Heves Megyei Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-21-22 / 222. szám
„A LÁTSZATDEMOKRÁCIÁTÓL ELJUTOTTUNK AZ ÖNKÉNT VÁLLALT FEGYELEMIG’ (4. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1991. SZEPTEMBER 21-22., SZOMBAT-VASÁRNAP ME(-YEI HÍRLAP V\ PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA '■ \________________________________________________________ II. ÉVFOLYAM 222. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT 316. sz. TÜZÉP-telep Füzesabony. Telefon: 39/41-248. Engedményes vásár! 30-50 % engedménnyel kapható telepünkön: — Sofa bejárati ajtó — Sofa ablakok — Falazó- és válaszfaltégla — 50 mm fenyőfűrészáru és gerenda -Pl és P2 perlit A megállapodást a polgármesterek aláírták Eger és Esslingen testvérvárosok A németországi Esslingen városával az oktatás és a kultúra terén többéves jó kapcsolata alakult ki a megyeszékhelynek. Az idén tavasz- szal a város vezetése egri látogatása során további együttműködési szándékának adott hangot. Tegnap Esslingen főpolgármestere delegáció élén Egerbe érkezett, hogy a testvérvárosi kapcsolatra vonatkozó okiratokat alánja. A német és az egri polgárok megbízásából a városháza dísztermében szentesítették a megállapodást. Esslingen főpolgármestere, Ulrich Bauer és Eger polgármestere, dr. Ringelhann György köszöntőjükben azt kívánták, hogy mindkét város lakói, különösképpen a fiatalok járuljanak hozzá a jó együttműködés kialakításához. Ez a két nép közötti megértés, a barátság és a békés együttműködés elmélyítését segíti elő. A vendégek szeptember 24-ig városunkban tartózkodnak, és ismerkednek történelmi és kulturális nevezetességeinkkel. Marad a minimálbér? A jelenlegi hétezer forintos minimálbér emeléséről hosszas vita után sem sikerült megállapodni. A munkavállalók a jelenlegi összeg tarthatatlanságát példázva rámutattak: még a nyolcezer forintos minimálbér is csak nettó 7100 forintot jelent, miközben a statisztikai kimutatások szerint az egyedülálló emberek minimális létfenntartási költsége 10.400 forint. A munkaadói otóa/képviselői hangsúlyozták: a hétezer forintnál magasabb minimálbért semmiképpen sem tudják elfogadni; sok vállalatnál a hétezer forint kifizetése is megoldhatatlan. Lassan a túlélésre rendezkedünk be Eger: kevesebb jut ennivalóra, egészségre, kultúrára Magyar kérés az ENSZ BT összehívására Az ESSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte a jugoszláviai helyzet miatt pénteken a magyar ENSZ-nagykö- vet. Erdős André a BT soros elnöki tisztét ellátó francia nagykövetnek átadott levelében rámutatott: a jugoszláviai helyzet alakulása súlyos aggodalomra ad okot, feszültséget és instabilitást teremt a térségben, veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. Törvénysértő volt a választás A Fővárosi Önkormányzat ma délelőtt rendkívüli közgyűlésen választ főpolgármester-helyetteseket. Erről a testületnek csütörtökön, az esti órákban véget ért ülésén döntöttek a városatyák. A választásra azért van szükség, mivel a Fővárosi Bíróság csütörtökön kihirdetett ítéletében törvénysértőnek minősítette a főpolgármester-helyettesek megválasztását, ugyanis Székely Gábort és Schneller Istvánt úgy választotta tisztségviselőjének a közgyűlés, hogy egyikük sem volt képviselő. Bennégett az ólban 70 sertés A péntekre virradó éjszaka a főváros X. kerület Hortobágyi út 9. szám alatti Szemes-tanyán kigyulladt egy sertésistálló. Teljes terjedelmében égett a 12x25 méteres épület: 100 sertésből csupán 30-at sikerült kimenekíteni. A tűzoltók hat vízsugárral gyorsan eloltották a tüzet, ám bennégett 70 sertés és a tűz martaléka lett 10 köbméter szalma és 100 mázsa sertéstáp is. Az anyagi kár mintegy félmillió forint. Néhány éve még csak az idősek között számított a közvéleményben „bocsánatos bűnnek” a szegénység, és még az egyre nehezebben élő nagycsaládosokat is megszólták: minek nekik any- nyi gyerek, ha nem tudják eltartani! Mára már egyre többen lesznek szegények. Ámi néhány évvel ezelőtt sok családnál szégyen, és mint ilyen, elképzelhetetlen volt, ma kényszer: halasztják a lakbér, a gáz, a vízdíj, a villanyszámla kifizetését. Egerben az előző évekhez képest megduplázódott a lakbérhátralék ösz- szege. Az önkormányzatoknál a segélykeretek szűkösek, s nincs elegendő pénz a szociálpolitikához, a szociális intézmények finanszírozásához. Az ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetében Ferge Zsuzsa tanszékvezető irányításával kutatást végeztek, amelyben a"89-91 közötti életmódbeli változásokat tanulmányozták három budapesti kerületben és három vidéki városban, köztük Egerben is. A megyeszékhelyen szerzett tapasztalatokat Jékli Sándor szociológus, a város Szociális Szolgáltató Központjának vezetője, s helyettese, Kovácsné dr. Nagy Magdolna jogász összegezte és elemezte. Tanulmányukból — a teljesség igénye nélkül — az országban először lapunk adja közre a átfogó vizsgálat helyi tanulságait. A szakemberek a kérdőívek segítségével mélyebb betekintést nyertek a családok életébe. A szegényedés tényei mellett arról is tudomást szereztek, hogy miként élik meg a mai változásokat, hogyan néznek a jövő elé: valóban szegények vagyunk, vagy csak úgy érezzük? A jövedelmekről kiderült, hogy minden hatodik családnak rendszeres segély egészíti ki a pénzét. A legalacsonyabb jövedelem 15 ezer, a legmagasabb 43 ezer forint volt. Bár a keresetkiegészítő munkák lehetőségei beszűkültek, mégis a famíliák 32,4 százaléka ezzel próbálja gyarapítani a házikasszát. Az emberek nagy része úgy érzi, hogy rosszabbul él, nehezebben jön íci jövedelméből, mint két éve. S persze vannak olyanok is — a családok háromnegyed része —, akik egyáltalán nem tudnak pénzt megtakarítani (Folytatás a 3. oldalon) Tisztázható a zavaros vízügy? Kedden is beszámoltunk róla, Eger és körzete vízgondokkal küzd. Többek között nagyon hiányzik egy vas- és mangántalanító berendezés, amely lényegesen tisztábbá tenné a vizet. Az idén a megyeszékhely hiába pályázott, elutasították előterjesztését. Tegnap az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakembereivel újra tárgyalásokat kezdett a polgármesteri hivatal, hogy megszerezze támogatásukat. A megbeszélésen részt vett Kállai István, a OVF vízellátási osztályvezetője munkatársával, Szarvas Béla országgyűlési képviselő és Habis Lászlóalpo\- gármester. Áttekintették a vízminőség-javítás lehetőségeit, s a vas- és mangántalanító berendezés megépítésének az ügyét. Nagy vita alakult ki. Vizsgálták műszaki megközelítésből, s számot vetettek azzal, hogy a dél-borsodi regionális fejlesztéshez miként illeszthető ez az elképzelés. Az egriek hangsúlyozták: a több mint 60 ezres város és további 12 település gondjáról van szó. Nem minősíthető pusztán egri problémának, mert a tőle délre eső települések is hasonlóan szenvednek ettől a hiányosságtól. Végül is az OVF álláspontja az lett, hogy hozzáilleszthető az egri terv a központi elképzelésekhez, de úgy fogalmaztak, hogy vízjogi- lag csak olyan nagyságú tisztítóműt engedélyezhetnek, amely a térség ellátásába beleilleszthető. Ezzel szemben az egri álláspont az volt, a jövőre is kell gondolni, hogy öt év múlva ne haladják meg a létesítmény kapacitását az igények. így hát az OVF szakemberei támogatják a tervek megvalósítását, az 1992-es pályázatoknál már Eger mellé állnak. A kiviteli tervek már készen állnak, s a megvalósításuk mintegy 100 millió forintba kerül majd. Ennek a felét várja a város a központi költségvetéstől. Ahogy biztosnak látszik a pénzügyi háttér, hozzákezdenek az építkezéshez, már 1992 elején szeretnék elindítani a beruházást. Ez lehetővé tenné, hogy ne legyen „zavaros vízügy” a városban és környékén. A Kőbányai Vásárvárosban 36 ország csaknem 1600 kiáUítójának részvételével pénteken megnyílt az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, amely a hagyományoknak megfelelően a fogyasztási cikkek szakvására. A mostani őszi BNV híven tükrözi a gazdaságunkban lejátszódó jelentős átalakulást: az elmúlt évekhez képest nőtt a kis- és középvállalatok részvétele, a korábbiaknál lényegesen több a kft., a vegyes vállalat és az egyéni vállalkozó. Képünk a megnyitó napján készült. (Fotó: Szántó György) A kárpótlás és a mezőgazdaság Hogy ne foszthassák ki az értéktermelőket Hangulatában és mondandójában is tanulságos volt az a kárpótlási fórum, amelyet az MDF egri szervezete és a városi polgármesteri hivatal szervezett. A csütörtökön késő estébe nyúló találkozón szinte minden lényeges elvi és gyakorlati kérdés megfogalmazódott. A hátteret kétségtelenül Sárossy Lászlónak, a Földművelés- ügyi Minisztérium politikai államtitkárának előadása és válaszai szabták meg, mert a magyar mezőgazdaság jövőjét is elemezte. A megjelenteket dr. Ringelhann György, Eger polgármestere köszöntötte, majd átadta a szót Farkas Gabriellának, az MDF alelnökének, aki a továbbiakban vezette a vitát. Mint hangsúlyozta, minden ilyen találkozás fontos, mert a törvény végrehajtása nemcsak az államra, de az igénylőkre is nagy feladatot ró. Kitért a jogszabály megszületésére, s elmondta, sokan bírálták azért is, hogy miért nem — a természetes igazságérzetnek megfelelően — mindent és azonnal kapnak vissza a régi tulajdonosok. Mint ezzel kapcsolatban leszögezte: egy olyan bűnért követte meg a kormány a magyar népet, amelyet nem ő követett el. Ez visszaadhat valamit az önbecsülésből, ahogy a tulajdon egy része is visszakerülhet. Beszámolt arról is, hogy nehézkesen, majd egyre lendületesebben indult el a törvény végrehajtása. Az embereket meg kell erősítem a biztonságérzetükben, ezért szervezte meg az MDF is jogsegélyszolgálatát. Ezt követően Sárossy László agrárpolitikai kérdésekről is beszélt a kárpótlással összefüggésben. (Előtte azonban sajátos incidensre is sor került. Egy idős ember ment az előadói asztalhoz papírjait lengetve, s indulatosan, zavarosan követelte azt a jusst, ami szerinte jár neki. Csak nagy nehezen lehetett eltávolítani a teremből, s folytatni a fórumot.) Az államtitkár ügy is kezdte mondandóját, hogy igazából soha nem gyógyulnak be ezek a sebek. Aztán föltette a kérdést, mi is indokolja, hogy a tulajdonrendezés a kárpótlással kezdődjön. Aláhúzta, hogy ez nem a kormány rögeszméje, hanem bebi- zonyosult, hogy az állami és az úgynevezett szövetkezeti tulajdon alkalmatlan volt a gazdaságos termelésre. A valódi tulajdonosok nélkül nem működhet hatékonyan a gazdaság. Az 6 megtalálásuk volt az egyik legfontosabb tennivaló. Ezzel kapcsolatban megfogalmazódtak szélsőséges vélemények, de végül is technikailag és anyagilag a mostani megoldás volt lehetséges. Az is alapkövetelmény volt, hogy a mezőgazdaság folyamatosan működhessen, ne lépjünk vissza egy évszázaddal. A magyar agrárágazat az elmúlt másfél évben is tisztességes és eredményes munkát végzett. Jelentős az exportja is, s ezért érthetetlen — húzta alá az államtitkár —, hogy miért temetik sokan ezt az ágazatot. Ragyogóak a lehetőségei, a nemzetgazdaság fontos eleme lehet. Persze komoly feszültségek terhelik. A legjobban az, hogy bérmunkássá fokozták le a résztvevőit, ráadásul egyre több vezető és bürokrata telepedett rájuk, s az ő eltartásukat a világpiac nem hajlandó méltányolni. (Folytatás a 2. oldalon) Végkielégítés, szabadság... Kormányszóvivői tájékoztató a munkaügyi törvénytervezetről Juhász Judit személyében új szóvivővel egészül ki a kormány sajtómunkával foglalkozó csapata. Az új szóvivő a Népjóléti Minisztériumban betöltött posztját megtartva, „másodállásban” látja el tisztét. László Balázs, aki eddig egyedül látta el a kormányszóvivői teendőket, ezután kizárólag a külföldi sajtómunkával foglalkozik. Ezután Kiss Gyula munkaügyi miniszter a Munka Törvénykönyve új tervezetéről adott tájékoztatást. Közölte: a kormány véglegesítette az új tör vény- könyv tervezetét, s úgy határozott, hogy a Parlament elé terjeszti azt. Várhatóan októberben tárgyalja a törvényhozás a tervedet, amely a jövő év január 1-jé- től már életbe is léphet. Az új Munka Törvénykönyve rendelkezik a szabadságról és a végkielégítés rendjéről is. Végkielégítés illeti meg a munkavállalót, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása, vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. A vég- kielégítés mértéke az adott munkáltatónál eltöltött évek arányában változik. Legalább három év munkaviszony esetén egyhavi átlagkereset jár. Legalább öt év esetén kéthavi, tíz év esetén három, tizenöt év után négy, legalább húsz év esetén pedig öthavi átlagkereset jár végkielégítésül. A végkielégítés összege háromhavi átlagkeresettel nő, ameny- nyiben a munkaviszony az öregségi nyugdíj előtt öt évvel szűnik meg. A jelenlegi szabályok szerint a végkielégítés adóköteles jövedelem. Az új törvénykönyvnek megfelelően az alapszabadság 20 nap, amihez életkortól függő többlet járul. A huszonötödik életévtől kezdődően a szabadság 21 munkanapra emelkedik. A huszonnyolcadik évtől 22, a harmincegyediktől 23, a harminc- harmadiktól 24, a harmincötödiktől 25, a harminchetediktől 26, a harminckilencediktől 27, a negyvenediktől 28, a negyven- harmadiktól 29, a negyvenötödiktől pedig 30 napra emelkedik.
