Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-07 / 235. szám

HÍRLAP, 1991. október 7„ hétlő FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. „Rendőrcsata” Kompokon Régi hagyománya van annak, hogy minden évben megrende­zik a Füzes-kupa kézilabdator­nát a megye területén lévő városi rendőrkapitányságok dolgozói­nak részvételével. A „rendőrcsa­ták” színhelye ezúttal Kompolt lesz. A helyi sportcsarnokban október 18-án 8 órától kezdőd­nek el a küzdelmek a Füzesabo­nyi Városi Rendőrkapitányság rendezésében. Az idegenforgalomról A poroszlói önkormányzat munkatársai a napokban készí­tik el beszámolójukat, amelyben az idei idegenforgalmi szezont értékelik. Ennek előterjesztésére az október 10-i képviselő-testü­leti ülésen kerül sor, amelynek fő napirendi pontja éppen ez a téma lesz. Köszönet a figyelmességért A napokban — október 1-jén — volt az idősek világnapja. Több más településhez hasonló­an, Besenyőtelken is köszöntöt­ték a nyugdrjasokat. A helybeli­ek színvonalas műsorról gondos­kodtak, nemcsak az óvodások, iskolások rukkoltak elő, hanem a községben működő cégek is ki­tettek magukért. Éppen ezért Kalóz András polgármester az­zal a kéréssel keresett meg ben­nünket, hogy lapunk hasábjain is megköszönhesse az önzetlen se­gítséget: az óvónők, tanárnők, gyerekek, felnőttek mellett külön kiemelte a Füzesabonyi Állami Gazdaságot, a helyi termelőszö­vetkezetet, valamint az Inter Ko­rall Kft. -t. Meseszakkör Kaiban A káli könyvtár ebben a tan­évben is igyekszik — a felnőtte­kéhez hasonlóan — a gyerekek­nek is színvonalas, igényes prog­ramokat rendezni. Ennek kere­tében nemrégiben meseszakkört indítottak, a foglalkozásokat el­sősorban az alsó tagozatosok ré­szére szervezik. Az érdeklődők minden hétfőn délután 4-től 5-ig hallgathatják a meséket. Egészségügyi szobát avatnak Régi vágya teljesül a füzes­abonyi polgároknak, főként a la­kótelepen élőknek. Azon a ré­szen ugyanis nem volt kielégítő­en megoldott a gyógyszerellátás, a város másik felébe kellett átjár­ni, ha valaki megbetegedett. Nos, az önkormányzat a válasz­tások után égjük feladatául tűzte, hogy gyógyszerszobát létesítse­nek a telepieknek. A polgármes­teri hivataltól kapott tájékozta­tás alapján örömmel újságolhat­juk, hogy a létesítményt ma átad­ják rendeltetésének. f \ Tájékoztatom tisztelt ügyfeleimet, hogy Egerben a Vörösmarty út 2. sz. alatt (Füzesabony és Vidéke Takarékszövetkezet üzletházában) egyéni ügyvédi irodámat megnyitottam. Dr Gidó Emőke V ___________/ A szabály, az szabály... Minek ez a cirkusz? A legutóbbi füzesabonyi önkormányzati ülés előtt aligha sejthették a képviselők munkája iránt érdeklődők, hogy a napirendek közül Adorján Szandra bölcsődébe való felvétele okozza a legtöbb fejtörést a városatyáknak. De lássuk, ez a téma ho­gyan került egyáltalán az önkormányzati ülésre, hi­szen a bölcsődei kérelmek általában nem az ilyen fórumokon rendeződnek. Szandra szülei mezőtárkányiak, a kislány már ta­valy is járt bölcsődébe, méghozzá Füzesabonyba, éppen oda, ahová most nem akarják visszafogadni. No, nem az intézmény dolgozói. Pontosabban me­hetne, de írd és mondd, havi tízezer forintért. És ez ugye mégiscsak képtelenség. Adorjánéknak még két gyermekük van, egyébként is: ki hallott már olyat, hogy a bölcsődéért ennyi pénzt kérjenek. Rá­adásul ugyanazért a szolgáltatásért a többi szülő csak az előbb említett összeg töredékét fizeti. Mi­ként lehetséges ez? Ezt Adorján Gábor, Szandra édesapja sem értette igazán. Sokáig mi sem. Aztán jött az önkormányzati ülés, ahol a képviselők véle­ménye is megoszlott a kérdésben. Az előterjesztő, dr. Mann László, az egészségügyi és szociális bizott­ság elnöke elmondta: a kérelemnek azért nincs he­lye, mert a bölcsődei díjak önkormányzati támoga­tása csak a helybeliekre vonatkozik, vagyis a füzesabonyiakra. Márpedig a család Mezőtár- kányban él. A bölcsőde meg amúgy is túlzsúfolt. Az egyik óvoda viszont megszervezte gyermek­megőrző szolgálatát — ott naponta „csak” 236 fo­rint 10 fillért kell fizetni. S bár emberileg tökélete­sen megérti Adorjánékat, de mint felelős képviselő, azt tudja mondani: ez az ügy nem füzesabonyi, ha­nem mezőtárkányi. Hát most mi lesz? A kis Szandra szeret a füzesa­bonyi bölcsibe járni, összehaverkodott a többiek­kel, szóval, jól érzi magát. Ez pedig egy kitűnő pe­dagógiai szituáció, s arról azért már sokan tanultak, vagy legalábbis hallottak: ezt a harmóniát nem sze­rencsés megbontani. Érezte ezt mindenki, de — a szabály, az szabály. Hacsak nem módosítják... Erre többféle variáció is felvetődött, vagyis a környező településről valók a füzesabonyiak által fizetett drj két- vagy háromszo­rosát tegyék a kasszába. Mert ha Szandrát most be­fogadják a helybeliekhez — hasonló feltételek mel­lett —, akkor precedenst teremtenek, s kénytelenek lesznek bármikor, bármelyik „vidéki” gyermekkel ugyanezt megtenni. Már-már dűlőre jutott a dolog, amikor szót kapott az édesapa. Nem értette, a két önkormányzat ügye miért tartozik rá, illetve kislá­nyára. Később, a dr. Mann Lászlóval történt szó­váltása után bevallotta: „ő bizony arra vetemedett, hogy bejelentkezett Füzesabonyba” — elmondása szerint éppen az előterjesztő képviselő javaslatá­ra... A városatyák viszont már belemelegedtek, to­vábbra is arról vitáztak, kell-e módosítani, s ha igen, akkor hogyan rendeletüket. Mígnem egyiküknek „leesett”, hogy „az ügy már nem ügy, mivel Ador­ján úr most már füzesabonyi polgárnak számít”. Mindezzel csaknem egy óra telt el — az önkor­mányzati ülés fele. Az érdeklődők pedig mosolyog­va sustorogtak: „Még ilyet! Ezért volt ez a cirkusz? Azt kellene ...-be billenteni, aki ezt az egészet előter­jesztette!” Molnár Zsolt „Megdöbbenéssel olvastam a Hírlap október 3-i számában Molnár Zsolt tollából a füzesa­bonyi önkormányzati ülésről szóló tudósítást Újból van jegyző Füzesabonyban címmel. Ebből a cikkből a Besenyőtelekről leírta­kat idézem: Felmerült viszont, hogy Besenyőtelek mindeddig nem kért engedélyt Füzesabony­tól a gázbekötésre. Ez nem felel meg a valóságnak, ugyanis 1991. május elején jegyző kollégámmal személyesen kerestük fel dr. Pásztor Józsefet, Füzesabony polgármesterét. Tudtuk ugyanis, hogy a községünkre elkészült gázkivitelezési tervek engedé­lyezéséhez szükségünk van a fü­zesabonyi önkormányzat elvi hozzájárulására a Kál-Füzesa- bony térségében megépült gáz­vezeték-hálózatra való csatlako­zás miatt. Enélkül ugyanis a Ti- gáz a kiviteli terveket nem enge­délyezi, s fogyasztói engedélyt sem ad. A polgármester úrral történt megbeszélésen hangsúlyoztuk: természetesnek tartjuk, hogy az említett vezetékrendszer meg­építésének költségeihez fogyasz- tásarányosan hozzájárulunk. Pásztor úr megígérte, kikéri a képviselő-testület véleményét, s igen esetén az előzetes hozzájá­rulást megadja. Füzesabony képviselő-testülete május 14-i ülésén elfogadta a hálózatra való csatlakozást a megadott feltéte­lekkel. Erről a szándéknyilatko­zatot május 15-i dátummal hiva­talunkhoz eljuttatták. Éppen ezért valótlan, ami a tudósítás­ban megjelent.” Kalóz András polgármester * A Hírlap tájékoztatásának megítéléséhez: ebben az ügyben csupán az önkormányzati ülésen elhangzottak leírására vállal­koztunk. (A szerző) Szüreti nyitány — gondokkal Nemcsak termelni, kereskedni is tudni kell Szép, egészséges, édes és ha­talmas fürtök. Amerre a szem el­lát az ostorosi és a novaji határ­ban, roskadoznak a tőkék súlyos szőlőterhük alatt. A szüret is megkezdődött már, érkeznek az első szálh'tmányok a feldolgozó- üzembe. Jó termésre számíthat­nak az ostorosi Egyetértés Tsz tagjai. Két-három évvel ezelőtt még nagy megelégedést is váltott ki az ilyen termésbőség, most pe­dig visszafogottabb a hangulat, nem tudnak maradéktalanul örülni az Isten adományának. A termést, a szőlőt, a mustot, a bort ugyanis el kell adni. A piac meg telített, beszűkült, gond az érté­kesítés... Ezt a gondot látom később tükröződni Szucsik István elnök arcán is, amikor a szüretről és a bor eladásáról beszélgetünk, hi­szen az országszerte híres gazda­ságban a jövedelem 60 százalé­kát a szőlő adja. Nem mindegy a piaci sorsa. Mintegy 520 hektá­ron terem az édes nedű, s ebből 355 hektár közös művelésű, a többi háztáji meg szakcsoportos. Az övékét is a tsz-nek kell feldol­goznia, eladnia. — Ez ideig a termés 100 szá­zalékát Budafokon keresztül ér­tékesítettük: 40-50 ezer hektoli- tert vettek meg tőlünk — mondja az elnök. — Az idén azonban er­re már nem számíthatunk. Egy részét ugyan a Hungarof Rt. — amelyben részvényesek vagyunk — átveszi, de a termés nagyobbik részén nekünk kell belföldön vagy külföldön túladni. Hosszú távon is erre számíthatunk. Ezért új pályára kell helyezni gondol­kodásunkat, azaz nemcsak ter­melni, kereskedni is meg kell ta­nulnunk. Mint kiderül, a fentiekért az első lépéseket időben megtették a szövetkezetnél, mert ahogy mondják is: a jelenlegi gondokat jó ideje lehet érzékelni. Arra tö­rekedtek, hogy a két községben — Ostoros, Novaj — megtermelt bort tárolni tudják a piac igényei­nek megfelelően. Ebben az év­ben 15 ezer hektoliteres tárolóte­ret építettek, de további bővítés is szükségessé válik, hogy az átme­nő készleteknek helyet biztosít­hassanak. A jobb minőségre tö­rekedve 20 hektáron közös tele­pítést végeztek a tagokkal, a mennyiség leszorítására pedig a télen jelentős területen kivágták a minőségileg értéktelen tőké­ket. — Sokan értetlenül álltak a fejlemények előtt, mert begyöke­rezett szokás volt a mennyiségi szemlélet — így az elnök. — Ma már azonban érzik, új termelési magatartásra van szükség. Hely­zeti előnyünket ki kell használni. Azt a színvonalat igyekszünk megtartani, amely rangot, hírne­vet szerzett az ostorosi bornak még a világversenyeken is. To­vábbra sincs szükség a sűrű ba­rázdákra — a Rajna völgyében sincs így. Ott egy-egy oldal 3-4 emberé. Jó minőségű bort kell tehát előállítani kiváló szőlők­ből, a borászat továbbfejleszté­sével. Nem szabad elfeledni ugyanis, hogy ezer hektóról be­szélnek egy-egy üzletkötésnél, az árak meg nyomottak, a fizetési feltételek rosszak. Ez a világpi­ac... — Tehát a borászat továbbfej­lesztése elengedhetetlen feladat? — így van. Pinceszövetkezete­ket, kft.-két vagy részvénytársa­ságokat kell létrehozni, és a tő­keberuházásokat megteremteni. Egészen biztos, hogy 1992-ben jelentős mennyiségű korlátokat vezetnek be, ezért a tél folyamán csökkenteni szükséges a régi ül­tetvényeket. Ha kellemetlen is, de tudomásul vettük: nem lehet eladni minden szőlőt, csak a leg­jobbat. Ebben van a túlélés lehe­tősége. — 5 mi lesz az idei terméssel? — Nem vitás, gondok lesznek az értékesítésével. Nagy a kocká­zat. De ez így volt végig ebben az évben. Állandóan úton vagyunk, keressük a piacokat. Nem is rossz eredménnyel. Ha nem volnék optimista, nem volnék itt. Abban reménykedünk, hogy megtalál­juk az ostorosi bor helyét a piaco­^0n' (fazekas) Mátrafuredi svájci kilósruhavásár Hevesen a művelődési házban október 9-én, szerdán 9-18 óráig! Pólóvásár, bébi, gyermekdzsekik, selyemblúzok, függönyök. Felnőtt x őszi kollekció! ^ JÓL JÁR HA Felnémeten a Sólyom út 14-ben vásárol SEPRŰ 130 Ft/db 41 MOSOGATÓ 237 Ft 41 Öblítő 247 Ft SZOBI SZÖRPÖK 5 féle ízben 2 kg-os 158-189 Ft PORTÖRLŐK 15 Ft/db Pusztuló tanyavilág Süt a mama, sut a pék... Anita — a 18 éves vállalkozó A felsőtárkányi péket keresem, aki finom házi­kenyérrel látja el nem csupán a falut, de még az eg­riek egy részét is. Bájos, kék szemű „gyereklány” toppan elém, tőle érdeklődöm, miközben a mű­helyből friss kenyér illata árad. — A pékkel szeretnék beszélni! — Én vagyok. Kohári Anita a nevem. Meglepetésemet látva elmosolyodik, és gyorsan bemutatja az édesanyját, aki tulajdonképpen most az ő „alkalmazottja,” mivel az édesapja korai halála után ők vették kézbe az 1972-ben létesített pékmű­helyt. Ha valaki mesét mondana egy kislányról, aki a nyolc általános után elvégzi a szakmunkásképzőt, aztán — a reája szakadt árvaság után — nagyot su­hint a szerencsepálcájával, magára vállalva a csa­ládfői és a pékműhelybeli feladatokat — annak minden gondjával, bajával —, azt mondaná a mesét hallgató: ó, ez csupán mese! Pedig színtiszta valóság. Mint ahogyan az is, hogy este kilenckor kezdődik a dagasztás, s amikor az édesanyjával és a nemrégen felvett segéddel be­fejezik a munkát, régen túl vannak az éjfélen: haj­nali három óra körül jár. A kurta pihenés, ami ez­után következik, csupán egy nyúlfarknyi lehet, mert hatkor már kezdődik a ftiss kenyér szállítása, és csupán reggeli után jut idő déltájig egy kevéske alvásra. — Hogy bírja? Nem szerencsés a kérdés, de a válasz egyértelmű. — Csinálnom kell! Én vagyok a vállalkozó, bár meglehet, hogy a megyében is a legfiatalabb... Kedves, halk szavú asszony A nita édesanyja. El­meséli, hogy a férjétől szerencsére elsajátították a mesterség sok apró csínját-bínját. Kedvesen em­lékszik vissza azokra az időkre, amikor a pékség épült... A férje ősi pékszokás szerint lószőrt és vad- disznósörtét tett a kemence építőanyagába, hogy ezek a varázsszerek megoltalmazzák őket minden bajtól... — Tudja, mi az: berket verni? ■ Mc J Hamiskás a kérdése: „Tudja-e, mi az: herket verni...?” (Fotó: Perl Márton) A sosem hallott szó valamennyiünket nevetésre derít, annál kevésbé Anita tervei: — Egy péksüteményt és kiflit gyártó gépsorra lenne szükségünk, hogy előreléphessünk, de a pénz manapság nagy úr, az adósságtól pedig félünk... Ez a vállalkozás Felsőtárkányban — minden gond ellenére — szerencsésnek ígérkezik. Erre a legfőbb garancia Anita fiatalsága és akaratereje... (Sz. I.) „Szóváltás” gázvezeték-ügyben Besenyőtelek kapott engedélyt vaiamiKor szorgos kezek nyomán, fárad­ságos hónapok, évek munkájával épültek fel az egykori uradalmi, gazdasági épületek. Annak idején a grófok, gazdatisztek, parasztok körében nagy becsben voltak, a kenyérkerese- j ti lehetőséget, az életet j jelentették. Az elmúlt években azonban ezek pusztulásra ítéltettek. Immár senkinek sem kellenek, rogyadoznak a falak, omlik a vako­lat... (fotó: mzs) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom