Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-16 / 243. szám
HÍRLAP, 1991. október 16., szerda GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5. Kiállítás Kesztyűs Ferenc tűzzománc- és festőművész alkotásaiból nyitják a gyöngyösi helyőrségi klub legközelebbi kiállítását, október 21-én. Az érdeklődők november 1-jéig látogathatják a tárlatot naponta 9 és 18 óra között. Yécsi gyógyszerszoba Vécsen ma még igen nagy gond a patika hiánya, ezért — jobb híján — gyógyszerszoba létesítését tervezi az önkormányzat. Az elképzelések szerint az öregek napközijének kihasználatlan helyiségét alakítják majd át, s rendezik be az említett célra. Más helyen a leányotthon Lakossági fórum Legyen-e saját önkormányzat Mátr afür eden ? Lakossági fórumot tartottak nemrégiben Mátrafüreden, amelyet Nagy Gyula és Szuromi László önkormányzati képviselők hívtak össze. Vendégként megjelent Keresztes György, Gyöngyös város polgármestere, dr. Szabó Gyula, a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal szakemberei. A jegyzőkönyv tanúsága szerint először Nagy Gyula számolt be az 1991 márciusa óta eltelt időszak fontosabb eseményeiről, a képviselő-testület munkájáról. Külön szólt a lakosságot is érintő rendeletalkotásokról — a helyi iparűzési adó bevezetéséről, a lakástámogatásokról, a piacok és közterületek használatáról — és a jövőben várható újabb rendeletekről: a magánszemélyek és vállalkozók kommunális adójáról, az idegenforgalmi adóról, az állattartásról szóló rendeletről. (Itt jegyezzük meg, hogy a Gyöngyösön bevezetésre ajánlott adófajtákról néhány napja közmeghallgatást tartott a városi képviselő-testület — nem minden indulat nélkül. Ajörténtekről lapunkban beszámolunk...) A lakossági fórum összehívásának lényeges pontja volt a „részönkormányzatról szóló koncepció” kifejtése. Érzékeny „sebe'’ ez a füredieknek, akik több alkalommal is kezdeményezték már, hogy alakuljon a településen részleges önkormányzat. 1990. december 6-án és 1991 júliusában a gyöngyösi képviselő- testület elutasította a tervezetet, noha az ország számos részén működnek már sikeresen hasonló formációk. Az elutasítás indoka: kidolgozatlan volt a fürediek tervezete. A Nagy Gyula által felvázolt koncepcióhoz Keresztes György is hozzátette mondandóját. Hangsúlyozta, hogy a pártcsatározások a gyöngyösi képviselő- testületre is jellemzők, ennek ellenére a nagy horderejű döntések előtt egységesek és jól működnek. A hivatali apparátus átalakítása megtörtént. A polgármester ugyanakkor kifogásolta a legutóbbi, márciusi mátrafüredi falugyűlésről a Heves Megyei Hírlapban napvilágot látott cikk hangulatát. (Csak zárójelben: azon a falugyűlésen kollégánk ott volt, a polgármester úr viszont nem.) Visszatérve a részönkormányzati tervhez: Keresztes György elismerte a fürediek igényét, de azt is közölte, hogy a lakosságnak tudomásul kell venni: a költségvetés szab bizonyos korlátokat ebben az ügyben. Szabó Gyula jegyző cáfolta, hogy az önkormányzat elutasította a részönkormányzat gondolatát — csupán jogi szempontból találta alkalmatlannak. A lakossági hozzászólások között Molnár Gusztáv fejtette ki: nem is rész, hanem teljes önállóságra van szüksége Mátrafüred- nek. Az is felvetődött, ha másképpen nem megy, akkor „népszavazással” kell érvényt szerezni a falu akaratának. Nagy Gyula ezek után próbaszavazásra bocsátotta a kérdést: első fordulóban a jelen lévő 43 emberből 29 az önállóságra szavazott. A második menet előtt a két füredi képviselő szót kért, és ismételten a részönkormányzat megvalósítása mellett érvelt. Ezek után, a második fordulóban a 39 főre csökkent létszámból már 28 a részönkormányzatra szavazott. A vita azzal zárult, hogy a részönkormányzati koncepciót fogják újból a képviselő-testület elé vinni. Ugyanakkor fenntartják a lehetőségét, hogy amennyiben komoly igény mutatkozik a teljes elszakadásra, úgy ezt a variációt is alaposan megvizsgálják. A kérdés tehát továbbra is nyitott, sőt, maga a kérdés is sokféle. Teljes vagy részleges önkormányzatot akar-e Mátrafüred? Valóban akarják-e, ha csupán negyvenen mentek el erre afontos fórumra? És tényleg csak jogipénzügyi akadályai vannak az elszakadásnak? (doros) Talajvizesedés Gyöngyöshalászon Levelet kaptunk Lévai Lászlótól, Gyöngyöshalász hajdani tanácselnökétől. írását teljes terjedelmében nem tudjuk közölni, így csak a lényegesebb részeket ragadtuk ki belőle. „1991. április 26-án a Magyar Rádió Magyarországról jöttem című műsorában foglalkozott Gyöngyöshalász belvizesedésével. Szükségesnek tartom, hogy a község lakosságát tájékoztassam, hogy egységes megítélés mellett ne egymás elleni személyeskedések, hanem az adott település földtana, domborzata alapján döntsenek e kérdésben. Az Árpád, a Damjanich, a Jókai, a Szív út, valamint a Szabadság tér erősen talajvizes. Ennek okai: Gyöngyöshalász tengerszint feletti magassága 135,6 méter, a községhatár északkeletre 142,6 méterre emelkedik, délre viszont 119,8 méterre süllyed. A szintkülönbség belterületen 15,8 méter. A falu földje három méter mélységig sárga, képlékeny agyag (vízkötő), de 3 és 14 méter között is agyagos kavics és homok. Mindezek a talajvíz felszíni telítettségét — főleg esős időben — kritikussá teszik. Mindezek természeti tényezők, emberi akarattól függetlenül uralkodnak, noha ezt mérsékelni ugyan lehet — de az elmúlt években ki foglalkozott ezzel? A községen belül nincs például nyílt, szabványos vízelvezető árok a Kolozsvári, a Fő út és a Kossuth út mentén. Többen hivatkoznak arra, hogy az artézi kutakat betömettük a községházánál és a Jókai útnál, és ez okozza a belvizesedést. Ezzel szemben az a tény, hogy ezeket a kutakat senki sem tömette be, sőt, a községháza előtt több mint negyven, a Jókai útnál pedig húsz órán át kompresszoroztunk. Ezek a kutak 1932-33-ban létesültek, és természetes használódásuk következtében tönkrementek...” Nos, ennyit írt nagyjából a belvizesedés előtörténetéről Lévai László. Levele végén több megoldást javasol az új önkormányzatnak, hogyan lehetne a rendelkezésükre álló pénzösszeget okosan felhasználni. Ezt a részt azonban nem közöljük — nem tartjuk etikusnak, ha valaki a sajtón keresztül osztogat jó tanácsokat saját faluja vezetőinek. Bizonyára léteznek olyan fórumok — helyben is —, ahol Lévai úr kifejtheti a belvizesedéssel kapcsolatos álláspontját. Az ábasári tornateremben Az idei nyárig az abasári kisdiákok tornaóráit is a helyi művelődési házban tartották. Az új tanévben az általános iskolások már elegáns, korszerű tornateremben folytathatják a sportfoglalkozásokat. Az sem szegi túlságosan a kedvüket, hogy a 17 osztálynak a modern létesítmény is kevés, két-két csoport mindig együtt használja a csarnokot. Tervezik azonban, hogy később mégiscsak szétválasztják a termet, hogy a különböző osztályok órái ne zavarják egymást. S további elképzelés alapján tenisz- és kézi- labdapályát építenek az udvaron, hogy a sportra még több lehetőséget teremtsenek az abasáriaknak. Képeinken: egy közös tornaóra pillanatai. (Fotó: Szántó György) Gazdászok Stájerországban A Gyöngyösi Mezőgazdasági Szakközépiskolából33 diák és 7 tanár a közelmúltban négynapos stájerországi látogatáson vett részt. Az irdningi szakmai utazás az ottaniak nyári látogatásának viszonzása volt. A vendéglátók bemutatták szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztő telepüket, gépparkjukat, tájékoztatást adtak az erdőgazdálkodásban elért eredményeikről, s megismertették látogatóikat a helyi mezőgazdasági kutatóintézet munkájával. Mindezek mellett nagy élményt jelentett a gyöngyösi intézet kis csapatának a gyönyörű környezet, a sok módos ház és jó út látványa, legfőképpen pedig az osztrák tanárok, diákok közvetlensége, lépten-nyomon tapasztalt kedvessége. A látogatók mindegyike számára feledhetetlen marad a tiszteletükre rendezett hangverseny, táncmulatság, a találkozásra szintén módot teremtett sportvetélkedő is. A két iskola képviselői úgy búcsúztak egymástól, hogy tovább erősítik kapcsolataikat, szakmai, turisztikai programokra, sporttalálkozókra, nyelvtanulásra keresik a lehetőségeket. Gyerekeknek A gyöngyösi Török Ignác Gyermek-Szabadidőközpont október második felében is számos programot kínál a tizenéveseknek. Ma például fél 3-tól napközis csoportokat várnak manuális foglalkozásra. Október 21-én, hétfőn délután 2-kor kezdődik a Gárdonyi Géza vers- és prózamondó verseny. Néhány nappal később, csütörtökön gyöngyfűzésre invitálják az ügyes kezű gyerekeket. Ugyanezen a napon délután 5-kor a Kezdj el élni! elnevezésű klubban arról beszélhetnek majd a résztvevők, hogyan tehetnek — októberben csodálatos felfedezéseket — akár gondolatban is. Huszonhatodi- kán, szombaton reggel 9 órától számítógépes programjaikat cserélhetik ki mindazok, akiket érdekelnek a technika legújabb vívmányai. Ingyen van, és mégis hat — e talányos cím alatt a Kezdj el élni! klub e havi második foglalkozása rejlik, amelyen arról lesz szó, hogyan találhatjuk meg a boldogságot. A gyermek-szabadidőközpont állandó rendezvényeire is várja a tiniket: minden pénteken 5 órától az Útkereső kamaszklubba, 6 órától pedig az Alternatív zenei klubba. Mint ismeretes: a ferences rend tartományfőnöksége visz- szakapta az önkormányzattól az egykori kolostorépület keleti szárnyát Gyöngyösön. Mindeddig a mezőgazdasági szakközép- iskola használta az itteni helyiségeket részben oktatási célokra, másrészt leánykollégiumnak. A 49 gazdászlány további elhelyezését az új tanévre a Vak Bottyán János Ipari Szakközépiskola vállalta. Domoszlói könyvek, olvasók A domoszlói klubkönyvtárban 11 ezer kötet közül válogathatnak az érdeklődők. Évente 400-450 a beiratkozott olvasó, akiknek igényeit az idén is 38 ezerforintos beszerzéssel iparkodik az önkormányzat mind jobban kielégíteni. Vajgyártás A berendezés Prágából érkezett A tejfélék, a — csak itt gyártott— kaukázusi kefir, a túró, a tejföl, a natúr kefir, a habtejszín, az ízesített tejszínhab után hamarosan már vaj is készül a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat Gyöngyösi Üzemében. Mint Horváth Imre üzemvezetőtől a napokban megtudtuk: Prága közeléből érkezett a termékbővítést szolgáló — az iparban másutt már használatos — berendezés, ami tejszín adagolásával óránként ezer kilogramm vaj előállítására képes. Tíz- és húszdekás csomagolású lesz maid az új cikknek számító szendvicsvaj, ami valószínűleg egy hónapon belül a fogyasztókhoz kerül. — Jelentős fejlesztés a folyamatos vajgyártás megvalósítása, a két évvel ezelőtti csomagológép-beállítás óta nem történt hasonló beruházás Gyöngyösön. A szerelésben, kipróbálásban a külföldieknek az üzem dolgozói «segítenek, hogy a termelés indítása a legjobban sikerüljön. Újdonság az is, hogy az ősz eleje óta Mátratejnéven — a korábbinál nagyobb önállósággal — folytatja munkáját Gyöngyös, Szécsény és Pásztó három üzeme. November 1-jétől pedig a gyöngyösiek a pásztóiakkal közös szállítási, kereskedelmi kft.-t alakítanak. A gyöngyösiek teljes termelése az idén is a tavalyi 818 mi//ídforint körüli értékkel biztat, s a gyártmányskála egyelőre nem szélesedik tovább. Csupán későbbi terv az ízesített joghurt, amihez majd szintén új berendezés kell. (-ni) Tető alá hozott programok ősz a művelődési központban Az utóbbi időben igen nagy a nyüzsgés Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központban. Igen sok tanfolyamot, hasznos szabadidős programot, s a kulturális rendezvényeken kívül még sporttanfolyamot is szerveznek a Mátraalján. Vajon sikerült-e ősz- re-télre kínálni a hagyományos színházbérleti sorozatot, van-e elegendő pénz az intézmény működésére, megszüntették-e a színházterem beázását...? Ezekről kérdeztük Baranyi Imréné igazgatót. — Az évadunk elindult szeptember közepén, noha a nyár sem volt uborkaszezon — mondja. — A júniusi balettbemutatónak például olyan nagy sikere volt, hogy 120 helyett már 220 gyerek jár balettozni, s bővítenünk kellett az oktatást. Pedig már így is vita folyik a Vidróczki és különböző harcművészeti csoportok között a termekért. Szóval óriási az érdeklődés. Nagyon népszerűek a nyelvtanfolyamok is, beindult a jóga, a nők tornája, a szabás-varrás, a Vidróczki- néptánciskola... Szerencsére nagy a forgalom, nem kell bizonygatnunk, hogy szükség van erre az intézménytípusra. — Meg tudják-e fizetni a színházak „gázsiját”, hiszen Gyöngyösön népszerűek a jó színházbérleti sorozatok? — Végül is összejött a színházbérlet. Nagyon nehéz volt a színházakkal egyeztetni, és óriásiak a költségek a budapestiek esetén. Végül is október 17-én az egri Gárdonyi Géza Színházzal indul a sorozat, amikor is előadják Sultz Sándor: És a hősök hazatérnek című darabját. A sorozatban négy előadás szerepel, és a vígjáték dominál. Október 25- én indul a pódiumsorozatunk is. Az első vendég Balázs Péter lesz. Aztán találkozhatnak az érdeklődők Mensáros Lászlóval, Kul- ka Jánossal, Csákányi Eszterrel, Zsadon Andreával, Pécsi Ildikóval. De lesz gyermekdarab is, a középiskolásoknak pedig a kötelező irodalomhoz kapcsolódó mű: a Rómeó és Júlia, Az ember tragédiája és a Csíksomlyói Passió. — Az elmondottak szerint sok a vállalkozásszerű, bevételt hozó rendezvényük... — A tanfolyamokkal keresünk, a többi inkább a pénzt viszi, azért bőség nincs! Sok technikai eszközt kellene vásárolni: magnetofonokat, írógépeket, székeket. Sajnos, erre nagyon nehezen tudunk félretenni, mert jelentős összeget kellett fordítani a beázás megszüntetésére. A színházterem fölötti részt megjavították, de kérdés: lesz-e máshol baj. Erre nem ártana az ön- kormányzatnak a jövő évi költségvetésnél számítani. Próbálkozunk új módszerekkel, így szponzorokkal is. A színházbérleti sorozathoz anyagi támogatást nyújt például a Gyöngyöspata és Vidéke Takarékszövetkezet. S így várhatóan kevesebb lesz a deficit. (korcsog)
