Heves Megyei Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-23 / 223. szám
HÍRLAP, 1991. szeptember 23., hétfő FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5 Segély Felsőtárkányban Nemrégiben a felsőtárkányi képviselő-testület úgy döntött, h°gy — több más településhez hasonlóan — itt is ingyen biztosítják az általános iskolásoknak a tankönyveket. Emellett határoztak arról is, hogy a rászorulóknak négy hónapig kifizetik a napköziért és óvodáért járó térítést. A középiskolások sem maradtak ki a szociális intézkedésekből: minden diák kétezer forint tanszersegélyben részesült. „Szemétügyek” Kompokon Kompolt tisztasága és környezetvédelme érdekében a közelmúltban új szemétlerakóhely kialakítását kezdték el, s az idén még be is kerítik a telepet. Továbbra is funkcionál az ABC melletti „homokgödör”, amelybe csak bontásból származó törmeléket lehet elhelyezni, szemét lerakása tehát tilos. A község „szemétügyei” közé tartozik még, hogy a jövőben is Farkas Tibor vállalkozó végzi a szemét- szállítást, mivel a lakosság és a polgármesteri hivatal szerint munkáját zökkenőmentesen, színvonalasan végzi. Szihalmon a helyi adókról A szihalmi képviselő-testület legközelebbi ülését szeptember 30-án, hétfőn tartja. Ennek csupán egy napirendi pontja lesz: a képviselők ajánlást hallgatnak meg a jövő évi helyi adók tervezetéről. Füzesabonyi programok A városi művelődési központ a napokban indította el tánctanfolyamát, s úgy tűnik, a füzesabonyi fiatalok körében népszerűek a foglalkozások. Minden héten kétszer — kedden és vasárnap — foglalkozik velük tánctanár. Ugyancsak kitűnő — bár más műfajú — táncos szórakozást kínál a szeptember 28-i diszkó, amelynek vendége lesz D. Nagy Lajos, a Bikini együttesből. A kisebbek számára is szerveznek zenés estet, őket október 5-én várják az intézménybe. Ugyancsak ebben a hónapban — 3-án — a Debreceni Kötöttáru- gyár termékeiből láthatnak vásárral egybekötött bemutatót a művelődési központban. Bankügylet — gyerekeknek Már több mint két évtizede tevékenykedik a lakosság szolgálatában Feldebrőn a helyi takarék- szövetkezet, amely az igényeknek megfelelően állandóan bővíti szolgáltatásait. Legújabban az általános iskolásoknak biztosítanak lehetőséget az iskolaszövetkezet megalakításához, ahol a felnőttekhez hasonlóan takarék- betétkönyvbe, takaréklevélbe helyezhetik el megtakarított forintjaikat. Ezzel elő kívánják segíteni — takarékosságra való ösztönzés mellett — a gyakorlati pénzügyek és bankügyletek elsajátítását, önálló intézését, megismerését. Foglalkozni kívánnak a jövőben aranytárgyak bizománybán történő megőrzésével és meghitelezésével is. Ülést tart Nagytálya önkormányzata Szeptember 26-án, csütörtökön este 6 órai kezdettel tartja legközelebbi ülését Nagytálya önkormányzata. Először a hatásköri jegyzékről tárgyalnak, majd a közművelődési munkáról készült jelentést vitatják meg. Végül az adó-kérdőívek értékeléséről hallgatnak meg tájékoztatót. Torna- és két tanteremmel gazdagodtak — Indul az „úszóbusz” Zsóriba Tanévkezdés Szihalmon Nem égből pottyant ajándék, de ritka gazdagság az, amivel az idei tanévkezdéskor a szihalmi iskola diákjai és tanárai dicsekedhettek. Beérett a gyümölcs, valóra váltak a tervek, és befejeződött a mintegy 13 milliós beruházás... Sőt, több is történt ennél: s ez az iskolát szívügyének tekintő képviselő-testületnek, a falu vezetőinek köszönhető, akik — légyen bármily nehéz is a gazdasági helyzet — megtalálták mégis az „aranykaput”. Szeptember második felét írjuk: a torna-, valamint a két új tanteremben — fizika-kémia, illetve művészeti szakelőadóban — az utolsó simításokat végzik. Szerelik a bordásfalat, helyükre rakják az új bútorokat, a megfiatalított régi padok új borítással fogadják kis gazdáikat. Beer Ferencné, az augusztus elsejével kinevezett és korábban csaknam nyolcvanszázalékos többséggel megválasztott új igazgató tájékoztat: — Augusztus végétől — tanárok és tanulók — együtt dolgoztunk azon, hogy jól kezdhessük a tanévet: 203 diák és 14 nevelő együtt vette birtokba a kibővített és megszépített iskolát. Beszélgetésünk során megkapott néhány olyan dolog, amely okát adja annak a belső és külső pezsgésnek, megújhodási törekvésnek, amely ma a szihalmi iskolát jellemzi. Az intézetben szaktantermi rendszer van: az első három osztályban a nevelő- és pénzigényes iskolaotthonos rendszert valósították meg, s megerősítették a diákönkormányzatot, hogy csupán néhányat említsünk a törekvésekből. Az önkormányzat jóvoltából az itteni diákok jóval kevesebb térítést fizetnek a napköziben, mint máshol, így a napközi népszerű és csaknem általános. És ha már itt tartunk, feltétlenül megemlítendő, hogy az önkormányzat a tantestület kezdeményezésére valamennyi diáknak — tanuljon is bármilyen iskolában — a tanév elején ezerforint „ tanszersegélyt ’ adott: háromszázhúszan kapták meg. És ez nem semmi! Mint ahogy az sem, hogy a helyi vezetésnek az iskola, a színvonalas oktatás és nevelés kiemelten „szívügye”. — Az önkormányzattal, a képviselő-testülettel és a tisztség- viselőkkel több mint jó a kapcsolatunk — mondja az igazgatónő, aki arról is tájékoztat, hogy mind a polgármester, mind a jegyző úr úgyszólván napi vendégei az iskolának, a kulturális intézményeknek, korántsem a szakmai beleszólás igényével, hanem a segítem akarás szándékával jönnek. — Elmúltak a félelmeim... A jelenlegi, illetve a volt tanácsi kapcsolatunk között alapvető a különbség. Az iskolában a szakos ellátottság jó, képesítés nélküli nevelő nincs, s ami számomra különösen szimpatikusnak tűnt: valamennyi nevelő Szihalmon él...! Az igazgatónővel folytatott beszélgetésből világosan kiderül, hogy a fenntartó önkormányzatnak nagyon is komoly, a nevelőtestülettel egyeztetett igényei vannak, amelyek teljesítésének függvénye az az áldozatkész anyagi támogatás is, amelyet élveznek. Valamennyien a legfontosabbnak tartják az általános iskola alapkövetelményeinek valóra váltását. — A falunak elvárásai vannak az iskolával szemben... A szülőkkel sokkal szorosabb kapcsolatot építünk ki, mint eddig. A közeli Zsóri-fürdőben telkeik, területeik vannak, ugyanakkor a tanulók zöme nem tud úszni, a csodálatosan szép medencék tő- szomszédságában. Nos, a 3. osztállyal kezdünk, és a napokban már indul az „úszóbusz” 23 gyerekkel... Közel van a füzesabonyi zeneiskola! A szülők szeretnék, ha nem a gyerekek mennének oda, hanem a tanárok jönnének Szihalomra tanítani. A vágy valóra válik. A költségeket állja az önkormányzat. Megnyerték az Egészséges életmód pályázat százezer forintját, az úszástanulást pedig ebből fedezik. Az új tornaterem és a családostól itt lakó testnevelő tanár szintén nagy lehetőségek forrása... (Sz. I.) Kerítés mögött — Füzesabonyban (Fotó: Perl Márton) Utózöngék a sarudi vágóhídról A gazdák követelnek — a tulajdonos meg csődbe ment Erre aztán rá lehet mondani: „ez az igazi buli.” Az udvar közepén áll a muri: több mint húsz ember zsibong, morog, szitkozódik, káromkodik. Az egyik kopasz férfi belerúg a nadrágszára után kapó kutyába is. így adja ki a mérgét, dühét. Egyébként borzasztóan el vannak keseredve, becsapva érzik magukat. A színhely Sarud, a takarmánykeverő üzem mellett lévő épület, Varga László vállalkozó vágóhídjának az előtere. — Mi történt? Mi a baj?— toppanunk a kiabáló, egymás szavába vágó emberek közé. — Ez nem baj, hanem katasztrófa — mondja szikrázó szemekkel Sípos Miklós, aki Tiszaszőlősről érkezett ide. — Június 29-én és július 13-án adtam el ennek az embernek 25 hízót azzal az egyezséggel, hogy a több mint 183 ezer forintomat egy hónap múlva rendezi. Ma már szeptember második felében járunk, pénz meg sehol. Mit szólna maga, ha három hónapig nem kapna fizetést? • Ezt panaszolja aztán Széplaki Béla Sarudról, Mileczki Mátyás Ujlőrincfalváról, Tóth Vincéné, Oláh Bálint, Csaba Imre és Szabó Károly Poroszlóról. Az utóbbinak is 22 disznó árával tartozik a hentes. Nyűik az iroda ajtaja. Hárman lépnek ki rajta, egyikük túlkiabálja a többit: — Jegyzőkönyvet készítettünk. Ebben egyeztünk meg. FI állják...! A tanúkkal igazolt papírt nekünk is megmutatják. írjuk le, hadd olvassa ország-világ. íme: „ Varga László, az Árion Kereskedelmi és Vendéglátóipari Kft. ügyvezető igazgatója elismeri, hogy 1991. szeptember 24-i hatállyal a felvásárolt élő sertés árát a vele járó kamatokkal együtt kiegyenlíti. Fedezetként szolgál az árukészlet.” — Hogyan fordulhatott ez elő? — kérdezzük a tulajdonostól, miközben kiürül az udvar, s végigsétálunk a napok óta álló üzemen. — Jogos az emberek felháborodása — mondja még mindig kipirulva, izgalommal a hangjában. — Nem tudok fizetni...! Pillanatnyilag gond a dolgozók bérének a kifizetése is. Mondhatnám azt is, hogy csődbe kerültem. Kritikus önvallomással folytatja. Elmondja, hogy mindig készpénzzel járt vásárolni, de az egyszerre elfogyott, mert a vevőitől nagy késéssel érkeztek meg hozzá a bevételek, így kénytelen volt határidős szerződéseket kötni. Ezek lejártak, de nincs miből állni a „cehhet”, mert nincs bevétele. Például az egri Láng László, akinek Füzesabonyban\annak boltjai, április 15-től nem rendezte a mai napig sem a 25 ezer forintos hátralékát. Ez még így elment volna valahogy, mert a vállalkozása sikeresnek bizonyult, amit az is bizonyít, hogy a volt tulajdonostól átvett üzemet négyszeres termelésre hozta fel, a dolgozóknak meg fizetésemelést is tudott adni. — így ment ez augusztus 7-ig— folytatja —, a kedvezményes húsár bevezetéséig. Ekkor egyik napról a másikra elvesztettem a piacaimat, a műhelyt le kellett állítani. Én ugyanis nem kaptam kedvezményes lehetőseget, a régi áron meg nem kellett senkinek sem a hús. Az üzletek a nagyvállalatoktól olcsón bespájzolták a húst, még vállalva ezzel a különböző készítmények — szalonna, kolbász, hurka stb. — megvételét is. Rajtam maradt az áru, amelynek egy része megromlott: mintegy kétmillió forint veszteségem keletkezett. Nincs azóta sem piacom, ellenséges a hangulat. Ahogy számoltam, ötmilliót kellene kölcsönbe felvennem, hogy a károkat, a tartozásokat kifizessem, és újra indulni tudjak. Miközben beszélgetünk, kiderül az is, hogy ezek után mar nem tud határidős szerződéseket sem kötni, mert a nagyvállalatok, amelyek 57 forintért vásárolták fel a nyáron a sertéseket, az államtól kapott dotációval együtt 73-75 forintos kilónkénti árbevételt könyvelhettek el, s olyan haszonra tettek szert, hogy most „zsebből” — immár 70 forintjával — ki tudják fizetni az eladóknak a malac árát. Kiderült ugyanis, hogy nincsen kínálat, három falut is végig kell járniuk, míg egy fél autóra való vágnivaló állatot összevásárolnak. — Az üzemben húszán dolgoznak — közli a tényeket —, bizonytalan helyzetben érzik magukat, mert nem tudják, a jövőben lesz-e munkájuk, vagy sem. S bizony, nagy gondot jelent ezen a környéken állást szerezni. Természetesen én mint vállalkozó keresem a lehetőségeket, hogy dolgozóimat megtartsam, és újból talpra tudjak állni. Egyébként ez a húsakcio nemcsak engem vágott a „padlóra”, így járt a besenyőtelki Dani Lajos és a szomszéd megyében is több társam. Tehát nem egyedi esetről van szó... — A tartozásait minden körülmények között rendezni kell, kölcsönre szorul. Van-e hitelezője? Vagy árverezni/og? — Az egri Agrobank rendkívül jól viszonyul a helyzetemhez, s ad kölcsönt. Ismeri a múltam, fedezetül meg itt az üzem. Csak azt nem tudom, mikor kezdhetek vágni, mikorra fogy ki a bespájzolt olcsó hús a vendéglőkből, az állami vágóhidak hűtőjéből. — Súlyos tanulságokat lehet levonni a történtekből... — Én már megtettem. Felsorolom: a kár országos, mert a sertésállományt kiirtották, elvették a parasztok kedvét a tenyésztéstől. K alföldről kell behozni sertést, ez állandó dotációt kíván, s áremeléssel jár. Számításaim szerint decemberre 400 forint felett lesz egy kiló hús ára. Lelassul a forgalom, csökken a kereslet, még kevesebb hús jut a szegények asztalára. Tönkremennek a maszek vágóhidak, a dolgozók az utcára kerülnek, munkanélküli-segélyre szorulnak. Nem valósul meg az Országgyűlés sokszor hangoztatott célja: a monopóliumok letörése, megszüntetése, a kisvállalkozók segítése. Most megerősödtek a monopóliumok, kedvük szerint diktálják az árakat. Csak azt szeretném tudni: vajon kinek volt ez az egész jó? Azt hiszem, felesleges válaszolni... Fazekas István Könyvtári hétköznapok Az igényekhez igazodva Szép környezetben, kulturált körülmények között fogadja vendégeit Füzesabonyban a városi könyvtár. A nyáron elvégezték a halaszthatatlan tatarozási, karbantartási munkálatokat, így ma már ismét a tiszteletet parancsoló csendben válogathatnak a 36 ezer köny vből és egyéb szolgáltatásokból a lelkes KÖnyvtár- latogatók. Évek óta 25 ezren fordulnak itt meg, de várható, hogy az év végére ez a szám emelkedik majd, mert az idén már több olyan szolgáltatást is bevezettek, amelyre igény jelentkezett a városban. — A klasszikus könyvkölcsönzés mellett 140 féle folyóiratot járatunk. Sok évre visszamenően 1500 példány bekötött újság, folyóirat áll az érdeklődök rendelkezésére — magyarázza Blahó Istvánná, a könyvtár vezetője, amikor „birodalmában” arról beszélgetünk, miként tudják fenntartani magukat, hogyan tudják a jelentkező kulturális igényeket kielégíteni. Köztudott ugyanis, a mai világban kevés pénz jut erre a területre is, egyre jobban előtérbe kerül az önfenntartás, a piaci gazdálkodás. — Az igényekhez, a szükségletekhez próbálunk igazodni. Hangosanyagokkal, zenés, irodalmi, nyelvtanítási feltételekkel és egyéb dokumentumokkal, ezer dia-, 350 videofilmmel, valamint számítógépes programdokumentummal sietünk a kölcsönzők segítségére. A másolást is vállaljuk. Amint kiderül: az aktuális, a mindennapi élet által diktált problémákra is igyekeznek a megfelelő feleletet megtalálni. A „Könyvtári tájékoztató” címszó alatt a következő gyűjteményeik vannak: vállalkozók könyvespolca, adójogszabályi tájékoztató, álláskeresők könyvespolca, kárpótlási tudnivalók, az önkormányzat hírei. Ez utóbbiban az eddigi városi önkormányzati jegyzőkönyveket fűzték egybe, s ezt bárki elolvashatja. Van egy nyugdíjas jogászuk is, aki a felvetődő jogi problémákra ad válaszokat. Egyedi kéréseknek is eleget tesznek, például a sajtófigyelést is végeznek, most éppen az ön- kormányzatnak gyűjtik a füzesabonyi anyagokat. Vállalnak fénymásolást, hangosanyagok és saját videofilmek másolását... Nem idegen tőlük a művészeti és termékkiállítások rendezése sem. Most a pápa látogatásáról készült hangulatos kiállítást tekinthetik meg az érdeklődők. A vitrinek a termékeké, illetve az ásványoké. Sokat hallat magáról az alkotókor. Képzőművészeti tagjainak műveiből rendeznek kiállítást: szalmaképeket, csont- és fafaragásokat, festményeket, grafikákat állítanak ki. — Könyvtári szolgálatnak számít a kiscsoportok működése — mondja a vezetőnő. — Szeptembertől újra működik a helyismereti baráti kör, a vállalkozók klubja, az életreform-klub, a lá- nyok-asszonyok klubja, a videózok füzesabonyi klubja és a gyerekeknek a Ludas Matyi-klub. Működésükhöz a keretet a könyvtár baráti társasága biztosítja, az anyagi támogatást pályázatok útján szerzi. Elemezzük, nézzük az adatokat, s elégedetten állapíthatjuk meg: több pályázaton sikeresen álltak meg a helyüket. Az alkotókor például 90 ezer forintot kapott az Oktatási és Művelődési Minisztériumtól. Ebből az összegből antológiát adnak ki a helyi alkotók müveiből. A baráti kör 40 ezer, az életreform-klub 20 ezer forintot nyert, a könyvtárbaráti társulás meg 100 ezer forintot kapott a könyvtári szolgáltatások fejében. A területi regionális rendezvények szervezésére 40 ezer forint állt rendelkezésükre, így ebből fedezték a Kazinczy-versenyt, az irodalmi vetélkedőket, a könyvtárosok továbbképzését. A szolgáltatásokból befolyó összegből számítógépet vásárolnák, amely az információ gyűjtését segíti majd. — A könyvtár akkor jó, ha az igényeket helyesen mén fel, s igyekszik azok kielégítésére — summázza Blahóné. — Két kulcsfeladat van előttünk: a vállalkozók, a kistermelők segítése, valamint az oktatás, az átképzés, a nyelvtanulás szorgalmazása. Nagyon drágák a könyvek, a felszerelések, a gyűjtemények. Sok pénzbe kerül, hogy egy könyvtár naprakész legyen. Ezért minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy talpon maradhassunk. Dokumentum vásárlására 250 ezer forintot kaptunk az önkormánya zattól. Ez elfogyott, most abból a 250 ezer forintból élünk, amelyhez pályázat útján jutottunk a Művelődési Minisztériumtól. (fazekas) Felsőtárkányban Üj otthont kap az egészségügy A volt MSZMP-székház sorsáról sokáig morfondíroztak a felsőtárkányiak, majd a képviselő-testület úgy döntött: az épületet egészségügyi célra hasznosítják. A faluban jelenleg is két körzeti orvos látja el a betegeket, de meglehetősen mostoha körülmények között. Ezért az átadás után — november 30-tól — már az új épületben fogadhatják a rászorulókat. De helyet kap még itt a fogászati rendelő is, s fizikoterápiás kezeléseket is adnak. Ugyancsak ide költöznek a csecsemőgondozó és gyermektanácsadó munkatársai is. A kivitelező — a mezőkövesdi építőipari szövetkezet — jól halad a munkálatokkal, s úgy tűnik, ígéretét betartva, határidőre végez az átalakítással. Az új egészségügyi otthon körülbelül hatmillió forintjába kerül az önkormányzatnak, de további költségek is adódnak majd, mert a különböző orvosi berendezések vásárlására még ezután kerül sor. i
