Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-03-04 / 181. szám
HÍRLAP, 1991. augusztus 3-4., szombat-vasárnap GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5. Terjeszkedik a város Gyöngyös Város Általános Rendezési Tervében a „rózsadombi” Gólya utca a lakótelep gyűjtőútjaként szerepel. A széles útra természetesen megfelelő házakat is álmodtak a tervezők, s az elképzelések egy részének megvalósítása már megtörtént. A kivitelezés I. üteme után már a második következne, a program szerint tetőtér-beépítésű földszintes sorházakkal. A szükséges kisajátítás azonban egyre csak húzódik, mivel két ingatlan tulajdonosai — saját vágyaik alapján — inkább a családiházas építkezést szeretnék. A közérdek azonban az eredeti megol- dástkívánja, így legfeljebb oldalkertes telekalakítással lehet a tervet ellenzőknek is kedvében járni. Ilyenformán úgy tudjuk, hogy nincs még pont a vita végén. Ám reméljük, hogy nem várat már magára sokáig az egyezség, kölcsönös megelégedésre előbb vagy utóbb csak sikerül folytatni a szép városnegyed bővítését. S a születő újabb épületek még vonzóbbá teszik Gyöngyöst. Banánérlelő A Sámson Kft. legújabb vállalkozásainak egyikeként már új, korszerű banánérlelő-hűtőtáro- ló létesítése is szóba került. Mi több, már a szerződést is aláírták a szállítóval. A nagyrédei Sámson új partnere ilyenformán az olasz Technofrigo SpA. Pályázat Táborozó adácsiak Július második felében az adá- csi Általános Iskola 47 diákja — négy tanár és hat szülő kíséretében — Berekfürdőn táborozott. A kellemes nyári idő kedvezett a strandolásnak, így a kis csapat jól érezte magát. A gyerekek örömét csak az csorbította, hogy az idén sajnos, kihagyták a hagyományos községi búcsút. A látványos kirakodásra, a mutatványosok szereplésére, s az ilyeníéle ünnepi eseményekkel összefüggő sok más kellemes, kedves időtöltésre ugyanis most egy héttel korábbankerült sor, amiről a va- kációs program szervezésekor még nem volt tudomásuk. Ezért jobb híján csak vigasztalódhattak: jövőre majd pótolják az elmaradt mulatságot. Július 29-től az adácsiak — már hagyományosan — Balatonalmádiban is táboroznak. Ez alkalommal a Zéta Kulturális Egyesület és a helyi néptáncosok pihennek, gyűjtik élményeiket a „magyar tengernél”. Egyházi kincsek Gyöngyösön Átadják a plébánia kincstárát Mint már beszámoltunk róla, Gyöngyösön a közeljövőben — várhatóan a Szent Bertalan-napi búcsú időpontjában — átadják a Felsővárosi /7éZ>a/iifl kincstárát. A kiállítás már szinte teljesen készen áll, mindösz- sze apróbb munkálatok vannak még hátra. A középkori ötvösremekek közül is kiemelkedik egy XVI. századi gótikus szentségmutató, s a kelyhek is ebből az időszakból származnak. Emellett értékes kötetek is fellelhetőek ott, így például egy 1517-ből való, gót betűs, latin nyelvű kiadvány. Fotóriporterünk már most „bebocsáttatott”, így még a megnyitó előtt tudunk egy kis ízelítőt nyújtani olvasóinknak az értékes gyűjteményből. (Fotó: Gál Gábor) A Darimex a Mátraalján Béltisztítás ésfutballtom A nagyrédei hűtőházban Új csomagolást terveznek a hazai piacra Gyöngyös Város Polgármesteri Hivatala pályázatot hirdetett a településen működő közművelődési és kulturális közösségek, egyesületek, kiscsoportok, illetve az őket támogató magánszemélyek részére. A 100 ezer forintos felső határú pályázaton azok nyerhetik el a támogatást, akik a legmeggyőzőbb programmal jelentkeznek a helyi hagyományok megőrzésére, az amatőr művészeti mozgalom értékeinek fejlesztésére, a város szellemiségének emelésére. Holnap: népszavazás Holnap az urnákhoz járulnak Gyöngyöspata polgárai, hogy igennel vagy nemmel válaszoljanak arra a kérdésre, hogy legyen- e a községükben gyermekfalu. Ismeretes, hogy egy nemzetközi alapítvány gyermekfalut kívánt építeni a faluban, ám ezt sokan ellenérzésekkel fogadták. A szavazóhelyiségek reggel hattól délután hatig lesznek nyitva, s a népszavazás akkor érvényes, ha a falu lakóinak több mint fele részt vesz azon. Száz éve: versengett Eger és Gyöngyös Száz esztendővel ezelőtt az alábbi sorok jelentek meg a Gyöngyösi Lapok című hetilapban: „Régóta versengett a két város a hegemóniáért. Eger is és Gyöngyös is metropolisa akart lenni Hevesvármegyének... Eger Gyöngyösnek és viszont Gyöngyös Egernek iparkodott ártalmára lenni mindenütt és mindenben ahol és amiben lehetett. Múltak az évek és jöttek az évek. A szenvedély kezdett csillapulni. A két város polgárai között egyre tünedezett az ellenséges érzület. Eger és Gyöngyös csak testvéri szeretetben együtt élve érvényesíthetik a megye dolgainak intézésében őket méltán megillető domináló befolyásolást...” A cím talán kissé meghökkentő, mert: vajon mi köze lehetne e két dolognak — a béltisztításnak és egy futballtornának — egymáshoz. Pedig van, s ez nem más, mint a Darimex holland érdekeltségű magyar kft. Az ő nevükkel most már szerte az országban lehet találkozni, s főként kisebb falvakban vetik meg a lábukat, ott kínálnak munkalehetőséget a helybelieknek. így van ez például Vámos- györkön is, ahol állati belek feldolgozásával foglalatoskodnak, s jó néhány embernek adnak munkát. De nem csak ezt tartják fontosnak. Nemrégiben például Atkáron rendeztek egy nagy fut- balltomát, ahol a környék csapatai mérkőztek egymással, s a szakértők szerint meglepetés, hogy a döntőben az adácsiak legyőzték a Gyöngyöshalászt. Ezen a rendezvényen vett részt a társaság Magyarországon és Romániában megbízott vezetője, aki egy spanyol úr, s annak idején az Atletico Bilbaóban rúgta a bőrt: még Puskásék ellen is játszott. Innen hát a labdarúgás sze- retete, ami nem merül ki abban,, hogy tornákat szervez, hiszen több — a megyei bajnokságban szereplő — csapatot anyagilag is támogat, s a hírek szerint, látva ennek a tornának a sikerét, azóta is a zsebébe nyúlt már. S hogy ne csak mostanság, hanem a jövőben is legyenek ilyen tornák a Mátraalján, a Darimex támogatja az utánpótlás-nevelést is. így aztán nincs veszélyben a helybéli foci, hiszen bejek mindig lesznek, azokat fel kell dolgozni, meg kell tisztítani, a nyereségből pedig a jelek szerint jut majd a labdarúgóknak is... „Nagyüzem” van a Szőlőskert Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Hűtőházában, Nagyrédén. Már júniustól három műszakos a termelés, úgyszólván, ahogy a szezonhoz hozzáfogtak. Csak akkor változik a munkarend, ha a feldolgozásra kerülő alapanyagból kevesebb érkezik, a szállításokat az időjárás változása, vagy netalán valami más váratlanul megzavarja. Muszáj iparkodni, mert ha a gyártási terv az idén a tavalyinál valamivel kisebb is, 4500 tonna terméket azért szeretnének készíteni a piacra. A meglehetősen kiterjedt vevőkörnek, amely már a belföld mellett — mint Vanó Péter agrármérnök, az üzem vezetője mondja — 16 tőkés országot foglal magába, a távoli Japánt és az Amerikai Egyesült Államokat is beleértve. — Az érésidő ismert késése miatt sajnos, a mi kampánykezdetünk is csúszott két hetet —■ magyarázza az üzemvezető —, ám szerencsére ez különösebb gondot nem okozott. A szezonnyitó egresből ugyan több is jöhetett volna, de sajnos, úgy látszik, a már évek óta tartó állapotba bele kell törődnünk. Szamócával, borsóval, málnával folytattuk igyekezetünket, hoztak cseresznyét, meggyet is telepünkre, s még mindig tart a bab, a kajszibarack tartósítása. Ösz- szesen nyolcféle termékünk kerül exportra. Most különösen a gurulós málnára nagy az igény, míg a borsó iránt valahogy kisebb az érdeklődés. A „szabadföldi” paprikában, paradicsomban is reménykedünk, de ezek munkája kicsit még odébb van... A külföld mellett természetesen saját hazánkra is figyelemmel vagyunk. Nem kevesebb, mint 23 cikket tervezünk a magyar fogyasztóknak. S ha az idén még nem is, jövőre feltétlenül szeretnénk új, tetszetősebb csomagolásban is megjelentetni az itthon- ra szánt árut. Programjaik sikeréért, mint halljuk még, iparkodnak a termelés helyi hátterétis biztosítani. Ilyenformán — a téesz és a kistermelők, szakcsoportok együttműködésével — a szamóca teljes egészében, a málna 75-80, a zöldborsó 50 százalékban a lehető legközelebbről kerül a nagyrédei hűtőházba. Mégsem túlságosan bizakodóak a jelenlegi szezont illetően, sőt, már most biztosra mondják, hogy az idén a tavalyinál kevésbé sikeres évet zárnak majd. Hiszen, miközben a felvásárlási árak, a termelési költségek egyaránt nőttek, lényegében csak az elmúlt évi szinten tudják gyártmányaikat értékesíteni. így aztán jóval kisebb lesz a nyereség, mintsem kívánnák. Szerencsére az üzem dolgozóinak kedve töretlen. Úgy ég kezük alatt a munka — miptha a kétségtelen problémákról nem is tudnának...-ígyA vámosgyörki önkormányzat „pénztárcájából” A vámosgyörki önkormányzat a fejlesztéseken túl az idén is egy sor megszokottabb kiadással gondoskodik a községbeliek — lehetőségek szerinti — jobb közérzetéről. Ennek során többi között 420 ezer forint rendszeres és 300 ezer forint rendkívüli szociális segélyt oszt szét a rászorulóknak, továbbá a településen tevékenykedő különféle szervezeteket is támogatja. Kétszázezer forintnál nagyobb összeg jut így a szabadidős, illetve diáksportra, csaknem fele ennyi pénz kerül az önkéntes tűzoltókhoz a működés biztosítására, s a polgárőrség is részesedik kerek 50 ezer forinttal. Tőle telhetőén szívügyének tekinti az önkormányzat a körzeti orvosi, fogorvosi szolgálat, az óvoda, az általános iskola, valamint ennek központi műhelye, napköziotthona és a helyi művelődési ház fenntartását is, s a már említettek mellett milliókat költ rájuk. Mi tesz a hulladékkal? Gyöngyösön sem csak a hulladék összegyűjtése gond, hanem a sok limlom, a szemét elhelyezése is komoly feladat. Mint ismeretes, évekkel ezelőtt a Szurdokpartegyik oldaláról a másikra került a tároló, ám lassan már itt, a hajdani téglagyári bányában is alig férnek a szálh'tmányok. Ezért felvetődött, hogy új területet jelölnek ki a célra, ám napjainkban már ilyenfélét sem könnyű találni. Végül is az ön- kormányzat úgy döntött,* hogy marad a jelenlegi, ahol az úgynevezett „prizmásítással” még mintegy 6-8 évre megoldható a probléma. Az említett technológiával föld- és hulladékréteg váltakozó terítésé vei végzik tovább a munkát a szeméttelepen, majd a tömörítés mellett is 8-10 méter magasságúra növekvő mesterséges dombot növény- takaróval borítják, hogy a tájat ne csúfítsa. Ugyanekkor a hulladékot elfedő föld kitermelésével keletkező üreg újabb szemétmennyiség befogadását teszi lehetővé. A környezetvédők persze más módon is vigyázzák a vidék szépségét. Elképzeléseik szerint a hulladéktelep 3-as út felőli részére kis erdőt telepítenek, hogy a közlekedők — legalább tavasztól őszig — csak a zöld sávot láthassák. Nem hell az olcsó ruha Atkáron Manapság cseppet sem szégyen, ha az ember mások „levetett” ingjét, ruháját, nadrágját hordja. Sőt! Élmény hallgatni a nőket, amikor azt taglalják egymás között, ki szerzett jobb cuccot a „T-butikban” vagy a bizományiban. Arcukon inkább büszkeség, mint szégyenérzet: erénnyé kovácsolódik a takarékosság, egyre inkább. Atkáron járva meglepődve, és némi örömmel tapasztaltuk: ebben a kicsiny faluban is található egy üzlet, bejáratánál felirat: „Használtcikk-kereskedés.” Tulajdonosával, Szálai Józsefeiével beszélgettünk, aki — mint kiderült — nálunk sokkal kevésbé lelkes... — Láthatják: árusítok női ruhákat, férfi kabátokat, majd minden szezonnak megfelelő öltözéket, gyermekholmikat, még cipőket is, de úgy tűnik, hamarosan profilt kell váltanom. Nem megy az üzlet. — Kik a vevői? — A földjükkel foglalkozók, az idősebbek — ha nem lenne sértő, úgy fogalmazhatnék legpontosabban, hogy a valódi parasztok — nem jönnek be a boltba. Büszkék. Szégyellnének „ócska” ruhában járni. Inkább az úgynevezett értelmiség köreiből keresnek fel néhányan. Igazából akkor járok jól, ha más helyiségekben, de leginkább városokban kibérelem a kultúrházat. Olyankor naponta akár 10-20 ezer forintos bevételem is van, így meg legfeljebb, ha 1500. — Azt mondta, profilt akar váltani — Igen, úgy gondolom, itt falun jobban járnék egy olyan bolt(Fotó: Gál Gábor) tál, amelyben függönyöket, méterárut, szövetet ldnálnék. Több más variáció is megfordult a fejemben, de azokat elvetettem. Zöldségest nem nyithatok, mert itt mindenki a háztájiból él, italbolthoz pedig nincs elég pénzem. Át kellene akkor alakítani ezt az ötven négyzetméteres kis helyiséget. De azt hiszem, függönyre és ruhaanyagra lesz igény az itteniek körében is... (d.j.)
