Heves Megyei Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-21-22 / 222. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1991. szeptember 21-22., szombat-vasárnap A fegyverkovácsság ősidők óta híres mesterség volt Oroszországban. ( Fotó: AN ) Kovács­mesterek kiállítása A Moszkva melletti Nyi- kolo- Arhangelszkojéban megtartották a kovácsmes* terek hagyományos ter­mékkiállítását és vásárát. Az ország minden részéről idesereglett mesterek leg­szebb termékeiket hozták a bemutatóra. Oroszország mindig hí­res volt kovácsmesterségé­ről. Idővel azonban az ügyeskezű mesterek száma egyre csökkent. Ma már igen kevés idős kovács őrzi a régi mesterség titkait. A Nyikolo-Arhangelsz- ben működő kovácsmtíze- nra egyedülálló a világon. Az i. e. IV. századtól napja­inkig megtalálhatók itt a mesterség sokévszázados tárgyi emlékei: százéves kovácsoltvas ajtó- és ablak­szárak. eredeti bronztokok, gyűrűspáitcéi-mgek, tűzi­fatartók, sarlók, egymásra nem hasonlító szamovárok, szánkók és egy 1917 előtti ... trolibusz. Megnyitása óta az ország különböző vidékeiről, vá­rosokból és falvakból szá­mos eredeti kovácsoltvas tárgyat küldtek a múzeum­nak.' Kovácsok munka közben A bizalmasan pongyolább közbeszéd nyelvi formái a sajtó mai nyelvhasználatában A mai sajtó nyelvhasználatá­nak sajátos jelensége és gyakor­lata, hogy megszaporodtak a saj­tó hasábjain megjelent közlemé­nyek bizonyos szövegrészletei­ben a bizalmoskodó, a fesztelen hangvételű szóhasználati for­mák, s az argót is magukba ol­vasztó szólásszerű állandó szó- kapcsolatok. Ma már nemcsak a tréfás, humoros, gunyoros be­szédhelyzetekben és szövegösz- szefüggésekben jelentkeznek a bizalmas és fesztelen társalgási élőszóbeli nyelvi formálás jelen­ségei, hanem közéleti és politikai nyelvhasználatunk írásos közle­ményeiben is. Mint sajátos stílus- színezet, stílusárnyalat újszerű jelentéstartalmak és használati értékek érzékelését is magukra vállalják: a melléfog, bakot lő, téved rokon értelmű kifejezések körét gazdagítja például ez a szö­vegrészlet: „Az argóban, aki melléfog, az csontra eseti’ (Nép- szabadság, 1991.máj.4.) A Ma­gyar Nemzet Jegelés című közle­ményében szerepet vállaló szó­lásszerű nyelvi forma új jelentés­árnyalatra hívja fel a figyelmün­ket. Ha egy rendeletet vissza kell vonni, de ezt nem hozzák nyilvá­nosságra, akkor pestiesen szólva, a döntést jegelik ” (1991.máj.21.) A bizalmas jellegű nyelvi for­málás a sajtó hasábjain közéle­tünk nemkívánatos jelenségei­nek többértelmű célzásokkal megterhelt kritikáját erősíti fel ezekben a szövegrészietekben: „Az önkormányzat csupán fal­ból írta ki a pályázatot, s már ko­rábban eldőlt, ki lesz a befutó (Magyar Nemzet, 1991.máj.27.) „Megcsappan a márkával, dol­lárral duzzadó pénztárcájű turis­ták látogató kedve, holott eddig sem volt az a hajde.r (Népszava, 1991.jűl.6.) „Keletje van a ha- mukázásnak, mely sokaknak stí­lusa s logikája lett a kényszerítő körülmények hatására” (Magyar Nemzet, 1991.jűl.l0.) Az argót, a tolvajnyelv, ajassz- nyelv, a köznyelvitől eltérő szó- és kifejezéskészletének egyes elemeit mind gyakrabban ma­gukba olvasztó szövegrészietek rosszalló kritikai áthallásokkal utalnak emberi környezetünk, magatartás- és viselkedéskultú­ránk egy-egy nemkívánatos je­lenségere. Hogy milyen beszed- helyzetekben, s milyen meghök­kentő nyelvi fordulatokkal, arról példatárunk tanúskodik: „A nyilatkozó sértődött, csalódott ember kipakolt, s a kollegák egy­mást próbálják behúzni a csőbe (azaz becsapni, palira venni, át­verni, átrázni) Magyar Nemzet, 1991.júl.ll.) „Szemérmetlenül megvágják az idegent a vendég­lőben, a strandon, a büfékben” (Magyar Nemzet, 1991.júl.l6.) „Egy ismeretlen telefonáló azt tudatta az állami tűzoltósággal, hogy ég a vasútállomás. Csak a helyszínen derűit fény az átvá­f ásrá”. (Heves M. Hírlap. 991.júl.3.) „Futira vágták a zendülő katonákat a fegyelmező zászlóaljaknál” (Heves M. Hír­lap, 1991.júl.4.) Az sem véletlen, hogy a ripor­tok, az interjúk szövegformálá­sában szinte halmozottan jutnak közlő, kifejező szerephez a vala­mikori vagányvilág újra elevene­dő nyelvi formái. Amikor a fiatal szökött határőrt kihallgatták, ez a szövegrészlet is elhangzott: „Ha rám lő, és eltalál, akkor ne­kem meszeltek” (Magyar Nem­zet, 1991.jún.l2.) Mint televíziót nézők, a játék­filmek idegen nyelvű szövegé­nek magyarra való átültetésében ilyen szövegrészieteket hallgat­hatunk: „Ha átversz, nem vagy a lányom” (Televízió, 1991.júl.6.) Rokon értelmű megfelelői is el- elhangzanak, köztük ezek az ar- gotikus ízzel telített szóalakok is: felültet, bepaliz, befírol, átráz, beugrat. Egészséges nyelvérzékünket irritáló nyelvhasználati stílusta- lanságok is elterjedőben vannak. S jó lenne ha az idegen nyelvi megfelelőit is megismerhetné­nek pl. ezeknek a valóban stílus- talanságot érzékeltető szókap­csolatoknak: egészében ki let­tünk akadva (?); kifakadt az agyam; eldobom az agyamat? Ebből ennyi is elég, nehogy al­kalmat adjunk a felhasználásuk­ra. Dr. Bakos József Kertész leszek____________________________ Örökzöldek, fenyők ültetése A fenyők, örökzöldek ültetésé­re legalkalmasabb az őszi idő­szak, ezen belül is a szeptember hónap. Ebben az esetben még a nagy hideg beállta előtt begyöke­resedik a növényünk, önálló táp­anyagfelvételre alkalmas lesz. Későbbi ültetéskor nagy a koc­kázata annak, hogy új gyökér már nem képződik a tél beállta előtt, a tartalék tápanyagfelhasz­nálása után elpusztul, kifagy. Ha ezt az időszakot elmulasztottuk, igyekezzünk kora tavasszal pó­tolni. Lombhullató örökzöldek­nek is ezeket a heteket válasszuk. Nagyobb eredési százalékra számíthatunk, ha olyan faiskolá­ból vásárolunk, ahol 2-3-szor is­kolázott példányokat árusíta­nak. Ezek gyökeres dús, kon­centrált növekedésűek, tobozt is hamarabb hoznak, ami díszítő­értéküket növeli. Csak szép, for­más példányokat vegyünk meg, mert az alakbeli hibák nehezen korrigálhatok, és a fenyő alakja díszítőhatásánál fogva fontos ér­tékmérő tulajdonság. Kétféle módon kerül forgalomba, föld­labdásán és konténerben (te- nyészedényben). A földlabdát jutából, sásból vagy egyéb könnyen korhadó anyagokból készült csomagoló­anyaggal kötik be. Ültetéskor ezt nem szükséges eltávolítani, ezzel együtt elültethetjük. Az eredést nem befolyásolja, ugyanakkor a gyökéren lévő földlabda széthul­lását megakadályozza. A növény nagyságával ará­nyos gödröt ássunk (pl. az 1 m-es fenyőnek 80x80x60 cm-es meg­felelő). A növény gyökere ké­nyelmesen elférjen, az eredeti ül­tetési mélységre kerülve. A gö­dörből kitermelt földet kompo- szuttal vagy érett marhatrágyá­val keverjük, így töltjük vissza. Visszatöltés közben egyenlete­sen és folyamatosan tapossuk (döngöljük). A megmaradt föl­det ősszel a fa körül fölcsirkéz- zük (kupacoljuk), tavasszal pe­dig „tányért” képzünk a fa körül. Mindkét esetben alapos öntözés szükséges. Az újonnan telepített örökzöldeknél — különösen csa­padékszegény időszak esetén — nagyon fontos az öntözés. A ki­fagyást megelőzhetjük, ha a fa körüli talajt fenyőlombbal, fa­lombbal vagy más természetes szigetelőanyaggal takarjuk. A talajtakarás nyáron, a nagy hő­ségben is jót tesz, mivel a páro­logtatást csökkenti. A faiskolá­ból a fenyők gyakran felkötött ágakkal kerülnek ki. Őszi ülte­téskor ezt nem kötelező lebonta­ni, csak tavasszal. Felkötött ágakkal kevesebbet párologtat és a fagy ás veszélye is kisebb. Ta­vasszal és nyáron folyamatosan gondoskodjunk a permetézésről (vízzel), és árnyékoljunk. Erre a célra legalkalmasabb a közismert műanyag (rassel) há­lóból a növény fölé készített sá­tor. Az egy méternél nagyobb fe­nyőt előnyös három irányba ki­kötni, hogy az uralkodó szél ha­tására ne dőljön el egy irányba. Gumi, vagy más puha alátéttel megelőzhetjük, hogy a kötöző­anyag ne vágjon bele a fa törzsé­be. Gyakori eset, hogy a csúcshaj­tás elpusztul. Ilyenkor várjunk egy ideig, mert valamelyik oldal­hajtás átveszi a vezér szerepét, aminek a „vezérségét” mi is elő­segíthetjük, úgy, hogy vendégta­karót kötünk melléje a koroná­ba. Egy-két év alatt majdnem olyan lesz, mint az igazi. V. Pénzes Judit Keresztrejtvény Petőfi-idézet Petőfi Sándor „Szeptember végén” c. verséből idézünk: ’’Még ifjú szívemben a lángsu­garú nyár S még benne virít az egész ki­kelet...” Folytatását lásd a vízsz. 1. és függ. 16. sz. sorokban. Vízszintes: 1. A versidézet folytatásának első része (zárt be­tűk: T, M, E) 14. Történetet elő­ad 15. Sikeres sportrendezvény jellemzője (újságírói szóhaszná­lattal) 16. Tata része! 17. Virágos mező 19. Járom 20. Kettős más­salhangzó 21. Műveltető képző 23. A Mátra legdélibb része 26. Szovjet traktormárka 27. ... a gyümölcs (Steinbeck) 29. Női név 30. Svéd gépkocsimárka 31. Üldözőt maga mögött hagy 33. ... muri (Móricz) 34. Himzőfo- nal-márka 35. Deciliter, röv. 36. Rock and ... 38. Egyforma ér­deklődésű emberek társasköre 40. Papírmérték 4L John Len- nőn özvegyének neve (Ono) 42. Fővárosunk régen használt né­met neve 43. A rénium vegyjele 45.... girl (erotikára ható táncos­nő) 47. Házastárs apja 48. Eg- ressy Gábor 49. Könyörög, ri- mánkodik 51. Ébred 53. Ameri­kai táncosszínész volt (Gene) 55. Van hozzá bátorsága 56. Nyolc­karú tengeri állat 58. ízletes itó- ka 59. Helység Baranya m-ben 60. Kerek szám 62. Nap — lati­nul 63. Tarló része! 64. Edényfé­leség 65. A személyére — régie­sen 67. Belügyminisztérium, röv. 68. Kölcsön törlesztése 71. Tet­téért elmarasztalná 73. Értesülés Függőleges: 1. Azonban 2. Forgalmat másfelé irányít 3. Lám 4. Van bátorsága 5. Zuha­nás 6. Kényelmesen megy 7. El­avult hosszmérték 8. Azonos magánhangzók 9. Ókori római hármasfogat 10. Dombnál na­gyobb kiemelkedés 11. Az a tá­volabbi 12. Részben fejel! 13. Étkezéshez való 16. Az idézet második része (zárt betűk: E, E, J) 18. Vonós hangszer tartozéka (névelővel) 22. Kamionokon ol­vasható jelzés 24. Ritka férfinév 25. Egy másik férfinév 26. A sav teszi 28. Vatjú hangját utánozni 30. Nagyon gyorsan 32. Erősen sír 34. Telt arcú 37. Csüng 39. Oroz 44. Feltéve, talán 46. Elői­déz 47. Női név 48. Tárgyat mesz- szire hajítani 50. Erika egyik be- cézése 52. Zseblámpatartozék 54. Titokban figyel 56. Rizses ürühús 57. Karima 60. Cigányos férfinév 61. Mitikus történet 64. Hajó része 66. Károsan hat 69. Részben megüt! 70. Szintén ne 71. Kiss... Kate 72. Költői indu­latszó Báthory Attila ív * • .Otí’ ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom