Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-14 / 241. szám

HEVES ÉS KÖRZETE HÍRLAP, 1991. október 14., hétfő Kitűző, zászló, matrica Képeslapok a városról Hevesen a polgármesteri hivatal megrendelésére tizennyolcféle színes képeslap látott napvilágot. Ezenkívül aki akar, kitűzőt, zász­lót és műanyag matricát is vásárolhat a város címerével. Ezeket a cikkeket a polgármesteri hivatal aulájában, a papírboltokban, a tra­fikokban, valamint a KOI-ban, azaz a Középfokú Oktatási Intézet­ben vehetik meg az érdeklődők. Nemsokára — még az idén — egy színes prospektus jelenik meg Hevesről. Fotóinkon a Halász-kas­tély, valamint Kő Pál Ünnep című szobra látható. Mindkét felvételt Bencsik József készítette. Szén és fa van, de a vásárló nagyon kevés A hiány után a túlkínálat okoz gondot Példamutató hevesi vállalkozás Ahol a tejet literes üvegekbe palackozzák A kényszer vezette arra a döntésre a hevesi Orcsik Jánost, hogy vállalkozzon. Bár közel három évtizedig tanított, mégis kissé fájó szívvel, de szeptember 15-én felhagyott a pedagógusi pályával. El­szánt ember, aki elhatározta, hogy valami újat hoz létre, olyat, ame­lyet mások nem csinálnak: — Családi vállalkozásként tej­termék-feldolgozó lettem. Tős­gyökeres hevesi vagyok, és a me­zőgazdaság nem áll távol tőlem. Ezt is tanítottam. Itt, a lakáso­mon, a Kállai Éva utcában már az utolsó simításokat végezzük az üzem kialakításán. A napok­ban volt a műszaki átadás, és ha­marosan megkezdjük a munkát. Nagy segítségemre volt az Or­szágos Kereskedelmi és Hitel­bank Egri Igazgatósága, amely a világbanki hitelkeretből biztosí­tott anyagiakat. Tulajdonképpen 12 milliós beruházásról van szó, amelynek 20 százalékát, közel két és fél millió forintot saját erő­forrásból kellett biztosítanom. Ehhez a kölcsönhöz viszont elég kedvező kamatfeltétellel jutot­tam hozzá, öt év alatt kell vissza­fizetnem. így hát belevágtam. — Tulajdonképpen milyen te­vékenységre vállalkozott? — Mindenekelőtt tejpalacko­zásra és tejtermékkészítésre. A helyi gazdák naponta kétezer li­ter tejet szállítanak ide az üzem­be, amelyet pasztörizálunk, és újdonságként literes üvegekbe palackozzuk a 3,6 zsírszázalékos folyadékot, amelyet a fogyasz­tóknak szánunk. Megegyeztem a Salgótarjáni Öblösüveggyárral, amely sorozatban készíti nekünk is a literes palackokat. Egyéb­ként tejfölt is készítünk, amelye­ket kétdecis üvegekben hozunk forgalomba, a tetejére pedig úgy­nevezett műanyag lezárókat te­szünk. Tulajdonképpen mind a literes, mind a kétdecis üvegeket saját bolthálózatunkban be is váltjuk. Termékeinket óvodák­nak, napközi otthonoknak, cuk­rászüzemeknek ajánljuk elsősor­ban, már amelyek igényt tarta­nak erre. — Milyen más tejterméket ké­szítenek? — Vajat, túrót, tejszínt és írót is. A melléktermékként keletke­ző savót pedig a tejtermelő gaz­dáknak állati takarmányozásra kedvező áron átadjuk. Termé­szetesen palackozva, illetve kan­nába öntve is értékesítjük a tejet. Célunk az, hogy a termékeket frissen, jó minőségben és mások­tól olcsóbban bocsássuk a fo­gyasztók rendelkezésére nap mint nap. — A műhelyben speciális gé­pek segítik a munkát. Ezeket hol készítették? — A tervezésükben egy kiváló budapesti mémökgárda vett részt, nevezetesen az Élelmiszer- ipari Technológiát Tervező Kft. kollektívája. Kaptunk egy órán­ként 800 liter tejet pasztörizáló gépet, amely egyedi gyártású, magyar termék. Emellett van egy ezer literes túrókádunk, vaj- és tejszínpasztörizálónk, valamint fölözőgépek is. Ezek mellett kü­lön laboratóriumunk is műkö­dik, ahol folyamatosan és rend­szeresen a késztermékek minő­ségét vizsgáljuk. Enélkül egyet­len áru sem kerülhet forgalom­ba. Az igazsághoz az is hozzátar­tozik, hogy a közeli nyitáskor Hevesen három helyen is, a No­vember 17. téren, a vásártéri ABC mellett, valamint itthon élelmiszer- és tejboltot nyitunk. A városi önkormányzattal együttműködve tervezzük, hogy a leendő új buszmegálló környé­kén tejivót is létesítünk. Az üze­münkben két alkalmazottat fog­lalkoztatunk, emellett családom valamennyi tagja — miután né­pes famíliáról van szó — közre­működik a vállalkozásban. Bí­zom abban, hogy az eredmény sem marad el az erőfeszítések nyomán, mert valami olyat csi­nálunk, amelyre — hiszem — nagy szükség lesz itt Hevesen. Mentusz Károly „Eletet az éveknek’ Művészeti vetélkedő Hevesen Az elmúlt télen és az idén ta­vasszal is többször beszámoltunk arról, hogy mennyire akadozott a tüzelőanyag-ellátás Hevesen is. Az Észak-magyarországi Tü­zelőszer- és Építőanyag-kereske­delmi Vállalat helyi telepén je­lenleg bőséges választék áll a vá­sárlók rendelkezésére. Áru tehát van, viszont annál kevesebb a vá­sárló. Ennek okáról kérdeztük Barkóczi József telepvezetőt: — Kétségtelen, hogy van vá­laszték mind hazai, mind külföl­di szenekből, brikettből és tűzi­fából is — mondta —, de naponta öt-tíz vásárlónál több nem fordul meg nálunk. Ennek egyszerű a magyarázata, miután a június 1-jei áremelés előtt a lakosság többsége beszerezte a szükséges tüzelőanyagot. Készpénzért és utalványra is vásároltak szenet is, fát is. — Június 1-jével radikálisan emelték a szén árát. — Valóban így van, hogy csak példaként emh'tsem, a berentei kevert, dúsított dió ára mázsán­ként 163,30 volt. Ezt ma 387,50-ért áruljuk. Vagy vegyük a várpalotai brikettet, ezt június előtt 213 forintért adtuk mázsán­ként, a jelenlegi ára viszont 610 forint. Tehát ezzel szorosan ösz- szefügg, hogy mostanság keve­sebbet vásárolnak. — És mennyire növelték a tűzi­fa árát? — Ezt kisebb arányban, a ha­sábáru mázsája 244-ről 288-ra emelkedett, míg a fűrészelt fa mázsája a korábbi 274 helyett 318 forint lett. Úgy tűnik, hogy a következő hetekben, hónapok­ban majd több fát adunk el a vi­szonylagos kisebb áremelés mi­att, mint szenet. — Értesülésünk szerint a szén- szállításokat egyelőre le is állítot­ták a bányákból. — Az Észak-magyarországi Tüzép központilag erre kénysze­rült, tehát várhatóan a mi tele­pünkre sem érkezik ebben az év­ben újabb szénszállítmány. Az a Sok fiatal listával érkezik A könyvtári élet mozgalmas napjai Vége a viszonylagos nyári „holt szezonnak”, hiszen a szep­temberi tanévkezdés után bein­dult a könyvtári élet Hevesen is. Főleg a délutáni forgalom növe­kedett az elmúlt időszakban, kü­lönösen a hétvégeken, amikor hazaérkeznek az egyetemisták és főiskolások, és irodalmat gyűjte­nek a városi intézményben. Gyakran egész listával érkeznek, segítséget várva a könyvtár alkal­mazottaitól. így szombaton is délután fél 2-ig nyitva tartanak. Van, aki szakdolgozathoz keres forrásokat, mások szemináriumi dolgozatokra készülve kutatnak adatok iránt. Mint Török Lászlóné könyv­tárostól megtudtuk, a legkülön­bözőbb területekről, így a termé­szettudományok köréből, nem kevésbé a képzőművészetek, az irodalom, a történelem, a techni­ka területéről igénylik a legtöbb anyagot. Természetesen azokat sem utasítják el, akiknek a kéré­sét pillanatnyilag nem tudják tel­jesíteni, mert abban az esetben a megyei könyvtártól igyekeznek beszerezni a szükséges forráso­kat. A hevesi városi könyvtár sincs könnyű helyzetben, hiszen szűk anyagi lehetőségek állnak ren­delkezésükre. Mégis mindent el­követnek annak érdekében, hogy a lényegesnek ítélt műveket beszerezzék. Szinte valamennyi hazai könyvkiadóval kapcsolat­ban vannak, és fontossági sor­rend alapján vásárolnak. A fő célkitűzésük jelenleg az, hogy a legfontosabb műveket az olvasók rendelkezésére bocsássák. Ter­mészetesen nemcsak Heves la­kói járnak a könyvtárba, hanem a 17 környező településről is vannak látogatóik. Az említett községek mindegyikében levő könyvtárakkal is kapcsolatban vannak. Főként Erdőtelekről, Kisköréről, Tiszanánáról és Tar- naörsről — ahol függetlenített könyvtárosok dolgoznak — rendszeresen járnak hozzájuk különböző igényekkel. Segítőkész munkájukat bizo­nyítja a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat hevesi szerveze­tével való együttműködésük is. A nyáron a TIT angol nyelvi tá­bort szervezett a városban, s az oktatásban a könyvtár is közre­működött. Termet, valamint an­gol nyelvi anyagot — könyvet, hang- és videokazettákat, illetve készülékeket — biztosítottak a csoportos foglalkozásokhoz. A kedvező tapasztalatokat felhasz­nálva, most az ősz során a TIT ál­tal szervezett tanfolyamokhoz, illetve szabadegyetemekhez is szemléltető-, illetve segédanya­gokkal járulnak hozzá. így pél­dául a Biblia történetét bemutató sorozathoz máris rendelkezésre állnak a szükséges videoanyagok és könyvek. célunk, hogy a felhalmozódott mennyiséget,értékesítsük, hogy ne menjen tönkre, miután nagy értékről van szó. Egyébként a Hevessped Kft.-vei van szerző­désünk május óta, amely az állo­másról telepünkre, illetve onnan a megrendelőknek szállítja a tü­zelőanyagokat. Rajta kívül ter­mészetesen magánfuvarozók is szálh'tanak. — Miután a térségben közpon­ti Tüzép-telep a hevesi, így más települések lakói is vásárolnak itt? — A szomszédos községek közül Heves vezekénybői, Pély- ről, Átányból, Tenkről, Erdőte­lekről is vannak rendszeres vá­sárlóink. Ezek mellett a szom­szédos Jászapátiból, Jászszent- andrásról is. A hivatalosan hol­nap kezdődő fűtési szezonra — azok számára, akik még eddig nem gondoskodtak tüzelőről — minden igényt kielégítünk. (m. k.) Az elmúlt évhez hasonlóan is­mét megrendezték — a Hevesi Városi Művelési Központban — az „Életet az éveknek” Idősek és Nyugdíjasklubok Országos Szö­vetsége által meghirdetett cso­portos előadó-művészeti vetél­kedősorozat megyei döntőjét. A rendezvényt dr. Hegedűs György, Heves város polgármes­tere nyitotta meg a megyéből ér­kezett nagyszámú vendég és he­lyi érdeklődő előtt. A mindnyájunk számára is­merősen csengő szlogen — vagy­is az „Életet az éveknek” — is­mételten bizonyította, hogy ez nem üres jelmondat, nemcsak érdekképviselete egy népes tár­sadalmi rétegnek, hanem e kor­osztály életének, fontos közössé­gi színterének, a tehetségek kin­csesbányájának fóruma is. A házigazda szerepét ismétel­ten a hevesi városi nyugdíjasklub vállalta — Ötvös Imre, mindnyá­junk népszerű Imre bácsija veze­tésével —, aki a megyei szövetség elnökségét is képviselte. Gon­doskodtak arról, hogy családias hangulatban élvezhessük a nagy­szerű produkciókat. Úgy érez­tük, intézményünk falait az „élet” varázslatos hangulata zengte be, bizonyítva: van hon­nan mentem a fiatalabb generá­cióknak. A megyei zsűri nem volt köny- nyű helyzetben, amikor is mér­legre kellett tennie a bravúrosnál bravúrosabb produkciókat. Ta­pasztalhattuk a színvonalas elő­adások mellett azt is, hogy a ha­gyományőrzés élő tárházai ezek az együttesek. Ennek eredmé­nyeképpen négy pávakör jutott az országos, Budapesten meg­rendezendő döntőbe. Dicséretes minősítéssel a hevesi, a parádi és az egerfarmosi, jó minősítéssel pedig a recski nyugdíjasklub mű­vészeti csoportja képviseli szű- kebb hazánkat az országos dön­tőben. Már most érezhetjük: méltóak lesznek küldetésükre, és tovább öregbítik majd megyénk hírnevét. Blahó András, mb. igazgató Városi Művelődési Központ, Heves 5. Hevesi találkozó A szűkebb hazánkban műkö­dő nevelési tanácsadók szakfela­datot ellátó dolgozóinak tanács­kozását ma délelőtt tartják He­vesen. Ezen aktuális témákat tűznek napirendre. Ezek felöle­lik a működés minden részterü­letét: a feltételeket, az önkép­zést, az esetmegbeszélést. A szak­embereken kívül részt vesznek a tanácskozáson a megyei, illetve a helyi önkormányzati hivatalok illetékesei is. A Góbis- „láncolat” újabb tagjai A Hevesi Kereskedőház Kft. által nemrég megnyitott Góbis Áruház után a láncolat új tagját adták át a múlt héten csütörtö­kön a szomszédos Jász-Nagy­kun-Szolnok megyei Kunhegye­sen. A település határában egy épület átalakításával diszkont áruházat nyitottak, ahol élelmi­szereket, vegyi árukat, pipere­cikkeket, női harisnyanadrágo­kat és férfizoknikat árusítanak. Ma Hevesen, a Kun Béla úton nyitnak új diszkont áruházat, ahol élelmiszereket és vegyi ter­mékeket kínálnak a vevőknek. Mozgássérültek balatoni kirándulása A Mozgássérültek Heves Vá­ros és Vonzáskörzete Egyesülete a napokban jól sikerült országjá­rást szervezett. A kirándulás al­kalmával az autóbusznyi társa­ság a Dunántúlra látogatott, és a „magyar tenger” partján gazda­gította élményeit. Balatonfüre- den a csoport megtekintette a Jó­kai Emlékmúzeumot, Tihany­ban az apátságot, majd Bada­csony nevezetességeivel ismer­kedett. A minden bizonnyal so­káig emlékezetes látogatást a he­vesi székhelyű SI- VA Betéti Tár­saság támogatta. Komló ’91 Nemrégiben megjelent a Kömlő’91 nevet viselő kiadvány, amely a község történetét mutat­ja be 1261-től napjainkig. Az is­mertető az önkormányzat meg­bízásából, a Kömlő Népe című újság szerkesztésében jelent meg. A Hangrád Lajos által ösz- szeállított füzetet az Agria Kiadó Kft. adta ki. Kárpótlási ügyelet A hevesi MDF-szervezet hét­főn, kedden és szerdán 17 és 19 óra között kárpótlási ügyeletet tart városi irodájában, ahol vár­ják az érintettek, tanácsot kérők jelentkezését. „A mi főnökeink jobban tudják...” Érdekelt volna, mennyi paradicsomot takarí­tottak be az idén Hevesen, s hogy milyen stádi­umban van a léfeldolgozás. Azt mondják az álla­mi gazdaság telefonközpontjában: ott senki nem tud konkrét információkat, hívjam inkább a pusztacsászi léfeldolgozó üzemet. Nevet is mon­danak, hogy kit keressek. Keresem, megtalálom, kérdezek. A hölgy nagy vehemensen belekezd, hogy esik az eső, most nem nagyon mozognak, de legalább két hét még a betakarítás. Aztán hirtelen megáll a mon­dat közepén, és némileg nyersebb stílusban foly­tatja: — Különben meg nem nyilatkozom. — Miért? — Nem nyilatkozom, és kész. Hívja fel a hatva­ni konzervgyárat vagy az állami gazdaságot, majd ott elmondják. (Kezd jobban érdekelni a dolog. Idáig nem tudtam, hogy a paradicsomfeldolgozás komoly üzleti titok lehet, legalább annyira, mint az állam- adósságunk összege. Azt se akarta elárulni Ká­dár Béla...) — Van erre valami rendelet az üzemben, hogy nem nyilatkozhatnak? (Úgy sejtem, a hölgy Hevesen értetlenkedve csóválja a fejét.) — Nincs. De ez természetszerű, nem? — Azt gondoltam, hogy ön ott az üzemben job­ban tudja, hogyan állnak a feldolgozással, minta főnökei az íróasztal mellett. — A mi főnökeink tökéletesen tisztában van­nak a dolgokkal. Jobban, mint mi. (Ennyiben maradtunk.) doros

Next

/
Oldalképek
Tartalom