Heves Megyei Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-03 / 206. szám
2, VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. szeptember 3., kedd Major sajtóértekezlete Jugoszlávia Gorbacsov és Jelcin együttműködik Mihail Gorbacsov és Borisz Jelcin együttműködik, és ez garancia lehet a válságból való kilábalásra — vélekedett vasárnap késő este tartott sajtótájékoztatóján John Major brit miniszterelnök. Major közölte, hogy meghívására hamarosan Londonba látogat az oroszországi elnök. A brit kormányfő további segélyeket helyezett kilátásba, de leszögezte: a Moszkvának nyújtott támogatás nem von el semmit a Kelet-Európának szánt segélyekből. Major bevezető nyilatkozatában a brit kormány és az Európai Közösség nevében üdvözölte a tényt, hogy a Szovjetunióban ismét helyreállt az alkotmányos rend, Mihail Gorbacsov pedig ellátja elnöki funkcióit, és nagy lendülettel kívánja folytatni a megkezdett reformokat. Közölte, hogy az előre nem tervezett második tárgyalási fordulóra azért volt szükség, mert így Gorbacsov részletesen tájékoztathatta a köztársaságokkal folytatott eszmecseréiről. „A köztársaságok egymás között és a központtal is igen korrekt, előremutató tárgyalásokat tartottak, és az a benyomásom, hogy tényleg akaiják a gazdasági együttműködést” — vélekedett. Major nagyra értékelte Borisz Jelcin és az orosz- országi vezetés kiállását a nehéz napokban. Kérdésre válaszolva igyekezett elkerülni az összehasonlítást Gorbacsov helyzetével. Inkább azt hangsúlyozta, hogy London szerint a gorbacsovi demokratikus átalakulás eddigi eredményei, valamint Jelcin határozott fellépése együtt tette lehetővé a puccs leverését. A brit kormányfő azonban jelezte: a Nyugat nem tárgyal semmiféle segélyről, na nem folytatódik még erőteljesebb ütemben a piacgazdaságra való áttérés. Közölte, hogy mindkét vezető biztosította: a szovjet atomütőerő mindvégig biztonságban volt, s a jövőben szigorúan a központ ellenőrzése alatt lesz. Major kifejezte reményét, hogy felgyorsíthatják a Szovjetunió bekapcsolását a nemzetközi szervezetekbe, mindenekelőtt a Nemzetközi Valutaalapba. Ezzel kapcsolatban Gorbacsov és Jelcin ígéretet tett, hogy bizottságot hoz létre szovjet szakértőkből, akik megkezdik e lépések előkészítését. A brit kormányfő végezetül közölte, hogy Douglas Hurd a héten ellátogat a balti államokba, és állandó diplomáciai képviselet létesítéséről ír alá egyezményt. Kádár Béla elmaradt moszkvai útja A puccs miatt állnak a KGST-ügyek Az eredeti tervek szerint Kádár Béla külgazdasági miniszternek, a KGST-vagyon felszámolásával megbízott bizottság elnökének hétfőn Moszkvában kellett volna tárgyalnia a testület tagjaival, de az ülés a szovjet puccskísérletet követő személy- cserék miatt elmaradt — értesült az MTI az NGKM illetékesétől. A tárgyalások új, tervezett időpontja szeptember 9-e. Az idő mindenesetre sürget, mert szeptember 26-án lejár a felszámolási bizottság 90 napos mandátuma, és a KGST jogilag is megszűnik. A nemrég elkészült vagyonleltár szerint — amely a régi beszerzési árakat vette figyelmbe — mindössze 39 millió rubel a közös vagyon. Az összeg azonban a Szovjetunióban többször bekövetkezett árváltozások miatt mintegy 100 millió rubelre növekszik. Ez is messze van azonban a 31 szintes, jól felszerelt irodaépület és a hozzá tartozó ingatlanok több mint 200 millió dollárra becsült forgalmi értékétől. Magyar részről a szeptember 9-i, felszámolási bizottsági ülésen arra számítanak, hogy nemcsak a szovjet, hanem várhatóan az orosz kormány illetékesével, illetve a moszkvai polgármesteri hivatal vezetőivel kell egyezségre jutnia a bizottságnak a közös vagyon sorsáról. Magyarország, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország és Románia képviselője azt szeretné elérni, hogy az irodaházat a volt tagállamok részesedésük arányában közösen hasznosítsák. Ebben az esetben mintegy 10 százalékos rész járna a magyaroknak, míg Moszkváé lenne az épületnek majdnem a fele. Az sem elképzelhetetlen, hogy magyar részről lemondanának részesedésükről annak fejében, hogy másutt, s esetleg nemcsak Moszkvában, kapnának hasonló színvonalú irodákat. Aláírták a tűzszüneti egyezményt Belgrádban hétfőn hajnalban aláírták a jugoszláviai tűzszünetről szóló egyezményt és az EK megfigyelői tevékenységéről szóló memorandumot. Az okmányok aláírását hosszú és áldatlan huzavona előzte meg, szerb részről végig ellenezték a dokumentumokat, de Hans van den Broek holland külügyminiszter, az EK miniszteri tanácsának elnöke hajthatatlan volt, s nem járult hozzá a szöveg megváltoztatásához. Az egyezményt végül Szerbia is elfogadta, főként amiatt, mert az nem tér ki a harcokkal kapcsolatos felelősség kérdésére, szemben a korábbi EK-állás- ponttal. A tűzszüneti egyezményt elsőként Stipe Mesic, az államelnökség elnöke a fegyveres erők főparancsnoki minőségében írta ala, majd aláírta Ante Markovié szövetségi miniszterelnök és a hat köztársaság elnöke is. Az EK megfigyelőiről szóló dokumentumot rajtuk kívül ellátta kézjegyével Hans van den Broek is. A holland külügyminiszter az aláírási ünnepség után kijelentette: a legfontosabb most az, hogy az egyezményt tiszteletben is tartsák. Amint az egyezmény életbe lép — fűzte hozzá —, az Európai Közösségek elküldi Horvátországba megfigyelőit, s ezzel a Tizenkettek magukra vállalták a felelősség rájuk eső részét, s ugyanezt várják el a jugoszláv válság többi tényezőjétől is. Janez Drnovsek, az elnökség szlovén tagja kijelentette: a tűzszünet aláírása és a memorandum elfogadása új és komoly lépés a jugoszláv válság megoldásában. Budimir Loncar jugoszláv külügyminiszter az okmány aláírását történelmi jelentőségűnek nevezte. „A NATO keményen válaszolt volna...” Amerikai politikaszakértő a moszkvai puccsról Ha van valami, amit a moszkvai puccsból meg kellett tanulnunk, akkor azt, hogy nem várhatunk a magyarok, a lengyelek, a cseh-szlovákok és más barátaink megsegítésével — jelentette ki Robert Hunter az MTI washingtoni tudósítójának. A neves amerikai politikaszakértő a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának korábbi vezető munkatársa, jelenleg a Stratégiai Kutatóintézet európai igazgatója. A kérdésre, hogy milyen kihatásokkal járhatott volna a moszkvai puccs sikere Közép- Kelet-Európára, Hunter kijelentette: — Magyarországot nem féltettem, de aggódtam Románia, Bulgária és Szerbia miatt. Ott a kommunisták azt mondhatták volna, hogy ismét eljött az ő idejük — de szerencsére erre nem került sor. — Lehetségesnek látszott, hogy a szovjet hadsereg ismét meginduljon Nyugat felé? — Nem hiszem, hogy ilyen támadásra komoly esély lett volna, abból az egyszerű okból, hogy Gorbacsov leszerelte az ehhez szükséges kapacitás nagy részét... A NATO szerint a szovjeteknek a Nyugat elleni támadásra hónapokig, ha nem évekig kellene készülniük. — Hogyan reagált volna a Nyugat, ha Moszkva gazdasági, vagy egyéb okokból beavatkozással fenyeget Közép-Európá- ban? — Őrült dolog lett volna, de ha megteszik, igen kemény választ kaptak volna a NATO-tól. Az Észak-atlanti Tanács júniusi ülésén leszögezte, hogy ha a szovjetek beavatkoznak a demokrácia előrehaladásába, a kelet-európai országok függetlenségébe, ezt a NATO a lehető legsúlyosabban ítélné meg. — Mit jelent ez a gyakorlatban? — Lélektanilag kiterjesztették a nyugati biztonság védelmi ernyőjét a felszabadult keleti országok fölé. Kelet-Európa szovjet invázióját a Nyugat nem nézhette volna tétlenül, reagált volna. — Miért van az amerikai kormány egyfajta várakozó állásponton, halogatva a balti államok elismerését? — Más, ha egy nyugat-európai ország foglal állást a baltiak ügyében, és ismét más, ha mi, a szuperhatalom. A kormány óvatos, mert attól tart, hogy bizonyos kijelentések nem segítenek a Szovjetunióban. — Kell-e még számolni Gor- bacsovval? — Az államcsíny az első négy nap után nem ért véget, folytatódott, s az áldozat ugyanaz — Gorbacsov. Az új csapat élén Jelcin áll, s a demokraták, az oroszok és az ország más népei folytatják az államcsínyt a régi rendszer ellen. Ezért feltételezem, hogy Gorbacsov a múlt embere, míg Jelcin és társai a jövőt jelentik. — őszinte demokratának tartja Jelcint? — Nyilvánvaló, hogy igen bátor ember, aki tud vezetni, és rengeteg embert magával ragadott. Ám világos az is, hogy a gazdaság katasztrofális helyzetben van, s egyhamar nem is fog javulni, egyik köztársaságban sem. Ezért igen nagyok az esélyek a politikai káoszra és a politikai elnyomásra. Egyébként a politikusok sorsát illetően ott van a lengyel példa: Mazowiecki miniszterelnök meghozta az ösz- szes nehéz — és helyes — gazdasági döntést. Azután a választáson harmadik lett egy senkiházi mögött. Ez a kockázat fennáll abban az országban is, amelyet még mindig Szovjetuniónak nevezünk. — Segítsen ott a Nyugat anyagilag, vagy sem? — Feltétlenül. Vannak, akik azt mondják, hogy elpocsékolnánk a pénzt — de vajon mennyit lettünk volna hajlandók kifizetni, hogy megakadályozzuk a puccs sikerét?... Ha az sikerül, kiadásaink óriásit nőttek volna. E rengeteg pénznek, amelyet Jelcin és az orosz nép most megtakarított nekünk, töredékéből meg lehetne segíteni Oroszországot és Kelet-Európát — mondotta Robert Hunter. Heltai András Üzleteket ígér a francia kapcsolat (Folytatás az 1. oldalról) Mint Dániel Schwartzmann elmondta, Franciaország 95 megyéjének egyike Loire-Atlant- íque, amely a decentralizáció következtében jelentős hatáskörrel rendelkezik. A múlt évben döntöttek arról, hogy ezt a folyamatot elindítják. Az őszi BNV-n már kiállítóként is szerepelnek, a D pavilon Franciaországé, s abban a 14-es stand Loire-Atlantique megyéé. Ott majd hat vállalat mutatkozik be, köztük például egy olyan cég, amely irodabútorokat gyárt. Ezzel kapcsolatban meseli Jouvet úr, hogy jártak most az Agria Bútorgyárban, s elképzelhető, hogy a BNV-n találkozik a két vállalat vezetője, s a többi már rajtuk múlik... Mint Schwartzmann úr elmondja, a vállalataik tisztában vannak azzal, hogy felesleges volna idejönniük, ha csak eladni akarnának. De sok lehetőség nyílik a közös termelésre, licen- cek vagy termelési módszerek átadására vagy éppen ügynöki tevékenységre. Mint leszögezi, ez az első lépés a Heves megyei kapcsolat kialakítása terén. A következő hónapok kérdése, hogy ki-ki a saját csapatával hogyan tölti ki ezt a keretet, amely a szerződésben majd kirajzolódik. Hozzáfűzi azt is, hogy az itteni tárgyalások alapján már elmondható: sok kapcsolódási pont lehetséges, így például környezetvédelemben, az infrastruktúra fejlesztésében, a termelésben, vagy például a továbbképzésben. A két megye önkormányzata hosszú távra tervez, nem tartalom nélküli, protokolláris kapcsolatot alakít ki. Az agrárkamara igazgatója, Michel Jouvet friss élményekkel kezdi, a gyöngyössolymosi termelőszövetkezetben már most olyan beszélgetés alakult ki, amely konkrétumokat hozhat. Úgy érzi, sok másban is rejlik ilyen esély. Egyébként nemcsak a mezőgazdasagot képviseli, de az ipari és a kereskedelmi területet is. Kitér az előzményekre is, hétéves tapasztalattal rendelkeznek különböző magyar táj egy séf ékről. Többször jártak náluk ülönféle régiók agrárszakemberei, a MÜSZI szervezésében. E találkozások alapján gondolta úgy, hogy Magyarországon a Loire-Atlantique legjobb partnere Heves megye lehetne. Hozzáteszi, hogy o mindig figyel bizonyos mellékesnek tűnő körülményekre, s úgy érzi, hogy a két nép látásmódja között igen nagy a hasonlóság. „A szívünk, az érzelmeink azonosak.” — mondja mosolyogva. Heves megye mellett döntött a földrajzi hasonlóság is: Loire-Atlantique is „vidékies”, Nantes-on kívül nincs nagyobb városa, a többi kisebb település. Örül annak, hogy megismerhette dr. Jakab Istvánt, mert úgy véli: az ottani elnökkel hamar szót ért, s barátokká válhatnak. Fontosnak tartják a magyar kapcsolatot, mert úgy érzik, hogy az európai egyensúly eltolódott, a Rajna vonala lett a kontinens fő tengelye. Onnan keletre felzárkózni és csatlakozni szeretnének, ők, nyugatabbra viszont nem akarnak lemaradni. Ezért igyekeznek fejleszteni nemzetközi kapcsolataikat. A megyei közgyűlések politikai intézmények, nem ők mozgatják a gazdaságot. Viszont segítik a vállalatokat, összegyűjtik az információkat számukra, hogy megvalósulhasson az üzlet. Ebben megegyeznek a Heves megyeiekkel. A szándékuk az, hogy a BNV-n a két megyei elnök találkozzon egymással, s tovább mélyüljön a kapcsolat. A jóakarat megvan, s év végéig sok dimenzióját meg lehet találni a több évre szóló együttműködésnek. Ehhez rofi munkát kell végezni, meg- atározva a területeket, ahol a kapcsolódási pontok kialakulhatnak. Arról már Pierre Major beszél, hogy nézetük szerint nincs olyan rossz helyzetben a magyar gazdaság, mint itt sokszor vélik. A megfelelő tudásszint megvan, de jó szervezeti formák és új piacok szükségesek, hogy elmozduljon a holtpontról. Nélkülözhetetlenek ahhoz áldozatok, hogy a termelés hatékonyságát, minőségét javítsuk, de az emberi tudással nem lesznek problémák. Nem szólamok kellenek, hanem konkrét kapcsolatok és üzletek. Ilyen szempontból maximálisan optimista, különösen azért, mert Franciaország nagy szimpátiával figyeli Magyarországot. Amikor arról kérdezzük őket, hogy ez a két nép a történelem során ritkán működött együtt, Michel Jouvet első budapesti élményéről beszél. A Hősök terén két Ánjou-király szobrával is találkozott, ami számára a múlt kapcsolódási pontjait jelképezte. Nemzeteink találkozásában nemcsak fájdalmas epizódok voltak, de ilyenek is. Egyébként is — túl a histórián — számára meggyőző, hogy sok olyan mezőgazdasági szakemberrel találkozott itt, aki tudja, hogy mi az a föld. Meggyőződése, hogy meg tudjuk magunkat érteni, s változtathatunk azon, hogy a franciák még kevéssé vannak jelen Magyarországon. A végén hozzáfűzik, hogy szeptember 20-án folytatódik a megbeszéléssorozat, majd következnek a találkozók, a kamarai megbeszélések, szakértői egyeztetések, melyek során már év végére számos konkrétummal szeretnének előállni. Gábor László Ausztria-lottó Az e heti nyerőszámok a következők: 5,7,15,18, 26,28. A pótszám a 25. A Lottó Unió Kft. közlése szerint az Ausztria-lottó 35. játékhetén hat találata 2 fogadónak volt, egyenként 6.436.067 schilling a nyeremény. 5 plusz 1 találatos szelvény 18 db, egyenként 238.372 ATS, 5 találatos szelvény 595 db, egyenként 10.816 ATS, 4 találatos szelvény 24.496 db, egyenként 350 ATS, 3 találatos szelvény 346.159 db, egyenként 30 ATS. Telitalálatos Joker nem volt, a jackpot összege 11.472.455 ATS. (MTI) f Gazdálkodó szervezetek figyelem! ^ Kedvező befektetési lehetőség A KINCSTÁRJEGY-AUKCIÓ A legutolsó aukciókon elérhető éves hozamok az alábbiak voltak: 90 napos 30 napos maximum: 35,27 % 33,50% átlagos: 35,07 % 33,12 % minimum: 34,93% 32,09% Az aukciókon bármely jogi személy részt vehet. Páros héten 30 napos, páratlan héten 90 napos aukciót tartunk. Az ajánlati lapokat minden héten szerdán 9-ig kérjük eljuttatni az MNB Heves Megyei Igazgatóság Közgazdasági Osztályára. További információ: a 20-127 vagy 13-444/113-as telefonon ^ kérhető. J
