Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-12-13 / 240. szám
12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1991. október 12-13., szombat-vasárnap Egészségünk titkai Einstein is olvasási zavarral küszködött Kertész leszek Virágkötő Európa-kupa — Cannes ’91 H. Zsuzsikát azért hozta logopédiai kezelésre édesanyja, mert dadogott. Alapos intelligencia- és beszédvizsgálat után kiderült, hogy a terhesség idején előfordult károsodás miatt a kislánynak minimális agyi zavara van. Ez elsősorban a figyelem, az emlékezet, a logikus és analógiás gondolkodás működésében tűnt föl. Szerencsére a kislány még nagycsoportos óvodás volt, így egy speciális módszerű foglalkozássorozattal nemcsak a dadogása rendeződött, hanem annyit fejlődtek az alapképességei, hogy — iskolába kerülve — sikerült megelőzni a tanulási zavar kialakulását. A dyslexiás és más tanulási zavarral küszködő gyermekek ügye még sohasem volt annyira aktuális társadalmi probléma, mint most. A Fővárosi Pedagógiai Inézet idei májusi fórumán elhangzott az a feltételezés, miszerint „az ezredfordulóra megkétszereződhet a dyslexiás és más tanulási zavarokkal küzdő gyermekek száma.” Egerben létezik egy magánlogopédia, amit Gaál Katalin logopédus vezet. És hogy mit is jelent az, ha valaki dyslexiás- dysgráfíás, erről a logopédus a következőket mondta: — Az olvasás- és írászavar kialakulhat valakinél azért, mert rendezetlen az érzelmi élete, vagy mert gyengébb értelmi képességű, és az iskolai követelmények magasabbak, mint amilyeneket egy ilyen gyermek kiegyensúlyozottan követni tud. A dyslexiásoknak (olvasászavarosoknak) általában jobb az intelligenciájuk, de a jelenlegi olvasás- tanítási módszerekkel mégsem tudnak megfelelő teljesítményt elérni. Nem válik igazán eszközzé számukra az olvasás, az írás, a fogalmazás. Hiába fordítanak több időt, energiát a tanulásra, nem érnek el jó eredményt. Nevelőik többnyire felismerik, hogy intelligenciájuk magasabb, ezért könnyen lustának bélyegzik őket. A sikertelenség, a kudarcélmény egyre halmozódik, amely végül magatartászavarhoz vezethet. Ezek a gyermekek bohóckodással, vagy más, a felnőttek által elítélendő módon próbálják magukra terelni a figyelmet. Néhányan súlyosan neuro- tizálódhatnak is, a tanulástól pedig egy életre elmegy a kedvük. — A szülők, az óvónők, a tanítók hogyan észlelhetik ezt a jelenséget? — A kisgyermekeknek szétszórt a figyelme, nehezen jegyeznek meg dolgokat, különösen bizonyos szavakat, főfogalmakat, rosszul tájékozódnak térben és időben, a lényeget lassan vagy egyáltalán nem tudják szavakkal összefoglalni. Feltűnő lehet még, hogy mindehhez mozgásos ügyetlenség, nehézkes finom- motorika is társul. Ezekre a sérült alapképességekre épül nagy bizonyosággal az olvasás- és írászavar. A kisdiákok sok hasonló betűt fölcserélnek, például a „p- b-d-”t, gondot okoz az összeolvasás, illetve az olvasott szöveg megértése. Az írásuk görcsös, kusza, sok a betűcsere, előfordul kihagyás, betoldás, a ragok, írásjelek helytelen használata. Lemaradnak a tananyagban, és így válnak a jóképességű gyermekek rossz tanulóvá, hiszen nem olvasnak szívesen, szókincsük, ismereteik nem gyarapodnak kellően. Van olyan gyermek is, akinél a számolás részképessége sérült. — A szakirodalom szerint a dyslexiának fő oka minimális agyi károsodás, emiatt alakulnak ki tanulási zavarok. De vajon megelőzhetőek-e? — A megelőzést elősegítendő, már húsz éve szakembereket is képeznek. A logopédusok — ha elegendő idő és eszköz áll rendelkezésükre — már óvodás korban ki tudják szűrni, kik azok, akiknek a veszélyeztetettsége prevenciós kezeléssel megszüntethető, vagy nagyrészt csökkenthető. Az iskoláskorúaknái pedig a tanulást speciális módszerekkel meg tudjuk könnyíteni. Ma a kisiskolások 30-40 százaléka küzd ilyen nehézséggel. Ha ez a szám még emelkedik, már nemcsak egyéni probléma lesz. Azok a gyerekek, akik kudarcokkal kezdik az iskolát, kisebb esélyük lesz a jó pályaválasztásra és a magabiztos hozzáértéssel végzett munkára is. Holott ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy boldog, kiegyensúlyozott felnőtt életet élhessen. A társadalom pedig megfosztja magát nagyon sok értékes ember együttműködésétől, vagy akár zseniális tevékenységétől, hiszen ismert, hogy Einstein is dyslexiás volt. — Sürgősen tenni kell tehát valamit ezekért a gyerekekért. Ön „mentőcsónakot” ígér magánlogopédiáján a dyslexiásoknak, de bizonyára szükség van még mások segítségére is... — Jó lenne, ha az óvónők és az általános iskolai pedagógusok ismernék a dyslexia fogalmát, és a szülőknek megfelelő tájékoztatást tudnának adni róla. Fontos, hogy az erre képzett szakembereknek, a logopédusoknak biztosítsák mindazokat a feltételeket, amelyekkel a megnövekedett létszámú, rászorult gyermekek kezelését meg tudják oldani. Amikor a Magyar Köztársaság 1990. március 4-én aláírta az ENSZ-nek a gyermekek jogairól szóló egyezményét, akkor orszáunk elkötelezte magát arra, ogy elősegíti a „gyermek személyiségének kibontakozását, valamint szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek a lehetőségek legtágabb határáig való kifejlesztését az esélyegyenlőség alapján.” Szükség lenne arra, hogy a minimálisan agykárosodott gyermekek megkapnák azt a pluszt az iskolától, a társadalomtól, ami hátrányos helyzetük, a sérültségük leküzdéséhez feltétlenül szükséges. A tanulási zavarokkal küszködő gyermekek bizalommal kereshetik fel tehát Gaál Katalin logopédus „rendelőjét” Egerben, a Shell-kút mellett, a Kareszek tér 12. II. emelet 8-as számú helyiségben. Telefon: 25-217. A szakember hétfőn, szerdán, pénteken délután 3-tól 6-ig, kedden és csütörtökön délelőtt 8-tól 10- ig áll a gyermekek és szüleik rendelkezésére. Szüle Rita Eger-völgyi és egri helynevek névés településtörténeti háttérrel „A virágok eltűnnek és meghalnak, csak a művészet marad örökkévaló.” Ezzel a mottóval köszöntötte Louis Bonnet a Virágkötők Nemzetközi Szövetségének elnöke a can- nes-i fesztiválpalotában az ünnepélyes eredményhirdetésre és gálaműsorra összegyűlt közel háromezres közönséget, a 13 európai versenyzőt és a velük utazó delegációkat. Minden második évben kerül sor Európa legkiválóbb virágkötőinek nemzetközi seregszemléjére. Ebben az évben Cannes adott otthont ennek a rangos eseménynek, ami a szakmai programokon kívül számos színes látványosságot is kínált, de nemcsak a virágkötészet szerelmeseinek, hanem a turistáknak is. így például a korzón régi autómatuzsálemek stafétáztak virágdíszbe öltöztetve, több tízezer szál szegfűt használva erre a célra. Az 1991. évi Európa-kupán 13 versenyző indult (osztrák, német, belga, dán, finn, francia, angol, görög, olasz, norvég, holland, magyar, svájci). Csupa fiatal, többségében 23-30 év közöttiek. A virággal történő foglalatoskodást általában női mesterségnek tartják, ezért talán meglepetésként hat, hogy a 13-ból csak 5 a nő. A magyar versenyző is férfi, Cserni Istvánnak hívják, és csak 23 éves. 1988-ban magyar Kupát nyert, Dániában, Franciaországban is gyakorolta már mesterségét. Ó az első keleteurópai versenyző! A Virágkötők Szakmai Egyesülete őt tartotta alkalmasnak arra, hogy hazánkat Cannes-ban képviselje. Az egyesület sokat dolgozott azon, hogy ez a szereplés szakmailag és erkölcsileg is eredményes legyen. A magyar delegációt Dr. Guba Lászíoné, az egyesület elnöke vezette, és — úgy gondolom — nem kis büszkeséggel hallgatta a kis magyar csoport többi tagjával együtt az ünnepi megnyitó szavait, valamint az utána felzúgó tapsot, amivel az első „szocialista” versenyzőt köszöntötték. És most magáról a versenyről. A versenyzőknek három feladatot kellett megoldaniuk. Az első, úgynevezett „kötelező” munkára már otthon felkészülhettek. Kompozíciójukkal a mű- vészet-ember-virág kapcsolatot kellett megjeleníteniük, a már említett tartalommal: „a virágok eltűnnek és meghalnak, csak a művészet marad örökkévaló.” Cserni István Csontváry „Ma- gyányos cédrus”-át választotta a megjelenítés alanyául. Idehaza több tervet készített, amit kollégái javaslataival egészített ki. Ennek alapján készült el a makett és a „mű”. Maga a verseny, illetve ennek kötelező feladata zárt körülmények között zajlott, ami azt jelenti, hogy csak a zsűritagok lehettek jelen. A kész alkotást másnap a fesztiválpalotában mindenki megnézhette. Cserni kompozíciójának nagy közönségsikere volt. Sok növényt használt, ellentétben a többiek „kellék” túlsúlyával. A másik két — szakmai szóhasználattal — „meglepetés” feladatot a fesztiválpalota színpadán a gálaműsor több ezres nézőközönséf e előtt, meghatározott idő alatt ellett teljesíteni. Ez egy csokor és egy falidísz volt. Míg a színpad hátsó részén a versenyzők dolgoztak, elől előadóművészek szórakoztatták a nagyérdeműt. A bizonyára lámpalázas virágkötőknek a szakmai feladatokon túl még az újszerű körülményekkel is meg kellett birkózniuk. A három feladat összpontszáma alakította ki a végeredményt, amely szerint ebben az évben a legjobb a svájci versenyző lett. Cserni István pedig a nagyon előkelő 8. helyen végzett. A kompozíciókról készült negatívok még műhelyben vannak, a legszebbek ismertetésére egy későbbi alkalommal még visszatérek. V. Pénzes Judit Két kéz Gyakori szóhasználati jelenség, hogy helyneveink fogalmi és használati értéküket megváltoztatják. Ez a fogalmi és használati értékváltás nemcsak a névadás indítékairól árulkodik, hanem arról a név- és településtörténeti háttérről is olyan használható adatokat szolgáltat, amelyek helynévrendszerünk jellegzetességeiről is hasznos ismereteket nyújtanak. A „korszerű” névtani tájékoztatásra is törekednünk kell, annál is inkább, mert nagy a bizonytalanság például az egri Olaszér, Olasz utca helynevek értelmezésében. Erről árulkodnak ezek a gyakran feltett kérdések: Mi lappang az Olasz helynév mögött, hogyan kerültek az olaszok Egerbe? Az itáliai olaszokról szólva, sehogysem! Az egri és az Eger környéki Olasz utca, Olaszér történeti helynevek a középkori Egerbe került vallon telepesek, középkori nevükön olasz emlékét idézik. Ennek az olasz hangsornak kora középkori jelentése, használati értéke: nyugati, újlatin nyelvet beszélő emberek közössége. A XII-XIII. századi olasz megnevezés az Egerben is megtelepült vallonokra vonatkozik. Égerben az egykori Olasz utca helynév valójában egy nagyobb területet, városrészt, városnegyedet nevezett meg. A óla te a Olaz, vicus Olasz latin nyelvi formák is erről bizonykodnak. A Dél-Belgiumból áttelepült s a francia dialektust beszélő, a vár alatti területen otthont teremtő vallonok, Olasz megnevezéssel jelezték telepüket, ettől délre Almagyar névvel magyar telep alakult ki. A Hungária et Attila címmel 1536-ban megjelent könyv szerzője, Oláh Miklós, egri püspök részletesen beszámolt arról, hogy „az Egri-völgyben letelepült vallonok az 1530-as években is vallon-franciául beszéltek, és szőlőtermeléssel foglalkoztak. Okleveles adatok szólnak arról, hogy az Eger-völgyi vallon telepesek I. Endre királyunk idejében a szőlőtelepítések számára az erdős részek irtásába kezdtek a saját nevükön, az óvallon, -francia taille (irtás, vágás) szóval nevezték meg, s ez a közszó adott alapot lakótelepük nevének kialakítására. A Nagy Tálya- Nagytálya, Kis-tálya megnevezések mellett az oklevelekben olvashatunk az Olasztálya helynévről is. Észak-Magyarorszá- gon, aTokaj-Hegyalján található Tállya ugyancsak az óvallon, az ófrancia irtás jelentésű taille szó származéka. S az sem véletlen, hogy az ide települt vallonok világhíres szőlőkultúrának az alapjait vetették meg... A vallonok betelepülése idején ugyancsak az olasz megkülönböztető név adott alapot a következő tokaj- hegyaljai helyek megnevezésére: Bodrogolaszi, Olaszliszka. Valószínűleg a Hegyaljára és az Eger környékére települt vallonok nyelvi örökségének tekinthetjük az olaszvirág, olaszkavi- rág szóalakokat. Az egri, Egervölgyi és a tokajhegyaljai vallon telepesek emlékét idézik a formint, furmint, egri szemelt for- mint szőlőfajta nevek. A tályai kapa, olasz kapálási forma megnevezésekről az idősebb egri kapások azt tartják: igen „ősi örökség itt e szőlőtermelő vidéken”. Hogy az Eger-völgyébe települt vallon hospesek emléke ne veszítsen ható erejéből, érdemes lenne a még hozzáférhető belgiumi krónikák lapjait is áttanulmányozni. Külön örömünkre szolgál, hogy Kissné Korompai Bernadette Nagytálya középkori templomának belsejében feltárt embertani anyag elemzése című értékes írásában a tályai vallon telepesek népességének embertani jellegzetességeiről is értékes ismeretanyagot kapunk. Az egri és az Eger-völgyi vallonok középkori olasz megnevezéssel minősítése tehát nem a mai olaszok, italikusok, itáliaiak emlékét idézi meg az Olasz történeti név újra megnevező szerephez juttatása, mint ahogy ma még sokan hiszik és vallják Égerben. De ez nem jelenti azt, hogy a XVI. század óta általánosabbá váló olasz megnevezéssel minősített itáliai olasz embereknek nem volt semmi kapcsolatuk Egerrel. Erről csak egyetlen adatot idézünk Eger régi jegyzőkönyveinek lapjairól: 1753: „Puppini János olasz kalmár Purgemek (egri polgárnak) bevétetett”. Dr. Bakos József Illyés Gyula „Két kéz” című verséből idézünk: „E két kéz után kaptam, ha már-már elzuhantam...” Folytatását lásd a vízszintes 9. és függ. 1. sz. sorokban. Vízszintes: 1. Analizálást végeznek 9. Az idézet első része (zárt betűk: M, T) 13. Csehszlovák traktormárka 14. Kötelékétől megszabadító 15. Finom szemcséjű kvarchomokkő 16. Földön összegyűlt csapadék 17. Ameddig 18. Folyó Alaszkában 20. Értékpapír átruházása más személyre 21. Igen — oroszul 22. Urán és gallium 23. Tanya része! 25. Becézett Emília 26. Piros — németül 27. Vés 28. Kétkerekű szállítóeszköz 30. A burleszkfilmek sztárja volt 31. Ásványvízmárka 32. Tüskés gyomnövény 33. Kiváló színésznő volt (Elma) 35. Erkölcsös, tisztességes 37. Mezőgazdasági eszközök 38. Régóta nyugdíjban vannak 39. Kicsinyítő képző 40. Háziszámyas 41. Gázolaj része! 42. Rangjelző szócska 43. Kisebb keresztutca 44. Visszalő! 45. Kis csirke 47. „A” konkrét elképzelés 49. Talál 51. Ajándékozott 52. Ész 53. Tüzet megszüntetett 55. A tűzhányó működni kezd 56. Menekülésszerű- en távozott Függőleges: 1. Az idézet folytatása (zárt betűk: T, M) 2. Lábával a mélybe továbbító 3. Erkölcstelen 4. ...cross (motorkerékpáros terepverseny) 5. Erbium 6. Halk zörej 7. Megvalósulást hatékonyan támogató 8. Nagy szovjet folyó 9. Nyújtott kezével érinteni tudja 10. Ózd része! 11. Fanyar erdei gyümölcs 12. Női név 19. Ifjúkorom legszebb... (filmcím) 24. Annál lentebb 26. Gabonanövény 28. Sportolók által használt hintőpor 29. Mellém hajított 30. Tehergépkocsi márka 31. Takaró 32. A farkasvezér neve A dzsungel könyve c. regényben 34. Négyhúros gitárféleség (portugál hangszer) 36. Szó a Halotti beszédből 38. Férfinév 39. Gépiesen jegyzetel 41. Vajon régészeti kutatást végeztet? 43. Egykori indoeurópai nép tagja 46. Az ételt fogyasztotta 48. A tea hatóanyaga 50. Haszontalan holmi 54. Lakatos Béla 55. Melyik személy? * A megfejtéseket október 17- ig küldjék be szerkesztőségünk címére. A nyertesek névsorát szombati lapszámunkban közöljük. A borítékra írják rá: „Keresztrejtvény” Báthory Attila
