Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-25 / 250. szám

VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. október 25., péntek Gorbacsov is bűnhődik? Lehet, hogy Mihail Gorba- csovnak is bűnhődnie kell ami­att, hogy az SZKP több száz mil­lió dollárt juttatott külföldi kom­munista pártoknak — jelentette szerdai késő esti hírműsorában az oroszországi televízió. Az adásban megszólaltatott Vlagyi­mir Gulejev, az oroszországi igazságügy-miniszter tanácsadó­ja elmondta: terhelő dokumen­tumok vannak birtokukban arra vonatkozóan, hogy a pénzeket csakis az egykori főtitkár tudtá­val utalhatták át. Elfogadták a meghívást Valamennyi meghívott elfo­gadta a meghívást a közel-keleti békekonferenciára — jelentette be a Fehér Ház. Az Egyesült Ál­lamok, valamint a Szovjetunió védnöksége alatt október 30-án ülnek össze Madridban Izrael és az arab államok, valamint (a jor- dán küldöttség tagjaként) a pa­lesztinok képviselői, hogy meg­kezdjék a tárgyalásokat az általá­nos rendezésről. Elkobozzák a dinárt A jugoszláv kormány rendele­té szerint minden szlovén állam­polgártól kártalanítás nélkül el­kobozzák a nála talált dinárt Ju­goszlávia olyan területem, ame­lyeken a dinár az egyetlen törvé­nyes fizetési eszköz — jelentette a Tanjug. Október 8-át követően — miután Szlovéniában bevezet­ték az új pénzt, a tolart — jelentő­sen megnőtt a dinár kiáramlása Szlovéniából. A szlovének meg­maradt dinárjaikért általában keményvalutát vásárolnak a fe­ketepiacon, s emiatt — is — ér­téktelenedik a dinár. Duray Miklós nyilatkozata A kirekesztettek átsodródhatnak a szélsőségesekhez A pozsonyi Szabad Újságban Duray Miklós, az Együttélés Mozgalom elnöke, a csehszlovák Szövetségi Gyűlés képviselője Erkölcsi megbélyegzés, vagy ha­talmi harc címmel nyilatkozott a feddhetetlenségi törvényről. Duray úgy véli: „...a törvény nem mond ki kollektív bűnössé­get, bár van bizonyos kollektív felelősségre vonási jellege.” Ezt azonban nem tartja azonosítha­tónak a második világháború utáni kollektív bűnösség értel­mezéséből eredő felelősségre vo­nással. „Ha ez a törvény nem lenne, akkor a politikai erkölcs szempontjából megbukott em­bereknek adnánk át az állam igazgatását” — jelentette ki. Az interjúban olyan kérdésre is vála­szol, amely a bosszút szülő bosz- szú esetleges veszélyeit veti fel. „A kirekesztett személyek — fő­leg Szlovákiában — átsodród­hatnak a szélsőséges nacionalis­ták táborába, mert vannak fa- sisztod-nemzeti szocialista szí­nezetű politikai erők már most is, és éppen ezek védik köröm­szakadtáig a kilusztrált embere­ket.” Az interjú figyelemre méltó része a Calfa szövetségi minisz­terelnök személyére vonatkozó kérdés, aki „az utolsó totalista kormány utolsó volt fizetett párt­elnöke.” Duray válasza szerint: „Én kezdettől fogva rosszul ér­zem magam, hogy Marian Calfa a miniszterelnök, és azon fárado­zom, hogy minél rövidebb ideig maradhasson meg ezen a posz­ton”. Szól arról is, hogy az előző rendszer a kisebbségeket tartván az ország első számú belső ellen­ségének, az utolsó húsz évben — taktikát váltva — sokakat próbált behálózni a kisebbségek soraiból — azzal, hogy karriert kínált ne­kik. „Ilyen szempontból nagyon érzékenyen érintheti éz a törvény a kisebbségeket” — jelentette ki Duray Miklós, aki a törvény el­fogadására szavazott. (MTI) 1500 oldalnyi anyagot gyűjtöttek Cáfolnak a dokumentumok Hargita megyében mintegy 1500 oldalnyi dokumentumot gyűjtöt­tek össze az RMDSZ szervezetei, amely mondatról mondatra cáfolja a múlt héten közzétett úgynevezett jelentést — közölte Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke az MTI bukaresti tudósítójával tegnap reggel. Az RMDSZ képviselői és szenátorai alaposan felkészültek a vitára, mind ami a jelentéssel kapcsolatos tényanyagot illeti, mind pe­dig az abban foglalt célzatos politikai következtetések átvilágítását. A jelentés még ebben a teljesen irányzatos és hamisításokkal teli formá­jában is önmagáért beszél, és cáfolja a benne felvonultatott vádakat. Merre tart a Brit Nemzetközösség? Hararéban hétfőn a demokrá­cia, az emberi jogok és a fejlődés jól hangzó elveit fennen hirdető nyilatkozat elfogadásával véget ért a Brit Nemzetközösség 28. csúcsértekezlete — írja hírma­gyarázatában a Reuter. A világ most arra vár, vajon az emberi­ség csaknem egyharmadát ma­gában foglaló ötven nemzetkö­zösségi ország vezetői valóra váltják-e ezeket az elveket, ame­lyeket húsz évvel ezelőtt a szin­gapúri csúcsértekezleten hirdet­tek meg első ízben. Egy nemzet­közösségi diplomata megjegyez­te ezzel kapcsolatban: „Az elvek szépen hangzanak, de a kormá­nyok egynemelyikének ugyan­csak gyenge a bizonyítványa, ha a demokráciát és az emberi jogo­kat tekintjük. A világban napja­inkban végbemenő változások nyomást gyakorolnak rájuk, de vámunk kell, hogy meglássuk, van-e tartalom is a szavak mögött.” Az egyhetes csúcsértekezlet, amelyen kezdetben 43 kormány­fő vett részt, a tervezettnél egy nappal hamarabb ért véget. A ni­gériai Emeka Anyouku, a Brit Nemzetközösség főtitkára a Ha- rarei Nyilatkozatot méltatva hangsúlyozta, hogy az lerakta a vezérlő elveket a XXI. század számára. Az utóbbi csúcsérte­kezletek központi kérdése a dél­afrikai apartheid elleni küzde­lem és a Pretoriával szemben életbe léptetett szankciók kérdé­se volt. Hararéban ezzel szem­ben a kormányfők megelégedés­sel vették tudomásul, hogy a Dél-afrikai Köztársaság fehér kormánya eltörölte az aparthei­det. Ezért a csúcsértekezleten megállapodtak, hogy olyan mér­tékben szüntetik meg a szankció­kat, amilyen mértékben Pretoria előre halad a fajok egyenjogúsá­f ;án alapuló demokrácia megva- ósítása felé. Hogyan is épül fel a NATO katonai szervezete? 1945-ben, a második világhá­ború végén az Egyesült Álla­moknak, Angliának és Kanadá­nak csaknem ötmillió katonája volt Európa földjén. Egy évvel később, miután demokratikus országokban háborús helyzet nélkül nem lehet óriási erőket fegyverben tartani, ez a szám 880 ezerre csökkent: a szovjet le­szerelés viszont elmaradt, 1946- ban Sztálinnak még 6 millió ka­tonája volt. Winston Churchill ugyan elmondta híres fultoni be­szédét arról, hogy „vasfüggöny ereszkedett Európára”, ám a Nyugat újrafegyverzése csak ké­sőbb kezdődött meg — amikor már a többi nyugati vezetők is osztották a churchilli véleményt, és amikor Kelet-Európábán már szilárdan berendezkedett a szov­jet hatalom. 1949-ben a NATO 12 alapító tagja kevesebb mint húsz had­osztállyal rendelkezett, a tartalé­kok kiképzése egyenetlen volt, a légiflotta nem egészen ezer java­részt elavult gépét számlált, az alig húsz repülőtér java nem volt alkalmas sugárhajtású gépek fo­gadására, és sebezhető területen működött — idézi fel a NATO évkönyve az akkori katonai hely­zetet. 1949 után gyors ütemben ki­épült a NATO integrált katonai szervezete, parancsnoki struktú­rája és fegyveres erőinek teljes gépezete. Á vezető szerepet vé­gig az amerikaiak töltötték be, mivel övék a legnagyobb katonai erő — a NATO egyik fő funkció­ja éppen az amerikai katonai je­lenlét biztosítása Európában: egyedül ez jelenthetett megfelelő ellensúlyt és elrettentést a szovjet katonai erővel szemben. Az észak-atlanti térség a NA- TO-ban három — európai, atlan­ti és La Manche csatorna — pa­rancsnokságra és egy regionális tervező csoportra oszlik, az utóbbiban Kanada és az Egye­sült Államok vesz részt. Minden tagállam katonai egységeket bo­csát az integrált katonai szerve­zet rendelkezésére, kivéve Fran­ciaországot (amely 1966-ban ki­vált belőle), Spanyolországot (amely 1982-ben a Szövetséghez csatlakozott, de nem az integrált parancsnoksághoz) és Izlandot (amelynek nincs hadserege, vi­szont fontos támaszpontot bizto­sít a NATO keretében az Egye­sült Államoknak). Az ACE (Allied Command Europe), tehát az európai pa­rancsnokság élén a SACEUR (Supreme Allied Commander Europe), John Galvin tábornok áll. Ez a legfontosabb NATO- parancsnokság. Békeidőben a nemzeti erők általában nemzeti fennhatóság alatt maradnak. Kivételt a NA- TO-vezérkarok integrált, sok- nemzetiségű állománya, bizo­nyos állandó készenlétben álló légvédelmi egységek, hírközlési egységek és négy kisebb, sok- nemzetiségű egység alkot, ame­lyeket speciális feladatokra hoz­ták létre (például a La Manche csatorna aknamentesítésének biztosítására — ha ilyen veszély merülne fel). Ez azonban válto­zóban van: az európai helyzet át­alakulásával módosul a Szövet­ség stratégiája, mozgékonyabb, nagyobb soknemzetiségű erők jönnek létre, mint arról még szó lész. így a NATO-t nem lenne he­lyes a békeidőben közvetlen pa­rancsnoksága alatt álló erőkkel mérni: évkönyve is a nemzeti erőket és erőfeszítéseket össze­sítve von mérleget. Az egy főre jutó katonai kiadások országon­ként igen változóak, de az itt kö­zölt számok szerint 1988-ban az átlag 500 dollár volt, míg az egy főre jutó bruttó hazai termék a NATO átlagában 11.619 dollárt tett ki — azaz a katonai kiadások ennek mintegy 4,5 százalékát képviselték a szervezet adatai szerint. (A szovjet katonai erőfe­szítés az erőforrások 15-17 szá­zalékát emésztette fel a NATO értékelése szerint). A NATO-n belül egyébként széles a skála: 93 dollar a fejenkénti katonai ki­adás Portugáliában és 798 dollár az Egyesült Államokban. 1980 óta közölték a fegyveres erők létszámát: eszerint Európá­ban ez 3 és fél millió körüljárt, a teljes létszám 5,6 millió és 6,06 millió között ingadozott. (1987- ben tetőzött, azóta csökken). Természetesen katonailag so­katmondóbb a létszám mellett a fegyverzet, ismertetése azonban meghaladja ennek az írásnak a lehetőségeit. A NATO a hagyo­mányos es a nukleáris fegyverzet megfelelő elegyére alapozza stratégiáját. Az integrált szerve­zetben az Egyesült Államok mellett Nagy-Britannia vesz részt az atomhatalmak közül, Franciaország megőrizte a nem­zeti parancsnokság alatt a maga atomfegyvereit. Amióta Gorba­csov fellépése nyomán a fegyver­kezési verseny megállt, majd le­szerelési versenybe ment át, az európai NATO-atomfegyverzet is rohamosan csökken: október közepén a Szövetség védelmi miniszterei Taorminában az Eu­rópában megmaradt atomfegy­verek 80 százalékának felszámo­lását határozták el. (MTI) Nem volt kinek címezni a közgyűlési kérdéseket (Folytatás az 1. oldalról) Volt mit megfogalmazniuk, ugyanis — mint Szabó József, a Teszöv titkára megfogalmazta — „ a megye mezőgazdaságát össze­omlásfenyegeti, értendő ez az ál­lami gazdaságokra, a téeszekre, illetve a magántermelőkre egya­ránt. A hitelek, a fizetési és az ér­tékesítési gondok egyre jobban sújtják a közöst, illetve a saját parcellájukat művelőket, a meg­szűnő állami támogatás követ­keztében nincsenek új beruházá­sok, mi több a mezőgazdaság elóbb-utóbb felzárkózik a mun­kanélküliek táborát gyarapító ágazatok közé. Ehhez Vágó Jó­zsef, a Teszöv-elnöke annyit tett hozzá: „...nehéz tárgyalni a me­zőgazdaságot érintő gondokról olyan minisztériummal, amelyet a változások óta négyszer szer­veztek át, s talán most áll az ötö­dik előtt.” A képviselők a téma kapcsán abban maradtak, hogy a mostani helyzetelemzést, illetve a ma még válasz nélkül maradt kérdé­seket egyrészt juttassa el a me­gyei önkormányzat vezetése a minisztériumba, másrészt dr. Ja­kab István tegye szóvá a novem­ber 9-diki — miskolci — kihelye­zett kormányülésen. Bőséges lesz az „étlap”: Kepes János bol- dogi képviselő a szaktárca ter­melőszövetkezetekkel kapcsola­tos terveire lenne kíváncsi, dr. Almádi József (Boconád) az ál­lattartás és a tejgyűjtés nehézsé­geit vázolta, Kádár János (Gyöngyöshalász) az egyre késő törvényeket hiányolta, Géczi Ist­ván < Zaránk) a falvak elöregedé­séről, s a földek várhatóan ne­hézkes megműveléséről beszélt, Krizsány Gyuláné (Atkár) vi­szont azt emelte ki, hogy a mező- gazdaság állami támogatásának teljes megvonása tragédiával jár­hat... Külön szó volt arról, hogy jövőre várhatóan 15-18 szövet­kezetzár veszteséggel, ez elérheti a 150-200 millió forintot is. Az­zal szemben, hogy néhány éve még 800milliós nyereséget köny­velhettek el megyénk szövetkeze­tei. Ami a gabonát illeti: 50-53 ezer hektáron termeltek búzát, most 40 ezer hektáron vetnek, ennek fele került eddig a földbe. Ez a mennyiség elég a megyé­nek, a gond akkor jelentkezik majd, amikor a világpiacon emelkedik az ára, s nekünk nem lesz mit eladni... A megyegyűlésen hasonlóan nagy vitát válthatott volna ki egy másik téma is: környezetvédel­münk helyzete, különös tekintet­tel a HAF, a Recski Ércbánya Vállalat, illetve a Parádi Üveg­gyár tevékenységére, építésére. Csakhogy ezt a témát nem tud­ták megvitatni a közgyűlés tag­jai, mert a tájékoztató készítője, Gavallér István, az Észak-Ma­gyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója „elfog­laltságára hivatkozva” nem tu­dott megjelenni az ülésen, de még helyettesét sem bízta meg a szakterület képviseletével. Az esetet úgy minősítette a közgyű­lés, hogy ez "...jellemzi a környe­zetvédelem helyzetét, illetve az ahhoz való hozzáállást. ” A meg­hívottként jelen lévő gyöngyös- oroszi polgármester asszony, Tóth Tibomé pedig annyit mon­dott, hogy „a véletlen távolmara­dások sorozata — nem véletlen.” Végül olyan döntés született, hogy a testület tagjai — valamint a kizárólag erre a napirendre kí­váncsi országgyűlési képviselő, Komenczi Bertalan — írásban összegyűjtik a kérdéseket, s egy más alkalommal teszik fel az ille­tékeseknek, bár — mint az idé­zett polgármester asszony mondta — a téma halogatása végzetes lehet. A megyei önkormányzat — ülése további részében — még tárgyalt az általa kezelt köles ön­alap és alapítvány működésé­ről, felhasználásáról, s egyéb kérdésekben foglalt állást. Szilvás István Mécs Imre vállalná Mécs Imre, a szabaddemokraták országgyűlési képviselője az ok­tóber 23-i ünnepségeken Domoszlón és Egerben is mondott beszé­det. A két esemény között kértünk tőle rövid interjút. — Ön jelenleg az SZDSZ egyik elnökjelöltje. Két ellenfelének a programját már részeletesen ismerjük, s ezek eléggé markánsan elkü­lönülnek egymástól. Az öné nyilván a harmadik út. Melyek ennek az alapelemei? — A legfontosabb az összefogás az SZDSZ-ben, de azt is elő kell segíteni, hogy a pártban platformok legyenek, s ezek között koalíció alakuljon ki. Szükséges az is, hogy politikai váltópárt lehessünk, amely a kormányzásra alkalmas. — Ha az SZDSZ váltópárt lesz, s annak esetleg ön lesz az elnöke, akkor később felmerülhet az is, hogy ön egy lehetséges miniszterel­nök. Vannak-e ilyen ambíciói? — Aki vállalkozik az elnöki pozícióra, annak erre is fel kell készül­nie. Azonban nem biztos, hogy automatikusan a párt elnöke lesz a miniszterelnök. Ugyanis elképzelhető, hogy ismét koalíciós kormány lesz, ahol a pártok megegyezésétől is függ ez. — De ha úgy adódna, akkor vállalná? — Igen, természetesen. — Ont 1956 után halálra ítélték, s még három éve is csak rendőrsé­gi atrocitásoktól tartva emlékezhetett október huszonharmadikára. Nem zavarja, hogy most akár olyanokkal is együtt ünnepel, akik nemrégiben még az úgynevezett „másik oldalon” álltak? — Ez nyilván irritál sokakat, így engem is. Ugyanakkor azt mon­dom, hogy minél többen ünnepiünk, annál jobb. Á társadalom ítélete HOLGER Élelmiszer Nagyker. intézmények, kiskereskedők, vendéglátósok, magánszemélyek vásárlását, megrendelését, termelők ajánlatát várja. Nagyker áron kaphatók: étolaj, kristálycukor, rizs, száraztészták, liszt, májkrém stb. Eger, Talizmán u. 4. (Almagyar domb) Tel.: 36/18-326 Nyitva: 8-17-ig, SZOMBAT-VASÁRNAP 9-12-ig. Cgt. Holló László V, üo Egy németországi székhelyű multinacionális vegyes vállalat r \ MELLÉK- ÉS FŐFOGLALKOZÁSÚ MUNKATÁRSAKAT TŐKEBEFEKTETÉSI TERÜLETRE. A közismerten eredményes képzési programunk segítségével a szakmán kívüliek részére is biztosított egy új karrier kezdete és az ezzel együttjáró, messze az átlag feletti jövedelem megszerzésének lehetősége. 1991. október 25-én 17 órától a Gyöngyös, Fő tér 3. sz. alatti földszinti tanácsteremben mutatkozik be vállalatunk, ahol a résztvevők betekintést nyerhetnek vállalatunk tevékenységébe, és megismerkedhetnek az átlag feletti tőkegyarapítás lehetőségeivel. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. MCS Hungary Marketing Consulting Services Kft remélhetően — úgyis szelektál. mérlog móri eg m ári eg mérleg VÁLLALKOZÓK, TÁRSASÁGOK FIGYELMÉBE! Nagyon kedvező feltételekkel vállalunk: — könyvelést, — adóbevallás-elkészítést, — adatfeldolgozást, — mérlegkészítést, — gazdasági elemzést, — döntés-előkészítést, — könyvvitel-átalakítást mindezt korszerű módszerekkel, az űj számviteli törvénynek megfelelően. Munkánk olyan, mint egy jó MÉRLEG: pontos és megbízható! Csak egy telefon: 36/12-488 Vagy egy levél: MÉRLEG Kft. 3300 Eger, Vörösmarty u. 25-27. (kovács) Bl a TÜ ‘B S Bl B X 1 Bl B 'S 'B S 3 n< a B US 3 B< 5, B US 3 fl< *1 / mérleg mérleg mérleg mérleg

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom