Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-12 / 188. szám
HÍRLAP, 1991. augusztus 12., hétfő GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5. A pápa a hármas úton Helikopter-leszálló is épül Felvétel a Vidróczkiba Felvételt hirdet a népszerű gyöngyösi Vidróczki Néptáncegyüttes: 6-14 éves korig a gyerekek jelentkezhetnek a néptánciskolába, 14-18-ig az utánpótlás csoportba, tízéves kortól pedig a zenekarba. Az érdeklődőket szeptember 13-ig váiják a Mátra Művelődési Központ portáján. Tetőt javítanak a művelődési központban A gyöngyösi önkormányzatnak mindössze kilencszázezer forint áll rendelkezésre ahhoz, hogy felújításokat támogasson. Ebből most háromszázezret a Mátra Művelődési Központnak utalt, hogy az elhasználódott tetőt kijavítsák. A nyolcszázezres tétel nagyobb részét tehát a ház biztosítja saját költségvetéséből. Száz éve írták Száz évvel ezelőtt jelent meg a Gyöngyösi Lapokban: „A gyöngyösi rendőrkapitányi hivatal szépen fog kinézni legközelebb. Belrendőrbiztos nincsen, a kapitánysági írnok augusztus 25-től hatheti fegyvergyakorlatra vonult be, maga Nékám Ede rendőrkapitány pedig szeptember 1-jén a szegedi államfogházba rukkol be egy hónap ülésre. Az egész rendőrkapitányi hivatalt tehát Roy Gyula mezei rendőrbiztos egymaga fogja képezni.” Ugyan a pápa többnyire helikopterrel közlekedik majd miséi helyszínei között, mégis szükség van arra is, hogy a közutakon is rendkívüli intézkedéseket tegyenek. A gyöngyösi polgári védelmi parancsnokság ezzel kapcsolatban tartott sajtótájékoztatót néhány napja a helyi polgármesteri hivatalban. Csábrági László törzsparancsnok elmondta, hogy szervezetük — másokkal közösen — Kápolnától Gyöngyösig biztosítja a hármas főutat, ugyanis azon rendkívül nagy lesz a forgalom az Észak-Magyarországról és külföldről érkező vendégek miatt. Éppen ezért új parkolókat létesítenek, ahol egészségügyi sátrak is lesznek, valamint új büféket is kialakítanak. A „készültség” augusztus 15- én délután 4 orafcorkezdődik, hiszen a pápa másnap délelőtt érkezik Ferihegyre, így már valószínűleg ekkor növekedni kezd a forgalom. Tizenkét órás váltásban egyszerre húsz ember biztosítja majd a helyszínt, egészen augusztus 20-án éjfélig. Szükség esetén kerülő utakra terelik a közlekedőket, hiszen a hatalmas forgalom miatt fokozott a balesetveszély is, ami a keskeny főúton torlódást okozhat. Az Ae- rocaritas légi mentőszolgálat is részt vesz a munkában, így a ludast elágazásnál helikopter-leszálló is épül. A helyzet komolyságára jellemző, hogy megkérték a Thorez bányaüzemet is, hogy ebben az időszakban lehetőleg gondolják át: mikor szállítják a szenet, hiszen teherautóik is akadályozhatják a folyamatos közlekedést. Újabb levél Gyöngyöspatáról Hogy Gyöngyöspatán eléggé eltérnek egymástól a gyermekfaluról vallott nézetek, azt Sipos Gábor olvasónk levele is bizonyítja, amelyhez ezúttal nem kívánunk kommentárt fűzni. Ezt úja: „Tévedés ne essék — kizárólag Kovács Attila szerkesztő úr riportját és cikkeit tartom említésre méltónak és irányadónak a gyöngyöspatai gyermekfalu ügyében. Ezzel kapcsolatosan felmerülő gondolataim nem hiszem, hogy számomra ma már szükségtelennek látszó simulékonyságról vagy hízelgésről árulkodnának, hiszen az állítólagos elutasító közvéleményt tükröző állásponttal szemben állok, s remélem, ezért még jelképes száműzetésben sem részesülök. Újsütetű vitára képtelenekkel meg nem is érdemes szócsatát vívni, pláne, akiknek erős származási kötődöttsége van a letűnt rendszerrel. Még ha a megagitálhatatlanok közt kisebbségben maradtunk is szavazatainkkal, azért véleményünk lehet ebben a fene nagy demokráciában, ahol az ellenzéknek nem az számít, hogy mi a jó, vagy mi a nem jó egy közösségnek, mi értelmes vagy értelmetlen, csak az a fontos, hogy mindent elutasítson, s így nyeljen dogmákkal fertőzött teret. A helyi népszavazás fölösleges megterhelést jelentett minden résztvevőnek, s ezt előre is lehetett várni. De a félfelelősség, úgy tűnik, elhárult. Ez a félfelelősség szó szerint értendő mindkét értelemben, mert akik félnek kockázatot vállalni, azok a felelősségtől is irtóznak, de a sikertelen produkció után mégis az önkormányzatra hárul a most már nem fél, hanem kétharmados felelősség, s mindez azért van, mert tartanak a cigányok fejlődési lehetőségeitől. Távol áll tőlem ennek a rétegnek az olyan esztelen és félrenevelő segélyezése, pártfogása, amelyet a letűnt rendszer funkcionáriusai gyakoroltak a maguk dicsőségére, de eredménytelenül. Mégiscsak azt kell vallanom, hogy a népszavazás és nem a legjobb irányú közvélemény-terelés helyett azt kellett volna megvizsgálni, hogy ahol gyermekfalu létezik, ott a züllés jelei elkerülhetetlenül bekövetkeztek? Képtelen állítás, hogy egy község „nyakába varrt” ajándék-gyermekfalu a lakosság olyan megterhelését jelentené, amelynek egyenes vonzata az adó mérhetetlen növekedése és a bűnözők létszámnövekedése. Ez lenne az alapítvány célja is? Kivel lehet azt elhitetni? Úgy látszik, van kivel! Ám az idő azokat fogja igazolni, akik józan ítélőképességgel, távolbalátóan, a helyzet kellő felértékelésével, faji elkülönülés nélküli nézettel akarnak nem téblábolni, hanem előrelépni, még lokál- patriótaként is. Nem egy szerencsés választása volt a szerkesztőnek a riportalanyok „kipécézése” sem, mert a megszólaltatott atyafiak sem igen tükrözhették a község lakói többségének szellemi, felfogásbeli arculatát, bár a magasan kvalifikált személyek között is akad visszahúzó, fejlődésellenes erő. Kár, hogy megint sikerült a községet az elzárkózással megfosztani egy egészséges pedagógiai, munkahelyteremtő, fejlődést és privatizációt is érintő versenyszellem megteremtésétől.” Szent István-nap Markazon Államalapító nagy királyunk ünnepét Markazon is emlékezetesebbé kívánják tenni. Augusztus 20-án szabadtéri misét terveznek a sporttelepre, ahol ezután a pálya természetesen ismét a játékoké lesz. Ügyességi bemutatókban gyönyörködhetnek az érdeklődők, a közönség BMX- és karatebemutatókat élvezhet, miközben kisebb-nagyobb csoportokban a nyílt tűzű főzéshez, sütéshez is hozzálátnak majd, minden bizonnyal hamisítatlan máj álishangulatban. A délelőtti eseményeket — az előrejelzések szerint hat együttes felléptével — a későbbiekben kórustalálkozó követi. Előtte a dalosok pompás viseleteikben, díszmenetben vonulnak a tsz- központtól a sporttelepig, igazi szereplésük színhelyére. Nem hi-' ányzílc majd kezükből a hagyományos aratókoszorú sem, s a szép ruhák az elmaradhatatlan új kenyérnek is méltó keretet adnak. Az idei búza lisztjéből készült cipót egyébként már a délelőtti szentmisén bemutatják, s megáldják. A Sámson Kft. helikopterrel is kivonul. így a legbátrabbak és legkíváncsibbak akár madártávlatból élvezhetik az ünnepet. Este szabadtéri bál záija a napot, hogy ifjú és idősebb egyaránt kedvére táncolhasson is a talpbizsergető zenére az augusztusi csillagok alatt. Mátraszentimrei alapítvány Gyógyít is az iskola „Visszaperli” nyolcosztályos iskoláját a múlttól Mátraszent- imre is, a község az intézetből átcsoportosított felső tagozatosokat egymás után tartja határai között. így az ősztől már a hatodikosok is helyben folytathatják tanulmányaikat, később pedig valamennyi osztály itt kezdheti az új oktatási évet. A közelgő tanévkezdésre már a településen van az új pedagógus házaspár, hogy az oktatott tárgyakat a matematikával-ké- miával, illetve a történelemmel- zenével kiegészíthesse. Javában tart az iskolaépület bővítése i*, de sajnos a kivitelezés kissé „csúszik”, így a tervezett munkákkal nem végeznek szeptember elejére. A munkák során készülő tetőtér-beépítéssel diákszobákat is kialakítanak. Az elképzelések szerint az asztmás betegségben szenvedő gyerekek kollégiumi rendszerben történő gyógyítását szolgálják majd egy új alapítvány jóvoltából, a szlovák anyanyelvi kultúra ápolása mellett. A teljesen nyitott — bárki által gyarapítható — alapítvány az általános iskolás gyermekek, a helybeli és vendégül érkező kisdiákok szlovák anyanyelvű, magas szintű, sokoldalú képzését, a nemzetiségi irodalom, művészet, néprajzi hagyományok megismertetését hivatott segíteni. Az önkormányzat által adományozott s minden bizonnyal további felajánlásokkal is növekvő 100 ezerforintos összeget, illetve kamatait az iskola bővítésén, fenntartásán kívül egyszeri tanulmányi segélyekre, középiskolai ösztöndíjakra, anyanyelvi és szlovák kulturális vetélkedők támogatására szánják. A nemes célkitűzések támogatására máris több intézmény, gazdálkodó szervezet jelentkezett. A közeljövőben azonban az önkormányzat még másokat is megkeres területén, hogy az újabb lehetőségeket felkutassa. Remény van arra, hogy kellő számú csatlakozót találnak az ügyhöz, s a szép elképzeléseket sikerül maradéktalanul valóra váltani. Galyatető... Úgy tűnik, kevés a nagyszálló igyekezete: Galyatetőn legfeljebb a beutalt és a készpénzes hotelvendégek érezhetik igazán jól magukat tartózkodásuk hosszabb-rövidebb idejében. A kirándulók — pedig még mindig akad belőlük elég szép számmal egy átlagosnak mondható hétköznapon is — sajnos, igen keveset találnak abból, amiért gyalogosan vagy gépkocsin felkapaszkodtak a hegyre. A pavilonsorral nem nagyon tudnak mit kezdeni az üzemeltetők, csupán egy-két üzlet az, ami a látogatót legalább valamelyest vigasztalja. S aligha véletlen, hogy legnépszerűbb talán a „palacsintás”, meg a Mikro büfének titulált bódécsárda, ami — ha eleganciájában például a fagyisnak alatta is marad — azért az olcsóbbak közé tartozik. Ami ma nem kevés. Játszana a gyerek, ám mivel a legegyszerűbb játszótérnek is híján van a kirándulóhely, csak a pavilonosok előtti tenyérnyi kövezeten labdázik, tollasozik. A közeli — a buszmegállótól 300 méternyire lévő — kilátó sem túlságosan csalogató. Csakis a ritka szép panoráma kedvéért érdemes felkeresni szép időben. S legfeljebb egyszer. Mert a szerencsétlen kőtorony igencsak elhanyagolt, ajtaján belépve akár illemhelynek is vélhetné a turista. Takarítatlan, szemetes, ablaküvegei töredeztek vagy egészen hiányzanak, tetőzete csonka. A beömlő esővíz végigfolyik a vaslépcsőn. Alatta, előtte egyetlen árva padocska. Arra jó, hogy a látogató összeszedje magát rajta a lesújtó állapotokkal való találkozás után... Bizonyos, hogy mindez csupán Galyatető árnyoldala. Ám látszik ez is, észre kell venni. S mert bosszantó, elkeserítő — nem mehet el mellette az ember szótlanul. Ám van-e, aki figyel is e megjegyzésre...? (-ni) Nyitott ajtókkal várják — Nem. Az is igaz, hogy az épületek külső formáinak elkészítését befolyásolni tudjuk: bizonyos területen, bizonyos feltételek megállapításával. — Mennyire lelkesedik a sorházakért, amelyek az utóbbi időkben terjedtek el nálunk? — Ezek az angol kertvárosok mintájára épültek. Az országban van erre jó példa is. A feltétele az igényesség. De ismét lehet érvelni az anyagiak oldaláról is. A célunk az, hogy olyan területeken, ahová kertvárosi megoldásokat szeretnénk, mindenki megtalálhassa a maga elképzelését. Például a Diósmalom utcában. Még az útvonal vezetésének sem kell követnie a hagyományokat. — Milyen nehézségeket kell leküzdenie az elképzeléseinek megvalósításáért? — Nagyon sokat. De ha hozzáértő, optimista kollégákkal vagyok körülvéve, ha kialakul egy olyan lelkes társaság, amelyben mindenki egyet akar, s ehhez meg tudjuk nyerni a lakosság támogatását, akkor én bízom a jövőben. — Kell ezért „ verekednie”? — „Verekedni” mindig kell, mert vannak, lehetnek ellentétes motivációk, amik az élethez hozzátartoznak. — Van-e megfelelő „szabad keze”? — Erre pontos választ nem tudok adni. Elég rövid ideje, május elsejétől vagyok ebben a megbízatásban. Eddig főként felmérő munkát folytattunk. De elvégeztünk már kisebb feladatokat is. Ezek eredményét a város lakossága is észlelni fogja. — Mindig „vigyázzban kell állnia ” az önkormányzat előtt? — Vigyázzban nem, de megfelelő tisztelettel kell viselkednem. — Úgy értem, engedélyt kell kérnie mindig? — A hamarosan elkészülő szervezési és működési szabálya zat kijelöli mindenkinek a jogait és a kötelességeit. A bizottságokon múlik majd, hogy egy-egy előteijesztés hogyan fut keresztül a képviselő-testület előtt. Tehát a bizottsági munkát kell nagyon komolyan venni. Egyébként bárki bármilyen problémával keres meg bennünket, vagy ha segíteni akar, mindig nyitott ajtókkal várjuk... G. Molnár Ferenc Gyöngyösnek vissza kell nyernie saját arcát így mondják: Gyöngyös a Mátra kapuja. Sokat sejtető ez a kifejezés. Arra is alkalmas, hogy felkeltse az ide tévedő idegen érdeklődését. A kérdés csak az, hogy az így felfokozott kíváncsiságnak hogyan felel meg ez a mátraalji település? Erre vártunk választ Eperjesi Lászlótól, a város nemrég kinevezett főépítészétől. — Hadd kezdjem egy furcsának tetsző kérdéssel: tetszik Önnek Gyöngyös? — A kérdés lehet, hogy furcsa, de az biztos, hogy a választ nem lehet egyetlen szóval kifejezni. Tetszik, mert a szülővárosom... — Csak ezért? — Olyan természeti adottságai vannak, amelyek az ország egyik legjobb helyzetű kisvárosává teszik. Hogy a fizikai állapota milyen a városnak, erről lehetne vitatkozni. Azt mindenki látja, hogy nagyon leromlott állapotban van. A feladat tehát az, hogy a lakossággal együtt rendezzük ezt a várost. — Van egy általános rendezési terv. Az „szentírás”? — Attól függ, hogy milyen értelemben vesszük. Ennek a tervnek olyan információs közlései vannak, amiket mindenképpen figyelembe kell vennünk. Igen komoly szellemi energiával jött létre. De szerintem egy terv akkor jó, ha a változásokat rugalmasan tudja követni. Az ilyen általános rendezési tervnek az érvényessége tíz-tizenöt év, ami nem biztos, hogy jó. — Szíve szerint a mi fejlesztési tervünkkel nagyon egyetért? — Vannak részei, amik jól működnek, és vannak, amelyek átértékelésre szorulnak. Ennek a módosításán most dolgozunk. Azt tartom az egyik legfontosabb feladatnak, hogy a fejlesztési tervünk jól kezelhető legyen. — Miként van megelégedve a város jelenlegi arculatával? — Sok a probléma, s ezek az utóbbi évtizedekben gyűltek ösz- sze. Az a tennivalónk, hogy a városkép tényleg gyöngyösi legyen. A városnak megvannak azok a sajátosságai, amelyek alapján ezeket az építészeti jegyeket fel lehet rakni. A legfontosabb: a lépték. Ne kerüljenek olyan gi- gantomániás épületek a városba, amelyek... — ...A tizenkilenc emeletesre gondol? — Igen. Nyugodtan kimondhatjuk. — A nnak idején ezt én is szó vá tettem. Kaptam is érte! És mi a véleménye az uniformizált kockaépületekről? — Sajnos, ezek itt állnak, és mint adottságot kell azokat kezelnünk. Elbontani nem tudjuk őket, de a környezetüket rendbe tehetjük. Ha az épületekre magas tetőket rakatunk, ennek következtében jelentősen megváltozik a külső képük. — Van a városnak olyan része, amelyik nagyon régi keletű. Meg lehet ezt őrizni a jövő számára? — A Petőfi utcai zsellérközök ilyenek. Szerkezetük egyedüli az országban. A szakemberek egyöntetű véleménye szerint is ezt védeni, óvni kell. Meg kell keresnünk azt a rendezési lehetőséget, hogy ebbe a szerkezetbe bele tudjuk varázsolni a huszadik, illetve a huszonegyedik századot. Az alapfeltétele a Petőfi utca közművesítése volt, amit már elvégeztünk. A területre beépítési felmentést kell kémünk. Hogy ezt megkérhessük, az elő- közművesítést kell megcsinálnunk. Szinte házról házra járva kell megvizsgálnunk a lehetőségeket. — Épült a Dózsa György úton az erőmű számára egy sokat vitatott, külsejében a sablontól eltérő házegyüttes. Nem volt ezt bűn megcsinálni? — Ezt nem mondanám így. Van, akinek tetszik, van, akinek nem. — Ilyet nem szabad csinálni Gyöngyösön? — Dehogynem. Az elképzelés nagyon jó. A lakások is nagyon érdekesek ebben az épületben. — Mennyiben lehetne megszabni, hogy a jövőben minden háznak sajátos arculata legyen? — Ez nagyon nehéz kérdés. Az elmélet ezt kívánja, de a gyakorlat mást mutat. Mindez az anyagiakon is múlik. — Pénzkérdése?
