Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-25 / 250. szám

HÍRLAP, 1991. október 25., péntek GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 13. „Fanyűvők” világbajnoka Védik is a nagyrédeí faluképet Eddig is volt ugyan általános rendezési terve Nagyrédének — de az idő újat követelt helyette. Az eltelt évek, a történt politikai, társadalmi változá­sok, nem utolsósorban pedig a műszaki előírások módosulásai egyaránt sürgették a munkát. így kapott az Egerterv még a tanácstól megbízást a feladatra, amiből a megyeszékhelyen már tavaly nyárra végeztek a szükséges vizsgálattal, s decem­berben a program is elkészült. Mint a témával foglalkozó dr. Veres Zoltán műte­remvezető építészmérnöktől értesültünk: a községi önkormányzat által az idei nyáron jóváhagyott program alapján e hónap utójára teljesítik a nagyré- deiek megrendelését. Az új általános rendezési terv kialakításánál figyelembe vették a további lakóte­rületek szükségességét, elsősorban a meglévő belső térségben, másrészt ettől kijjebb is. A Kertalja út felett, a Hunyadi úttól nyugatra, a Táncsics úttól északra számolnak beépítésekkel, főleg új családi házakkal. Míg az ugrásszerűen megnőtt vállalkozói kedv figyelembe vételével a község déli részére kü­lön ipari negyedet terveztek. Feltétlenül szeretné­nek segíteni abban, hogy Nagyréde centrumát az önkormányzat teljesen rendbetehesse. Az egysége­sebb faluképbe jól illeszkedhet az elképzelt iskola- bővítés, az oktatásiTétesítményeket kiegészítő, kor­szerű tornaterem. Javasolták a régi értékek — kas­tély, kúria, udvarház, s a népi építészet még megta­lálható remekei — fokozottabb védelmét, jobb hasznosítását. Felhívták a figyelmet például a Bre- zovay-park ritka fáira is, amelyek a jövőben — ked­ves felvezető sétánnyal — akár köztériét ékesíthet­nének, s rámutattak arra, hogy a Virág utca 5. szá­mú öreg házacska sem lehet a feledésé. Emlékeztet­tek továbbá — több más mellett — arra, hogy mi­lyen szépek a Kertalja ápolt díszkertjei, a főtér vagy A régi és az új megkapó találkozása a községben a temetőhöz vezető út fái, s a hasonló törekvések mennyire csinosíthatnák még a községet.-így­Új kiadvány Füredi Hírek Kékesi­kilátómunkák Kicserélték, szigetelték a ké­kestetői „új” tv-torony kilátó szintjének üvegfalát, s már a bel­ső vizesmunkáknál tartanak a közönséget fogadó „gyűrű” át­alakításában, korszerűsítésében. A magasban lévő helyiségből — mint korábbi lapszámunkban már hírül adtuk — az idegenfor­galmat az eddiginél jobban szol­gáló, télen is használható létesít­ménylesz, várhatóan még az idei év végéig. Rászorulók segítése A rászorulók — közismerten — közgyógyellátásra is jogosul­nak. Ezért Gyöngyösön a társa­dalombiztosítási igazgatóságnak csupán az idei év első hat hónap­jában 90 ezer forintot utalt át pénzéből a helyi önkormányzat. Amíg tavaly egész esztendőben 39 személy igényelte az ilyenféle támogatást, most már az év fe­lében harminchatan kérték — jól példázva ezzel is a megélhe­tési gondok fokozódását. Ingyenes mesejáték Gyerünk dr. Zirr-Zurrhoz! címmel mesejátékot mutat be a Magyar Honvédség Helyőrségi Klubjának Gyermek Játékszínje Gyöngyösön október 31-én 15 órától. Az épület színháztermé­ben sorra kerülő előadás — in­gyenes. A Bene Egylet hírei Háromszázötven kötet köny­vet kapott a mátraházai Hotel Pagodától (volt Vasutas Üdülő) a füredi Bene Egylet. Hasonlóan jó hír, hogy az ez évi közművelő­dési pályázatokon a művelődési minisztériumtól ötvenezer, a gyöngyösi önkormányzattól pe­dig ötvenötezer forint támoga­tásban részesültek. Tanárképzósök kiállítása E hónap végéig látható a gyöngyösi Mátra Művelődési Központ „Művelődési Galériá­jában” az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola hallgatói­nak rajzaiból válogatott kiállí­tás. A sok mindenkivel összefutó, beszélgető újságírónak is ritka élmény fakitermelő világbajnok­kal találkozni. Ráadásul „szű- kebb hazájában”. Mert Roznik Lászlóval, a mátrafüredi szak- középiskola erdésznapján hozott össze a szerencsém a közelmúlt­ban. Az immár hagyományos ren­dezvény kétségkívül legérdeke­sebb vendége a tantermi rövid eszmecsere, a diákoknak s neve­lőknek tartott élménybeszámoló után a kíváncsiak széles gyűrűjé­ben, a Pipis-hegy alján ritka tu­dományát is bemutatta. A keménykötésű, mokány fia­talember „harci díszében” — csizmában, sisakosán, kezében a kardra emlékeztető jókora fűrész­szel — önkéntelenül is az erdők királyát, legalábbis kapitányát juttatta a nézők eszébe. A ret­tenthetetlen „fanyűvőt” pedig mindenképpen! — jóllelet bra­vúros, boszorkányos produkciói legfeljebb amolyan könnyebb „ujjgyakorlatok” \e.hettek részé­ről. Mindennapi munkája bizto­san bámulatosabb. — Hogyan jut valaki ezen a pályán a világhírnévig? — kér­deztem tőle magam is kíváncsi­an. — Nem tudom — felelte — más miként van vele, de én úgy indultam a siker felé, hogy a Gö­döllő melletti valkói erdészetben az akkori országos fakitermelő verseny legjobb 10 helyezettje kö­zé kerültem, még 1984-ben... Ezt követően pedig a soproni edzőtáborban a legjobb négy egyike lettem, majd a háromta­gúra szűkített csapatban is benn maradtam. Ez lett a tulajdon­képpeni nemzeti válogatottunk, amely abban az esztendőben a soron következő svédországi vi­lágbajnokságra utazhatott... Tisztában voltam a képessége­immel, de őszintén meglepett, hogy a legrangosabb szakmai próbán az öt versenyszámból há­romban is „dobogós” helyet sze­reztem. Győztem a kombinált darabolásban, döntésben máso­diknak értékeltek, a lánckímélő darabolásban pedig megfogtam a „bronzot”! Életem nagy örö­me, hogy utóbb Csehszlovákiá­ban is nyertem világbajnokságot — az elérhető 660 pontból 657 megszerzésével végeztem az élen! — , s máig megőriztem vá­logatottságomat. Szerepeltem Norvégiában is a sikeres csapat­ban, különösebben Dániában sem kellett szégyenkeznünk, s a Szovjetunióban az idén elért he­tedik helyezésünkkel végsőso­ron még szintén elégedettek le­hetünk. — Mennyit változtatott mind­ez a sorsán? — Kaptam dijakat, jutalma­kat, közöttük értékes színes tv- készülékeket is, de még mindig ott folytatom a szakmámat, ahol az első nagy siker elért. Fakiter­melő vagyok a valkói erdészet­nél... (gyóni) Az elmúlt hónapban látott napvilágot a Bene Egylet idősza­kos kiadványa, a Füredi Hírek el­ső száma. Szándéka szerint ez a lap dokumentumokat és kom­mentárokat közöl majd a gyön­gyösi önkormányzat füredi vo­natkozású állásfoglalásairól, vagy azok hiányáról, válogatást nyújt a települést érintő sajtóhí­rekből, továbbá aktualitások, in­formációk, hirdetések töltik ki a fennmaradó helyet. A beköszöntőben ezt írják: „Normális viszonyok között ter­mészetesnek kellene venni, hogy egy közel ezer fős településnek saját orgánuma legyen. Na de, a mostani nem az, Mátrafüred egyébként is csak egy „városré­sze” Gyöngyösnek így lehet hát, hogy a Füredi Hírek helyi-helyi újság. Küllemünk nem túl profi: szövegszerkesztésünkben az egykori keletnémet Erika típusú írógép szép, archaikus betűit használjuk fel.” Ebben az első számban Nagy Gyula helyi képviselő eszmefut­tatását is közlik az elmúlt eszten­dőről. Idézzük: „Talán a várako­zások voltak túlzóak, tény, hogy közvetlen környezetünkben sok pozitívum nem tapasztalható. Az átmeneti év költségvetéséből alig pár százezer forint került mátrafüredi beruházásra... Ez év tavasza és nyara úgy telt el, hogy a füredi parkokhoz alig nyúltak az illetékesek. Továbbra is meg­oldatlan a közművelődés helyze­te, noha a Bene Egylet mindent elkövet, hogy enyhítsen a hiá­nyon. Remény van viszont arra, hogy megoldódik a Pálosvörös- marti út alsó részén lakók ivóvíz­gondja: a vízmű vállalat által el­készített költségvetés fedezetét — úgy néz ki — sikerült előte­remteni.” A szerkesztők szándéka sze­rint legalább két-három havonta jelentkezik majd a Mátrafüredi Hírek... Mire költik a markazi forintokat? Ki az, aki érvényesül? Atkos örökség A gyöngyösi piac gondjának megoldása még várat magára Házhoz jön a színház A Mátra Művelődési Köz­pontban az elmúlt héten meg­kezdődtek az új szezon bérletes színházi előadásai. A sorozat nyitányaként az egri Gárdonyi Géza Színház művészei léptek a közönség elé Schultz Sándor „És a hősök hazatérnek” c. darabjá­val. Novemberben a Madách Színház kamaratársulata Marcel Achard „A bolond lány” című játékával vendégszerepei. Míg a következő hetekben a József At­tila Színház, illetve a szintén bu­dapesti Kamaraszínház és a film- művészeti főiskola IV. évfolya­ma együttesének közös produk­cióját élvezhetik a bérlettulajdo­nosok. A gyöngyösi örikormányzat három hónappal ezelőtt hozott piacrendelete, valamint az újabb helyi adók bevezetése igen nagy zúgolódást és elégedetlenséget váltott ki a helyi piactéren árusí­tó kereskedők körében. Se vége, se hossza a panaszáradatnak. Jártak ők már mindenhol, ahon­nan a legcsekélyebb segítséget is remélték. Az egymásnak ellent­mondó vélemények és nézetek azonban nemhogy tisztázták vol­na, de még homályosabbá tették a helyzetet. — „Türelem, meg­oldjuk, sajnos, még nem szállt fel a köd... — ilyen és ehhez hasonló válaszokkal kellett beérniük az elégedetlenkedőknek. Végül a város magánkereskedői és vásá­rosai nevében aláírásokat gyűj­töttek és levelet fogalmaztak meg dr. Gyulai Gábor címzetes államtitkár részére. A válaszban „visszapasszolták a labdát” a gyöngyösi önkormányzat hatás­körébe. Mást nem tehettek, mi­vel a helyi rendelet semmiféle jogszabályt nem sért. Persze, nem is a jogszabályok­kal van baj, hanem azok végre­hajtásával. Mint az árusok szava­iból is kitűnt, az jár csak jól, aki nem tartja be a törvény betűit. Vagyis aki erősebb, aki elküldi a helypénzt szedőt, aki engedély nélkül, ellenőrizhetetlen forrás­ból beszerzett portékát kínál, természetesen csábítóan olcsón — csak az érvényesül... Teljesen jogos tehát a pana­szuk azoknak, akik engedéllyel, bérleti dijat, napi helypénzt és kemény adót fizetve árusítanak. Ezt Szilágyi Attila, a városüze­meltetési igazgató sem vitatja. — A helyszűke miatt csak az őstermelőket kívánjuk ezen a he­lyen hagyni, a pénteki „vásáro­zókat” pedig a 3-as számú főút melletti üres telken, könnyűszer­kezeti elemekből felépített, fe­dett helyen kívánjuk elhelyezni. Ide kerülnének a jelenlegi „len­gyelpiacosok” is. — Mit jelent a „ belátható időn belül”? — Már a jövő év tavaszára el­készülhetne a csarnok. A jelen­legi piactér sorsáról pedig az az elképzelésünk, hogy zárt piacot alakítunk ki. De mindenekelőtt folyamatos felújításra van szük­ség — a mostani tetőszerkezet ál­lapota enyhén szólva siralmas. A munkavégzésre pályázatot írunk ki. Ezek elbírálásánál és a prog­ram kialakításánál szeretnénk, ha jelen lennének a kereskedők képviselői is, akiket természete­sen maguk választanak. — Addig is a rendeletek betar­tását hogyan ellenőrzik? — Helypénzszedőink zömé­ben nyugdíjasok. Nem várha­tunk tőlük erélyes fellépést, ami­kor az intézkedő rendőrt is meg­verik, vagy a helyszíni bírság kifi­zetése után, azt sem váiják meg, hogy hátat fordítsunk, máris za­vartalanul árulnak tovább. A ki­tiltás — mint jogi fogalom — pe­dig megszűnt. A megoldás a rendőrséggel kötött szerződés lenne, melynek értelmében az önkormányzat a költségvetésből finanszírozná olyan rendőrök ki­képzését, akik önkormányzati feladatokat látnak el. Ezekben a kérdésekben a képviselő-testü­letnek még állást kell foglalni. Erre vár a piacrendelet két pont­jának módosítására tett javasla­tunk is. * (Az állásfoglalás azonban még várat magára. Egy ízben időhiány miatt nem került napi­rendre, másodszor a testület nem volt határozatképes. Talán egy piactérre „kihelyezett” képvise­lő-testületi ülés segítene. Mert a tapasztalás drága kincs...) Gál Katalin Az elmúlt héten rendkívüli képviselő-testületi ülésen tár­gyaltak a markazi polgármesteri hivatalban a település jövő évi költségvetésérőls a szennyvízhá­lózat tervezett megvalósításával kapcsolatos községi pályázatról. A környezetkímélő elképzelések valóra váltása ugyanis sok millió forintba kerülne, s ezt az össze­get a helység önmagától képte­len előteremteni. Feltétlenül szükséges hozzá a remélt állami céltámogatás is, hogy ne húzód­jék már sokáig az elodázhatatlan feladat. Természetesen a jövő évi költ­ségvetés forintjaiból is elsősor­ban a csatornázásra költenek — értesültünk dr. Kovácsné Karnok Mária jegyzőtől — illetve a gáz- bevezetés, valamint az új közös­ségi ház kiviteli terveire áldoz­nak. Több más mellett ugyanis ez utóbbi szintén régi gondok el­oszlatását eredményezné. A volt művelődési otthon — mint isme­retes — életveszélyessé vált, azó­ta a jelentősebb összejövetele­ket, rendezvényeket csak a tsz- központban, az iskola ebédlőjé­ben vagy a községháza tanácster­mében tarthatják, korántsem úgy, miként a falu igényelné. A megálmodott korszerű létesít­mény az általános iskola szom­szédságában épülne, tornaterem­mel együtt, s elkészülte után az oktatási intézménnyel közösen működne. Remélik Markazon — s bí­zunk benne mi is —, hogy a vágy a többivel együtt mielőbb telje­sül. (gy) A télre készül a város Ugyan még csupán az enyhébb-hűvösebb, szárazabb-eső- sebb napok váltogatják egymást, az ősz tréfálkozik velünk, de Gyöngyösön már a téli időszakra is készülődnek. A helyi ön- kormányzat a Városgondozási Rí.-vei kötött szerződést a szük­séges munkák elvégzésére. A megállapodás szerint ismét a jár­dákat mentesítik majd a síkosságtól, s a lehullott havat takarít­ják az utakról. Gépkocsikra szerelhető négy — közöttük két szóróberendezéses — hóeke, két-két vontatható sószóró, illet­ve kertitraktor, egy kotrógép, ugyanennyi vegyeshasználatú Barkas autó vesz részt a feladatokban, s tizenkéttagú csapat osztozik a munkákon, otthoni ügyelettel. A polgármesteri hiva­talban 2,2 millió forintot terveztek a kiadásokra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom