Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-09 / 186. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. augusztus 9., péntek Segítség a romániai árvízkárosultaknak Ha a magyarokban van ada­kozókészség, ha segíteni akar­nak a romániai árvíz károsultjai­nak, adományaikat az MDF el tudja juttatni a rászorultakhoz, hangzott el a párt csütörtöki saj­tótájékoztatóján. Ott elmond­ták: az elmúlt héten kisebb se­gélyszállítmányt vittek a káro­sultaknak, és magyarországi üdülésre hoztak romániai gyere­keket. Az ott tapasztaltak alap­ján nem tanácsolják senkinek, hogy autóval, egyénileg vállal­kozzon segélyek szállítására, mert életveszélyes. Furmann Imre szerint a magyar kormány úgy is kivehetné a részét, hogy szakembereket küld hidakat, utakat építeni. A lakossági adományokat az IDF gyűjti az Ó utcában. Burger King étterem Budapesten A világ legnagyobb Burger King étterme nyűt meg csütörtö­kön Budapesten az Oktogonon, a volt Savoy helyén. A Burger King-hálózatnak ez a 6500. üz­lete, a konyhai berendezéseket és a bútorokat az Egyesült Álla­mokból hozták. Az étteremben 380 ülőhely szolgálja a vendégek kényelmét, az emeleten pedig 60 személyes különterem is igénybe vehető különféle rendezvények­re. A tájékoztatón elmondták azt is, hogy a Burger King-hálózat munkahelyeket is teremt, öt év alatt több mint ezer fiatalnak kí­nál munkalehetőséget. Menekültügyi Tárcaközi Bizottság alakult Gálszécsy András tárca nél­küli, miniszter elnökletével Me­nekültügyi Tárcaközi Bizottsá­got hozott létre a kormány. A testületben tíz tárca és több or­szágos hatáskörű hivatal tiszt­ségviselői vesznek részt. A bizottság javaslatot tesz a kormánynak a befogadäspolitb kára vonatkozó és az emigránsok támogatását érintő alapvető kér­désekben, s véleményt nyilvánít az erre vonatkozó állami intézke­désekről. Ugyancsak a testület feladata lesz, hogy kezdeményez­ze és összehangolja a bevándor­lók jogi helyzetének rendezésé­vel, szociális, egészségügyi, okta­tási, társadalombiztosítási ellátá­sával kapcsolatos jogalkotást. Törökök kurdokat bombáznak A török hadsereg már a légi­erőt is bevetette a kurd felkelők észak-iraki területen lévő táborai ellen — jelentették csütörtökön hírügynökségek. A török légierő F-104 és F-4 típusú gépei két és fél órán át kurd célpontokat bombáztak. A harcigépek után, a második hullámban alacso­nyan szálló helikopterek is tá­madták a Kurd Munkapárt elne­vezésű illegális szervezet fegyve­reseinek táborait. Török egysé­gek behatoltak Irakba, rajtaütöt­tek és megsemmisítették a kur- dok rejtekhelyeit. /= Egerben „szívtelen” lett a SZÜV (Folytatás az 1. oldalról) Az Agriacomputer kezdemé­nyezésére összehívott taggyűlé­sen Storcz Gyula, a vállalat ve­zérigazgatója személyesen jelen­tette be, hogy a kft. mégiscsak kétszemélyes, a vagyona így húszmillió forint, és mindkét ügyvezetőt felmentették. El­mondta azt is, hogy a SZÜV-ös ügyvezető, Dénes György — mint megbízott — érdemi dön­tést nem hozhat, de az ügyek vi­telére jogosult, az új ügyvezető személyére pedig pályázatot ír­nak ki. Közben a cég lassan milli­ós veszteségeket könyvelhetett el, mostanra mintegy négymillió forintra rúg már a hiány. A kiírásra egyébként négy pá­lyázat érkezett, de ezek közül a SZÜV központi vezetése — kü­lönböző okok miatt — egyet sem talált megfelelőnek. (Vagy a pá­lyázó nem volt alkalmas, vagy a vállalat nem kívánta teljesíteni a pályázó feltételeit.) így a mai na­pig a régi ügyvezető, Dénes György irányítja az egri SZÜV- öt. ót kérdeztük: véleménye sze­rint mi az oka annak, hogy fel kell számolni a városi kft. -t? — Egyrészt negyedére csök­kent az úgynevezett „nagygépes feldolgozás”, vagyis jóval keve­sebb az olyan országos jellegű munka, amelyet nagy számítógé­peken kell elvégezni — mondja. — De ez nem is csoda, hiszen el- teijedtek a mikroszámítógépek, a PC-k, majd’ minden vállalat vásárolt magának, s ezekkel a ki­sebb gépekkel sokkal kényelme­sebb dolgozni. A másik okot ab­ban látom, hogy a kft.-vé alaku­lással itt helyben sajnos, nem si­került a szemléletváltás. Hiába lettünk társasággá, ez nem hozta magával a rugalmasságot, az eredményesebb munkát. — A budapesti központ kizá­rólag az egriek tevékenységével volt olyannyira elégedetlen, hogy felszámolja a céget? — Nemcsak mi jutottunk erre a sorsra, hanem a más megyék­ben működő SZÜV-ök is. Az ösz- szevonás a jellemző: tőlünk az említett nagygépes munkákat át­teszik Miskolcra, így nem kevés költséget lehet megtakarítani. Ugyanakkor Egerben a kereske­delmi egység, tehát a SZÜV-bolt biztosan megmarad, és szintén marad az épület fenntartásához szükséges létszám, bár ez való­színűleg egyetlen gondnokot je­lent majd. Az épületet egyéb­ként megpróbáljuk hasznosítani, el-, illetve bérbe adni. — Az összevonással nem foly­tathatják Miskolcon a munkát az egri dolgozók? — Néhány embert —körülbe­lül tízet — átvesznek. — És a többiekkel mi lesz? — Először is, egyelőre ott tar­tunk, hogy a fővárosi központ a múlt hét közepén egy itteni ta­nácskozáson bejelentette a fel- számolási szándékot. Azt viszont nem tudni, hogy a felszámolási eljárás meddig húzódik: ez fő­ként a cégbíróságtól függ. Az mindenesetre biztos, hogy a dol­gozóinkat végkielégítés illeti, a felmondási idejük pedig novem­berben kezdődik. Emellett a vál­lalat felajánl különféle kedvez­ményeket, próbál segíteni. Per­sze az kérdés, hogy ez mennyi­ben járul hozzá az egyéni problé­mák megoldásához. Rénes Marcell Andropov szerepe 1956-ban A személyi titkár visszaemlékezése Junj Andropov volt SZKP-főtitkár 1956-os magyaror­szági szerepéről közölt részleteket a Glasznoszty című szov­jet hetilap. Az SZKP-hoz tartozó újság e heti számában Andropov titkára számolt be arról, hogy állítólag kifejezet­ten az akkor magyarországi nagykövetként működő And­ropov kérésére érkeztek Magyarországra a szovjet csapatok „az ellenforradalmi bandák feltartóztatására”. Oleg Zaha­rov becsteleneknek nevezi azokat, akik ma az akkori „ször­nyűséget” a demokráciáért vívott harcnak állítják be. A titkár így idézte vissza Andropov szavait: — Úgy elmérgesedett a helyzet, hogy felhívtam Hrus- csovot, de ő nem volt a helyén, majd Zsukovot kapcsolták: azt mondtam neki, hogy ha nem vetjük be a csapatainkat, akkor emberek tömegei halnak meg, és a szocialista ered­mények egy csapásra elvesznek — mondta állítólag Andro­pov, majd a titkár szerint így folytatta: — Zsukov azonnal felhívta Hruscsovot, aki néhány perc múlva engem hívott Budapesten, és közölte, hogy meghozták a bevonulásról szóló döntést. Lezárták a magyar-osztrák határt, így onnan már nem jöhetett katonai segítség. Csapataink segítettek a józan erőknek, hogy legyőzzék az ellenforradalmat — idézi a nagykövet szavait Zaharov. A titkár végezetül arra a következtetésre jut, hogy a történelmi igazság helyreállításakor nem szabad elfeledkez­ni az akkori helyzetről, a légkörről, a körülményekről. Sze­rinte elsősorban a Nyugat által támogatott kommunistaelle­nes terror késztette a csapatok bevetésére a szovjet vezetést. Ez a vakolat nem mállik már, ezt Verik. Le a falról. Porzik, fúj a szél, ragad a kánikulától izzadó bőrödre, tapad a ruhádra, tes­tedre. Ez ajándék a vasúti jegyed mellé. Az egri vasútállomáson. Az idegenforgalmi idény kellős közepén (két hónapja ugyan­ilyen szakadt épületet láttam). =\ Igazi vendégtaszító. Se tapin­tat, se védőháló. A munkások kalapálnak vígan, rád se hederít senki, csak por van, de az nem csupán rád telepszik, hanem egy gyönyörű, vonzó ékszerdoboz­ként csillogó városra is rátapad. Valahogy így: ide se jövök többet!-gh­V Füzesabony város polgármestere pályázatot hirdet szervezési csoportvezetői állás betöltésére. Pályázati feltételek: állam- és jogtudományi egyetemi vagy államigazgatási főiskolai végzettség, legalább 2 éves közigazgatási gyakorlat. A pályázatot a város polgármesterénél lehet benyújtani a megjelenést követő 15 napon belül, melyhez csatolni kell önéletrajzot, diplomamásolatot és erkölcsi bizonyítványt. A HOLGER Élelmiszer Nagyker. intézmények, kiskereskedők, vendéglátósok, magánszemélyek vásárlását, megrendelését, termelők ajánlatát várja. Eger, Talizmán u. 4. (Almagyar-domb) Tel.: 36/18-326 Nyitva: 9-17 SZOMBAT, VASÁRNAP 9-12-ig. Cgt. Holló László V. A Ganz­Hunsiet mozdonyai Az utolsó simításokat végzik a Ganz-Hunslet Vasúti Jármű­gyár műhelyeiben azokon a vil­lamos tolatómozdonyokon, amelyeket az angol-magyar ve­gyes vállalat heteken belül átad megrendelőjének, a MÁV-nak. A MÁV 15 darab 800 kW-os mozdonyt rendelt a járműgyár­tól ebben az évben, ennek első darabjai kerülnek most sínre. A mozdonyok a próbajárat után nagyobb pályaudvarokon tola­tásra, vonatok másik sínre való átállítására fognak szolgálni. Emlékezés szovjet földön A lelőtt koreai áldozataira Mihail Gorbacsov szovjet elnök hozzájárult, hogy szovjet föl­dön megemlékezést tartsanak az 1983. szeptember 1-jén lelőtt dél­koreai utasszállító repülőgép áldozatai emlékére — jelentette csütör­tökön a szöuli hatóságokra hivatkozva az AP amerikai hírügynökség. Jong Csöng Fia dél-koreai külügyminiszter-helyettes csütörtö­kön a parlamentben ismertette a szovjet elnök levelét, majd közölte: Mihail Gorbacsov megígérte, hogy a dél-koreai áldozatok rokonai szeptember 1-jén Szahalin szigetére utazhatnak, hogy megemléke­zést tartsanak az incidens évfordulóján. A külügyminiszter-helyettes beszámolt róla, hogy a két fél között előzőleg tárgyalások folytak a megemlékezésről. A szovjet légierő gépe által lelőtt dél-koreai utasszállító repülő­gép 1983. szeptember 1-jén zuhant a tengerbe 269 személlyel a fedél­zetén, a távol-keleti Szahalin sziget közelében. Kutyaleves, szarvasvér és medveepe A fülledt, meleg nyári idő, akárcsak nálunk, Dél-Koreában is megviseli az embereket. Igazán csak a vendéglősök örülnek az ilyen időnek. Hogy miért? Azért, mert a „pochintang”, a kutyaleves, ez az ezeréves koreai ételspecialitás a néphit szerint frissítőén hat a melegtől kimerült emberi szervezetre. Ilyenkor fe- kordforgalmat bonyolítanak le a vendéglők és éttermek. Koreában több mint tízezer éve fogyasztják az emberek a kutya­húst. Még ma is évente több mint egymillió derék négylábú végzi a fazékban. Csak Szöulban ezernél több vendéglő étlapján szerepel a nyári hónapokban a kutyaleves. Különösen a férfiak kedvelik, mert azt tartja a néphit, hogy fo­kozza a férfiúi képességet. A nők viszont azért eszik, mert álh'tólag selymessé teszi a bőrüket... Az állatvédők mindhiába til­takoznak, nem is annyira a ku­tyahús fogyasztása, mint inkább az ellen a mód ellen, ahogyan a levesbe szánt szerencsétlen álla­tokkal végeznek. Élve felakaszt­ják, azután botokkal agyonverik őket, mert a néphit azt tartja, hogy a fájdalom és a félelem sok adrenalint választ ki a szervezet­ből, és ez a hormon — a dél-kore­ai szakácsok szerint — puhává teszi a húst, amellett, hogy fo­kozza a kutyahúsleves potencia­növelő hatását. Nemcsak a kutyákra jár rá a rúd Dél-Koreában, más állatok is sokat szenvednek a népszoká­soktól. Általános ugyanis a véle­mény, hogy a szarvas vér is fo­kozza a férfiasságot. Kyonggido tartományban például egy szar­vasfarm tulajdonosa 400 márká­nak megfelelő összegért kínál egy korty meleg szarvasvért az újgazdagoknak. Előjegyzési könyvet vezet, és augusztus vé­géig már minden szarvasvért el­adott. Egy szerencsétlen állat tí­zezer márkának megfelelő ösz- szeget is jövedelmez neki. Nemrégen nagy felháborodást keltett a dél-koreai televízió egy dokumentumfilmje, amely be­mutatta, hogyan operálnak meg egy 12 hónapos medvebocsot, és miként ültetnek szondát az epe­hólyagjába, hogy azután, a sebet összevarrva, rendszeresen epét csapoljanak le, és azt „csoda­szerként” eladják — centiliteren­ként száz márkának megfelelő összegért. A film hatására letar­tóztattak ugyan két medvefarm- tulajdonost, de csak egyikük el­len emeltek vádat — a farm enge­dély nélküli üzemeltetése cí­mén... Járvány Közép-Amerikában is? Becsempészték a kolerát Mexikóba Az egészségügy illetékesei nem ringatják magukat illúziókba: a ko­lera befészkelte magát Mexikóba és Guatemalába is. És vélemé­nyük szerint csak idő kérdése, hogy mikor jelenik meg Közép- Amerika országaiban is. Hivatalos jelentések szerint Mexikóban eddig 327 kolerás megbetegedést észleltek, és há­rom halálesetet. Guatemalában 28-an betegedtek meg kolerá­ban, ötvenen koleragyanúsak, és egy gyermek meghalt a kórban. A mexikói hatóságok egyelőre derűlátóak, remélik, hogy a jár­ványt lokalizálni tudják, és az nem követel rövid idő alatt több ezer halottat, mint a közelmúlt­ban Peruban. A kolera gyógyításában döntő fontosságú a kór korai felismeré­se, és éppen ez az, ami kétséges egy olyan országban, ahol igen elterjedtek a fertőző bélhurutok, és évente mintegy 15 ezer gyer­mek hal meg hasmenésben és bélhurutban. Gondot okoz az is, hogy a megbetegedések eddig főként távol eső vidékeken for­dultak elő, például a sűrű dzsun­gel borította guatemalai határvi­déken. Tartani lehet tőle, hogy a Suchiate határfolyó, amelyből ezrek merítik ivóvizüket, máris fertőződött kolerabaktérium­mal. Világ nyelviskola folyamatosan indítja nyelvtanfolyamait német, angol, francia, olasz nyelveken. Kis csoport, nagy hatékonyság. Érdeklődjön: Eger, Zalka M. 35. egész nap. Tel.: 26-286, 14-16 óra között Rejtély az egészségügyi szak­értők szamára, miként történhe­tett, hogy a járvány Dél-Ameri­kából eljutott Mexikóba anélkül, hogy előbb Közép-Ameri­kában okozott volna megbetege­déseket. A legelterjedtebb felte­vés szerint a kolerát kábítószer­csempészek hurcolták be Mexi­kóba, akik Totolmaloya helység közelében szálltak le egy titkos repülőtéren. Június közepén eb­ben a helységben diagnosztizál­ták az első koleramegbetegedé­seket Mexikóban. Azóta terjed a járvány. Egy híján száz esztendeje, 1892-ben pusztított az utolsó kolerajárvány Európában. A gyilkos kórt annak az évnek au­gusztusában hurcolták be Ham­burg kikötőjébe Közép-Ázsiá- ból, ahol az ötezer kilométer tá­volságra levő Afganisztánban pusztított a nyár elején. Amikor a korszerű tudomá­nyos bakteriológia egyik meg­alapítója, Robert Koch augusztus 24-én Hamburgba érkezett, a város lakosságának még mindig fogalma sem volt a járványról, jóllehet, augusztus 15-től kezdve nap mint nap többen haltak meg kolerában. Az emberek tovább­ra is gyanútlanul fürödtek a kole­ra valfertőzött vízben, és mosták benne a gyümölcsöt. Csak ezután szánta rá magát a városi vezetőség a cselekvésre: a betegeket vesztegzár alá helyez­ték, tartálykocsik friss forrásvi­zet osztottak az utcákon, bezár­ták a városkapukat, fertőtlenítő állomásokat állítottak fel város­szerte, falragaszokban figyel­meztették a lakosságot a higiénia szabályainak betartására. Ezer új megbetegedés fordult elő, és mintegy négyszázan hal­tak meg naponta. Az orvosok te­hetetlenül álltak szemben a kór­ral. Robert Koch ugyan már előbb, 1884-ben felfedezte a ko- lera-vibriót, de hatásos gyógy­szer még nem állt rendelkezésre a kolera gyógyítására. A hamburgi kolerajárvány — amely szerencsére nem teijedt át más német városokra (csupán Brémában haltak meg hatan ko­lerában) — szeptember végén ért véget. Az utolsó nagy európai járvány 8605 halálos áldozatot követelt, és mintegy 17 ezren be­tegedtek meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom