Heves Megyei Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-06 / 209. szám
KÁRVALLOTTAK JELENTKEZÉSÉT KÉRI A RENDŐRSÉG — A TARNAMÉRAI SZERELŐ... MINDENT TAGAD (3. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1991. SZEPTEMBER 6. PÉNTEK megyei PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA n. ÉVFOLYAM 209. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT Til f* Extra Jövő heti rádió- és tv-müsor mai számunkban, 16 oldalon! Időarányosan teljesült a Kupa-program Az első hét hónapban alapvetően a Kupa-programnak megfelelően alakultak a gazdasági folyamatok Magyarországon — tájékoztatta az újságírókat csütörtökön a Pénzügyminisztériumban Kovács Álmos államtitkár-helyettes. Elmondotta: a kereslet elsősorban attól függően alakult, hogyan változott az export, miként tudták a vállalatok külföldi értékesítésüket bővíteni. A gazdasági növekedés legfontosabb meghatározójává a külkereskedelem vált. Tovább folytatódott a szerkezetváltás, mégpedig a privatizáció révén és a magánvállalkozások növekvő száma következtében. Úgy tűnik, sikerül az inflációs folyamatot is megtömi, ami fontos része a Kupa-program célkitűzéseinek. Az első hét hónapban a kereskedelmi mérlegben az export elérte a 4,9 milliárd dollárt, az import pedig 5,8 milliárd dollár körül alakult. így az áruforgalmi passzívum közel egymilliárd dollár. Ennek azonban jóval kisebb része jelenik meg a folyó fizetési mérlegben, mivel számos olyan tétel van, amely nem terheli az ország pénztárcáját. így az első hét hónapban a folyó fizetési mérlegben 100 millió dolláros aktívum keletkezett. Orvoskongresszus Budapesten Az Olasz-Magyar Orvosi és Fogorvosi Egyesület — amely 1989-ben alakult a Rómában élő dr. Markovits Ferenc kezdeményezésére — harmadik kongresz- szusa csütörtökön kezdődött meg Budapesten, a SOTE Bőrgyógyászati Klinikájának előadótermében. Az első napon a hosszú élet titkával és az időskor problémáival foglalkozó geriátriai előadások hangzottak el. Olasz és magyar szakemberek számoltak be a százéves emberek vizsgálata és megfigyelése során tapasztaltakról. Közelit a két ágazat Első alkalommal hívta közös szakmai tanácskozásra az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület a szénbányák és a villamosenergia-ipar képviselőit. A csütörtök délelőtt Alsóörsön megkezdődött országos eszmecsere célja — mint arra a megnyitón rámutattak —, hogy közelítsen egymáshoz a két ágazat, s az 50 éves értelmetlen szétválasztás után végre mindkettő számára előnyös gazdasági társulások alakuljanak. Ennek mintegy szakmai és politikai előkészítése az alsóörsi tanácskozás, amelyre meghívták 10 politikai part, szakmai szervezet, a munkástanácsok és szakszervezetek képviselőit, valamint a bányavidékek, erőműközeiben lévő területek országgyűlési képviselőit. Hátba szúrta férjét A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság eljárást indított Domonkos Ferenc Nándorné 42 éves bérelszámoló és a 18 éves Domonkos Zsolt tanuló ellen, mert alaposan gyanúsíthatok azzal, hogy kedden késő este a lakásukban szóváltás közben megölték Domonkos Ferenc Nándor 42 éves műszaki ellenőrt. Az asz- szony késsel többször is hátba szúrta a férjét, a fia pedig egy láncos bottal verte a fejét. Hazánkban az egykori kémfőnök? A magyar Nemzetbiztonsági Hivatalnak nincs olyan információja, hogy Markus Wolf, a volt keletnémet titkosszolgálat felderítési osztályának egykori vezetője Magyarországra érkezett volna. Ezt a hivatal illetékese közölte csütörtök délután az MTI érdeklődésére. Hozzátette: miután Wolfot az Interpol nem körözi, ezért figyelése nem indokolt, s így nem kizárt, hogy turistaként esetleg belépett hazánk területére. Egyezkedni kell a hivatallal Hol lehet vállalkozni Hevesen? A napokban levelet kaptunk Konkoly Dezső hevesi vállalkozótól, amelyben arról ír, hogy kérelemmel fordult a hevesi polgármesteri hivatalhoz, járuljanak hozzá, hogy Pusztacsászon engedélyezze egy faipari üzem telepítését, ugyanis egy francia céggel kooperációban fagyapotot gyártanának. Mint uja, ez Hevesnek évi 38 millió frankot jelentene, nem beszélve az új munkahelyekről. Egy augusztus 21-i levélben a hivatal elutasította a kérelmet, arra hivatkozva, hogy az 1981-ben elfogadott — és jelenleg is érvényben levő — városrendezési terv szerint belterületen nem lehet ipari létesítményt építeni, külterületen pedig nem áll módjában területet biztosítani ehhez a beruházáshoz. Levélírónk így folytatja: „Az utasításban közölt indokokat fenntartás nélkül elfogadnám, amennyiben 1981 óta nem épült volna egy üzem sem Heves belterületén. Nem szándékozom felsorolni, hogy hol és mikor épültek fel ezek az üzemek, nem akarok személyeskedni, hiszen nekem az üzem tulajdonosaival semmi bajom nincs. A T. polgár- mesteri hivatal által tanúsított passzív magatartást kifogásolom, miszerint én, Konkoly Dezső Pusztacsászon, ahol több a kukoricatábla, mint a lakóház, nem építhetek meg egy zárt, környezetre egyáltalán nem káros üzemet, addig egy másik vállalkozó szabad teret kap egy sűrűn beépített lakóövezetben, ahol megépítheti az üzemét, melyen még a vakolat elég friss. Nem tartom korrektnek azt, hogy az egyik vállalkozónak az önkormányzat szabad teret biztosít, miközben más vállalkozóknak betart, kibontakozásukat kellőképpen nem segíti elő. Tudomásom szerint a munkahelyteremtő beruházások fontosak lennének, ezért nem értem a polgármesteri hivatal hozzáállását... ...Szeretném remélni, hogy a T. képviselő-testület arra fog törekedni, hogy Heves város területén a tulajdonosi formát úgy valósítsa meg, hogy minden vállalkozni szándékozónak egyenlő esélyek mellett szabad pályát biztosít, mert meggyőződésem szerint ma még ez nem biztosított...’' Az üggyel kapcsolatban meg- kerestüka „címzettet”, s mivel a levelet ők is megkapták, nem kellett mást tennünk, csak meghallgatnunk a válaszokat. A hivatal nevében Kiss Sándor, a hivatal vállalkozáskoordinációs és -fejlesztési irodájának vezetője, városi főépítész nyilatkozik. (Folytatás a 3. oldalon) Szilvásvárad idegenforgalmára is az volt a jellemző az idén, mint az ország többi településére: eleinte kevés látogató, majd augusztusban szinte csúcsforgalom. Közülük bizonyára egy sem akadt, aki ne kereste volna fel a Szalajka-völgyet, s ott a képünkön látható Erdei Múzeumot, amelyet Perl Márton örökített meg. Sajnos azonban, ezen a településen sem a legjobb a közbiztonság, s többek között erről is olvashatunk lapunk ötödik oldalán, ahol a környék életéről számolunk be. A vendég: az igazságügy-miniszter Az MDF ntegyegyűlése Tegnap délután 5 órától a Magyar Demokrata Fórum Heves megyei szervezetei megyegyűlést rendeztek Hatvanban, a cukorgyári művelődési otthonban. Az ülés zártkörű volt, tagsági igazolvánnyal lehetett belépni. Vendégük a kormány részéről dr. Babai István igazságügy-miniszter volt, az MDF elnökségét dr. Farkas Gabriella képviselte. Este 8 órától tájékoztatták a sajtó képviselőit, lapzártunkkor még tartott az esemény, de holnapi lapszámunkban visszatérünk rá. Nincs elnök, de van szabályzat Szerdán a késő esti órákig tartott — dr. Hegedűs György polgármester elnökletével — az a képviselő-testületi ülés Hevesen, amelynek legfőbb témája a szervezeti és működési szabályzat elfogadása volt. Ezt a városatyák — pontról pontra haladva — vita után végül is egyhangúlag elfogadták. Mint arról már beszámoltunk, különböző nézeteltérések miatt nemrégiben lemondott a gazdasági bizottság három tagja, s köztük az elnök is. A jogi bizottság javaslatára szerdán dr. Nagy Sándort jelölték elnöknek, de Árvái Istvánt is javasolták erre a posztra. Mivel a szavazáson mindketten egyenlő számú szavazatot kaptak, ezúttal nem született döntés. Szeptember 30-án választják meg az új bizottsági elnököt, s ezután derül majd ki, hogy ő kikkel akar együttműködni — mint bizottsági tagokkal — a jövőben. Rablógyilkost keres a rendőrség A rendőrség halált okozó testi sértés és rablás miatt keresi azt az bmeretlen férfit, aki kedden reggel a Kelenföldi pályaudvarról kiinduló szerelvényen gyermekével utazó nőtől elvette válltáskáját és elfutott. Az asszony a tolvaj után eredt, és a peronon utolérte, ám a férfi bántalmazta, és a vonatról leugorva táskájával együtt magával rántotta. Az asszony az ütlegelés és az esés következtében elszenve- dett sérüléseibe a kórházba szállítás után belehalt. Személy leírás: 20-22 év körüli, 175-180 centiméter magas, vékony testalkatú férfi. Haja világos szőkésbarna, egyenes szálú és balról jobbra fésült. Arca kerek, borotvált, fehér bőrű, és szemöldöke ívelt. A rablógyilkos világosbarna alapon fehér csíkozású, rövid ujjú inget, márványmintázatú koptatott farmernadrágot, bordó színű, úgynevezett „makkos” cipőt vbelt, amelyen egy lófigurájú címke volt. A Budapesti Rendőr-főkapitányság bűnüldözési osztálya kéri azoknak a személyeknek a jelentkezését, akik a jelzett időben ezen a pusztaszabolcsi vonaton utaztak, és látták a támadót, vagy kilétéről bármilyen adattal tudnak szolgálni. Az információt szolgáltatók a 07-es telefonszámon jelentkezzenek, vagy szóljanak a legközelebbi rendőrnek. Az aranykorona a kulcsa a rendezésnek A szövetkezeti vezetők nem akadályozzák a kárpótlást Országosan is az érdeklődés középpontjában áll a kárpótlás. Ezért nem véletlen, hogy a Heves Megyei Agrár Érdekvédelmi Szövetség elnöksége az erre vonatkozó törvény magyarázatát tűzte napirendre tegnap délelőtti rendkívüli ülésén. A testület tagjai Vágó József vezetésével Egerben találkoztak dr. Magyarfalvi Krisztinával, a Heves Megyei Kárrendezési Hivatal vezetőjével. A vendég tájékoztatójában kiemelte, hogy a hivatal augusztus 12- én, a megyeháza épületében kezdte meg működését. Tízen végzik a munkát, mindannyian szakértők, a jogásztól a gépészmérnökön át a mezőgazdászig, valamennyi fontos területet képvbelnek. Kiemelte, hogy az eltelt rövid idő alatt több mint ezer ügyfél kereste fel őket személyesen, illetve telefonon. Főként a föld iránti igény jelentős, viszont kevésbé az ingatlanok iránti jelentkezés. A továbbiakban arról szólt, hogy főleg az idősebbek nagyon várják, hogy mihamarabb megkaphassák a kárpótlási jegyet. A tapasztalataik szerint sokan kívánják átadni ezt a fiatalabb családtagoknak, hogy azok az ön- kormányzatoktól ingatlanokat vásároljanak, illetve vállalkozásokra fordítsák. A licitálásra vonatkozóan még nem tudott gyakorlati módszerről beszámolni, de bejelentette, hogy hamarosan ez is meglesz, és szeretnénk úgy lebonyolítani, hogy köz- megelégedést váltson ki. Ezután Kalmár Imre, a Heves Megyei Földhivatal vezetője beszélt a kárpótlással összefüggő feladatokról. Hangoztatta, hogy ezeket a jogszabályok alapján helyben, a városokban, a községekben kell megoldani, és ennek során elengedhetetlen, hogy a szövetkezetek vezetői segítséget nyújtsanak az érintetteknek. Mindehhez kulcs a földek minőségét jelző aranykorona, annak pontos ismerete, ugyanis csak ennek alapján lehet a kárpótlást folytatni. Elmondta, hogy rendszeres ügyfélfogadással segítik az állampolgárokat, és napi kapcsolatban vannak a Heves Megyei Kárrendezési Hivatallal is. Rámutatott, hogy a földhivatali adattár mellett szükség van a szövetkezetek segítségére, hogy a földekre vonatkozó régi összesítőket, kimutatásokat rendelkezésre bocsássák. (Folytatás a 2. oldalon) Üj vezérkari főnök a Magyar Honvédségnél A Köztársasági Elnöki Hivatal rövid közleményben jelentette be, hogy Göncz Árpád felmentette a vezérkari főnöki tisztségéből Borsits László altábornagyot, s helyére Deák János vezérőrnagyot nevezte ki. A személyi változással kapcsolatosan Keleti György ezredestől kért bővebb tájékoztatást az MTI munkatársa. A Honvédelmi Minisztérium szóvivője elmondta, hogy Borsits László altábornagyot beosztásából érdemei elismerése mellett, a vele történt egyeztetés után mentette fel a köztársasági elnök. Ezzel egy időben — ugyancsak az ő egyetértésével — helyezte nyugállományba. Borsits László altábornagy becsülettel tett eleget vezérkari főnöki megbízatásának. Amint ismeretes, 1989. december 1-jén nevezték ki ebbe a beosztásba, akkor, amikor a Magyar Honvédség létszámcsökkenése és átszervezése még a Németh-kormány időszakában kezdetét vette. Az akkori szervezeti változások kidolgozásában korábban mint a vezérkar hadműveleti csoportfőnöke vett részt. A Magyar Honvédség szervezeti átállítása és technikai korszerűsítésének előkészítése — amint a Parlament a honvédelmi koncepcióra vonatkozó döntését meghozza — a közeljövőben megkezdődik. Deák János vezérőrnagy, akit a köztársasági elnök a Magyar Honvédség vezérkari főnökévé kinevezett, a honvédelmi koncepció kidolgozásában, a hadsereg szervezetére vonatkozó átalakítás kimunkálásában kiemelkedő szerepet játszott. Személyében tehát az előkészítő, tervező időszakban jelentős részt vállaló, az elgondolás szakmai részleteit jól ismerő tábornok lesz a közvetlen irányítója a Magyar Honvédség átalakításának. Mint a fiatalabb tábornoki korosztály képviselője kerül az egyik legfelelősségtelje- sebb katonai beosztásba, ami egyúttal egy egészséges belső mozgást is megindít a hadsereg tiszti és tábornoki karában.
