Heves Megyei Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-13 / 215. szám

TVR EXTRA — JÖVŐ HETI RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓMŰSOR 16 OLDALON HEVES MI' HÍRLAP EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, Ki PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1991. SZEPTEMBER 13. PÉNTEK II. ÉVFOLYAM 215. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT a varva várt NOVELL legalizáló NOVELLX™ augusztus 15-től szeptember 30-ig Szürke szoftveréből most jogtiszta lehet! EZT MOST MAR NE HAGYJA KI! TRADER Kft., a hivatalos DEALER Eger, Bródy Sándor út 5. Tel/fax: 36/25-006 Schumann-díj Antall József tegnap délután Párizsból Stras- bourgba utazott, az Eu­rópa Parlamentben vár­ta programsorozat. Este a Rohan palotában ve­hette át a Robert Schu­mann dijat ünnepélyes keretek között, amelyre az Európai Néppárt, a nyugat-európai keresz­ténydemokrata pártok közös szervezete java­solta a magyar minisz­terelnököt. (MTI) MIG-katasztrófa A Magyar Honvédség kecskeméti Szentgyörgyi Dezső Honi Vadászrepülő Osztályának egy MIG- 21 típusú katonai repülőgépe tegnap kiképzési re­pülési feladata végrehajtása közben — eddig isme­retlen okok miatt — a kecskeméti repülőtér körze­tében lakatlan területre zuhant. A repülőgép veze­tője, Horváth Sándor őrnagy, 35 éves I. osztályú va­dászpilóta a repülőkatasztrófa következtében éle­tét vesztette. Gazdasági témák a kormányülésen Elsősorban gazdasági témák szerepeltek a tegna­pi kormányülésen, amelyen Antall József miniszte­relnök franciaországi látogatása miatt Boross Péter belügyminiszter elnökölt. A kormány foglalkozott a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma vezetőjének előterjesz­tésében az exporthitelnyújtás és -biztosítás új ala­pokra helyezésével. A kabinet elhatározta egy úgy­nevezett exportgarancia-részvénytársaság létreho­zását, amely megoldaná a nagy külföldi beruházások és üzletek exportgaranciáját. A részvénytársaság a tervek szerint még az idén, kétmilliárd forintos alap­tőkével létrejön, s a törzstőke értékét három év alatt 6-8 milliárd forintra kívánják felemelni. Ezen kívül napirendre került az országos közút­hálózat hosszú távú fejlesztési programja, a szőlő és borválság is. (MTI) A megyei gabonahelyzet nyomában Tudunk-e mit kezdeni az idei búzával? Furcsa egy helyzet: állandóan arról panaszkodunk, hogy sokaknak a mindennapi kenyér is gond kis hazánkban, ugyanakkor nem tu­dunk mit kezdeni az idei búzával. Állítólag túl sok kenyérnekvaló termett. Ami a hazai szükségleten túl megmarad, azt nem tudjuk eladni. De hát egy dolog a szóbeszéd, más dolog a valóság. A té­nyek felől érdeklődtünk Sasvári Tivadarnál, a Heves Megyei Ma­lomipari és Gabonaforgalmi Vállalat megbízott igazgatójánál. Tőkék között — létbizonytalanságban — a szőlőtermesztés „főszereplői"... (Fotó: Szántó György) „Másfél termés” értéke a bankokban van Összeomlás előtt a szőlő- és borágazat Felszámolt blokád Az osztrák hatóságok tegnap délelőtt felszámolták a nickels- dorfi traktorosblokádot, amely- lyel tüntető burgenlandi parasz­tok hétfő óta megakadályozták az ottani és a hegyeshalmi határ- állomáson áthaladó fontos nem­zetközi útvonal forgalmát. A tör­vénytelen akció megszüntetésé­re négyszáz főnyi csendőri erő vonult Nickelsdorfba, eltávolí­totta a blokádhoz használt trak­torokat, s elhárította az akadályt a közlekedés útjából. Feljelentették Nagy Sándort Az MDF országgyűlési frakci­ójának Monopoly-csoportja a legfőbb ügyészhez írt levélben büntetőeljárás megindítását kez­deményezte Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke ellen, mert szerintük Nagy Sándor a június 24-én aláírt adásvételi szerződé­sekkel 15 szakszervezeti székhá­zat áron alul adott el a Frohburg Union Pénzügyi Rt. részére, és ezzel „a szakszervezeti tagság­nak különösen nagy hátrányt (kárt) okozott”. Művészek kitüntetése Lakatos Menyhért írónak, Csákányi László színművésznek és Morell Mihály filmrendező­nek életútjuk elismeréseként Göncz Árpád köztársasági elnök a Magyar Köztársaság Aranyko­szorúval Díszített Csillagrendjét adományozta. A kitüntetést teg­nap, a Művelődési és Közoktatá­si Minisztériumban adták át. Elítélt hasiskereskedők A Pécsi Városi Bíróság bűnös­nek mondta ki azt a három pécsi fiatalembert, akiket a rendőrség május 9-én vett őrizetbe, mert egy kilogramm külföldön vásá­rolt hasist próbált értékesíteni. Az elsőrendű vádlottra három­évi és négyhónapi szabadság- vesztést rótt ki a bíróság. A kárpótlási törvény hatályba lépését követő négy héten or­szágszerte összesen 11 ezer 483 kárpótlási igényt nyújtottak be — közölte az MTI érdeklődésére Sepsey Tamás, az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke. Elmondta, hogy az igénylők egy része több, 1949. június 8-a után elvett vagyontárgy után is bejelentette kárpótlási igényét. A nagy többségük termőföldre és ingatlanra vonatkozik, vállal­kozás után mindössze 1114 eset­ben igényeltek kárpótlást. Arra a kérdésre, hogy össze­sen hány igény benyújtására szá­mítanak, az elnök azt mondta, hogy hétről hétre jelentősen nő az ügyfelek száma, ezért most még korai lenne a jóslás. Annyi bizonyos, hogy mintegy 1,5 mil­— Nehéz a helyzetünk—\á\2i- szolta —, mert nagy a visszaesés minden területen. Régen a termés teljes mennyiségét megvásárol­tuk, ma nemcsak pénzünk nincs elegendő, de a további értékesí­tést sem látjuk biztosnak. Az idén az eddigi mennyiség­nek legfeljebb a hatvan százalé­kát veszik át. Igaz, hogy kész­pénzzel fizettek. Kénytelenek voltak engedményt adni a" búza minőségét illetően, mivel a beta­lió ember szenvedett joghát­rányt. Az első hónap tapasztalatairól Sepsey Tamás azt mondta, hogy sokan még nem értik: az elvett vagyontárgyakért kárpótlás jár, s nem természetbeni kártérítés. Azt is fontos ismételten hangsú­lyozni, hogy az 1939 és 1949 kö­zött sérelmeket szenvedettek egy későbbi törvény alapján kapnak kárpótlást, tehát nekik most nem kell beadni igénylést. A legtöbb félreértés azonban az árverések körül tapasztalható. Sokan azt hiszik, hogy spekulán­sok felvásárolják majd a kárpót­lási jegyeket, s azokért termőföl­det vehetnek maguknak. Sepsey Tamás rámutatott: a törvény egyértelműen szabályozza: csak a kárpótlásra jogosultak vehet­nek termőföldet az őket megille­tő kárpótlási jegy erejéig. karítás idején jött esős időszak sokat rontott a szemek belső ér­tékén. Egész évre 80 ezer tonná­val számoltak, de eddig csak 48 ezer tonnát vettek át. A vállalat őrlési teljesítménye 60 ezer ton­na. A valamikori export ma telje­sen bizonytalan. — Ma már teljesen más mód­szereket kell alkalmaznunk, mint amivel dolgoztunk eddig. — Milyen a külkereskedelmi tevékenységük? Leállnak a pénznyerő automaták Mivel eredménytelennek bi­zonyultak a tárgyalások a hivata­los szervekkel, a Játékautomata Gyártók és Üzemeltetők Szövet­ségének tagjai beszüntetik tevé­kenységüket. Több dolgozóju­kat is elbocsátják, és tőkéjük ki­vonására hívják fel a szektor kül­földi befektetőit — tájékoztatta tegnap Rappaport Gábor, a szö­vetség vezetőségének tagja az MTI-t. A szövetség tagjai az augusz­tus 16-án életbe lépett szerencse­játék-törvény rájuk vonatkozó több rendelkezését is kifejezet­ten rossznak tartják. A szövetség eddig abban reménykedett, hogy legalább a végrehajtási utasítás elkészítésében figyelembe veszik véleményüket. A Szerencsejáték Felügyelettel folytatott legutób­bi tárgyalásokon azonban sem­miféle választ nem kaptak javas­lataikra. Technikai jellegű javas­lataikkal szerették volna elérni azt, hogy lerövidüljön a gépek engedélyeztetéséhez szükséges idő. Ez jelenleg legalább hat hó­nap. Ráadásul évente csupán 10 gépet lehetne a mai feltételek mellett bevizsgálni. Ez gyakorla­tilag azt jelenti, hogy évekre be­tiltják a pénznyerő automaták üzemeltetését. A gépek leállásával komoly csapás éri az államháztartást is, amely havi 150-170 millió fo­rinthoz jut nyeremény adó rí­mén. De a cégek felszámolásával kapcsolatos eves veszteség elér­heti akár a 2 milliárd forintot is. — Az összes megyei vállalat létrehozott egy gabonaforgalmi kft.-t, ami már részvénytársaság­gá alakult át. Ez bonyolítja le az exportot és az importot is. Telje­sen függetlenül minden más cég­től. — A piackutatás is az rt. fel­adata? — Természetesen. Sőt: ez az egyik legfontosabb tennivalója. A baj ott van, hogy vevő ugyan lenne külföldön is, de nem tud készpénzzel fizetni. Amivel szá­molhatunk, az a Kelet. A nyugati piacokra szinte lehetetlen búzát bevinni. — A minőség miatt? Országos gyűlés decemberben Az MDF megyegyuléseinek tapasztalata Az MDF elnöksége jelenlegi stratégiája megerősítéseként ér­tékelte, hogy a napokban meg­tartott húsz megyegyűlésen a tagság kifejezésre juttatta: olyan politizálást vár a párttól, amely elősegíti a határozottabb, gyor­sabb rendszerváltást. A párt ve­zető testületé a Program Plat­form létrejöttét tudomásul vette, nem foglalt azonban ezzel kap­csolatban állást, mert a frakció belügyének tekinti. Az elnökség megkezdte a Magyar Demokrata Fórum decemberben megtar­tandó, ötödik országos gyűlésé­nek előkészítését. Súlyos helyzetben van, sőt: összeomlás előtt áll a hazai sző­lő- és borágazat. A megoldást célzó — váró — kormányzati el­képzelések olyan vérszegények, hogy ma már nem is csupán a közvélemény reális tájékoztatása a cél, hanem az ágazatban tevé­kenykedők szoros összefogására van szükség. Erre mutattak rá tegnap délelőtt Budapesten a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége, valamint a Magyar Borkereskedők Egyesülésének sajtótájékoztatóján. Dr. Németh András, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsé­gének elnöke bevezetőjében rá­mutatott, hogy az elmúlt évtize­dekben az ágazat a megélhetés forrása volt sok százezer ma­gyarnak. Sőt, a költségvetést is eredményesen támogatta. En­nek ellenére ma már súlyos gon­dok tetézik a helyzetet. Vélemé­nyek szerint jelenleg bő fél ter­més van a pincékben, jó termés a tőkéken és „másfél termés” a bankokban. Kiemelte, hogy ez a kedvezőtlen folyamat még 1982- ben kezdődött, amikor az akkori kormányzat a kamatok feleme­lésére tett intézkedést, és a nagy tőkeigényű, hosszú megtérülési idejű terméket, a bort igyekezett a „földre tepemi”. Azután jött a forint leértékelése, amely az ága­zatot ugyancsak kedvezőtlenül érintette. Akárcsak az olasz és az osztrák borbotrány, a KGST-pi- ac összeomlása, vagy a német új­raegyesítés. A rendkívüli gondokat látva a két szervezet idén nyáron folya­modott a gazdasági kabinet mi­nisztereihez, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkáraihoz a megoldásra teendő kormányzati intézkedések sürgős meghozata­lára. A tájékoztató további részé­ben Nagy András, a Magyar Borkereskedők Egyesülésének elnöke beszélt. Rámutatott, hogy szeptember közepén tar­tunk, itt a szüret ideje, s rengeteg a feszültség. Emlékeztetett arra, hogy hazánkban jelenleg 138 ezer hektár szőlőültetvény van, amelyből 110 ezer hektár a ter­mő. Ennek 80 százaléka egyéni érdekeltségű kezelésben, háztáji­ban, szakcsoportoknál, egyéni vállalkozóknál van, illetve ré­szesművelésben valósul meg. (Folytatás a 3. oldalon) Ma délután: a borrendek felvonulása Megkezdődnek az egri szüreti napok Ma délután — ha az időjárás is kedvez — 4 órakor az egri belvárosban a borrendek felvonulásával ve­szi kezdetét a szüreti napok rendezvénysorozata. Az élen a borkirálynő halad, s népviseletbe öltözött hagyományőrző csoportok kísérik majd a menetet. Az ünnepélyes megnyitó délután 5 órakor kezdő­dik, amikor majorettek bemutatójában gyönyör­ködhetnek a szemlélődök. A ceremónia szabályai­nak megfelelően köszönti a borkirálynő az egybe­gyűlteket, ez alkalomból avatják fel a borrendek lo­vagjait. A szertartást folklórbemutató követi, este 7 órakor pedig a tervek szerint szüreti bált rendeznek a Dobó téren. Szombaton este a Megyei Művelődési Központ­ban a III. Agria-néptánctalálkozó gálaestjére vár­ják az érdeklődőket: görög, olasz, török vendég­együttesek lépnek színpadra, s természetesen a Lajtha László Néptáncegyüttes is képviseli a várost. Számtalan kiegészítő program színesíti még a hét végét: szőlészeti és borászati eszközök kiállítása és vására lesz a Szúnyog közben, szüreti borverseny a Bormúzeumban, és a kézművesek is kínálják por­tékájukat több napon át a Dobó téren. A programsorozat október közepéig tart. Ren­dezői között található a polgármesteri hivatal, az Egervin, Eger Szőlő- és Bortermelőinek Egyesüle­te és a Megyei Művelődési Központ. (Folytatás a 3. oldalon) Kárpótlás jár, nem természetbeni kártérítés Eddig 11 ezer igény

Next

/
Oldalképek
Tartalom