Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-22-23 / 248. szám

Figyelő Az utolsó csepp autósoknak Kocsit kilóra? Zsebbe markoló felelősség- biztosítás, négy-tízszeresére nö­vekvő casco, hétszámjegyű ko­csiárak, drága benzin... Az autó­sokat sújtó terhek mellé a pénz­ügyi kormányzat egy újabbat is kiróni készül: a gépkocsiadót. Ez az adó lehet az utolsó csepp, ami miatt az autósok po­hara kicsordul, elöntve az ipari és a szolgáltatási árak egész sorát. Az egyelőre még csak javaslat­ként ismert tervezet szerint a Pénzügyminisztérium az adót az autó súlya, tömege alapján kí­vánja kivetni: minden megkez­dett mázsa után évi 200 forintot. Egy középkategóriájúnak alig- alig tekinthető Lada 2107-es au­tó „állórezsije” már most, adó nélkül megközelíti a havi 2000 forintot! Majd csak a végrehajtási utasí­tás mondja ki, hogy a gépkocsi melyik súlyát tekintik hivatalo­san az adó alapjának. Valószínű­leg a menetkész tömeg kerül majd be a jogszabályba, ami a ré­gebbi forgalmi engedélyekben önsúlyként szerepel. E kettő azonban nem ugyanaz, hiszen ha szigorúan vesszük, akkor az ön­súlyból a pótkereket, az emelőt, az akkumulátort, sőt még a kü­lönféle feltöltések — olaj, kenő­anyagok — súlyát is levonhatják a pontos adatra kíváncsiak. Ezekkel a súlyadatokkal valószí­nűleg azok az autósok érvelnek majd, akiknek kocsija éppen- hogy átesett valamelyik százkilós határon. A mázsákra felkerekítés sza­bálya miatt szerencsésnek mondják magukat a Lada 2105- ös tulajdonosai, mert a kocsi sú­lya csak 995 kiló, és a Daciások és a Wartburgosok is, akik alatta maradnak a tonnának. Mérge­lődhetnek viszont a Lada 2107- esek tulajdonosai és az Audi 100-asok gazdái. Sokan máris nehezményezik a felfelé kerekí­tés szabályát, mondván, hogy ha 2107-es felelősségbiztosítási adója lehet 697 forint, miért kell az adónak kerek számnak len­nie? Miért nem lehet minden ki­ló után két forintot számolva pontosan kivetni — ha már elke­rülhetetlen — az adót? Sokaknak már előre nem tet­szik a nem adózó kivételezettek köre. Nem értik, miért nem fizet­nek a költségvetési szervek, az önkormányzatok és az egyhá­zak? Ez a fajta megkülönbözte­tés — különösen az egyházaké — ellentmond az alkotmány egyen- lőségi alapelvének. Számos jo­gász lelki szemei előtt máris hosz- szadalmas alkotmánybírósági hercehurca lehetősége sejlik fel, ha ilyen formában hagyja jóvá az új adót a Parlament. A kivétele­zettek szűkös anyagi lehetőségé­re hivatkozni is gyenge lábon álló érv, hiszen ha a pénzügyi kor­mányzat szükségét érzi egy újabb adóbevételnek, akkor az egyenlő teherviselés elve alapján ne men­tesítse ez alól sem önmagát, sem az állam más intézményeit, hi­szen az autóval dolgozni, közle­kedni kényszerülő magánembe­rek százezrei sincsenek rózsá- sabb anyagi helyzetben, mint maga a kormányzat. Csupán tájékoztatás végett felsoroljuk néhány, a hazai uta­kon gyakoribb személyautó hi­vatalos önsúlyát, hozzátéve: egy- egy kocsi tömegét az ajtók szá­ma, a karosszéria formája, a mo­tor, a felszereltség és sok más té­nyező befolyásolhatja. Csupán az 1988-as VW Passatból 31 féle szériaváltozat készült, közöttük egyik-másik önsúlya akár 130 százalékkal is különbözhet! A P 126-os 595 kiló, a Maruti 695, a Trabant 615-680, a Citro­en AX 645, a Zastava 835, a Ti- po 945, az Escort 855, a Mazda 323-as 910, a Skoda 890, a Wart­burg 921-960, a Suzuki 680, a Moszkvics 1060, a BMW 3-asok 1065, az Audi 100-as 1110, a Scorpio 1225, a Mercedes 200- as 1260, a Volvo 780-as 1490, a Range Rover 1620, a Niva 1150, a Rolls-Royce Sprintz 2245 kiló a forgalmi engedély tanúsága szerint. A fentiekből is kitűnik, hogy a hazai autótulajdonosok mintegy 87 százaléka évi 1200- 2400 forint körüli adóra számít­hat. Sz. J. HÍRLAP, 1991. október 22-23., kedd-szerda Az üzleti élet szolgálatában,... Beszélgetés Fülöp Gáborral, az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara Heves megyei képviselet-vezetőjével Mint a szakmabeliek jól tudják: a Magyar Gazdasági Kamara el­ső küldöttközgyűlése — 1990. december 15-én — hagyta jóvá szol­gáltatási rendszerének elveit, s ennek figyelembevételével alakítot­ta ki tevékenységi körét, s hozta létre megyei képviseleteit. A Heves megyei stáb vezetője Fülöp Gábor 40 éves gépészmér­nök, aki eddigi két egri székhelyű munkahelyén elsősorban szerve­zéssel és számítástechnikával foglalkozott. Vele beszélgettünk a ka­mara, ezen belül is elsősorban a Heves megyei képviselet munkájá­ról, terveiről, lehetőségeiről. — Kezdjük talán a legfonto- keresi azokat a szakembereket, sabbal. Mit tudnak, mire képe­sek, s mire vállalkoznak? — Az egyik fő profilunk a szolgáltatás. E tevékenységünk keretein belül három „szinten” dolgozunk. — Az első? — Az úgynevezett alapinfor­mációk biztosítása. Vagyis konk­rétan: milyen ügyben mikor, ki­hez lehet fordulni, milyen doku­mentációk lelhetők fel, illetve állnak rendelkezésre egyes szak­mai területen. — A második? — Ez már részletes informá­ció nyújtását biztosítja. — A harmadik? — Tanulmányok készíttetése, szakértői vélemények kikérése. — Gondolom, mindezt nem az ismeretség vagy a szimpátia alapján végzik. — Nem. A kamara tagjai szol­gáltatásaink döntő részét tagdí­juk ellenében vehetik igénybe, vagy 50 százalékos díjkedvez­ményben részesülhetnek. Ugyanígy segítünk azokon is, akik nem váltották meg a kama­rai tagságot, de ők a hivatalos ta­rifa alapján fizetnek szolgáltatá­sainkért. — Tételezzük fel, hogy ügyfél­ként bemegyek Önökhöz, s ah­hoz kérek segítséget, hogy vajon Londonban milyen együttműkö­dési lehetőség teremtésére vagy kooperációra van mód, mondjuk a textiliparban? Milyen segítsé­get tudnak nyújtani? — A legfrissebb angol és hazai információkat. A kamara meg­akik az említett témában járato­sak, naprakészen ismerik a piac és a kereslet összhangját. Vagyis a főállásban dolgozó apparátu­sunk ugyan kis létszámmal dol­gozik, de kiépített kapcsolat- rendszerünk keretében — aho­gyan már említettem — a legjobb szakemberekkel tudunk bármi­kor tárgyalni, segítséget kérni, dolgozni. — Az említetteken kívül mit tud még az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara, s azon belül Heves megyei képviselete? — Kezdjük a külföldre törté­nő partnerközvetítéssel. A kü­lönböző cégek javaslatait angol, német nyelven megjelentetjük például a North-Hungarian Bul­letinben, a Direct Mail-akció — közvetlen postázás — keretében telefaxon vagy levélben szintén továbbítani tudjuk a hazai aján­latokat a nemzetközi vállalatok­hoz, valamint az Ideas for Joint Ventures újságjaiban, füzetei­ben. A kiadványokat a megadott elmeken kívül még a külföldi ka­maráknak, külföldi gazdasági képviseleteknek, kereskedelmi szervezeteknek és a befektetési társaságoknak juttatjuk el. Ha­sonlóan a fentiekhez, a külföld­ről beérkező üzleti ajánlatokat — partnerkereső, export-import, ügynöki és vegyes üzleti ajánla­tokat — is pontosan eljuttatjuk a leendő ügyfeleknek. Az ország egészét lefedő regionális kama­rai információs hálózat belföldi üzleti ajánlatainak számítógépes lekérdezési lehetőségeiről tele­cK^Qkc(klmLe^^oydítató^t. NYITUNK! NYITUNK! NYITOTTAN mindig az Ön igényeire! Piperepolcának minden sarkára kínálunk árut. Az illatszereinken kívül üzletünkben gazdagon háztartási és vegyicikkek. Csütörtöktől a mi boltunk az Ön boltja. Keressen bennünket azonnal az első napi Csütörtökön, október 24-én engiHlniényekkel várjuk! Minden mosószer ketlvezményes áron1 Tomi Star 390 Ft helyett 351 Ft — Lakkbenzin 90 Ft helyett 81 Ft — Xyladecor 280 Ft helyett 252 Ft Trinát fehér 370 Ft helyett 333 Ft — Diszperzit 2200 Ft helyett 1980 Ft ONUS KUR. KFT. Hatvanban, a volt Férfi Divatüzlet helyén, Kossuth tér 23. alatt V fonon, listákról személyesen adunk felvilágosítást. De szerve­zünk kiállításokat, szakembere­ket utaztatunk külföldre. — Ha jól tudjuk, tavaly óta ta­nácsadó irodájuk is van. — Ez így igaz. Szintén a leg­jobb szakembereken keresztül ötleteket, tippeket, tanácsokat adunk ügyfeleinknek. Többek között arról, hogy leendő part­nereiknél milyen alapvető jogok szabályozzák a gazdaságot, ho­gyan adóznak, de még abban is tudunk segíteni, hogy felhívjuk figyelmüket a helyi szokásokra, nemzeti hagyományokra, de még az öltözködésre is. — Az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara mely orszá­gok hasonló szervezetével tart kapcsolatot? — Ausztriával, Belgiummal, Csehszlovákiával, Dél-Koreá- val, Finnországgal, Franciaor­szággal, Hollandiával, Jugoszlá­viával, Lengyelországgal, Nagy- Britanniával, Németországgal, Olaszországgal, Romániával, Svájccal, a Szovjetunióval, az USA-val és Thaifölddel. — A kamara Heves megyei ki- rendeltsége mindössze kéttagú. Hogyan tudnak eleget tenni en­nek a sokfajta, sokféle igénynek, megbízatásnak? — A munka valóban egyre több, de — szintén hangsúlyoz­tam már - a különböző szakmák legjobbjait bármikor meg tudjuk nyerni egy-egy sikeres informá­ciócseréhez, tanulmány elkészí­téséhez, vagy akár egy üzlet lét­rehozásához is. — A kamarai székből nézve: az üzemek, a vállalatok, a ma­gánvállalkozók mennyire kama­toztatják az említett lehetősége­ket, a kamara segítségét? — Partnereink száma egyre nő, de mint a magyar gazdasági élet is bizonyítja: még nagyon sok lehetőség kihasználása szük­séges ahhoz, hogy erősödjön a hazai piacgazdaság, hogy minél több vegyes vállalat jöjjön létre, és még hatékonyabban tudjuk kamatoztatni külföldi ügyfeleink ajánlatait. Koós József Magyar tejből olasz sajt íz minden mennyiségben Amerikai megrendelésre ké­szülő olasz sajtok előállításáról tárgyal egy ír cég a Közép-ma­gyarországi Tejipari Vállalattal. Arról van szó, hogy az fr Avon- more cég kész tőkéstársként ve­gyes vállalatot alakítani a magyar partnerrel, hogy a szécsényi tej­üzemben magyar vagy a későb­biekben szlovák tejből olasz Mozzarella sajtot készítsenek, méghozzá az amerikai Pizza Hut gyorséttermi hálózatának meg­rendelésére. A szécsényi tej­üzemben egyébként semmin nem csodálkoznak, hiszen már most is dolgoznak arab megren­delésre, a különlegesen ízesített Akawi sajtot készítik, amit a Kö­zel-Keleten népszerű, úgyneve­zett arab pizza ízesítésére hasz­nálnak. Mikro mellett minik A Műszertechnika Rt.-nek közismertek a kapcsolatai a né­met Siemens- Nixdorf céggel, hi­szen amellett, hogy a multinacio­nális nagyvállalat személyi szá­mítógépeinek nálunk forgalma­zott részét Kőbányán szerelik, Széles Gábor elnök nemrégiben egy sajtótájékoztatón arról is szólt, hogy a rövidesen önálló vállalattá alakuló MT-Computer cég tőkés partnernek vélhetően az SNI-t fogja választani. Most arról adunk hírt, hogy a nagy teljesítményű Siemens sze­mélyi számítógépek mellett a Műszertechnika bekapcsolódott a német vállalat minigépeinek a forgalmazásába is, az MX 300-as és MX 500-as számítógépeket UNIX operációs rendszerrel szállítják. Ezeket a miniket ban­kokban, termelésirányításban szokták alkalmazni, s a leggya­koribb témákban akár az alkal­mazói programcsomaggal együtt szállítja a Műszertechnika. Beruházásvédelmi megállapodás Magyarország és Kanada között A kanadai és a magyar kül­ügyminiszterek aláírták azt a be­ruházásvédelmi megállapodást, amely mindkét ország üzletem­berei számára védelmet nyújt a kisajátítások és az államosítások ellen — jelentette a Reuter Otta­wából. A megállapodás tárgyalási módszereket tartalmaz a beruhá­zásokkal és a külföldi tulajdon­nal kapcsolatos vitás kérdések rendezésére, de a dokumentum a szükségessé váló kárpótlási me­chanizmust is taglalja. A két kül­ügyminiszter által aláírt megálla­podás — kanadai üzletemberek becslése szerint — minden bi­zonnyal mindkét országban fel­lendíti a beruházásokat, mivel egy ilyen egyezmény garanciát ad a vállalatoknak arra, hogy e tekintetben is kedvező elbánás­ban részesüljenek. A magyaror­szági beruházók már eddig is mintegy 35 millió dollár érték­ben hoztak létre közös vállalato­kat kanadai partnerekkel. Kanada korábban már kötött hasonló megállapodást Lengyel- ország, Csehszlovákia, valamint a Szovjetunió kormányaival. y Üzletemberek találkozója (Lyon, Bordeaux — november 4-8.) Vállalati tárgyalási témák: Lyon: finomvegyipar, gyógyszerkutatás, gyógyászati alapanya­gok, élelmiszer-feldolgozás, mezőgazdasági és élelmiszer-ipari ter­mékek, építőipar, építőanyag-ipar, alvállalkozás, gépipar, mezőgé­pek, idegenforgalom. Bordeaux: élelmiszer-feldolgozás, elektronika, fejlett ipari anya­gok gyártása, alvállalkozás, engineering, műszaki tervezés, idegen- forgalom. Program (mindkét városban): 1. nap: Nyitóülés (a Magyar Gazdasági Kamarát és a Magyar- Francia Kereskedelmi és Iparkamarát elnökeik, dr. Tolnay Lajos és Madarász László urak képviselik.) Koktél. 2. nap: Délelőtt: szekcióülések. 1. Pénzügyek, bankrendszer; Madarász László vezérigazgató — BKD Bank, az MFKI elnöke. Salgó István tanácsos — Pénzügyku­tató Intézet. 2. Privatizáció, tőkebefektetés, gyakorlati tapasztalatok. Elő­adó: dr. Farkas Györgyfőosztályvezető, Magyar Gazdasági Kama­ra. Korreferens: Boros István vezérigazgató-helyettes, Hungexpo, az MFKI alelnöke. Dr. Toldy-Ősz Iván elnök, Joint-Venture Szövetség. Működő vegyes vállalatok tapasztalatai. Délután: vállalati tárgyalások. Információs kerekasztal, témák: Az MFKI szolgáltatásai, tevé­kenysége; Az MGK szolgáltatásai, tevékenysége; A tőkebefektetés­sel kapcsolatos jogi tudnivalók; Oktatási együttműködés. Jelentkezni az alábbi címen lehet: Budapest, telefon- és telefax­szám: 111-7006.

Next

/
Oldalképek
Tartalom