Heves Megyei Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-13 / 215. szám
TVR EXTRA — JÖVŐ HETI RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓMŰSOR 16 OLDALON HEVES MI' HÍRLAP EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, Ki PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1991. SZEPTEMBER 13. PÉNTEK II. ÉVFOLYAM 215. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT a varva várt NOVELL legalizáló NOVELLX™ augusztus 15-től szeptember 30-ig Szürke szoftveréből most jogtiszta lehet! EZT MOST MAR NE HAGYJA KI! TRADER Kft., a hivatalos DEALER Eger, Bródy Sándor út 5. Tel/fax: 36/25-006 Schumann-díj Antall József tegnap délután Párizsból Stras- bourgba utazott, az Európa Parlamentben várta programsorozat. Este a Rohan palotában vehette át a Robert Schumann dijat ünnepélyes keretek között, amelyre az Európai Néppárt, a nyugat-európai kereszténydemokrata pártok közös szervezete javasolta a magyar miniszterelnököt. (MTI) MIG-katasztrófa A Magyar Honvédség kecskeméti Szentgyörgyi Dezső Honi Vadászrepülő Osztályának egy MIG- 21 típusú katonai repülőgépe tegnap kiképzési repülési feladata végrehajtása közben — eddig ismeretlen okok miatt — a kecskeméti repülőtér körzetében lakatlan területre zuhant. A repülőgép vezetője, Horváth Sándor őrnagy, 35 éves I. osztályú vadászpilóta a repülőkatasztrófa következtében életét vesztette. Gazdasági témák a kormányülésen Elsősorban gazdasági témák szerepeltek a tegnapi kormányülésen, amelyen Antall József miniszterelnök franciaországi látogatása miatt Boross Péter belügyminiszter elnökölt. A kormány foglalkozott a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma vezetőjének előterjesztésében az exporthitelnyújtás és -biztosítás új alapokra helyezésével. A kabinet elhatározta egy úgynevezett exportgarancia-részvénytársaság létrehozását, amely megoldaná a nagy külföldi beruházások és üzletek exportgaranciáját. A részvénytársaság a tervek szerint még az idén, kétmilliárd forintos alaptőkével létrejön, s a törzstőke értékét három év alatt 6-8 milliárd forintra kívánják felemelni. Ezen kívül napirendre került az országos közúthálózat hosszú távú fejlesztési programja, a szőlő és borválság is. (MTI) A megyei gabonahelyzet nyomában Tudunk-e mit kezdeni az idei búzával? Furcsa egy helyzet: állandóan arról panaszkodunk, hogy sokaknak a mindennapi kenyér is gond kis hazánkban, ugyanakkor nem tudunk mit kezdeni az idei búzával. Állítólag túl sok kenyérnekvaló termett. Ami a hazai szükségleten túl megmarad, azt nem tudjuk eladni. De hát egy dolog a szóbeszéd, más dolog a valóság. A tények felől érdeklődtünk Sasvári Tivadarnál, a Heves Megyei Malomipari és Gabonaforgalmi Vállalat megbízott igazgatójánál. Tőkék között — létbizonytalanságban — a szőlőtermesztés „főszereplői"... (Fotó: Szántó György) „Másfél termés” értéke a bankokban van Összeomlás előtt a szőlő- és borágazat Felszámolt blokád Az osztrák hatóságok tegnap délelőtt felszámolták a nickels- dorfi traktorosblokádot, amely- lyel tüntető burgenlandi parasztok hétfő óta megakadályozták az ottani és a hegyeshalmi határ- állomáson áthaladó fontos nemzetközi útvonal forgalmát. A törvénytelen akció megszüntetésére négyszáz főnyi csendőri erő vonult Nickelsdorfba, eltávolította a blokádhoz használt traktorokat, s elhárította az akadályt a közlekedés útjából. Feljelentették Nagy Sándort Az MDF országgyűlési frakciójának Monopoly-csoportja a legfőbb ügyészhez írt levélben büntetőeljárás megindítását kezdeményezte Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke ellen, mert szerintük Nagy Sándor a június 24-én aláírt adásvételi szerződésekkel 15 szakszervezeti székházat áron alul adott el a Frohburg Union Pénzügyi Rt. részére, és ezzel „a szakszervezeti tagságnak különösen nagy hátrányt (kárt) okozott”. Művészek kitüntetése Lakatos Menyhért írónak, Csákányi László színművésznek és Morell Mihály filmrendezőnek életútjuk elismeréseként Göncz Árpád köztársasági elnök a Magyar Köztársaság Aranykoszorúval Díszített Csillagrendjét adományozta. A kitüntetést tegnap, a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban adták át. Elítélt hasiskereskedők A Pécsi Városi Bíróság bűnösnek mondta ki azt a három pécsi fiatalembert, akiket a rendőrség május 9-én vett őrizetbe, mert egy kilogramm külföldön vásárolt hasist próbált értékesíteni. Az elsőrendű vádlottra háromévi és négyhónapi szabadság- vesztést rótt ki a bíróság. A kárpótlási törvény hatályba lépését követő négy héten országszerte összesen 11 ezer 483 kárpótlási igényt nyújtottak be — közölte az MTI érdeklődésére Sepsey Tamás, az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke. Elmondta, hogy az igénylők egy része több, 1949. június 8-a után elvett vagyontárgy után is bejelentette kárpótlási igényét. A nagy többségük termőföldre és ingatlanra vonatkozik, vállalkozás után mindössze 1114 esetben igényeltek kárpótlást. Arra a kérdésre, hogy összesen hány igény benyújtására számítanak, az elnök azt mondta, hogy hétről hétre jelentősen nő az ügyfelek száma, ezért most még korai lenne a jóslás. Annyi bizonyos, hogy mintegy 1,5 mil— Nehéz a helyzetünk—\á\2i- szolta —, mert nagy a visszaesés minden területen. Régen a termés teljes mennyiségét megvásároltuk, ma nemcsak pénzünk nincs elegendő, de a további értékesítést sem látjuk biztosnak. Az idén az eddigi mennyiségnek legfeljebb a hatvan százalékát veszik át. Igaz, hogy készpénzzel fizettek. Kénytelenek voltak engedményt adni a" búza minőségét illetően, mivel a betalió ember szenvedett joghátrányt. Az első hónap tapasztalatairól Sepsey Tamás azt mondta, hogy sokan még nem értik: az elvett vagyontárgyakért kárpótlás jár, s nem természetbeni kártérítés. Azt is fontos ismételten hangsúlyozni, hogy az 1939 és 1949 között sérelmeket szenvedettek egy későbbi törvény alapján kapnak kárpótlást, tehát nekik most nem kell beadni igénylést. A legtöbb félreértés azonban az árverések körül tapasztalható. Sokan azt hiszik, hogy spekulánsok felvásárolják majd a kárpótlási jegyeket, s azokért termőföldet vehetnek maguknak. Sepsey Tamás rámutatott: a törvény egyértelműen szabályozza: csak a kárpótlásra jogosultak vehetnek termőföldet az őket megillető kárpótlási jegy erejéig. karítás idején jött esős időszak sokat rontott a szemek belső értékén. Egész évre 80 ezer tonnával számoltak, de eddig csak 48 ezer tonnát vettek át. A vállalat őrlési teljesítménye 60 ezer tonna. A valamikori export ma teljesen bizonytalan. — Ma már teljesen más módszereket kell alkalmaznunk, mint amivel dolgoztunk eddig. — Milyen a külkereskedelmi tevékenységük? Leállnak a pénznyerő automaták Mivel eredménytelennek bizonyultak a tárgyalások a hivatalos szervekkel, a Játékautomata Gyártók és Üzemeltetők Szövetségének tagjai beszüntetik tevékenységüket. Több dolgozójukat is elbocsátják, és tőkéjük kivonására hívják fel a szektor külföldi befektetőit — tájékoztatta tegnap Rappaport Gábor, a szövetség vezetőségének tagja az MTI-t. A szövetség tagjai az augusztus 16-án életbe lépett szerencsejáték-törvény rájuk vonatkozó több rendelkezését is kifejezetten rossznak tartják. A szövetség eddig abban reménykedett, hogy legalább a végrehajtási utasítás elkészítésében figyelembe veszik véleményüket. A Szerencsejáték Felügyelettel folytatott legutóbbi tárgyalásokon azonban semmiféle választ nem kaptak javaslataikra. Technikai jellegű javaslataikkal szerették volna elérni azt, hogy lerövidüljön a gépek engedélyeztetéséhez szükséges idő. Ez jelenleg legalább hat hónap. Ráadásul évente csupán 10 gépet lehetne a mai feltételek mellett bevizsgálni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy évekre betiltják a pénznyerő automaták üzemeltetését. A gépek leállásával komoly csapás éri az államháztartást is, amely havi 150-170 millió forinthoz jut nyeremény adó rímén. De a cégek felszámolásával kapcsolatos eves veszteség elérheti akár a 2 milliárd forintot is. — Az összes megyei vállalat létrehozott egy gabonaforgalmi kft.-t, ami már részvénytársasággá alakult át. Ez bonyolítja le az exportot és az importot is. Teljesen függetlenül minden más cégtől. — A piackutatás is az rt. feladata? — Természetesen. Sőt: ez az egyik legfontosabb tennivalója. A baj ott van, hogy vevő ugyan lenne külföldön is, de nem tud készpénzzel fizetni. Amivel számolhatunk, az a Kelet. A nyugati piacokra szinte lehetetlen búzát bevinni. — A minőség miatt? Országos gyűlés decemberben Az MDF megyegyuléseinek tapasztalata Az MDF elnöksége jelenlegi stratégiája megerősítéseként értékelte, hogy a napokban megtartott húsz megyegyűlésen a tagság kifejezésre juttatta: olyan politizálást vár a párttól, amely elősegíti a határozottabb, gyorsabb rendszerváltást. A párt vezető testületé a Program Platform létrejöttét tudomásul vette, nem foglalt azonban ezzel kapcsolatban állást, mert a frakció belügyének tekinti. Az elnökség megkezdte a Magyar Demokrata Fórum decemberben megtartandó, ötödik országos gyűlésének előkészítését. Súlyos helyzetben van, sőt: összeomlás előtt áll a hazai szőlő- és borágazat. A megoldást célzó — váró — kormányzati elképzelések olyan vérszegények, hogy ma már nem is csupán a közvélemény reális tájékoztatása a cél, hanem az ágazatban tevékenykedők szoros összefogására van szükség. Erre mutattak rá tegnap délelőtt Budapesten a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége, valamint a Magyar Borkereskedők Egyesülésének sajtótájékoztatóján. Dr. Németh András, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének elnöke bevezetőjében rámutatott, hogy az elmúlt évtizedekben az ágazat a megélhetés forrása volt sok százezer magyarnak. Sőt, a költségvetést is eredményesen támogatta. Ennek ellenére ma már súlyos gondok tetézik a helyzetet. Vélemények szerint jelenleg bő fél termés van a pincékben, jó termés a tőkéken és „másfél termés” a bankokban. Kiemelte, hogy ez a kedvezőtlen folyamat még 1982- ben kezdődött, amikor az akkori kormányzat a kamatok felemelésére tett intézkedést, és a nagy tőkeigényű, hosszú megtérülési idejű terméket, a bort igyekezett a „földre tepemi”. Azután jött a forint leértékelése, amely az ágazatot ugyancsak kedvezőtlenül érintette. Akárcsak az olasz és az osztrák borbotrány, a KGST-pi- ac összeomlása, vagy a német újraegyesítés. A rendkívüli gondokat látva a két szervezet idén nyáron folyamodott a gazdasági kabinet minisztereihez, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkáraihoz a megoldásra teendő kormányzati intézkedések sürgős meghozatalára. A tájékoztató további részében Nagy András, a Magyar Borkereskedők Egyesülésének elnöke beszélt. Rámutatott, hogy szeptember közepén tartunk, itt a szüret ideje, s rengeteg a feszültség. Emlékeztetett arra, hogy hazánkban jelenleg 138 ezer hektár szőlőültetvény van, amelyből 110 ezer hektár a termő. Ennek 80 százaléka egyéni érdekeltségű kezelésben, háztájiban, szakcsoportoknál, egyéni vállalkozóknál van, illetve részesművelésben valósul meg. (Folytatás a 3. oldalon) Ma délután: a borrendek felvonulása Megkezdődnek az egri szüreti napok Ma délután — ha az időjárás is kedvez — 4 órakor az egri belvárosban a borrendek felvonulásával veszi kezdetét a szüreti napok rendezvénysorozata. Az élen a borkirálynő halad, s népviseletbe öltözött hagyományőrző csoportok kísérik majd a menetet. Az ünnepélyes megnyitó délután 5 órakor kezdődik, amikor majorettek bemutatójában gyönyörködhetnek a szemlélődök. A ceremónia szabályainak megfelelően köszönti a borkirálynő az egybegyűlteket, ez alkalomból avatják fel a borrendek lovagjait. A szertartást folklórbemutató követi, este 7 órakor pedig a tervek szerint szüreti bált rendeznek a Dobó téren. Szombaton este a Megyei Művelődési Központban a III. Agria-néptánctalálkozó gálaestjére várják az érdeklődőket: görög, olasz, török vendégegyüttesek lépnek színpadra, s természetesen a Lajtha László Néptáncegyüttes is képviseli a várost. Számtalan kiegészítő program színesíti még a hét végét: szőlészeti és borászati eszközök kiállítása és vására lesz a Szúnyog közben, szüreti borverseny a Bormúzeumban, és a kézművesek is kínálják portékájukat több napon át a Dobó téren. A programsorozat október közepéig tart. Rendezői között található a polgármesteri hivatal, az Egervin, Eger Szőlő- és Bortermelőinek Egyesülete és a Megyei Művelődési Központ. (Folytatás a 3. oldalon) Kárpótlás jár, nem természetbeni kártérítés Eddig 11 ezer igény