Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-05-06 / 234. szám
HÍRLAP, 1991. október 5—6., szombat—vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN Ruszwurm Veszélyes üzemek Szorgos szociológusok és más elméleti szakemberek érdekes megállapításra derítettek fényt. Eszerint a legveszélyesebb üzemek nem a vasúton, atomerőművekben vagy éppen a parlamenti székekben, hanem magukban a háztartásokban találhatók: itt történik ugyanis a legtöbb baleset, gondatlanságból elkövetett önsanyargatás és sok más, ugyancsak nem veszélytelen mutatvány. Rengeteg baleset előidézője például a kicsi lakás. A kimutatások szerint a háztartási balesetek 73 százalékát az okozza, hogy az embereknek kicsi a lakásuk, s ezért időnként nekimennek a falnak, és betörik a fejüket. Más esetekben pedig a túlságosan nagyra nőtt gyerekek miatt van baj: a túlságosan is akcelerált csemete egy nap fogja magát, és hipp-hopp, kétszer akkorára nő, mint amekkora korábban volt, nem csoda hát, ha állandóan beveri a fejét a mennyezetbe és minden más, útjába álló tárgyba. Feltűnően emelkedett az utóbbi években a fürdőszobába történő beszorulások száma. A szakemberek mindmáig nem tudták megfejteni e különös jelenség okát, pedig állítólag sem a kádak nem lettek kisebbek, sem pedig az emberek nagyobbak az utóbbi időben. Vannak, akik a vízre gyanakodnak, mondván, az foglal el több helyet, mint korábban, de erre nézvést nincs semmi bizonyíték. A háztartási balesetek másik nagy csoportját az együttélésből származó visszásságok alkotják. Szinte minden családban megesik, hogy a családfő étkezés közben újságot olvas, s a hírek annyira lekötik a figyelmét, hogy a hús helyett a villájába harap. (A villa ugyanis olcsóbb és mint ilyen, egészségesebb, mint a hús!) Sok veszély fenyegeti az egészen apró gyermekeket is. Előfordul, főként lakótelepi lakásokban, hogy az iíjú, serdületlen gyermek este önfeledt, gyanútlan álomra hajtja a fejét, és reggel arra ébred, hogy nem tud felkelni, mert beszorult az ágyába. A magyarázat roppant egyszerű: a lakás beázott, a gyanútlanul álmodozó gyermek pedig joggal érezhette úgy, hogy esőben áll, ami pedig a néphit szerint elősegíti a gyors testi növekedést. Az ilyen, ágybaszorult gyermekeket azután csak nagy nehézségek árán, főként rágógumival és cukorkával lehet előcsalogatni szorult helyzetükből, ami csöppet sem veszélytelen mutatvány, mert a gyermek ezektől meghízhat, rosszabb esetben pedig mániákus beszoruló lesz. Ha nem is túl gyakori, de legalább ennyire súlyos eset, amikor a háziasszony minden cél nélkül hallgatózik a szomszéd lakás irányába, és eközben nem veszi észre, hogy a füle rátapadt a falra. (Ezt az eseményt a témával foglalkozó tudósok legalább annyira veszélyesnek tartják, mint amikor takarítás közben a nagymamára rádől a tapéta!) Mindezeket a balesetek azonban nem kell, hogy bárkinek is elvegyék a kedvét a háztartási munkától: az otthonteremtés szépsége bőven kárpótolja az embert ezekért az apró-cseprő bosszúságokért. Föld S. Péter Vilmos idejében 1844-től föleß az arisztokrácia, az iparmágnások, minisztériumi főtisztviselők, katonatisztek, birtokosok, professzorok voltak a cukrászda fogyasztói és vásárlói. Leginkább a karácsonyi, újévi, farsangi időkben, valamint a jeles családi ünnepek, események alkalmával érződött a legnagyobb utcán áti forgalom. Hatvan évvel ezelőtt érdekes és nagy eseményre készültek a patinas cukrászdában: báró Korányi Blanka cukrászinas segédvizsgájára nagy szorgalommal és kitartással, az idős mester irányításával. Korányi Blanka korábban főzőiskolát végzett, és sokakat megdöbbentő szándékát váltotta valóra azzal, hogy a tisztes ipar tanulója lett. Apja reggelente a Szentháromság téren vált el tőle, és sietett munkahelyére, a minisztériumba. O volt ugyanis a pénzügyminiszter! Nagyatyja pedig a híres belgyógyász. Inas- társai meghökkenve, de mosolyogva, és főleg kedvesen fogadták a méltóságos kolleginát. Az öreg inast, Mack Pált a kisinas- bárókisasszony először „inas úrnak” szólította. A közös munka, és a szigorú, de emberséges főnök mellett el kellett tűnnie minden különbségnek. Ruszwurm- nél csak a szakmai helytállás számított. így lett a megszólítás hamarosan az egyenrangú kollégának kijáró: Pali... A segédavatási ceremónia az inasév leteltével, 1932 augusztus 1-ién zajlott le, az Ipartestület teljes és tiszteletreméltó vezérkara részvételével. Az avatást ünnepélyes bankett zárta, melynek fényképei ránk maradtak. A frissen avatott segédnek terve volt, hogy vagy Magyarországon vagy Amerikában nyit majd üzletet, ha a szakmában megfelelő gyakorlatot szerzett. További életút- járól, sajnos, nincs tudomásunk. A Ruszwurmot a két világháború között, az államosításig is remek cukrász, Tóth József vezette, aki a mesternél és a mestertől tanulta a szakmát. Gondosan ápolta az üzlet hagyományait. Az államosítás után a cukrászda berendezésében, kínálatában és szolgáltatásaiban is igyekezett őrizni az elődök által megalapozottakat. Nem egyforma színvonalú, de az utóbbi időben ismét sikerrel. Most, a privatizáció során — és ez a hasonló múltú híres üzletekre is vonatkozik — nagy kihívás a megérdemelt tisztes haszon szerzése mellett a sok évtizedes hagyományok és eredmények magas szintű ápolása, továbbfejlesztése. Dr. Draveczky Balázs A John Nurminen finn cég tizenkét darab, 3,5 méter hosszú fenyő- és nyírfatörzset szállított különleges gépkocsikon Vilniusból Washingtonba. Az évszázados fákat Vilniustól 50 kilométerre, a Rudnyinszki erdőben vágták ki a „Holocaust” emlékmúzeum számára. Több mint egy évtizeddel ezelőtt, Carter elnöksége alatt az Egyesült Államok kormánya úgy határozott, hogy Washingtonban, a Fehér Háztól nem messze emlékmúzeumot épít a második világháborús népirtás áldozatainak tiszteletére. A 160 millió dollár költséggel készülő létesítményt 1993. áprilisában nyitják meg. A múzeum anyagát — fényképeket, filmdokumentumokat, kéziratokat, használati tárgyakat — a világ minden táján gyűjtik. A Litvániából Washingtonba szállított fatörzsek tanúi voltak a hitleristák 1943 őszén elkövetett gaztetteinek. Ekkor kezdték meg a vilni- usi gettó felszámolását, ahonnan életét mentve mintegy másfélszáz zsidó menekült a városi vízvezeték-csatornán át a közeli erdőbe. Ütésálló műanyaggal védik a washingtoni múzeum számára kivágott fatörzseket. Ide menekültek az életbenmaradás reményében a vilniusi gettó foglyai. (Fotó: AN) Báró Korányi Blanka segéddé avatása emlékére, 1932. augusztus 1-jén a Ruszwrum cukrászdában „Jólesik a légyott este a Rusz- wurmnál” dúdolták országszerte, és szól ma is a sláger a rádióból, de így volt ez akkor is a budai várban levő vendéglátóhellyel, a Szentháromság tér 7. szám alatt kis ódon cukrászdában, amikor nem Ruszwurm volt a neve. 1827-ben ott nyitotta meg üzletét Schwabl Ferenc „tsemege-tsi- náló” úr. (Mert akkor meg így hívták a cukrászt. Ez utóbbi szót Széchenyi István használta először „Hitel” című 1830-ban megjelent munkájában.) Akkor 6 mester készített édességeket Budán. Schwabl mester három év múlva meghalt. Özvegyét Richter Lénára vette feleségül. Együtt vitték a jóforgalmú üzletet. Richter idejében készült a ma védett cukrászdái berendezés, Krautsiedler krisztinavárosi asztalos és Dunaiszky szobrász közös alkotása. Mintának a híres bécsi Dehmel üzletberendezést választották. A bútorzat átvészelte a szabadságharc és a II. világháború közötti időszak minden megpróbáltatását, és viszonylag nagyobb kár nélkül az államosítási tortúrákat is. 1846-tól a merész hazafi, Müller Antal lett a cukrásza, aki Világos után fogságba, majd bör- tönbütetésre az Újépületbe került. Müller felesége Schwabl unokahuga volt, leányát és a cukrászdát pedig annak félje, Ruszwurm Vilmos tette híressé, máig e néven emlegetted. Ma is olyan az eladótér, mint volt a dalias 48-as tisztek vagy a barkós-pofaszakállas kiegyezéskori hivatalnokok idejében. Megmaradtak az egykori csokoládés, bonbonos, szaloncukros dobozok, ezek a valóságos apró ipar- és életmódtörténeti művészeti tárgyak vitrines emlékül ékesítettek dédanyáink lakását. Sok érdekes, izgalmas esemény történt a cukrászdában. Innen szállítottak az egyházi (püspöki), megyei hivatalnoki beiktatásokra, lakodalmakra, bálokra nemcsak tortákat, süteményeket, hanem asztaldíszeket is. A cukrászdát a legendák sem kerülték el. Sajnos, minden alapot nélkülöz az a két világháború között széles körben elterjedt történet, hogy egy 48-as főhadnagy, bizonyos Linzer Rudolf, aki mindennapos vendége volt a cukrászdának, a névadója az ún. linzertésztának és tortának. Az ő tiszteletére készítették volna a nagyközönségnek is a főhadnagy úr kedvencét. Az igazság az, hogy már a XIX. század eleji süteményreceptek között, így pl. 1829-ben nemet és magyar nyelven egyaránt megtalálható e sütemények készítési módja. És 1819-ből ránk maradt egy cukrász-hagyaték, amiben linzi tortához formák és karikák is szerepelnek. Ugyancsak kedves és hangulatos legenda csak, bár a háború előtt a názon lévő emléktáblán is olvasható vol (fénykéE et bemutatjuk) hogy ott 1720- an az első budai cukrász kezdett dolgozni. Az emlékezés őrizte neveket és a szájhagyományban öröklött évszámokat keverték. Csak a részletes, hiteles kutatásból ismeijük a patinás cukrászda történetét. És az van olyan izgalmas, mint a ködbevesző múltú legendák... Richter idejében pl. gyors-staféta szállította Bécsbe a tortákat és süteményeket, annyira híre ment a cukrász ízes készítményeinek! Müller 1865-ben felkérésére Ferenc József udvari asztalát díszítette! Erzsébet királyné a lányától, a későbbi Ruszwurm- nétól vette át 1867-ben a koronázási ceremónia emlékére készített díszes cukor-dobozt és édességből készített, sokak által megcsodált és leírt virágcsokrot. Erzsébet királyné később is a Ruszwurmtól hordatta reggelijét, a bécsi cukrászdák kínálatában máig megtalálható Elisabet- kuglófot és a fodormentás illatos rudacsokat. Sok más híres vendége is volt a Ruszwurmnak. Odajárt And- rássy Gyula egész családjával, Kerkápoly Károly, Deák Ferenc, az Eötvösök, Apponyi Albert, Tisza Kálmán és István, stb, stb. is. És minden hazánkban megfordultjeles külföldi, aki szerette az édességet. (Ilyen felsorolásoknál sajnálkozik a kutató, milyen kár, na egy vendéglátóhelynek nincs, vagy nem maradt meg a vendégkönyve!! Ruszwurm Kalasnyikov megsértődött A szovjet belügyminisztériumban öt darab Kalasny i kov- típusú géppisztolyt mutattak be. A fegyvereket bűnözőktől vették el. Ezekben a napokban találkozott M. T. Kalas- nyikov az izsevszki háborús veteránokkal: „Mélyen meg vagyok sértve, hogy az általam konstruált fegyver az országon belül a népek közötti konfliktusok eszközévé válik — mondta. — Én az ország határainak megvédésére alkottam meg ezt a fegyvert...” „Holocaust” emlékmúzeum Gyógymódok a szívbetegségre: A féldeci és a rádióhulláin Jó idők járnak a szívbetegekre: néhány hét leforgása alatt kiderült, hogy a tudomány szerint jót teszi nekik az alkohol is. Bizonyos határok között. Arra a következtetésre, hogy a nem túlzott mértékű alkoholfogyasztás véd a szívbetegségektől, több éves kutatása során jutott két amerikai tudós. 50 ezer férfi étkezési és ivási szokásait vizsgálták, és kiderült: napi 5 és 30 gramm közötti tiszta alkohol fof yasztása esetén a szívbajok koc- ázata 26 százalékkal csökkent. Bármily hihetetlen is, a teljesen absztinensek, illetve a napi 5 grammnál kevesebbet fogyasztók könnyebben kaphatnak infarktust — állítják. Korábban ezt csak a bor egyes típusaira vonatkozóan tapasztaltak, s főként némi vörösbor fogyasztására biztattak bizonyos szívbetegeket. Eric B. Rimm és Gary D. Friedman szerint az alkohol általában jó hatással van minden szív- és érbetegségre, tehát a köny^ nyebb szívrohamokra is. 2 deci bor 11 gramm, 1 liter sör 13 gramm, 0,5 deci pálinka pedig 15 gramm tiszta alkoholt tartalmaz. Az amerikai tudósok határozottan állítják — s ez az igazi meglepetés —, hogy különösen az utóbbi, tehát a pálinka véd meg a szívbajoktól, természetesen a megadott mértéken belül. Ez a mennyiség 30-50 gramm tiszta alkohol. Rimm professzor rámutatott arra is, hogy minden alkohol csökkenti a vérben az LDL-ko- leszterin szintet, és egyidejűleg növeli a HDL-koleszterin értékét. Az LDL-koleszterin magas szintje vezet az érelmeszesedéshez, míg a HDL a felesleges koleszterint elszállítja. A két amerikai tudós felhívja azonban a figyelmet arra: a józan mértékű alkoholfogyasztás véd ugyan a szívbetegségektől, viszont más szerveket, mint például a májai károsítja, s egyébként is negatívanhathat. Tehát az általuk elfogadható „alkoholkúra ” is orvosi ellenőrzést igényel. Ami a tejet illeti: ugyancsak amerikai tudósok jöttek rá arra, hogy a tehén-, a juh- és a kecske- tej gyógyítja a szívbetegeket. A Maryland állambeli Beltsville- ben genetikai kísérletek eredményeként az állatok tejéből emberi TPA-proteint nyertek, amelyet a szívbetegek kezelésénél alkalmaznak. Dr. Vernon Pursell, a Beltsville-i Agrárkutató Intézet munkatársa szerint az eddigi literenként nyert 3 mg PTA kevés, ezért kísérleteik célja, hogy az állatok tejéből literenként legalább 1 gramm TPA-t nyerjenek. * * * Már Európában is alkalmazzák az Egyesült Államokban kifejlesztett módszert: magas frekvenciájú váltóárammal gyógyítják a szívbetegeket. Német tapasztalatok szerint az emberek 0,2-0,3 százaléka születési rendellenesség következtében kora ifjúságától él úgy, hogy bármikor számíthat szívrohamra. Ilyen esetben a percenkénti 160-as szívverés sem ritka, amely halálfélelmet vált ki. Minaez eltarthat akár órákig is. Amennyiben ilyen esetekben gyógyszert alkalmaznak, a legjobb kezelés esetén is 50-60 százalékos a siker esélye. Ugyanakkor a gyógyszerek preventív alkalmazása komoly mellékhatásokkal járhat. A szívritmuszavarokkal küsz- ködőket 20 éve operálják. A gyógyulásra jó az esély, viszont az operáltak 5 százaléka — noha ez már rutinműtétnek számít — meghal. A 80-as évek elejétől kifejlesztett katéter-technika segítségével lehetővé vált a szívizom- bénulás eloszlatása műtéti beavatkozás nélkül. Ez azonban kisebb fajta robbanással járt a szívben — hívta fel rá a figyelmet dr. Jürgen Siebels, a hamburgi orvoscsoport egyik tagja. Nehány ezred másodperc alatt 200-300 Watt/secundun energiát vezettek be. A betegeknek ez rendkívüli fájdalmat okozott, így a kezelést csak altatással lehetett elvégezni. Az elektromos energia megfelelő helyre történő elvezetése is komoly nehézségeket okozott, s komplikációként erős szívritmuszavarok is felléptek. A magas frekvenciájú váltóáram alkalmazása a kisebb feszültség ellenére is nagy energiaátvitelt eredményezett. A rádióhullámok előnye: a hőenergiát 20-30 másodpercenként leadja, nincs szükség altatásra. Németországban 105-ből 93 beteget szabadítottak meg ily módon a szívritmuszavartól.
