Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-16 / 243. szám
8. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1991. október 16., szerda Közlekedési tárca Dráguló szolgáltatások A személyszállítás és a postai szolgáltatások, továbbá a víz- és csatornadíjak árának jelentős emelkedésére számíthat jövőre a lakosság — derül ki a közlekedési tárca szerdán ismertetett hároméves gazdaságpolitikai stratégiájából. A dokumentum többek között megállapítja: nem halogatható a közúthálózat fejlesztése, hiszen ha akarjuk, ha nem, a gépkocsiállomány növekedni fog. Ha ezt a növekedést nem követi a közutak, autópályák építése, az országos közlekedési rendszer 3-4 éven belül összeomlik - szögezte le Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a szerdán tartott sajtótájékoztatóján. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a menetrend szerinti helyközi tömegközlekedésben résztvevő 8000 autóbusz 55 százaléka nullára leírt roncs. Mivel a jelenlegi tarifarendszer a fejlesztést nem teszi lehetővé, a költségvetés támogatást nem tud adni, jövőre 20-25 százalékkal emelkednek majd a személyszállítás tarifái. Ez a helyi tömegközlekedésre nem vonatkozik, mivel ott az árak meghatározása az ön- kormányzatok hatásköre. A jelenlegi tarifák mellett a posta sem tud olyan nyereséget képezni, ami a gazdaságos működést biztosítja. így jövőre akár 30-40 százalékos díjemelés is elképzelhető. További költségvetési támogatás nélkül drasztikusan, 50-60 százalékkal növekedhetnek a víz- és csatornadíjak is. A tárca akkor lenne viszonylag nyugodt helyzetben, ha a jelenlegi évi 25 milliárd forint helyett a dupláját kapná a költség- vetéstől. Erre azonban nincs reális lehetőség, az eddigi tárgyalások alapján mindössze mintegy 6-7 milliárd többlet várható jövőre. Az útalap bővítése, ha másként nem, a benzinár egyforintos növelésével elkerülhetetlennek látszik, hacsak nem akarunk kátyűs, útjelzések nélküli utakon autózni. Jövőre minden bizonnyal megtörténik a Pénzügyminisztérium által már közzétett súlyadó bevezetése is, amiből 8 milliárd forintos bevételre lehet számítani. Ezt azonban — mint a miniszter elmondta — nem a tárca, hanem — fele-fele arányban - az önkormányzatok és a költségvetés kapná meg. A minisztériumnak csupán a külföldi tehergépjárművek után járó súlyadó egy része jutna. A tárcához tartozó vállalatok privatizációjáról elhangzott: valódi befektetői érdeklődés tulajdonképpen csak a nyereséges cégek — így a Távközlési Vállalat, a Malév és a Hungarocamion - esetében van. A távközlés a minisztérium alá tartozó egyetlen olyan ágazat, amelynek a fejlesztése önerőből, költségvetési támogatás nélkül megoldható - szögezte le Siklós Csaba. Bogár Dezső, a minisztérium közgazdasági és privatizációs főosztályának vezetője egy kérdésre válaszolva elmondta: a tárca hamarosan — várhatóan a jövő héten — döntést hoz a Malév privatizációjának ügyében. A döntés tulajdonképpen a Malév és a repülőtér kezelője, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) közötti vagyoni és tevékenységi szétválasztásra vonatkozik majd. Mint ismeretes, a légitársasági és repülőtéri tevékenység szétválasztására 1973- ban került sor, ám az akkori hibás döntések eredményeként egy sor olyan tevékenység is a Maiévhez került, ami klasszikusan — az ENSZ idevonatkozó rendeletéi szerint is — klasszikusan repülőtéri feladat. Ez év májusában a Gazdasági Kabinet már állást foglalt e kérdésben, ám a végső döntést az elhúzódó tárgyalások miatt csak a jövő héten hozza meg az alapítói jogokat képviselő Közlekedési Minisztérium. Mint a főosztályvezető hangsúlyozta: tulajdonképpen az 1973-as rosszul végrehajtott döntés korrekciójáról lesz szó. A döntés után azonnal megkezdődhet a Malév társasággá alakulása, majd a nemzeti légi- társaság tényleges privatizációja. (MTI) Az elmúlt években a hagyományos hároméves szakmunkásképzés, majd a szakközépiskolai és újabban ismét a technikusi képzés sokaknak jelentette a kenyeret, a szakmát, az utolsó éveket az iskolában, a kiemelkedés lehetőségét a családi, társadalmi környezetben. Napjaink átalakuló világában megérett a helyzet a szakképzés átalakítására is. Szakmunkásképzőben tanító pedagógusbarátom mesélte, hogy az itt tanulók jelentős része ún. „ingerszegény környezetből” kerül ki. A szülők jelentős része nem tud, vagy egyszerűen nem igazán foglalkozik gyermekével. Az iskola szociális értelemben is igyekszik segíteni. Napjainkban az aggodalom viszont erősödik. Mi lesz ezek után? A hagyományos ipari, mező- gazdasági, termelői struktúrák összeomlottak. Több évtizede ét dolgozókat bocsátanak el. Egy általános összegzésben olvasom, hogy a pályakezdők 20-25 százaléka munkanélküli. A nagy- vállalatok szakemberigénye beszűkült. A környezetünkben lévő hagyományosan magas tanulólétszámot foglalkoztató nagy- vállalatok fokozatosan kivonulnak a képzésből. Az iskolák pénzügyi helyzete jelentősen romlott. A demográfiai csúcs miatt most még magas a tanulólétszám. Tovább nehezíti a belső helyzetet, hogy az oktatási programok, tankönyvek egy része elavult. Napjainkban, mikor az iskolák autonómiája kerül előtérbe, sok múlik azon, mennyire segíti ezt a helyi önkormányzat, gazdasági környezet. Abban is van némi tartalék a rosszabb anyagi helyzet ellenére, hogy az iskola- vezetés mennyire használja ki azt, hogy nagyobb szabadsága van, mint bármikor. A gomba A Minaret Bútorbolt október 15-től Egerben a Szarvas téren, a rózsaszínű ház udvarában HARMÓNIA BÚTORBOLT néven újra várja Önöket. A nyitás alkalmából egyes ülőgarnitúrákat, szekrénysorokat, szóló kisbútorokat, elemes konyhabútorokat ÁRENGEDMÉNNYEL árusítunk. Nyitva tartásunk változatlan: 'kedd — szerda — csütörtök — péntek: 9 — 17 óráig szombat: 9 — 12 óráig módra szaporodó felnőttképzési intézmények, szervezetek új formái is mutatják, hogy a szakmai át- és továbbképzési rendszerek most vannak átalakulóban. A hagyományos képzés is átalakításra vár. Az utóbbi időkig a szakképzés a nagyvállalati széttagolt szakmastruktúrához igazodott. Nem átfogó, hanem szűk területen alkalmazható ismeretekkel rendelkeznek a szakmailag képzett emberek. Ma viszont már elengedhetetlen a több szakmához értés. Az iskolák és a gazdálkodó- egységek között új kapcsolatok vannak kialakulóban. A hagyományos képzési struktúrák is átalakulóban vannak. Az önkormányzat és a vállalatok által finanszírozott iskola mellett vállalati iskola, iskolatagozat és még számos formára nyílik lehetőség. Talán az egyik ilyen az alapítványi iskola, ahol a nagyobb, a kis és közepes cégeket, magánvállalkozókat, a külföldi szakképzési támogatásokat is fel lehetne használni. Valószínűleg tisztán egyik sem fog megvalósulni, keveredni fognak a különböző támogatási, finanszírozási lehetőségek. Ezért is fontos, hogy minél hamarabb korszerűsítésre kerüljön a szakképesítési rendszer, törvényben szabályozottan, az anyagi forráslehetőségek megjelölésével. Természetesen ez sem oldja meg önmagában a gondokat. A középfokú szakképző intézetekben az elmúlt évtizedekben nagyon sok tapasztalat halmozódott fel. Erre több késztetéssel, nagyobb szabadság közepette - ha rosszabb anyagi környezetben is —, de lehet építeni. Azok az iskolák, települések, térségek jutnak előbbre, ahol közös ösz- szefogással, kezdeményezéssel elébe mennek ezeknek a gondoknak, és nem várják meg a hagyományos szakképzés teljes ösz- szeomlását. SMT A privatizáció folyamata Heves megyében Az APEH Heves Megyei Igazgatósága folyamatosan figyelemmel kíséri a privatizációs folyamatot a megyében. A kiskereskedelmi, a vendéglátóipari és fogyasztási szolgáltató tevékenységet végző állami vállalatok vagyonának privatizálásáról szóló, 1990. évi LXXIV. törvény hatálya alá tartozó vállalatok közül négynél történt információgyűjtés e témakörben. A négy vállalatnál összesen 199 egység tartozott a privatizációs törvény alá. A privatizálást legtöbbször az Állami Vagyonügynökség kezdeményezte, és több lépcsőben hajtják végre. 1991. szeptemberig 39 egységet hirdettek meg, ebből ez ideig mindössze 20 kelt el, ennek közel felénél csak a bérleti jogot szerezte meg az új tulajdonos. A 20 egységből 14 a vagyonügynökség által meghatározott kikiáltási áron talált vevőre, mivel mindegyiknél csak egy fő jelentkező volt. Öt egységnél a 2-3 jelentkező licitálása következtében az ajánlati ár mintegy 20-30%-kal, egy esetben pedig 90%-kai emelte meg a kikiáltási árat. 18 egységnél jelentkező hiányában a privatizáció meghiúsult. Oka az esetek döntő többségében a magas kikiáltási ár volt. A törvény előírásainak megfelelően a fenti üzletek ismételten meghirdetésre kerültek, illetve kerülnek — de lényegesen alacsonyabb (40- 70%-kal csökkentett!) kikiáltási áron. Volt olyan eset, amikor kétszeres árverési fordulóban sem sikerült kiadni az egységeket annak ellenére, hogy a kikiáltási árakat 30-40%-kal csökkentették. A vállalkozásokat gátolja az önkormányzatnak fizetendő magas bérleti díj összege is, mely az új tulajdonost az árverési áron felül terheli. Emiatt várhatóan a kisebb alapterületű egységek iránt lesz több érdeklődő a jövőben is. A privatizálás meghiúsulásának okaként említhető továbbá, hogy a kereskedelem, vendéglátás területén az utóbbi időben jelentősen csökkent a forgalom, és az eladásra felkínált üzletek egy része veszteséges. Megjegyezzük, hogy a leggazdaságosabban működő egységek nagyobb része már a privatizációs törvény hatályba lépése előtt átalakult, ezáltal csökkentve a privatizálásra kijelölhető üzletek számát. A privatizálás egy másfajta megoldását — miszerint a vállalkozások átalakulása gazdasági társaságokká külföldi részesedéssel történik — egyre több vállalkozás tartalmazza. Az ipari ágba, ezen belül is főképp az élelmiszeripari ágazatba tartozó vállalkozások keresik a lehetőséget külföldi vegyes vállalatok létrehozására, s ezáltal tervezik külföldi tőke felhasználását különböző fejlesztésekre, beruházásokra. Van továbbá olyan vállalkozás, ahol a privatizációs folyamat esélyei erősen lecsökkentek, vagy csak jelentős állami vagyonvesztéssel jöhet létre a vállalkozás, nagy adósságállománya miatt. Megállapítható az is, hogy a kiskereskedelmi, a vendéglátóipari és fogyasztási szolgáltató tevékenységet végző vállalati egységek privatizálásánál szinte kizárólag hazai, míg az ipari és mezőgazdasági tevékenységet folytató nagyobb vállalkozások esetében külföldi tőke van nagyobb részben jelen. Ennek oka döntően az, hogy a hazai vállalkozók, vállalkozások nem rendelkeznek a szükséges tőkével, a kedvezőtlen hitelfeltételek miatt pedig hitelt nem vesznek fel. Feltétlenül meg kell említeni a privatizáció létszámkihatását is. A privatizált és új társasági formában működő vállalkozások nagymértékű létszámleépítést terveznek, illetve már meg is valósítottak. Ennek következtében a munkanélküliség fokozódik, s több száz ember megélhetése bizonytalanná válik. Dr. Kovács Sándor az APEH Heves Megyei Igazgatóságának igazgatója Az év végéig 500 darab kis fogyasztású Ford traktor érkezik hazánkba. Az erőgépek teljesítménye 14-41 lóerő; egy japán cég közvetítésével szerzi be a Hermes Ájész. A járművekfogadására és javítására még a gépek megérkezése előtt felkészítették a szanki tsz szakembereit. A japán vállalat egyébként 1500 munkaóra garanciát ad a traktorokhoz, és a szükséges alkatrészekből 24 hónapra elegendő tartalékot szállítanak. Újabb beszállítókkal kötött megállapodást a Suzuki. A kiskunfélegyházi Kunplast Műszaki Műanyaggyár főleg belső téri műanyag alkatrészeket készít a japán autógyár megrendelésére. A sorozatgyártást jövőre kezdik. A kalocsai Kaloplasztik Műanyag- és Gumiipari Vállalat elsősorban gumitömlőket, összekötő tömlőket, csőcsonkokat és csapokat készít a Suzuki- nak. * Lízingre, illetve devizahitelre is vásárolhatók a Steyr-trak- torok, amelyeknek Észak-Ma- gyarországon az egri Agroker Vállalat a kizárólagos forgalmazója. Egerben ma nyitják meg azt a műszaki bemutató- termet, amelyben az osztrák Tissot GmbH teljes áruválasztéka megtekinthető, a különböző szerszámoktól a kisgépekig. Ugyancsak teljes alkatrészskálát kínálnak a Liaz-au- tógyár járműveihez. Árversennyel jutott építési területhez Tatabányán az osztrák OMV Handels AG., amely jövő tavasszal meg is nyitja új benzin- kútját. A 7000 négyzetméteres terület megszerzéséért az osztrák cégen kívül az Arai Hungária Kft. és a Shell Interag Kft. versengett. A kikiáltási ár négyzet- méterenként 2000 forint volt, végül azonban 8200 forintos négyzetméterárban kelt el a leendő benzinkút területe. ...az Élet és Tudomány 1991/34. számában A Világűr öntisztulása című cikket. Az űrkutatás révén a Föld kozmikus környezetére kiterjedő emberi tevékenység a világűrben is felvet néhány olyan problémát, amelynek megoldása csupán valamiféle „kozmikus környezetvédelmi szemlélet” elterjedésétől várható. Anyagi lehetőségeink azonban nem engedik meg az űrszemét összegyűjtögetését. Egyelőre csak abban bízhatunk, hogy a természet gondoskodik helyettünk a szemét egy részének eltávolításáról. Az 1991/36. számban az emberiség két égető problémájának, a radioaktív hulladékok tárolásának, valamint a globális felmelegedés egy- egy újszerű űrbéli megoldásáról olvashatunk a Napernyő és hulladéktároló című cikkben. A stabil lib- rációs pontok kozmikus hulladéktárolóként szolgálhatnak, a Föld és a Nap közti instabil librációs pontba pedig besugárzást csökkentő óriás tükrök helyezhetők el. Ha a globális felmelegedés bekövetkezik, a Földre érkező napenergia-mennyiséget mesterségesen szabályoznák, a Földet lassan elárasztó radioaktív hulladékokat pedig űrhajóval fellőnék a stabil librációs pontokba. Az 1991/38. számban megjelent Fák vándorúton című cikkből kiderül: Nagymarosi István Kaliforniában élő építész nem ismer lehetetlent, ha faátültetésről van szó. Különleges gyökérpreparálási eljárása megvédi a fát az átültetési stressztől. Minden évszakban vállal átültetést, legyen az tölgyfa, olajfa, kaliforniai borsfa, különféle fenyő. Ültetett már át fát elhagyott olajkitermelő helyeken is, ahol még szaga volt a földnek. Nem csoda, hogy a kaliforniai, magyar származású vállalkozó bekerült a rekordok könyvébe. ...a Természet Világa szeptemberi számában A természetvédelem kihívása: — a fragmentációcímű cikket, amely a természetvédelem egyik új módszerét ismerteti. Az emberi civilizáció gyors terjeszkedésének következtében hamarosan eltűnnek a nagyobb összefüggő természetes élőhelyek a feldara- bolódás (fragmentáció) következtében. Az ilyen területeken előforduló eredeti növény- és állatfajok védelmére kialakult új tudományág a konzerváció- biológia. Feladata, hogy olyan útmutatásokat adjon, amelyek alapján a feldarabolódott táj az eredeti folytonos élőhely arculatát minél hívebben megőrizhesse. ...a Magyar Tudomány 91/9. számát teljes egészében. Enyedi György A történelem folytatódik címmel írt bevezetőt az Egy új világrend küszöbén ? című összeállításhoz. Megállapításai akár a következő évtizedekre szóló programnyilatkozat is lehetne. A térségünkben lejátszódó világtörténelmi jelentőségű változások meglepetésszerű bekövetkezése a társadalomtudományok kudarca. A társadalmi folyamatok négy nagy szférában: a környezeti, a gazdasági, az ideológiai-kulturális és politikai szférában játszódnak le. A globális környezeti válság a piacgazdaság terméke, s a piacgazdaság ökológiai szempontú korlátozása még nagyon kezdetleges. A történelem jelen erős irányváltozása talán összefügg a generációváltással. Most kopik ki a politikai és gazdasági elitből a II. világháború után fiatalon döntési körökbe került nemzedék, és helyét egy jóval fiatalabb, a fogyasztói társadalom nagy válsága idején felnőtté váló nemzedék foglalja el. Á fejlett államok lakossága tömegesen vesz részt a vállalkozásban, lesz tőketulajdonos — miközben a munkásmivolta is megmarad. Az egyéni kezdeményezés, a minőségi teljesítmény válik értékessé a munkafegyelem és a monoton tömegtermelésben való jártasság helyett. A posztmodern gazdaságban megnövekedett az egyén szerepe. Kelet-Közép- Európának ehhez a piacgazdasághoz kellene csatlakoznia. A multinacionális vállalatok a gazdasági fejlődés fő vezérlői, a nagytőke ma nemzetközi, ezért nem kell félni az ország kiárusításától. A regionális integrációk közül a legnagyobb gazdaságitársadalmi összefonódás az Európai Közösség. A nemzeti piac, s ezzel a nemzetállam fontossága háttérbe szorult. A politikailag kétpólusú világnak vége, de hogy mi jön helyette, még nem lehet tudni. A Föld sokpólusúvá válik. Ez a világ kevésbé lesz biztonságos, mint a kétpólusú volt, ám a hidegháború csatazajának elükével talán több figyelem jut a környezetpusztításra és a fejlődő világ nyomorára. Az összeállításban olvasható még Palánkai Tibor, Vámos Tibor, Vajda György, Kovács Jenő és Herczegh Géza írása. A Magyar Tudományán olvashatunk még arról, miként oldják meg a fejlett országokban a nukleáris hulladékok kezelését. A középfokú szakemberképzés átalakulóban Mi lesz a szakmát tanulókkal? Érdemes elo...
