Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-31-09-01 / 204. szám
í EGER ÉS KÖRZETE 5 HÍRLAP, 1991. augusztus 31—szeptemberi., szombat-vasárnap A szőlő- és borágazat válságának okairól Feszültségek — szüret előtt Még időben megkongatták a vészharangot a megyeszékhely bortermelői. A szakemberek a nyár derekán sajtótájékoztatón hívták fel a figyelmet a problémákra. Dr. Varga István, Eger szőlő- és bortermelői egyesületének titkára ekkor összefoglalta a probléma lényegét és a — megítélése szerinti — legfontosabb teendőket. A jelenlegi túltermelési vagy értékesítési válság számos oka közül nézete szerint a legfontosabbak közé tartozik, hogy az igénytelen szovjet, lengyel, cseh piachoz szokott ágazat nem tud megfelelni a fizetőképes vevők magas követelményeinek. Ez értendő az árualapokra, de a kereskedelmi módszerekre, a kereskedő személyekre is. Ez a piac az úgynevezett tömegbor előállítását kívánta, így a fajtaösszetételből hiányzik az igényes vevőnek eladható fajták sora, például a Chardonnay, a Burgundi-félék, a Merlot, a Cabernet stb. Az ágazatnak nincs egységes export- stratégiája, nincs egységes szempontokhoz igazodó szervezete, ezért a külkereskedelemmel foglalkozó hazai vállalatok és személyek egymás alá ígérve teszik tönkre az amúgy is törékeny exportlehetőségeket. Ezt tehetik annál is inkább, mert nem a sajátjukat jelentő termékekről van szó. Nincs eredet- és márkavédelem, tehát gyakorlatilag bármely borvidék előállíthatja a másik borvidék termékét. A borászati beruházások nagy hányada a kevésbé versenyképes alföldi borvidéken történt. Nagyon nagy probléma, hogy általában szétvált a szőlőt termelő és a borkészítő gazdasági egység, s mindkettőnek más az anyagi érdekeltsége. A szőlőtermelő a minél nagyobb hektáronkénti termésátlag előállításában érdekelt, majdnem mindegy, melyik fajtával és milyen minőséggel teszi. A szőlőtermesztés képzetlen, szőlőtermesztéssel gazdasági kényszerből foglalkozó, napszámos és cseléd jellegű munkát végző emberekkel történik, ahol az évi bevétel számít, így sem távlati fejlesztés, sem szakmai továbbképzés nem várható el tőlük. Az ágazat gondjainak megoldásához elengedhetetlennek tartja a szakember az ország szőlőterületének (kormányzati szinten elhatározott) csökkentését, elsősorban az alföldi borvidéken, de nem kizárólag ott, a fajtaösszetétel piaci igény szerinti módosítását, az eredet- és fajta- védelem rendszabályozását. Ezt leginkább a hegyközségi szervezeteken keresztül lehet és kell garantálni. A termelő, a borgazdaság és a kereskedő érdekazonosságának megteremtését is, azaz pinceszövetkezeteket a termelőszövetkezeti és borkombináti struktúra helyett! Szükségesnek véli az exporttevékenység országosan összehangolt érdekegyeztetését és szigorú ellenőrzését, a bort terhelő állami terhek csökkentését. A szőlőt nem állami támogatással kellene telepíteni, hanem az elérhető piaci nyereségéből. Ezt a borászati üzemekre is kell vonatkoztatni. A borok minőségének és eredetének garantálására lehetséges megoldásnak gondolja az állattenyésztéshez hasonló szervezetek létrehozását, ahol pl. bikavér előállítására csak a bikavér-szövetség tagjai lennének jogosultak, de bárki tag lehetne, aki vállalja a feltételeket. Meg kell szervezni a szaktanácsadás rendszerét, a szakmai továbbképzések formáit. Ez a hegyközségi szervezet funkciója lenne. A szőlő- és borágazat akkor tud kijutni jelenlegi válságából, ha a nyereségérdekeltség helyett a tőkeérdekeltség válik általánossá. Öregdiák — régi képei Az egykori egri Római Katolikus Fiú Felsőkereskedelmi Iskola és jogutódja, az Alpári Gyula Szakközépiskola hetvenedik születésnapját ünnepli szeptember Mén, vasárnap. (Az intézmény egyszersmind az Egri Közgazdasági Szakközépiskola nevet veszi fel.) Pilisy Elemérnek, lapunk munkatársának gyűjteményéből - Öregdiák - régi képei címmel — fotókiállítás nyílik ez alkalomból az iskola klubjában. Felvételeink ízelítőt adnak a tárlat, no meg a hét évtizeddel ezelőtti Eger hangulatából. Szeptember hetediki invitálás Két hét múlva: szüreti napok Egri nyár ’91 Derűs rögtönzések A Franciskánus-udvarban — a Slágerek énekhangra és hangszerekre című sorozatban — Pászthy Júliának, az Operaház magánénekesének és Sebestyén Jánosnak, a kitűnő zongoraművésznek kellett fellépnie, Bach és Vivaldi, valamint Mozart derűsebb alkotásait megidézendő, áriákkal és csembalón előadott muzsikával. Már a műsor elkezdése előtt úgy találták a meghívottak, hogy a barokk számok ilyen felvezetése inkább a zene- történet mélyebb tanulmányozóit érdekli, éppen ezért művészek és rendezők együttes döntése szerint beállítottak egy zongorát is a csembaló mellé: a két művész ugyan teljesítette a megígért tiszteletkört Bach szellemet illetően a műsor első felében, míg a szünet után a hozzánk lélektanilag is közelebb álló század végi, század eleji szerzők alkotásaiból válogatott Sebestyén János: Cyrill Scott-tól a Lótuszok országát, a Paderewskytől egy menüettet, Rubinsteintől a Melódiát, Fauré-től az Álom utánt, De- bussytől a Holdfényt, Isaax Al- béniztől a Tangókat, Kreislertől a Szerelmi öröm című szerzeményt szólaltatta meg. Maga a művész állította — és a közönség egyetértett vele —, hogy ezek a „második vonalbelidnek nevezett zeneszerzők éppúgy magas szinten fejezték ki a kort, a korszak érzelmeit, szenvedélyeit, akár a legnagyobbak, csak a hálátlan utókor és a rostaszerű feledés osztályoz olykor kegyetlenül. Sebestyén érett művészként, a beleérzés és beleélés lendületével markolta-kötötte egybe, egy csokorba ezeket az ugyancsak különféle tájakról összeválogatott ritmusokat, harmóniákat. A melódiák jelentős része ismert, és „koruk ellenére” frisseknek, üdéknek, rögtönzött helyzetdaloknak tűntek. De térjünk vissza Bach zenéjéhez. Sebestyén János a vállalt feladatot a Wohltemperiertes Klavier számaival oldotta meg. Ismételten bizonyította, nogy ezekben a darabokban a géniusz valóban mércét szabott az utána jövő nemzedékeknek, hogyan is kell gondolkodnunk zenéről és mindarról, ami a hangokba beleálmodható. A közönség hálásan tapsolt a zongoraművésznek, mert játékának dinamikájával és természetes hangsúlyaival közelebb hozta hallgatóságához a zeneszerkesztés nagymesterét. Pászthy Júlia két Mozart-dal mellett Bach vokális műveiből szólaltatott meg néhány áriát. A Kávé-kantáta és a Paraszt-kantáta humorát, derűjét, néha a kedélyességbe áthajló fricskáit élveztük előadásában. Hogy menynyire lehet játszani egyetlen megszólítással, azt az „Oh, Kam- mer-herr!” szövegrészen mutatta be a kitűnő szoprán. S ha már kiemeltük ezt a Kammer-herrt, ejtsünk arról néhány szót, hogy a mai magyar beszédből az indulatszavak, mint az „ah”, vagy az „óh!”, szinte kivesztek. Pedig mennyi mindent ki lehet fejezni általuk. Ebben a kantátában a hangulatnak csaknem a lényegét hordozza ez a megújuló felsóhajtás: túl a témában található természetes gúnyolódáson. A három barokk ária így, eggyé olvasva arról az életörömről, életkedvről, életerőről vallott, amely Bach óriási szellemi teljesítményét is magyarázza. Ettől a hangulattól indíttatva vezette el közönségét Pászthy Júlia Kodály Esti daláig, amely Debussy hangulatos darabjával együtt betöltötte azt a méltóságteljes környezetet, amely a Franciskánus-udvarban átélhető: a három platán suhogása, az örökzöld bokrok rendje, az udvart bezáró négy fal, az ablaksorok, a csendben bebólintó templomtoronnyal — képileg, zeneileg is társítható, sűríthető percek sora. Nem is feledte el Sebestyén János megjegyezni, hogy az egriek a székesegyház után felfedeztek egy másik zenei otthont is ebben az udvarban. (farkas) Eger 1987-ben nyerte el a Szőlő és a Bor Városa nemzetközi címet. Szerte az országban e cím viselői ilyen tájban ünnepük a szüret kezdetét. Városunkban is minden év szeptember második hetében kezdődik a rendezvénysorozat, és tart a szüret befejezéséig, október végéig. Szervezői most is az idegen- forgalmi, bortermelői és kulturális szervezetek, vagyis a polgár- mesteri hivatal kereskedelmi és idegenforgalmi irodája, a Megyei Művelődési Központ és az Egervin. A támogatók között említésre méltó a Mátra-Bükki Intézőbizottság, az Egri Dohánygyár, a Felső-magyarországi es a Panoráma Vendéglátó Vállalat és a Heves Megyei Idegenforgalmi Hivatal. Katona Istvánná, a Megyei Művelődési Központ főelőadója az idei eseményről így nyilatkozott: Augusztus 23-án, pénteken szentelték fel Gárdonyi Géza író sítját az egri vár délkeleti fülesbástyáján. Az ünnepségen dr. Seregely István érsek és dr. Ko- rompai János irodalomtörténész mondott beszédet. Az ott el— Mondhatnám azt is, hogy minden évben egyre teljesebbé válik az ünnep, mar-már Eger és bortermelő környékének eseményévé lesz. Ezt demonstrálja majd a szeptember 13-án 16 órakor kezdődő szüreti felvonulás és megnyitóünnepség, amelyen részt vesznek az ostorosi, novaji, kerecsendi, felsőtárkányi, egri, mikófalvi, mezőszemerei hagyományőrző csoportok, népdalkörök, táncegyüttesek. Bizonyára még sokan emlékeznek az elmúlt évi, a Széchenyi utcán elhaladó színes kavalkádra, ahol megjelentek a borrendlovagok, a puttonyos férfiak, a hajdúk által kísért, szőlőkoszorút vivő asszonyok, a szőlőt, bort kínálók, a külföldi néptáncegyüttesek. Ez évben a Ili. Agria nemzetközi néptánctalálkozón — mely a szüreti napok egyik kiemelkedő eseménye — görög, olasz, török, osztrák és magyar együttesek hangzott gondolatok közül ilyenkor, tanévkezdés idején különösen érdemes idéznünk egyet. — Miért volt keresztény Gárdonyi? Mert keresztény mérleggel mérte az életet — mondta bevesznek részt. Szeptember 14-én 19 órakor a Megyei Művelődési Központban gálaesten mutatkoznak be színes repertoárral. Díszes ruhát ölt a Széchenyi utca, de változatos kép és kínálat fogadja a Dobó térre érkezőket is. Kézi iparművészek kirakodóvására, szőlészeti és borászati eszközök vására lesz, s borkínálók telepednek le, hogy idézzék a szüret vígságos ünnepét. Már szeptember 5-6-án nyilvános borversenyre kerül sor a Bormúzeumban. A dijakat a megnyitó- ünnepségen adja át dr. Ringel- hann György polgármester. Szeptember 7-én 16 órakor a Dobó téren megjelenik a borkirálynő, ezzel „kézbe adjuk” a szüreti napok meghívóját Eger város polgárainak, akik — reméljük — megtisztelik érdeklődésükkel a rendezvénysorozatot, egyben a szőlőtermelők áldozatos munkáját. szédében dr. Seregély István érsek. — Nem vállalkozott sohasem arra, hogy az életet kifogástalannak mutassa be. Nem tagadta le, és ismerte, és meg is írta az élet nyomorúságait. Azért volt keresztény, mert e különbségtétel mellett a jót és a rosszat Jézus Krisztus mértékével mérte. Azt mondta jónak, amit Isten Jézus Krisztusban, az emberré lett Istenben mindenki számára egyértelmű normaként meghatározott. A rosszat pedig azért ítélte kerülendőnek, mert benne látta a mindenható Isten által teremtett világban minden bajnak a forrását. Szeretném ebben az ünnepi órában ehhez a megállapításhoz hozzátenni, hogy a mai írók és a mai újságírók, akik Gárdonyi tisztelőinek vallják magukat, jó lenne, ha ebben hasonlítani próbálnának hozzá. A mai tanárok és tanítók, akik az ő élethivatását folytatják népünk jövője érdekében, ilyen merték szerint alakítanák az új magyar nemzedék lelkiségét, jellemet és életfelf°gását” (jámbor) Ilyen volt az eredeti síremlék 1934-ben. A felvétel Molnár István gyűjteményéből származik, szerzője ismeretlen Új sírkert Gárdonyinak Holland testvérváros Eger továbbra is szeretné ápolni és erősíteni a külföldi testvérvárosokkal kialakított jó kapcsolatokat. Lehetőség szerint újabb partnereket is keres a megyeszékhely. A hollandiai Am- mersforth város vízilabdásai és az egriek már a hetvenes években barátságot kötöttek. Dr. Ringelhann György polgármester a legutóbbi önkormányzati ülésen jelentette be, hogy jövőre hivatalos rangra szeretnék emelni a két város közeledését. Lokálpatrióta kiscsirkék Az egri Baromfikeltető és -értékesítő Rt. (Eger, Szövetkezet u. 2.) azzal a kéréssel fordult a polgármesterhez, hogy a cég elnevezésében az Eger helységnevet használhassa. A közgyűlés ehhez minden ellenvetés nélkül hozzájárult. Ezentúl nemcsak a helybéli polgárok büszkélkedhetnek azzal, hogy egriek, de uram bocsá’ némely baromfi is. Szakköri évnyitó — három hét múlva Az Egri Gyermek-Szabadidőközpont a tanév kezdetén szórakoztató programokkal várja a kisdiákokat. Szeptember 7-én lesz a természetjáró diáksport- kör felsőtárkányi túrája. A hagyományos év eleji szakköri évnyitó időpontja: szeptember 21-e, szombat, 15 óra. Az ünnepség után diszkó — csak általános iskolásoknak. A fizikustalálkozó díjazottjai Sikerrel zárult az egri középiskolákat képviselő diákok részére az ifjú fizikusok X. országos találkozója — dr. Vida József főiskolai docens beszámolója szerint. A szekció-előadásokon Grégász Attila első, Kormos Szilárd és Jordán Péter harmadik helyezést ért el. Mindhárman a Gép- és Műszeripari Szakközép- iskola tanulói. Az idei találkozóra benevezett közel száz tanuló közül 22 vállalkozott arra, hogy a meghirdetett szekciók valamelyikében „kutatómunkájáról” beszámoljon. A felkészülésre, ami tanári irányítással történik, csaknem egy év állt rendelkezésre. A négy napig tartó rendezvényen, a plenáris üléseken sok érdekes, a mai embert is foglalkoztató, a fizikával kapcsolatos ismeret került a hallgatóság elé. Ezek közül a századvég csillagászata, a mágneses monopólus rejtélye, a lézerek működése és alkalmazásuk, a gyorsfilmezési módszerek, Földünk eddig nem ismert fizikai tulajdonságainak felfedezése, az optikai kísérleti bemutató, az európai természet- tudományi múzeumok élményszerű bemutatása, a környezetfizikai problémák vizsgálata volt a legérdekesebb. A jól választott témák és előadók sikerét mi sem igazolja jobban, mint az, hogy kivétel nélkül minden előadást vastapssal jutalmazott a diákság. Az előadásokat követő szünet pedig a legtöbbször nem volt elegendő az érdeklődő tanulók részéről záporozó kérdések megválaszolására.
