Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-07 / 184. szám
HÍRLAP, 1991. augusztus 7., szerda PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5 Van, akit végleges pihenőre küldtek? Termel a mátraderecskei téglagyár Annak idején egy hosszabb írásban számoltunk be arról, hogy milyen problémákkal küszködik — más megyénkbeli vállalatok mellett — a mátraderecskei téglagyár. A községi üzem nyár közepe óta kényszerpihenőre küldte dolgozóit az ott gyártott termékek értékesítési nehézségei, magyarán a piac hiánya miatt. A napokban, amikor Mátra- derecskén jártunk, hallottuk, hogy még mindig nem kezdődött meg a termelés, így aztán felhívtuk telefonon Keller József igazgatót, hogy tőle érdeklődjünk: mi lesz a téglagyárral? — Augusztus 5-én, hétfőn teljes kapacitással megindult az 1-es számú üzem, ahol a vázkerámiák készülnek. Ott jelenleg FB-60-as födémbéléstestek gyártása folyik, de a vásárlóknak minden egyéb terméket is tudunk biztosítani, méghozzá kedvezményes áron. A jövő héten pedig elkezdjük az ismert Uniform (a B-30-as tégla egy változata) téglák termelését, s tervezzük, hogy a szükséges mennyiségben cserepet, kúpcserepet és kisméretű téglát is gyártunk majd. A kereslet szerencsére megnőtt az utóbbi napokban, ezért tudtunk most „indulni”. — A hírek szerint néhány dolgozó számára véglegessé vált az eredetileg csak egy hónaposra tervezett pihenő: vagyis az állásidő, a termelési szünet közben elbocsátottak embereket. Kilenc- venükről hallottunk. — A pétervásárai munkaügyi hivatalnak a közelmúltban be kellett jelentenünk, hogy mit tervezünk, hány embertől válnánk meg az elképzeléseink szerint. De ezek csak tervek, néhány dolgozóról van szó, és van, akit visz- sza is veszünk... (rm) Közös képviselő-testületi ülés Hogyan gazdálkodtak az intézmények? (Tudósítónktól) Megalakulását követő első ülését tartotta a múlt hét Végén Pétervásárán a város és társközségeinek — Erdőkövesd, Váraszó, Ivád, Kisfüzes — közös kép- viseló-testülete. A résztvevők többek között tájékoztatót hallgattak meg a közös fenntartású intézmények — a polgármesteri hivatal, a napközi otthon, az általános iskola, az óvoda és a konyha — első féléves költségeinek alakulásáról. Az említett intézmények pénzfelhasználása eltérő mértékű volt, de összességében tartam tudták a tervezett költségirányzatokat. A másik fontos téma — ami az ülés napirendjén szerepelt — a polgármesteri hivatal átalakítása, illetve az erre vonatkozó javaslat megtárgyalása volt. Az írásban előteijesztett javaslatról sokat vitatkoztak a képviselők, a lényeges kérdésekben eltérő vélemények alakultak ki, és mivel az alternatív javaslatok egyike sem kapta meg a kétharmados szavazattöbbséget, így a döntést elnapolták. A Közüzemi Szolgáltató Vállalat (korábban Költségvetési Üzem) gazdasági társasággá történő átalakítása is napirendre került, ebben az ügyben is állást foglalt a képviselő-testület. Zay József Bélapatfalva címere A hagyományos jelképekből Néhány nap múlva ülést tart Bélapátfalván a nagyközség és a társközségek közös képviselőtestülete. A plénumon a képviselők megvitatják a településtisztasági rendelettervezetet, és döntenek is az ügyben. Szó lesz a vásárok rendjéről készített rendelet- tervezetről, majd állást foglalnak arról, hogy milyen is legyen Bélapátfalva címere és zászlaja. Ez utóbbi témáról szólunk most bővebben, a helyi polgármesteri hivataltól kapott tájékoztatás alapján. Bélapátfalva feudális kori pecsétnyomóit, illetve azok lenyomatait a Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Levéltár őrzi. Van olyan XVIII. századi pecsétnyomó, amely latin nyelvű, s a település nevén kívül csak három, forrásra utaló ábra látható rajta. Egy másik, 1761-ből származó pecsétnyomón „B” és „F” betű között ekevas látható, fölötte korona, nap és csillagok. Van olyan is, amelyen egy templom körvonala, egy mezőgazdasági szerszámokat tartó ember s a három forrás vehető ki. Az önkormányzat a címer- megújítás, -tervezés során az előbbi jelképekből indult ki, a ki- választottakat pajzsba foglalták, és a címertan — a heraldika — szabályai szerint meghatározták a színeket. Arra törekedtek, hogy a címer kifejező legyen, ne hasson zsúfoltnak, s könnyű legyen az ábrázolás értelmezése. Bélapátfalva neve egyébként egyértelműen az 1240 előtt ott alapított cisztercita bélháromkú- ti apátságra utaL A kolostor alatti település az apátság tulajdona volt, innen a neve: Apátfalva. A település, illetve a kolostor felett emelkedik a Bélkő hatalmas tömbje, innen származik a „Bél” előnév. A Háromkút pedig nem más, mint az apátság közvetlen közelében fakadó Hármasforrás. A kettéosztott címerpajzs felső felébe helyezték az apátsági templom főhomlokzata középső részének jellegzetes képét, természetesen nem fényképszerű részletességgel, hanem — a címertani szabályoknak, gyakorlatnak megfelelően — csak a körvonalakat rajzolva meg. A pajzs alsó felébe került a Bélkőt jelképező hegy a hármas forrással: a víz három agyagköcsögből folyik ki. Az így kialakult címerkép őrzi a hagyományokat, egyszerű, könnyen reprodukálható, jellegzetes, más címerekkel össze nem téveszthető, fel nem cserélhető. A zászló színeit is a címer színeiből komponálták. A címer leírása: csücskös talpú, kékkel és vörössel vágott pajzs felső mezejében ezüst templom, az alsó mezőben zöld hegyen három fekete korsóból fakadó ezüst források. Hetvenötén lakhatják majd Új óvoda Szilvásváradon A közismert nehézségek ellenére sem mondanak le Szilvásváradon a fejlesztésről. Ezt bizonyítja, hogy javában épül a Park utcai új óvoda, amelyben hetvenöt kisgyermek találhat második otthonra, míg a szülők dolgoznak. Hat óvónő vigyázza- okítja majd a kicsinyeket, akik a meleg ételt az iskola menzájáról kapják. Ottjártunkkor éppen füzesabonyi, besenyőtelki kisiparosok dolgoztak az épületben, mázolták az ablakkereteket, szerelték a villanyt, burkolták a padlót. Remélhetőleg augusztus végére minden elkészül majd, s nem lesz akadálya annak, hogy szeptember elején már ebben az óvodában kezdődjön a nyári szünet utáni új „oviév”... Véradás Váraszón Az elmúlt héten pénteken véradást rendeztek Váraszón, a mintegy hétszáz lakost számláló kisközségben. A szervezést ez alkalommal is a Vöröskereszt helyi szervezete vállalta. A véradók listájára 30-35falubéli iratkozott fel, és végső soron — a vizsgálatok elvégzése után — huszonöt donortól vettek vért. Szekeres Károlyné, a Vörös- kereszt helyi szervezetének titkára — aki egyébként csaknem harminc éve tölti be ezt a tisztséget — elmondta, hogy az utóbbi. időben egyre nehezebb a szervezés, ezen a területen is tapasztalható az érdektelenség. A „törzsgárda” — vagyis a rendszeres véradók tábora — a kiöregedés és egyéb egészségügyi okok, a „kiszűrés” miatt évről évre csökken. Az utánpótlás a fiatalok érdeklődésének htján bizony nem kis gond. Ennek ellenére a váraszói Vöröskereszt — amely közel száz tagot számlál — továbbra is aktívan kíván tevékenykedni. Hétvégétől járóröznek Sírokban Hivatalosan is bejegyezték a siroki polgárőrséget, így megkezdheti munkáját az önkéntes alapon szerveződött védelmi testület. Az önkormányzat levélben fordult a sirokiakhoz, hogy támogassák a polgárőröket, akik a mostani hétvégén kezdik — egyelőre tizenheten — a járőrözést, megelőzendő a bűntényeket a község területén. Meglesz az egészségügyi központ Múlt hét pénteken testületi ülést tartott a parádi önkormányzat. A képviselők elsőként a községi szennyvízhálózat kiépítésének kérdésével foglalkoztak, s úgy döntöttek, hogy egyelőre csak a Felszabadulás úton kezdik meg a szennyvízre a társulat szervezését. Szóba került az ülésen az is, hogy miképp hasznosítsák a falu volt bölcsődéjét. Mint már mi is megírtuk, az volt az elképzelés, hogy egy egészségügyi centrumot alakítanak ki ott. Most a képviselők is úgy foglaltak állást, hogy minél hamarabb valósuljon meg ez a terv. Parádsasvár a tévében A Magyar Televízió háromnegyed órás filmet készít Parádsas- várról. A tévések a napokban forgatnak a faluban, megörökítik a Károlyi-kastélyt, az üveggyárat, a „csevicét”, vagyis a híres parádi víz lelőhelyét, s az idegenforgalommal és a vállalkozásokkal is foglalkoznak. Az elkészült filmet valamikor a közeljövőben egy vasárnap délelőtt mutatják majd be a Hazanéző című műsorban. Háborús emlékmű Nagyvisnyón * Hét végén avatták fel Nagyvisnyó központjában a község II. világháborús halottainak emlékművét. A hozzátartozók régi óhaja volt az, hogy elvesztett féijeik, fiaik, apáik emlékét így is megőrizhessék, de korábban nem volt lehetőség hasonló obeliszkek állítására. Most közös erővel megvalósíthatták a kegyeletes tervet, van egy hely, ahol meg lehet állni, emlékezni az akaratukon kívül idegen földön meg- haltakra. Az avatóünnepségre a vasárnapi mise után került sor. Harangzúgás kíséretében vonultak át a résztvevők a templomból az emlékműhöz, ahol elénekelték a Himnuszt. Likai Jánosné polgármester rövid beszéd után átvágta a nemzetiszínű szalagot, s leleplezte a monumentet. A református lelkész, Kiss Gergelyné Mészáros Ildikó tartott ezután istentiszteletet, majd a hozzátartozók és más falubeliek koszorúkat, virágokat helyeztek el, miközben huszonhat gyertya lángja villant fel és hunyt ki, a huszonhat áldozatot jelképezve. Levél Mikófalváról „A kis iskola sem igénytelen, eredménytelen.. L apunkban a közelmúltban jelent meg egy cikk a Beköl- ce és Egercsehi közötti iskolavitáról. Ebben leírtuk, hogy a be- kölcei gyerekek többsége szeptembertől Mikófalvára, az ottani általános iskolába jár majd. Ugyanakkor a riportalanyok kifejtették azt is, hogy ez az iskola különféle okok miatt — sajnos — nem lesz olyan jó színvonalú, mint az Egercsehiben lévő oktatási intézmény volt. Nos, ezzel kapcsolatosan egy levél érkezett szerkesztőségünkbe, amelyet most idézünk. „A Heves Megyei Hírlap 1991. július 30-i számában megjelent Iskolavita Bekölce és Egercsehi között című — Rénes Marcell aláírású — cikkre szeretnék reagálni, mivel a benne leírtak részben sértik a mikófalvi iskolát és tantestületét, szemléletében pedig a kisebb — nem körzeti — iskolákat. Véleményem szerint a nyilatkozók nem rendelkeznek kellő információval a mikófalvi iskoláról. Milyen alapon lehet így megkérdőjelezni egy intézmény színvonalát? Elmondhatom, hogy iskolánk minden pedagógusa szakképesítéssel rendelkezik. A 8. osztályt végzettek beiskolázása nem rosszabb, mint másutt. Az utóbbi öt évben mindösz- sze két tanulót nem vettek fel középfokú intézménybe, mert 8. osztályban elégtelen osztályzatuk is volt. Az első évfolyamon elért eredményeik azt igazolják, hogy képességeik szerint megállják a helyüket. A Mikófalván tanult gyerekek között is van orvos, mérnök, tanár, közgazdász, fizikus stb., amelyben az alapiskola erőfeszítése és nevelőmunkája is benne van. Igaz, tornatermünk nincs, de van bitumenes és füves pályánk, hamarosan kész lesz a teniszpálya is, oktatunk számítástechnikát, három éve szervezünk angoltanfolyamot, a tanulók ötféle szakkörből válogathatnak. Van iskolarádiónk, videomagnónk, egyéb eszközeink — és szervezett iskolai életünk. A kis iskola nem egyenlő igénytelen, eredménytelen iskolával! Nem a színvonal határozta meg annak idején a körzetközpontok kialakítását. Az igaz, hogy ezek létrejöttével, ezen a jogcímen a központok sokkal több anyagi támogatást kaptak. így lehet most pl. tornatermük. Az lenne jó, ha minden iskolának lenne, de nekünk még nincs annyi pénzünk. Tévesnek tartom azt a szemléletet, mely szerint még mindig a körzeti iskoláknak kellene több állami támogatást adni. Abban egyetértek, hogy a tanulónkénti 30.000 forint nem fedezi a kiadásokat, de minél több a tanulók szama, annál kisebb összeggel kell azt az önkormányzatnak pótolni. Ezért vannak most is nehezebb helyzetben a kistelepülések. Szerencsére Mikófalván is olyan önkormányzat van, amely fontosnak tartja az oktatást, és az állami támogatást 3500 forintnál sokkal többel pótolja... A szülők munkájára is mindig számíthatunk. Bízunk abban, hogy az oktatási kormányzat új támogatási rendszerével jobban segíti majd a kisközségek iskoláit, hogy ott is kedvezőbb körülmények között tanulhasson a jövő nemzedéke. Mi addig is dolgozunk becsülettel... Nagy Lajosné a Mikófalvi Általános Iskola igazgatója" J V MEGRENDELHETI BIZTONSÁGÁT, MEGVÉDHETI ÉRTÉKEIT! Bármilyen kivitelű bejárati ajtaját — svájci licenc szerint — betörés ellen garantáltan védetté és tűzbiztossá tesszük. Személyes érdeklődésére telephelyünkön, telefon-bejelentés alapján a lakásán tájékoztatjuk. LYNEXKFT. 3300 EGER, Kistályai 1. (MÉH mellett) Telefon: 20-162
