Heves Megyei Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-02 / 205. szám
HÍRLAP, 1991. szeptember 2., hétfő FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5 A besenyőtelkiek 44 milliója A vállalkozók Mekkája Igazán nem panaszkodhatnak arra a besenyőtelkiek, hogy ha vásárolni akarnak, netán szórakozni, esetleg speciális kívánságukat teljesíteni, nem tudják helyben megoldani, s a városba kell utazniuk. Mert itt aztán szinte mindenből van elegendő. Üzletekből, presszókból például bőven el vannak látva. Elég csak a hosszú főutcán végigsétálni, hogy meggyőződhessünk erről, lássuk a diszkont jellegű árusítóhelyeket, ABC-ket, presszókat és italboltokat, no és az osztrák tulajdonban lévő autószalont, az olasz-magyar kft.-ként működő autókereskedést, a holland-magyar kft. tulajdonában álló virágkereskedelmi üzletházat, a dohánykereskedelmi, valamint az élelmiszer-nagykereskedelmi vállalatot, a péküzletet, a gyógyszertárat, a vágóhidat és a hentesüzletet — hogy csak hamarjában néhányat vegyünk a sok közül. — Hamarosan lesz bútorüzletünk is — mondja Kalóz András polgármester, amikor elismerően említjük neki a községházán a fentieket, s nem rejtve véka alá a kérdést sem: hogyan csinálják, hogy ennyi cég, kft. és kisiparos, magánvállalkozó nyitott itt a faluban üzletet? Hírük megyeszer- te száll, és példaként is szolgál. Besenyőtelek a vállalkozók Mekkája lett. — Nincs ebben semmi ördöngösség — folytatja. — Önkormányzatunk engedi a szabad vállalkozást. Minden lehetséges tőkét — hazait és külföldit — igyekszünk bevonni a község fejlesztésébe. Voltak, vannak szabad kapacitásaink, üres épületeink, s ezeket adtuk bérbe valamennyiünk boldogulására. Eleinte nehezen indult be a gépezet, most meg egymást vonzzák a vállalkozók. Nemrég kezdte meg például a működését a dobozüzem, a vállalkozók pedig építik a vásárlóudvart, nyitott piaccal és autós várakozóhellyel. Nézzük a terveket — Pál Péter jegyző teríti elénk —, dr. Veres Épül a vásárlóudvar (Fotó: Perl Márton) Zoltán készítette, a község szülötte, aki áttekintette a belső területeket, és távlataiban is megtervezte az egész falut, amely — ha elkészül a közeljövőben — úgy néz najd ki, mint egy osztrák kisváros. Az „L” alakú vásárlóudvaron 11 üzlet nyílik, illetve egy buszmegálló. Mellette nyitott piac lesz, amelyet később befednek. Bérleti díjból készítik a vállalkozók — egyedi terv alapján. A bejáratot kupola alakúra formázzák, az üzletek előtt fedett sétálórész köti össze a területet. Olyan lesz nagyvonalakban, mint az egri céhmesterek utcája. E centrumot egy út választja majd el az iskolai központtól, ahol a meglévő sportlétesítmények, épületek közé még egy uszodát is építenek. — Tavaly szeptemberben adtuk át az új óvodát, amelyet hétmillió forintból építettünk — folytatja a polgármester. — Sok társadalmi munkát is végeztünk ott, de megérte, mert 50-100 évre megoldottuk a község kicsinyeinek az elhelyezését. Az idén is felvettünk mindenkit, öt csoportban működnek. Konyhájuk is van, mint ahogy a napköziseknek is. Az utóbbi létesítményt bővítettük, így szeptembertől már innét kapják az ebédet az idősek klubjának tagjai, meg a szociális gondozottak. Eddig 60 személyre főztek, ezután 160- 170-re. Egyébként a tanév kezdetére egy-egy ezer forint segélyt adtunk az óvodás, az általános és a középiskolás gyerekeinknek: 573-an kaptak ilyen önkormányzati támogatást. Szünetet tart, hogy témát váltson. — Az idei legnagyobb beruházásunk viszont csak most, szeptember 15-én kezdődik. Indul a gázvezeték-építés. Két év fejlesztési összegét, 44 millió forintot költünk rá. Az önkormányzat nyolcmilliót fizet részletekben a Duna Trade svájci és magyar tőkével rendelkező cégnek, amely a kivitelezési munkát végzi. A pályázók közül ők ígérték a legtöbbet. A 18 kilométer hosszú vezetéket és a fogadóállomást a jövő év szeptemberének végére elkészítik. 250 lakás bekötésére már megérkezett a Tigáztól az engedély, de mi 750 lakással számolunk. így 75 százalékos lesz a bekötés, szinte az egész falu élvezheti a gáz előnyeit. Nekünk is megéri, mert hatmillió forintot fizetünk a fűtésért, de január 10- től áttérünk a gáztüzelésre... Ide kívánkozik még az is, hogy a cég megelőlegezi azoknak a költségét, akik nem tudják egyszerre kifizetni a 36 ezer forintot. Harminc hónapra, 24 százalékos kamatra 1590 forintot kell visszatéríteni. A lakosság 40 százaléka a készpénzfizetést vállalta. Szavaiból érezni, hogy büszke az előbbiekre. Joggal, hiszen a lakosság többségének kívánságát teljesítik úgy, hogy helyi adót nem vetnek ki erre az évre, s mégis látványosan tudnak fejlődni, előrelépni. Modernizálódnak, lépést tartanak az igényekkel. Ezt vették észre a vállalkozók is, akik a jó üzlet reményében ide telepedtek. Kátyúz- zák az utakat, a dr. Berze Nagy János és a Dózsa György utat pedig korszerűsítik 700 ezer forintból. Azt is elhatározta az önkormányzat az egyházzal, a tsz-szel és a lakossággal közösen, hogy a halottak napjára elkészítik a II. világháborús emlékművüket, és restaurálják az évtizedek óta álló templomórát. Utóbbi digitális lesz, korszerű, hogy jelezze: Besenyőtelken sem állt meg az idő... (fazekas) Poroszlói problémák Fordulat a jövő évben? Üzemel már a benzinkút is Poroszló előtt iPoroszló az idén valahogy, valami ok miatt kimaradt a megye nagy idegenforgalmából. Az újságok is inkább a horgászok-ha- lászok vitájáról cikkeztek, no és arról, hogy kevés a hal a Tiszában. Igaz, a nyáron volt itt néhány ifjúsági tábor, vissza-visz- szatértek ide a régi partnerek, külföldiek, de amikor beborult az ég, az eső meg esni kezdett, felkerekedtek és továbbálltak. Nem tudták hol kulturáltan „agyonütni” az időt, mert ilyenre még nincs lehetőség a megye déli határánál. — Sajnos, a Tisza ezen oldalára jutó minden egyforintnyi fejlesztésre odaát, a másik oldalon hét forint esett — mondja Halász Károly polgármester egy statisztikára hivatkozva, amikor végre időt tud szakítani arra, hogy a község ügyes-bajos dolgairól szót válthassunk a községházán. Még nem tisztázott a Tisza-tó jellege sem. Tárcaközi munkabizottság vizsgálja a kutatóintézetek, a helvi és a megyei önkormányzatok bevonásával a helyzetet, a lehetőségeket. Ügy tervezik, hogy 1992 tavaszára a kormányzat asztalára kerüljön a tényfeltáró és feladatmeghatározó tanulmány a tó további sorsáról. — Addig is lépni kellene valamit. Propagálni például, és a zöld-, illetve a vízinövényzetet karbantartani — vetjük közbe. — így igaz. Már elkészült egy levelezőlap. Saruddal közösen szereplünk rajta. Ezenfelül idegenforgalmi prospektus készül a megyei önnkormányzat támogatásával Dél-Heves megyéről: Ti- szanánáról, Poroszlóról, Sarudról, Kisköréről, Tamaméráról, Erdőtelekről és Hevesről. Három nyelven írják. A tó egyébként feltöltődik, ezért szaporodik a vízinövényzet, kotorni kellene. A vízügyi hatóság feladata lenne, mert ez a munka több száz miihó forintot emésztene fel. De itt az árvízvédelem és az idegen- forgalom is ellentétbe kerül, hol és mit szabad létesíteni. Jó összhang mellett is csupán 5-6 év múlva jelentkezne az első kedvező jel. Ettől függetlenül júliusban, augusztusban telve voltak a kempingek. Nem az utazási irodák szervezték, csak úgy spontán jöttek a kirándulók. Sajnos, még a nagy utazási irodák sem találnak sok fantáziát ezen az oldalon. Átszaladnak a Tiszán, megmutatják a Hortobágyot a vendégeknek, amely mulétesítmé- nyeivel lassan elveszíti romantikáját. Pedig van itt egy olyan madárrezervátumunk, amelynek nincs párja Európában. Állítom, érdeklődés van Poroszló iránt is... — Egyszóval a jövő évtől várják a fordulatot, de addig is tenni kell valamit. Mire futja az idén saját erejükből? — Most legfontosabb volt a község állami általános művelődési központjának a szétválasztása. Működése 22 millióba került. Volt egy vizsgálat, s olyan döntés született, hogy a jövőben, szeptember 1-jétől önálló intézményként működik az óvoda, az iskola stb. Csak a művelődési ház és a könyvtár lesz együtt. Felújítottuk a régi iskolát is hárommillióból. Ebből egymilliót a megye adott céltámogatásként. Lehó Antal vállalkozó szinte restaurálta az 1800-as években épült iskolát. Belül új vizesblokk, kétszintes mosdó is létesült. Múlt évről itt maradt, áthúzódott a belvízelvezető rendszer gerinchálózatának kiépítése, amelyet az idén be kell fejezni. Á munkálatokra 10 millió forint áll rendelkezésünkre. Télen és amikor esik az eső, olyan sár van a mellékutcákban, hogy csak gumicsizmában lehet közlekedni. Ezért szeptember elsejével indul az új utak építése hat (Hősök, Rákóczi, Kétútközi, Gyepszél, Palota és Mikszáth) utcában. A József Attila utat pedig szélesítjük. Mindez 4,5 millióba kerül. S ha marad még pénz, akkor újabb két utcát teszünk rendbe. Bővítjük az ivóvízhálózatot is egymillióból. Az új rendszert összekötjük a régivel, hogy a pangó vizeket megszüntessük. Építünk még két garázst is a szolgálati lakásokhoz, s ezzel ki is merül az idei évre szóló költségvetésünk. F. I. Sláger a tölgy, a bükk és a lucfenyő A holnap erdőit nevelik Hol vannak már azok az idők, amikor az emberöltőnyi háborítatlan erdőségek önmaguk temetői és egyben bölcsői voltak! Manapság szakszerű erdőgazdálkodásnak nevezzük azt a korántsem mindig és mindenhol sikeres törekvést, amelynek kapcsán a termelés és a felújítás folyik. A fa nélkülözhetetlen ipari alapanyag, amelyből mind kevesebb van, noha hazai erdőink közállapotai megközelítőleg sem utalnak mindenütt a gondos és előrelátó gazdálkodásra. Ennek ezer és egy oka van, így a legközvetlenebb és kézzelfoghatóbb, hogy ma még nem tudjuk megmondani, hogy a jövőben kik lesznek az erdők felelős gazdái, és hogy a privatizálás miként hat majd ki a szakszerűségre, képes lesz-e figyelembe venni a jövő kívánalmait. Az erdő ugyanis nem gomba, még csak nem is egynyári növényközösség, így a „rablógazdálkodás” mindenkor, minden gazdasági körülmények között évtizedekre veti vissza az eredményességet. A Mátra-Nyugat-bükkiErdő- és Fafeldolgozó Gazdaság káli csemetekertjében Pogrányi Kálmán csemetekert-vezető ad tájékoztatást arról a helyről, ahol — stílusosan szólva — a holnap erdőit nevelik. A telep létesítése tulajdonképpen az ötvenes évekre nyúlik ' vissza, amikor nemzeti program volt az „alföldfásítás”, és Kaiban is összehozták az akkor 16 hektárnyi — nyár, akác, kocsányos tölgy —, a gyorsan növő fafajok szaporítását szolgáló csemetekertet. A profilváltás a hatvanas évekre tehető, amikor az erdészet megszüntetett mintegy száz apró csemetekertet, és létrehozta ezt a bázist, amelynek a célja az alapanyag-termelés. A nagy ugrás 1975 táján történt, amikor a csemetekert összterülete — tíz év alatt — elérte a mai 76 hektárt. Megszületett a szaporítóalapanyag-termelési rendszer, amely az erdők mesterséges felújításának lehetőségét teremtette meg. Jelenlegi igényeinknek megfelelően sláger a kocsánytalan tölgy, a bükk, a lucfenyő sok-sok tízezer csemetéjének előállítása. A vállalati érdekszférát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a káli csemetekert — amely országosan minden vonatkozásban az elsők között van — a Dunától a zempléni hegyekig látja el szaporítóanyaggal a gazdaságokat, a különböző tulajdonú erdőségeket. Jóllehet, a gazdaság milliárdos nagyságrendű termelési értékében nem játszik kiemelkedő szerepet az itteni, 30 milliót hozó termelés, mégis a vállalkozás, a törekvés feltétlenül túlnő a pénzügyi mutatókon, nevezetesen éppen az említett ok miatt: szakszerűen kell gondoskodnunk a jövő jó szerkezetű erdeiről! Az ide tartozó hatvani, hevesi kisebb „kerttestvérek” erdei fekete- és vörösfenyőmag-bázis- helyei mind fontosak, olyannyira, hogy a szaporítóanyagok tekintetében immár az exportigények sem elhanyagolhatóak. Minden felemlegetett fontosság és szakszerűség mellett a mai helyzetben természetesen a gazdaságossági kérdések egy csöppet sem elhanyagolhatóak. A bázis-csemetekertnek fenn kell tartania önmagát — jelenleg 4-5 milliós nyeresége van —, ezért a karácsonyfa-előállítástól kezdve a dísznövényekig sok más növénnyel foglalkoznak. Száz fölötti fafajtával! A vezető, Pogrányi úr a kitörési pontokat az export fokozásában és a dísznövények árusításának felgyorsításában jelöli meg. Jó benyomásokkal távoztam a káli csemetekertből: azzal a meggyőződéssel, hogy a nagy gonddal és tervszerűséggel létrehozott bázisra a jövőben is elengedhetetlenül szüksége lesz mindenkinek, aki felelősségteljes erdőgazdálkodásra adja a fejét. Sz. 1. Sarudi útfelújítások Szeptemberben kezdik Sarud útjainak felújítását. A tervek szerint a település valamennyi utcájában elvégzik a karbantartási munkálatokat, az Arany János utca pedig új burkolatot kap. A Munkácsy és Rákóczi úton pedig 300 méter hosszú járdát építenek. Önkormányzati ülés Füzesabonyban Holnap, szeptember 3-án 16 órától ülést tart Füzesabony város képviselő-testülete. A napirendi pontok között hét téma szerepel, így megtárgyalják a város munkaerő-ellátottsági helyzetét, a munkanélküliek számának, összetételének alakulását, a gazdálkodóegységek, intézmények foglalkoztatási helyzetének állását. Tájékoztató hangzik el az idegen nyelvek oktatásának helyzetéről, a polgárvédelmi feladatok végrehajtásáról. Szó lesz még javaslatokról, amelyek a telepi gyógyszerszoba kialakításával, a 2-es számú bölcsőde férőhelyeinek bővítésével és az ön- kormányzati újságra kiút pályázattal foglalkoznak. Néptáncoktatás Kompokon A Kompolti Általános Iskola októbertől néptánctanulási lehetőséget hirdet harmadik, negyedik és ötödik osztályos tanulók részére. Akik kedvet éreznek erre, azok minden szerdán 8 és 12 óra között jelentkezhetnek az iskolában. Az iskoláról Dormándon A legutóbbi dormándi képviselő-testületi ülésen az iskola építésével kapcsolatos kérdésekről beszélt Ferencz Vilmos polgármester. A következő ülés napirendjén is szerepel az oktatási intézmény helyzete és a tanévkezdés feladatai. Ezekről szól Hordós Tiborné iskolaigazgató, illetve Schél Ottóné megbízott óvodavezető. Emellett más ügyeket is megtárgyalnak a szeptember 9-i ülésen. Magánpatika nyílik Régi vágya teljesül a kompol- tiaknak, hiszen októbertől Juhász Gizella szakgyógyszerésznő magánpatikát nyit az orvosi rendelővel szemben. A Fő út 27. szám alatt lévő családi házban kialakított gyógyszertárban a gyógyszerek mellett gyógyter- mékek, gyógyfüvek és kozmetikumok árusítását tervezi a tulajdonosnő. Füzesabonyi múzeum Októberre várják az ünnepélyes nyitást Ha lassan is, de mégis gyarapszik Füzesabony város múzeuma a Mátyás király utcában. A rendbe hozott épületbe a környékbeli leleteket, az újkőkortól az Árpád-korig, a honfoglalásig, meg azon túl is nagyon sok anyagot gyűjtöttek össze a különböző ásatások során. Egy részüket a Nemzeti Múzeum őrzi, mint egyedi példányokat, de a másolatokból fokozatosan a helyi múzeumot is ellátják. A közeli napokban hét ilyen másolat érkezett meg, igaz, nem csekély ösz- szegbe került az elkészítésük, mert a füzesabonyiak majdnem 60 ezer forintot fizettek értük, így azonban most már látható az 1932-34-es bronzkori ásatásokból előkerült hordozható üst, a füzesabonyi Öreg-dombon 1971-ben talált csonthenger, a madár alakú edény (aszkosz), a szíjelosztó, a két darabból álló, szarvasagancsból készült zabla oldalpálca, és az ugyancsak csontból készült korong, amelyet az ostornyél zárására használtak őseink annak idején, spirális díszítéssel cifrázva. A múzeum erősen készül az ünnepélyes megnyitásra, amelyre, ha minden sikerül, ez év októberében kerül sor, amikor Egerben régészeti konferenciát rendeznek, s ennek résztvevői ebbe a múzeumba is ellátogatnak majd. A vitrinek mellé feliratok kerülnek a falra a magyarázószövegekkel, de kijavítják a folyosó vakolatát is. A restaurálási tennivalók is meggyorsultak, ahogy hírlik az egri vármúzeum műhelyében, mert a rézkori leletanyagot például máris rendbe tették, ami az áldozati gödörből, öt méter mélyből került elő, és 20 darab korabeli edényt tartalmaz majdnem ép állapotban.
