Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-31-09-01 / 204. szám

í EGER ÉS KÖRZETE 5 HÍRLAP, 1991. augusztus 31—szeptemberi., szombat-vasárnap A szőlő- és borágazat válságának okairól Feszültségek — szüret előtt Még időben megkongatták a vészharangot a megyeszékhely bortermelői. A szakemberek a nyár derekán sajtótájékoztatón hívták fel a figyelmet a problé­mákra. Dr. Varga István, Eger szőlő- és bortermelői egyesüle­tének titkára ekkor összefoglalta a probléma lényegét és a — meg­ítélése szerinti — legfontosabb teendőket. A jelenlegi túltermelési vagy értékesítési válság számos oka közül nézete szerint a legfonto­sabbak közé tartozik, hogy az igénytelen szovjet, lengyel, cseh piachoz szokott ágazat nem tud megfelelni a fizetőképes vevők magas követelményeinek. Ez ér­tendő az árualapokra, de a keres­kedelmi módszerekre, a kereske­dő személyekre is. Ez a piac az úgynevezett tömegbor előállítá­sát kívánta, így a fajtaösszetétel­ből hiányzik az igényes vevőnek eladható fajták sora, például a Chardonnay, a Burgundi-félék, a Merlot, a Cabernet stb. Az ága­zatnak nincs egységes export- stratégiája, nincs egységes szem­pontokhoz igazodó szervezete, ezért a külkereskedelemmel fog­lalkozó hazai vállalatok és sze­mélyek egymás alá ígérve teszik tönkre az amúgy is törékeny ex­portlehetőségeket. Ezt tehetik annál is inkább, mert nem a sa­játjukat jelentő termékekről van szó. Nincs eredet- és márkavéde­lem, tehát gyakorlatilag bármely borvidék előállíthatja a másik borvidék termékét. A borászati beruházások nagy hányada a ke­vésbé versenyképes alföldi bor­vidéken történt. Nagyon nagy probléma, hogy általában szét­vált a szőlőt termelő és a borké­szítő gazdasági egység, s mind­kettőnek más az anyagi érdekelt­sége. A szőlőtermelő a minél na­gyobb hektáronkénti termésát­lag előállításában érdekelt, majdnem mindegy, melyik fajtá­val és milyen minőséggel teszi. A szőlőtermesztés képzetlen, sző­lőtermesztéssel gazdasági kény­szerből foglalkozó, napszámos és cseléd jellegű munkát végző emberekkel történik, ahol az évi bevétel számít, így sem távlati fejlesztés, sem szakmai tovább­képzés nem várható el tőlük. Az ágazat gondjainak megol­dásához elengedhetetlennek tartja a szakember az ország sző­lőterületének (kormányzati szin­ten elhatározott) csökkentését, elsősorban az alföldi borvidé­ken, de nem kizárólag ott, a faj­taösszetétel piaci igény szerinti módosítását, az eredet- és fajta- védelem rendszabályozását. Ezt leginkább a hegyközségi szerve­zeteken keresztül lehet és kell ga­rantálni. A termelő, a borgazda­ság és a kereskedő érdekazonos­ságának megteremtését is, azaz pinceszövetkezeteket a termelő­szövetkezeti és borkombináti struktúra helyett! Szükségesnek véli az exporttevékenység orszá­gosan összehangolt érdekegyez­tetését és szigorú ellenőrzését, a bort terhelő állami terhek csök­kentését. A szőlőt nem állami tá­mogatással kellene telepíteni, hanem az elérhető piaci nyeresé­géből. Ezt a borászati üzemekre is kell vonatkoztatni. A borok minőségének és eredetének ga­rantálására lehetséges megol­dásnak gondolja az állattenyész­téshez hasonló szervezetek létre­hozását, ahol pl. bikavér előállí­tására csak a bikavér-szövetség tagjai lennének jogosultak, de bárki tag lehetne, aki vállalja a feltételeket. Meg kell szervezni a szakta­nácsadás rendszerét, a szakmai továbbképzések formáit. Ez a hegyközségi szervezet funkciója lenne. A szőlő- és borágazat ak­kor tud kijutni jelenlegi válságá­ból, ha a nyereségérdekeltség he­lyett a tőkeérdekeltség válik álta­lánossá. Öregdiák — régi képei Az egykori egri Római Ka­tolikus Fiú Felsőkereske­delmi Iskola és jogutódja, az Alpári Gyula Szakkö­zépiskola hetvenedik szüle­tésnapját ünnepli szeptem­ber Mén, vasárnap. (Az in­tézmény egyszersmind az Egri Közgazdasági Szakkö­zépiskola nevet veszi fel.) Pilisy Elemérnek, lapunk munkatársának gyűjtemé­nyéből - Öregdiák - régi képei címmel — fotókiállí­tás nyílik ez alkalomból az iskola klubjában. Felvéte­leink ízelítőt adnak a tárlat, no meg a hét évtizeddel ez­előtti Eger hangulatából. Szeptember hetediki invitálás Két hét múlva: szüreti napok Egri nyár ’91 Derűs rögtönzések A Franciskánus-udvarban — a Slágerek énekhangra és hang­szerekre című sorozatban — Pászthy Júliának, az Operaház magánénekesének és Sebestyén Jánosnak, a kitűnő zongoramű­vésznek kellett fellépnie, Bach és Vivaldi, valamint Mozart derű­sebb alkotásait megidézendő, áriákkal és csembalón előadott muzsikával. Már a műsor elkez­dése előtt úgy találták a meghí­vottak, hogy a barokk számok ilyen felvezetése inkább a zene- történet mélyebb tanulmányo­zóit érdekli, éppen ezért művé­szek és rendezők együttes dönté­se szerint beállítottak egy zongo­rát is a csembaló mellé: a két mű­vész ugyan teljesítette a megígért tiszteletkört Bach szellemet ille­tően a műsor első felében, míg a szünet után a hozzánk lélektani­lag is közelebb álló század végi, század eleji szerzők alkotásaiból válogatott Sebestyén János: Cyrill Scott-tól a Lótuszok or­szágát, a Paderewskytől egy me­nüettet, Rubinsteintől a Melódi­át, Fauré-től az Álom utánt, De- bussytől a Holdfényt, Isaax Al- béniztől a Tangókat, Kreislertől a Szerelmi öröm című szerze­ményt szólaltatta meg. Maga a művész állította — és a közönség egyetértett vele —, hogy ezek a „második vonalbelidnek neve­zett zeneszerzők éppúgy magas szinten fejezték ki a kort, a kor­szak érzelmeit, szenvedélyeit, akár a legnagyobbak, csak a há­látlan utókor és a rostaszerű fel­edés osztályoz olykor kegyetle­nül. Sebestyén érett művészként, a beleérzés és beleélés lendületé­vel markolta-kötötte egybe, egy csokorba ezeket az ugyancsak különféle tájakról összeváloga­tott ritmusokat, harmóniákat. A melódiák jelentős része ismert, és „koruk ellenére” frisseknek, üdéknek, rögtönzött helyzetda­loknak tűntek. De térjünk vissza Bach zenéjé­hez. Sebestyén János a vállalt fel­adatot a Wohltemperiertes Kla­vier számaival oldotta meg. Is­mételten bizonyította, nogy ezekben a darabokban a géniusz valóban mércét szabott az utána jövő nemzedékeknek, hogyan is kell gondolkodnunk zenéről és mindarról, ami a hangokba bele­álmodható. A közönség hálásan tapsolt a zongoraművésznek, mert játékának dinamikájával és természetes hangsúlyaival köze­lebb hozta hallgatóságához a ze­neszerkesztés nagymesterét. Pászthy Júlia két Mozart-dal mellett Bach vokális műveiből szólaltatott meg néhány áriát. A Kávé-kantáta és a Paraszt-kan­táta humorát, derűjét, néha a ke­délyességbe áthajló fricskáit él­veztük előadásában. Hogy meny­nyire lehet játszani egyetlen megszólítással, azt az „Oh, Kam- mer-herr!” szövegrészen mutat­ta be a kitűnő szoprán. S ha már kiemeltük ezt a Kammer-herrt, ejtsünk arról néhány szót, hogy a mai magyar beszédből az indu­latszavak, mint az „ah”, vagy az „óh!”, szinte kivesztek. Pedig mennyi mindent ki lehet fejezni általuk. Ebben a kantátában a hangulatnak csaknem a lényegét hordozza ez a megújuló felsóhaj­tás: túl a témában található ter­mészetes gúnyolódáson. A há­rom barokk ária így, eggyé olvas­va arról az életörömről, élet­kedvről, életerőről vallott, amely Bach óriási szellemi teljesítmé­nyét is magyarázza. Ettől a han­gulattól indíttatva vezette el kö­zönségét Pászthy Júlia Kodály Esti daláig, amely Debussy han­gulatos darabjával együtt betöl­tötte azt a méltóságteljes környe­zetet, amely a Franciskánus-ud­varban átélhető: a három platán suhogása, az örökzöld bokrok rendje, az udvart bezáró négy fal, az ablaksorok, a csendben bebó­lintó templomtoronnyal — képi­leg, zeneileg is társítható, sűrít­hető percek sora. Nem is feledte el Sebestyén János megjegyezni, hogy az egri­ek a székesegyház után felfedez­tek egy másik zenei otthont is eb­ben az udvarban. (farkas) Eger 1987-ben nyerte el a Szőlő és a Bor Városa nemzetkö­zi címet. Szerte az országban e cím viselői ilyen tájban ünnepük a szüret kezdetét. Városunkban is minden év szeptember máso­dik hetében kezdődik a rendez­vénysorozat, és tart a szüret befe­jezéséig, október végéig. Szervezői most is az idegen- forgalmi, bortermelői és kulturá­lis szervezetek, vagyis a polgár- mesteri hivatal kereskedelmi és idegenforgalmi irodája, a Me­gyei Művelődési Központ és az Egervin. A támogatók között említésre méltó a Mátra-Bükki Intézőbizottság, az Egri Do­hánygyár, a Felső-magyarorszá­gi es a Panoráma Vendéglátó Vállalat és a Heves Megyei Ide­genforgalmi Hivatal. Katona Istvánná, a Megyei Művelődési Központ főelőadója az idei eseményről így nyilatko­zott: Augusztus 23-án, pénteken szentelték fel Gárdonyi Géza író sítját az egri vár délkeleti füles­bástyáján. Az ünnepségen dr. Seregely István érsek és dr. Ko- rompai János irodalomtörténész mondott beszédet. Az ott el­— Mondhatnám azt is, hogy minden évben egyre teljesebbé válik az ünnep, mar-már Eger és bortermelő környékének esemé­nyévé lesz. Ezt demonstrálja majd a szeptember 13-án 16 óra­kor kezdődő szüreti felvonulás és megnyitóünnepség, amelyen részt vesznek az ostorosi, novaji, kerecsendi, felsőtárkányi, egri, mikófalvi, mezőszemerei hagyo­mányőrző csoportok, népdalkö­rök, táncegyüttesek. Bizonyára még sokan emlékeznek az elmúlt évi, a Széchenyi utcán elhaladó színes kavalkádra, ahol megje­lentek a borrendlovagok, a put­tonyos férfiak, a hajdúk által kí­sért, szőlőkoszorút vivő asszo­nyok, a szőlőt, bort kínálók, a külföldi néptáncegyüttesek. Ez évben a Ili. Agria nemzetközi néptánctalálkozón — mely a szü­reti napok egyik kiemelkedő ese­ménye — görög, olasz, török, osztrák és magyar együttesek hangzott gondolatok közül ilyenkor, tanévkezdés idején kü­lönösen érdemes idéznünk egyet. — Miért volt keresztény Gár­donyi? Mert keresztény mérleg­gel mérte az életet — mondta be­vesznek részt. Szeptember 14-én 19 órakor a Megyei Művelődési Központban gálaesten mutat­koznak be színes repertoárral. Díszes ruhát ölt a Széchenyi ut­ca, de változatos kép és kínálat fogadja a Dobó térre érkezőket is. Kézi iparművészek kirakodó­vására, szőlészeti és borászati eszközök vására lesz, s borkíná­lók telepednek le, hogy idézzék a szüret vígságos ünnepét. Már szeptember 5-6-án nyilvános borversenyre kerül sor a Bormú­zeumban. A dijakat a megnyitó- ünnepségen adja át dr. Ringel- hann György polgármester. Szeptember 7-én 16 órakor a Dobó téren megjelenik a borki­rálynő, ezzel „kézbe adjuk” a szüreti napok meghívóját Eger város polgárainak, akik — remél­jük — megtisztelik érdeklődé­sükkel a rendezvénysorozatot, egyben a szőlőtermelők áldoza­tos munkáját. szédében dr. Seregély István ér­sek. — Nem vállalkozott soha­sem arra, hogy az életet kifogás­talannak mutassa be. Nem ta­gadta le, és ismerte, és meg is írta az élet nyomorúságait. Azért volt keresztény, mert e különb­ségtétel mellett a jót és a rosszat Jézus Krisztus mértékével mérte. Azt mondta jónak, amit Isten Jé­zus Krisztusban, az emberré lett Istenben mindenki számára egyértelmű normaként megha­tározott. A rosszat pedig azért ítélte kerülendőnek, mert benne látta a mindenható Isten által te­remtett világban minden bajnak a forrását. Szeretném ebben az ünnepi órában ehhez a megálla­pításhoz hozzátenni, hogy a mai írók és a mai újságírók, akik Gár­donyi tisztelőinek vallják magu­kat, jó lenne, ha ebben hasonlíta­ni próbálnának hozzá. A mai ta­nárok és tanítók, akik az ő élethi­vatását folytatják népünk jövője érdekében, ilyen merték szerint alakítanák az új magyar nemze­dék lelkiségét, jellemet és életfel­f°gását” (jámbor) Ilyen volt az eredeti síremlék 1934-ben. A felvétel Molnár István gyűjteményéből származik, szerzője ismeretlen Új sírkert Gárdonyinak Holland testvérváros Eger továbbra is szeretné ápolni és erősíteni a külföldi test­vérvárosokkal kialakított jó kap­csolatokat. Lehetőség szerint újabb partnereket is keres a me­gyeszékhely. A hollandiai Am- mersforth város vízilabdásai és az egriek már a hetvenes évek­ben barátságot kötöttek. Dr. Ringelhann György polgármes­ter a legutóbbi önkormányzati ülésen jelentette be, hogy jövőre hivatalos rangra szeretnék emel­ni a két város közeledését. Lokálpatrióta kiscsirkék Az egri Baromfikeltető és -ér­tékesítő Rt. (Eger, Szövetkezet u. 2.) azzal a kéréssel fordult a polgármesterhez, hogy a cég el­nevezésében az Eger helységne­vet használhassa. A közgyűlés ehhez minden ellenvetés nélkül hozzájárult. Ezentúl nemcsak a helybéli polgárok büszkélked­hetnek azzal, hogy egriek, de uram bocsá’ némely baromfi is. Szakköri évnyitó — három hét múlva Az Egri Gyermek-Szabadidő­központ a tanév kezdetén szóra­koztató programokkal várja a kisdiákokat. Szeptember 7-én lesz a természetjáró diáksport- kör felsőtárkányi túrája. A ha­gyományos év eleji szakköri év­nyitó időpontja: szeptember 21-e, szombat, 15 óra. Az ün­nepség után diszkó — csak álta­lános iskolásoknak. A fizikus­találkozó díjazottjai Sikerrel zárult az egri középis­kolákat képviselő diákok részére az ifjú fizikusok X. országos ta­lálkozója — dr. Vida József főis­kolai docens beszámolója sze­rint. A szekció-előadásokon Grégász Attila első, Kormos Szi­lárd és Jordán Péter harmadik helyezést ért el. Mindhárman a Gép- és Műszeripari Szakközép- iskola tanulói. Az idei találkozó­ra benevezett közel száz tanuló közül 22 vállalkozott arra, hogy a meghirdetett szekciók valame­lyikében „kutatómunkájáról” beszámoljon. A felkészülésre, ami tanári irányítással történik, csaknem egy év állt rendelkezés­re. A négy napig tartó rendezvé­nyen, a plenáris üléseken sok ér­dekes, a mai embert is foglalkoz­tató, a fizikával kapcsolatos is­meret került a hallgatóság elé. Ezek közül a századvég csillagá­szata, a mágneses monopólus rejtélye, a lézerek működése és alkalmazásuk, a gyorsfilmezési módszerek, Földünk eddig nem ismert fizikai tulajdonságainak felfedezése, az optikai kísérleti bemutató, az európai természet- tudományi múzeumok élmény­szerű bemutatása, a környezetfi­zikai problémák vizsgálata volt a legérdekesebb. A jól választott témák és elő­adók sikerét mi sem igazolja job­ban, mint az, hogy kivétel nélkül minden előadást vastapssal ju­talmazott a diákság. Az előadá­sokat követő szünet pedig a leg­többször nem volt elegendő az érdeklődő tanulók részéről zá­porozó kérdések megválaszolá­sára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom