt az idősek világnapja. Több más településhez hasonlóan, Besenyőtelken is köszöntötték a nyugdrjasokat. A helybeliek színvonalas műsorról gondoskodtak, nemcsak az óvodások, iskolások rukkoltak elő, hanem a községben működő cégek is kitettek magukért. Éppen ezért Kalóz András polgármester azzal a kéréssel keresett meg bennünket, hogy lapunk hasábjain is megköszönhesse az önzetlen segítséget: az óvónők, tanárnők, gyerekek, felnőttek mellett külön kiemelte a Füzesabonyi Állami Gazdaságot, a helyi termelőszövetkezetet, valamint az Inter Korall Kft. -t. Meseszakkör Kaiban A káli könyvtár ebben a tanévben is igyekszik — a felnőttekéhez hasonlóan — a gyerekeknek is színvonalas, igényes programokat rendezni. Ennek keretében nemrégiben meseszakkört indítottak, a foglalkozásokat elsősorban az alsó tagozatosok részére szervezik. Az érdeklődők minden hétfőn délután 4-től 5-ig hallgathatják a meséket. Egészségügyi szobát avatnak Régi vágya teljesül a füzesabonyi polgároknak, főként a lakótelepen élőknek. Azon a részen ugyanis nem volt kielégítően megoldott a gyógyszerellátás, a város másik felébe kellett átjárni, ha valaki megbetegedett. Nos, az önkormányzat a választások után égjük feladatául tűzte, hogy gyógyszerszobát létesítsenek a telepieknek. A polgármesteri hivataltól kapott tájékoztatás alapján örömmel újságolhatjuk, hogy a létesítményt ma átadják rendeltetésének. f \ Tájékoztatom tisztelt ügyfeleimet, hogy Egerben a Vörösmarty út 2. sz. alatt (Füzesabony és Vidéke Takarékszövetkezet üzletházában) egyéni ügyvédi irodámat megnyitottam. Dr Gidó Emőke V ___________/ A szabály, az szabály... Minek ez a cirkusz? A legutóbbi füzesabonyi önkormányzati ülés előtt aligha sejthették a képviselők munkája iránt érdeklődők, hogy a napirendek közül Adorján Szandra bölcsődébe való felvétele okozza a legtöbb fejtörést a városatyáknak. De lássuk, ez a téma hogyan került egyáltalán az önkormányzati ülésre, hiszen a bölcsődei kérelmek általában nem az ilyen fórumokon rendeződnek. Szandra szülei mezőtárkányiak, a kislány már tavaly is járt bölcsődébe, méghozzá Füzesabonyba, éppen oda, ahová most nem akarják visszafogadni. No, nem az intézmény dolgozói. Pontosabban mehetne, de írd és mondd, havi tízezer forintért. És ez ugye mégiscsak képtelenség. Adorjánéknak még két gyermekük van, egyébként is: ki hallott már olyat, hogy a bölcsődéért ennyi pénzt kérjenek. Ráadásul ugyanazért a szolgáltatásért a többi szülő csak az előbb említett összeg töredékét fizeti. Miként lehetséges ez? Ezt Adorján Gábor, Szandra édesapja sem értette igazán. Sokáig mi sem. Aztán jött az önkormányzati ülés, ahol a képviselők véleménye is megoszlott a kérdésben. Az előterjesztő, dr. Mann László, az egészségügyi és szociális bizottság elnöke elmondta: a kérelemnek azért nincs helye, mert a bölcsődei díjak önkormányzati támogatása csak a helybeliekre vonatkozik, vagyis a füzesabonyiakra. Márpedig a család Mezőtár- kányban él. A bölcsőde meg amúgy is túlzsúfolt. Az egyik óvoda viszont megszervezte gyermekmegőrző szolgálatát — ott naponta „csak” 236 forint 10 fillért kell fizetni. S bár emberileg tökéletesen megérti Adorjánékat, de mint felelős képviselő, azt tudja mondani: ez az ügy nem füzesabonyi, hanem mezőtárkányi. Hát most mi lesz? A kis Szandra szeret a füzesabonyi bölcsibe járni, összehaverkodott a többiekkel, szóval, jól érzi magát. Ez pedig egy kitűnő pedagógiai szituáció, s arról azért már sokan tanultak, vagy legalábbis hallottak: ezt a harmóniát nem szerencsés megbontani. Érezte ezt mindenki, de — a szabály, az szabály. Hacsak nem módosítják... Erre többféle variáció is felvetődött, vagyis a környező településről valók a füzesabonyiak által fizetett drj két- vagy háromszorosát tegyék a kasszába. Mert ha Szandrát most befogadják a helybeliekhez — hasonló feltételek mellett —, akkor precedenst teremtenek, s kénytelenek lesznek bármikor, bármelyik „vidéki” gyermekkel ugyanezt megtenni. Már-már dűlőre jutott a dolog, amikor szót kapott az édesapa. Nem értette, a két önkormányzat ügye miért tartozik rá, illetve kislányára. Később, a dr. Mann Lászlóval történt szóváltása után bevallotta: „ő bizony arra vetemedett, hogy bejelentkezett Füzesabonyba” — elmondása szerint éppen az előterjesztő képviselő javaslatára... A városatyák viszont már belemelegedtek, továbbra is arról vitáztak, kell-e módosítani, s ha igen, akkor hogyan rendeletüket. Mígnem egyiküknek „leesett”, hogy „az ügy már nem ügy, mivel Adorján úr most már füzesabonyi polgárnak számít”. Mindezzel csaknem egy óra telt el — az önkormányzati ülés fele. Az érdeklődők pedig mosolyogva sustorogtak: „Még ilyet! Ezért volt ez a cirkusz? Azt kellene ...-be billenteni, aki ezt az egészet előterjesztette!” Molnár Zsolt „Megdöbbenéssel olvastam a Hírlap október 3-i számában Molnár Zsolt tollából a füzesabonyi önkormányzati ülésről szóló tudósítást Újból van jegyző Füzesabonyban címmel. Ebből a cikkből a Besenyőtelekről leírtakat idézem: Felmerült viszont, hogy Besenyőtelek mindeddig nem kért engedélyt Füzesabonytól a gázbekötésre. Ez nem felel meg a valóságnak, ugyanis 1991. május elején jegyző kollégámmal személyesen kerestük fel dr. Pásztor Józsefet, Füzesabony polgármesterét. Tudtuk ugyanis, hogy a községünkre elkészült gázkivitelezési tervek engedélyezéséhez szükségünk van a füzesabonyi önkormányzat elvi hozzájárulására a Kál-Füzesa- bony térségében megépült gázvezeték-hálózatra való csatlakozás miatt. Enélkül ugyanis a Ti- gáz a kiviteli terveket nem engedélyezi, s fogyasztói engedélyt sem ad. A polgármester úrral történt megbeszélésen hangsúlyoztuk: természetesnek tartjuk, hogy az említett vezetékrendszer megépítésének költségeihez fogyasz- tásarányosan hozzájárulunk. Pásztor úr megígérte, kikéri a képviselő-testület véleményét, s igen esetén az előzetes hozzájárulást megadja. Füzesabony képviselő-testülete május 14-i ülésén elfogadta a hálózatra való csatlakozást a megadott feltételekkel. Erről a szándéknyilatkozatot május 15-i dátummal hivatalunkhoz eljuttatták. Éppen ezért valótlan, ami a tudósításban megjelent.” Kalóz András polgármester * A Hírlap tájékoztatásának megítéléséhez: ebben az ügyben csupán az önkormányzati ülésen elhangzottak leírására vállalkoztunk. (A szerző) Szüreti nyitány — gondokkal Nemcsak termelni, kereskedni is tudni kell Szép, egészséges, édes és hatalmas fürtök. Amerre a szem ellát az ostorosi és a novaji határban, roskadoznak a tőkék súlyos szőlőterhük alatt. A szüret is megkezdődött már, érkeznek az első szálh'tmányok a feldolgozó- üzembe. Jó termésre számíthatnak az ostorosi Egyetértés Tsz tagjai. Két-három évvel ezelőtt még nagy megelégedést is váltott ki az ilyen termésbőség, most pedig visszafogottabb a hangulat, nem tudnak maradéktalanul örülni az Isten adományának. A termést, a szőlőt, a mustot, a bort ugyanis el kell adni. A piac meg telített, beszűkült, gond az értékesítés... Ezt a gondot látom később tükröződni Szucsik István elnök arcán is, amikor a szüretről és a bor eladásáról beszélgetünk, hiszen az országszerte híres gazdaságban a jövedelem 60 százalékát a szőlő adja. Nem mindegy a piaci sorsa. Mintegy 520 hektáron terem az édes nedű, s ebből 355 hektár közös művelésű, a többi háztáji meg szakcsoportos. Az övékét is a tsz-nek kell feldolgoznia, eladnia. — Ez ideig a termés 100 százalékát Budafokon keresztül értékesítettük: 40-50 ezer hektoli- tert vettek meg tőlünk — mondja az elnök. — Az idén azonban erre már nem számíthatunk. Egy részét ugyan a Hungarof Rt. — amelyben részvényesek vagyunk — átveszi, de a termés nagyobbik részén nekünk kell belföldön vagy külföldön túladni. Hosszú távon is erre számíthatunk. Ezért új pályára kell helyezni gondolkodásunkat, azaz nemcsak termelni, kereskedni is meg kell tanulnunk. Mint kiderül, a fentiekért az első lépéseket időben megtették a szövetkezetnél, mert ahogy mondják is: a jelenlegi gondokat jó ideje lehet érzékelni. Arra törekedtek, hogy a két községben — Ostoros, Novaj — megtermelt bort tárolni tudják a piac igényeinek megfelelően. Ebben az évben 15 ezer hektoliteres tárolóteret építettek, de további bővítés is szükségessé válik, hogy az átmenő készleteknek helyet biztosíthassanak. A jobb minőségre törekedve 20 hektáron közös telepítést végeztek a tagokkal, a mennyiség leszorítására pedig a télen jelentős területen kivágták a minőségileg értéktelen tőkéket. — Sokan értetlenül álltak a fejlemények előtt, mert begyökerezett szokás volt a mennyiségi szemlélet — így az elnök. — Ma már azonban érzik, új termelési magatartásra van szükség. Helyzeti előnyünket ki kell használni. Azt a színvonalat igyekszünk megtartani, amely rangot, hírnevet szerzett az ostorosi bornak még a világversenyeken is. Továbbra sincs szükség a sűrű barázdákra — a Rajna völgyében sincs így. Ott egy-egy oldal 3-4 emberé. Jó minőségű bort kell tehát előállítani kiváló szőlőkből, a borászat továbbfejlesztésével. Nem szabad elfeledni ugyanis, hogy ezer hektóról beszélnek egy-egy üzletkötésnél, az árak meg nyomottak, a fizetési feltételek rosszak. Ez a világpiac... — Tehát a borászat továbbfejlesztése elengedhetetlen feladat? — így van. Pinceszövetkezeteket, kft.-két vagy részvénytársaságokat kell létrehozni, és a tőkeberuházásokat megteremteni. Egészen biztos, hogy 1992-ben jelentős mennyiségű korlátokat vezetnek be, ezért a tél folyamán csökkenteni szükséges a régi ültetvényeket. Ha kellemetlen is, de tudomásul vettük: nem lehet eladni minden szőlőt, csak a legjobbat. Ebben van a túlélés lehetősége. — 5 mi lesz az idei terméssel? — Nem vitás, gondok lesznek az értékesítésével. Nagy a kockázat. De ez így volt végig ebben az évben. Állandóan úton vagyunk, keressük a piacokat. Nem is rossz eredménnyel. Ha nem volnék optimista, nem volnék itt. Abban reménykedünk, hogy megtaláljuk az ostorosi bor helyét a piaco^0n' (fazekas) Mátrafuredi svájci kilósruhavásár Hevesen a művelődési házban október 9-én, szerdán 9-18 óráig! Pólóvásár, bébi, gyermekdzsekik, selyemblúzok, függönyök. Felnőtt x őszi kollekció! ^ JÓL JÁR HA Felnémeten a Sólyom út 14-ben vásárol SEPRŰ 130 Ft/db 41 MOSOGATÓ 237 Ft 41 Öblítő 247 Ft SZOBI SZÖRPÖK 5 féle ízben 2 kg-os 158-189 Ft PORTÖRLŐK 15 Ft/db Pusztuló tanyavilág Süt a mama, sut a pék... Anita — a 18 éves vállalkozó A felsőtárkányi péket keresem, aki finom házikenyérrel látja el nem csupán a falut, de még az egriek egy részét is. Bájos, kék szemű „gyereklány” toppan elém, tőle érdeklődöm, miközben a műhelyből friss kenyér illata árad. — A pékkel szeretnék beszélni! — Én vagyok. Kohári Anita a nevem. Meglepetésemet látva elmosolyodik, és gyorsan bemutatja az édesanyját, aki tulajdonképpen most az ő „alkalmazottja,” mivel az édesapja korai halála után ők vették kézbe az 1972-ben létesített pékműhelyt. Ha valaki mesét mondana egy kislányról, aki a nyolc általános után elvégzi a szakmunkásképzőt, aztán — a reája szakadt árvaság után — nagyot suhint a szerencsepálcájával, magára vállalva a családfői és a pékműhelybeli feladatokat — annak minden gondjával, bajával —, azt mondaná a mesét hallgató: ó, ez csupán mese! Pedig színtiszta valóság. Mint ahogyan az is, hogy este kilenckor kezdődik a dagasztás, s amikor az édesanyjával és a nemrégen felvett segéddel befejezik a munkát, régen túl vannak az éjfélen: hajnali három óra körül jár. A kurta pihenés, ami ezután következik, csupán egy nyúlfarknyi lehet, mert hatkor már kezdődik a ftiss kenyér szállítása, és csupán reggeli után jut idő déltájig egy kevéske alvásra. — Hogy bírja? Nem szerencsés a kérdés, de a válasz egyértelmű. — Csinálnom kell! Én vagyok a vállalkozó, bár meglehet, hogy a megyében is a legfiatalabb... Kedves, halk szavú asszony A nita édesanyja. Elmeséli, hogy a férjétől szerencsére elsajátították a mesterség sok apró csínját-bínját. Kedvesen emlékszik vissza azokra az időkre, amikor a pékség épült... A férje ősi pékszokás szerint lószőrt és vad- disznósörtét tett a kemence építőanyagába, hogy ezek a varázsszerek megoltalmazzák őket minden bajtól... — Tudja, mi az: berket verni? ■ Mc J Hamiskás a kérdése: „Tudja-e, mi az: herket verni...?” (Fotó: Perl Márton) A sosem hallott szó valamennyiünket nevetésre derít, annál kevésbé Anita tervei: — Egy péksüteményt és kiflit gyártó gépsorra lenne szükségünk, hogy előreléphessünk, de a pénz manapság nagy úr, az adósságtól pedig félünk... Ez a vállalkozás Felsőtárkányban — minden gond ellenére — szerencsésnek ígérkezik. Erre a legfőbb garancia Anita fiatalsága és akaratereje... (Sz. I.) „Szóváltás” gázvezeték-ügyben Besenyőtelek kapott engedélyt vaiamiKor szorgos kezek nyomán, fáradságos hónapok, évek munkájával épültek fel az egykori uradalmi, gazdasági épületek. Annak idején a grófok, gazdatisztek, parasztok körében nagy becsben voltak, a kenyérkerese- j ti lehetőséget, az életet j jelentették. Az elmúlt években azonban ezek pusztulásra ítéltettek. Immár senkinek sem kellenek, rogyadoznak a falak, omlik a vakolat... (fotó: mzs) I
