Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-30 / 203. szám
4. TUDOMÁNY - PROGRAMAJÁNLAT HÍRLAP, 1991. augusztus 30., péntek Ma, augusztus 30-án minden bizonnyal megemlékeznek világszerte a nagy kémikusról és fizikusról, a legújabbkori tudománytörténet kiemelkedő személyiségéről, az angol Lord Ernest Rutherfordról. Évszázadok misztikus vágyálma, az elemek átalakítása vált valóra kísérleteiben. Ragyogó tollal írt népszerű könyvecskéjének maga adta Az új alkímia címet. Tulajdonképpen az atomkorszak hajnalának első perceit Rutherford felfedezésétől számítjuk. Lovaggá ütötték a Nobel-díjas tudóst A századforduló legnagyobb kísérleti fizikusa volt Egy szegény iparos 12 gyermeke közül a negyedikként, 1871. augusztus 30-án született Lord Ernest Rutherford. Családja a 19. század közepén költözött Új-Zélandba. Apja ügyes technikai érzékkel rendelkező farmer, anyja tanítónő volt. A nagy családban Rutherfordnak korán meg kellett tanulnia a kitartó, komoly munkát. Szegény volt, de kitűnően tanult. Középiskoláit a Nelson College-ban végezte Londonban, ahonnan kitűnő tanulmányi eredményével ösztöndíjasként iratkozott be Új- Zéland egyetemére, a Canterbury College-ba. Ott 1894-ben doktorált matematikából és fizikából. önálló fizikai kutatásainak kezdetén a vas mágneses tulajdonságait vizsgálta nagyfrekvenciás rezgések behatására. 1895-ben ösztöndíjat kapott az angliai Cambridge-be, ahol a már nagyhírű fizikus, Joseph John Thomson munkatársa lett, és a Cavendish-laboratóriumban főként az elektromágneses hullámokkal foglalkozott. Ennek az volt az érdekessége, hogy csakhamar jeleket tudott venni detektorával 800 méter távolságról. Érdekelte a röntgensugarak hatása, az ionizáció elmélete és a radioaktív sugárzás is. Három évvel később, 1898-ban a kanadai montreáli Mc GUI egyetem fizikaprofesszora lett. 1904-ben összefoglaló, nagy munkában ismertette az új tudományág, a radioaktivitás addig elért eredményeit. Kanadában dolgozott 1907-ig, amikor elfogadta a manchesteri egyetem meghívását, és az ottani fizikai laboratórium igazgatójaként kísérletezett és tanított. A következő esztendőben a radioaktív anyagok bomlásának és kémiai sajátosságainak vizsgálataiért Nobel-díj- jal tüntették ki. 1910-11-ben dolgozta ki atomelméletét. A középponti súlyos atommag gondolata tulajdonképpen Rutherfordtól származik. 1919-ben Thomson utóda lett a cambridgei Cavendish- laboratórium élén, és abban az időben valósította meg az első atommag-átalakítást, ahogyan akkor nevezték: az első atomrombolást. Abból indult ki, hogy ha egy nagy energiájú alfarészecske eltalál egy nagyobb atommagot, akkor a becsapódásnál fellépő hatalmas erők a magot szét is rombolhatják. Valóban azt tapasztalta, hogy amikor nitrogénatommagokat úgynevezett alfarészecskékkel bombázott, hidrogénatommagok, azaz protonok keletkeztek. Ez volt lényegében az első megfigyelt magátalakulás a világon. Érdekességnek számít mégis, hogy Rutherford nem hitt a gyakorlatilag hasznosítható méretű magenergia-termelés lehetőségében. Egy alkalommal erről ezt írta: „Erre valószínűleg sohasem leszünk képesek.” Ebben mindenesetre tévedett, mert Otto Hahn és Fritz Strassmann felfedezését, a mesterséges atommaghasítást, amely az ember kezébe adta a roppant méretű energiák szabaddá tételének lehetőségét már nem élhette meg. 1921-től haláláig Londonban a Royal Institution professzora volt. Számos testület választotta tagjául, és ismerte el eredményeit különböző kitüntetésekkel. Az angol kormányzat részéről sem hiányzott az elismerés. 1914-ben lovaggá ütötték. 1925-ben V. György király személyesen nyújtott át neki érdemérmet. 1931- ben pedig a Nelson bárója címet kapta. Rutherford vizsgálatainak fő tárgya Montreálban a radioaktivitás, Manchesterben az atomfizika és Cambridgeben a nukleáris fizika volt. Munkásságának nagy érdeme, hogy az urán radioaktív sugárzásában ő különítette el az úgynevezett alfasugárzást és az elektronokból álló bétasugarakat. 1902-ben munkatársával, Soddyval felfedezték, hogy a radioaktív elemek sugárzás közben más elemekké bomlanak, és radioaktív bomlási sorozatok jönnek létre. Ebbe az elméletbe bevezették az úgynevezett felezési idő fogalmát. Vizsgálták az alfa- és bétarészek viselkedését elektromos és mágneses térben. Rutherford tanulmányozta az alfarészek szóródását vékony fémlemezeken, és ezekből a megfigyeléseiből alakult ki 1911- ben a Rutherford-féle atommo- dell és szórási formula. Tanítványa, Geiger kísérleteihez számlálókészüléket szerkesztett, amellyel meg tudta állapítani az alfarészecskéket, és együtt meghatározták egyetlen alfarész töltését is. 1920-ban megjósolta a neutron létezését. Bár 1937. október 19-én, viszonylag korán, 66 éves korában elhunyt, ám nagyhatású és eredményes fizikai iskolát alapított. Ehhez tartozott többek között a már említett német Otto Hahn, a dán Niels Bohr, az orosz Piotr Leonyidocs Kapica, vagy a magyar származású Hevesy György. Rutherford a századforduló legnagyobb kísérleti fizikusa volt, és szakértők véleménye szerint az egész fizikatörténetnek is csak egyetlen, nála nagyobb géniuszaként jegyezték fel az ugyancsak angol Michael Faradayt. (mentusz) A radioaktivitás — egy atomon beliin változás Rutherford munkatársával, Frederick Soddy val 1902-ben tanulmányt tett közzé a radioaktivitásról. Ebben a következők olvashatók: „Eljutottunk ahhoz az állásponthoz, hogy a radioaktivitás egyrészt atomi jelenség, de egyúttal egy új kémiai változás kísérőjelensége is, amelyben új anyagfajták állnak elő. Éz a két meggondolás arra a következtetésre kényszerít, hogy a radioaktivitás egy atomon belüli kémiai változás megnyilvánulása. A legkisebb okunk sincs feltételezni, hogy az uránium vagy a tórium ne lenne éppoly homogén, mint bármely más kémiai elem a szó mindennapi értelmében. Legalábbis amíg ismert erők hatásáról van szó. Az a gondolat, hogy a kémiai atom oizonyos esetekben spontán elbomlik, miközben energia szabadul fel, önmagában még semminek sem mond ellent, amit az atomról tudunk. Minthogy az okok, amelyek a bomlást létrehozzák, nem tartoznak azok közé egyelőre, amelyeket kontrollálni tudunk. Míg a kémiai atom általánosan elfogadott stabilitása csak azon ismereteken nyugszik, amelyeket a rendelkezésünkre álló erőkkel szereztünk... Érdekes tény, hogy a radioaktív elemek mind a periódusos rendszer végén találhatók. Ha feltételezzük, hogy a rádium, a bárium hiányzó második magasabb homológja, akkor az ismert példák — uránium, tórium, rádi1909-ben tanítványai közül Marsáén és Geiger az alfarészek visszafelé szóródását észlelték vékony lemezeken. Ez a jelenség vezetett az atommag felismeréséhez. Rutherford erre így emlékezett vissza: „Határozottan ez urn, polonium és ólom — az öt legnagyobb atomsúlyú elem. Egyelőre semmit nem állíthatunk az átalakulás mechanizmusáról, de bármi legyen is végül az elfogadott álláspont, megalapozottnak látszik az a remény, hogy a radioaktivitás szolgálja az eszközt. így a kémiai atom belsejében lejátszódó folyamatokról információkat nyerünk...” volt a leghihetetlenebb esemény, amellyel életemben találkoztam! Majdnem olyan hihetetlen volt, mintha valaki egy 15 hüvelyes gránáttal egy selyempapír darabkára tüzelne, és az visszatérve őt magát találná el...” A mester és tanítványa 1899-ben Rutherford tanára, Joseph John Thomson irányítása alatt dolgozott, és még csak tudományos munkásságának első lépéseit tette meg. A mester és tanítványa azt a célt tűzték maguk elé, hogy megkeresik az anyag szerkezetével és az elektromosság természetével kapcsolatos kérdések megoldásának a kulcsát. Céljuk eléréséért fogtak hozzá a sugarak gondos vizsgálatához is. Rutherford azt szerette volna tisztázni, hogy miben különböznek egymástól az úgynevezett röntgen- és a neves fizikusról elnevezett Becquerel-sugarak. Ennek érdekében mágneses tér hatásának tette ki azokat. A kísérletek eredményei azt bizonyították, hogy a mágneses tér hatására az említett Becquerel-féle sugarak eltérnek pályájuktól. A röntgensugarak viszont nem. Ezután Rutherford vékony alumíniumlemezt állított a Becquerel-sugarak útjába, és megállapította, hogy azok erőssége jelentősen csökkent. Ezt megismételve újabb lemezt helyezett el, és tapasztalta, hogy a sugárzás intenzitása tovább csökkent, de már jóval kisebb mértékben, mint az első lemez után. Kétféle sugárzást sejtett: az alumíniumlemezen nagyobb mértékben áthaladókat béta-, míg a lemezen szóródást szenvedőket alfasugaraknak nevezte el. Az említett kétféle típus ellentétesen viselkedik. Ám a Becquerel-féle sugarak harmadik alkotóelemét Rutherford sem vette észre. Ezeket, amelyeket sem mágneses, sem az elektromos tér nem térített le pályájukról, nem sokkal később Williardango\ fizikus fedezte fel, és nevezte el gammasugaraknak. Ezzel sikerült teljes egészében lerántani a leplet a Becquerel-féle sugarak rejtélyéről, miután megállapították, hogy összetett jellegűek, alfa-, béta- és gammasugarakból állnak. Felismerte az atommagot Programbörze Kiállítások, tárlatok Az egri Vitkovics-házban több kiállítás is váija a látogatókat. Ezek közül az egyik a költő, Vitkovics Mihály emlékszobája, a másik pedig Kálnoky László munkásságát mutatja be. A tárlatok naponta délelőtt 10-től délután 4 óráig látogathatók. * Ugyancsak Egerben nézhetik meg az érdeklődők Kiss Roóz Ilona keramikusművész alkotásait a Kispréposti Palotában (Kossuth Lajos utca 4.) * Nagy Péter és Lekli Szabolcs fotóit augusztus 31-ig nézhetik meg a gyöngyösi Mátra Művelődési Központ vendégei. * Bél Béla festményeinek az egri Ifjúsági Ház kísérleti galériája adott otthont. Programok, tanfolyamok Már lehet jelentkezni az egri helyőrségi klub ősszel induló tanfolyamaira. Ezek: német és angol nyelvkurzus a hivatásos állomány tagjai részére, valamint, relaxációs torna, társastánc, önvédelmi ismeretek, számítógépkezelői és gyors- és gépírói tanfolyam — külsősöknek is. * A Gyöngyösi Játékszín szívesen fogadja a színjátszás iránt kedvet és tehetséget érző fiatalok jelentkezését. Foglalkozásaikat kedden és csütörtökön tartják a Mátra Művelődési Központ 2-es számú klubhelyiségében. Túra A Bükki Vörös Meteor SE természetjáró szakosztálya a Hevesi-dombságra vezeti túráját szeptember 1-jén, vasárnap. Az útvonal: Eger — Szalóki-tó — Egerszalók — Demjéni kaptárkövek — Sókút-Hőforrás — Pásztorkunyhó — Galagonyás — Eger. A kirándulni vágyókat Nemes Gyula várja vasárnap reggel 8 óráig az egri Ráckapu téren. A mozik műsorán Izgalmak — testközelben Madonnával az ágyban Ki ő? Exhibicionista istennő? Szexőrült sztár? Madonna 1990-ben Blond ambition című műsorával világturnéra indult. A forgatócsoport a hat hónap történetéből készítette el a filmet. Megismerkedhetünk a koncerteken elhangzott dalokkal, de magával Madonnával is. Feltárulkoznak a kulisszatitkok, láthatjuk, melyek azok a tulajdonságai, amelyek őt Madonnává tették. Renegátok Buster (Kiefer Sutherland) renegát titkosügynök, aki összefog Hank-kel, egy sziú indiánnal. Annak ellenére, hogy az általuk képviselt két különböző kultúra harcban áll egymással, összeköti őket a közös érdek Philadelphia utcáin. Ugyanazt az ellenséget üldözik, és ugyanaz üldözi őket: egy rakás bűnöző és a helybéli rendőrség. Buster és Hank két, egymásban nem bízó ember, kénytelen megtanulni, hogy bízzon a másikban, amint próbálják megtalálni azt, aki megölte Hank testvérét és megsebesítette Bustert is. A vad iramú nyomozás a saját útját járó kettőst szédületes helyzetekbe sodorja: autós hajsza a város utcáin, lövöldözés, tűzharc... Mindkét filmet az egri Uránia mozi mutatja be. Morell Mihály kisplasztikái A Rudnay Teremben ezekben a hetekben látható Morell Mihály kisebb kisplasztikái gyűjteménye. Ez a tizenkét darabból álló kollekció igencsak tarka képet mutat, ha végigondoljuk, hányfajta stílus, hányfelől induló összhang, elképzelés ölt itt testet. Onnan kell indulnunk, hogy Morell Mihly 1911-ben születt. Végigélte azt a korszakot, korszakokat, amikor csaknem évenként bukkantak fel elméletek, csinált és valódi óriások Párizstól Amerikáig, Németországtól Angliáig — az olaszokat és spanyolokat sem felejtve ki. Kubiz- mus, expresszionizmus és még sok minden ivódott bele a harmincas évek táján a kezdők agyába, idegrendszerébe, hogy aztán kitörölhetetlenül tovább munkálkodjanak a szellemi hatások. Ahány darab, annyiféle. Itt a lendületesen égbetörő női test karcsúsága lep meg, amott az anyaggal való játék szórakoztat. Öncélúnak is hat, ahogyan körülkalandozza a szemünk. Eszünkbe juthat Henry Moore, az ő figurái, de ezek mégsem utánzatok itt. Amikor elgondolkodva szemléljük a talpazatra állított és nyilván férfit megjelení- teni-átszellemíteni akaró formát, talán az üregek, fiókok miatt eszünkbe jut a szellemes Dali is, az ő különös rajzolt, festett harmóniáival. És ezek a szobrok mégis egyéni hatásúak. Talán attól, hogy minden leegyszerűsí- tettségük ellenére ezek a formák líraiak, olyan érzéseket fogalmaznak meg, mint a magasba törés, a lendület átélése, vagy a gyötrelmes szorongás fájdalma. Elgondolkoztat azzal a hűségével is, ahogyan ragaszkodik korábbi korok tanulságaihoz. A ma nyolcvanéves mester sok mindent csinált életében, legtöbbször és leghosszabb távon a filmet szolgálta csaknem névtelenül. A hosszan tartó tapasztalatok birtokában és azok eredményeként ma is nyugtalanítóan kezeli a formákat. A látvány többféle értelmezést tesz lehetővé, szinte kínálja magát, hogy belemagyarázzuk magunkat, félelmeinket, aggodalmainkat arról az emberről, aki ma nem ismeri önmagát, nagyjából-egészéből azt sem tudja, mi is érdekli igazán önmagából, hogyan is kezelje azt a tartalmat, ami neki, miatta adódott. A lecsiszolt formákon épp úgy bátortalanul simítunk végig a szemünkkel, mint ahogyan kezdjük kutatni, miért is nyúlnak ki a forma egységéből azok a kutatni hívó nyílások, amik az ember belső világát is feltárni lennének hivatottak? Vagy ott van az a vaskos két gömbszerűség. Állatnak néznék az egyiket, ahogyan behatolni igyekszik a másikba. De hogyan? Minek a megélésére hivatottak vagyunk mi, akik sem a világot, sem önmagunkat nem fedeztük még fel annyira, hogy elmondhatnánk a legfontosabb tudnivalóinkat. Önmagunkról, másoknak. Azzal a módszerrel, ahogyan a sorsunk tudni, megélni engedte. Van egy alakzata Morell Mihálynak. Á testet egyenesen tartja gerince, a két kar magasba lendül, a fej párhuzamos ezzel a lendülettel, míg a combtól lefelé a vaskos láb másfelé egyensúlyoz. Vagy nem is emberi test ez az egész, hanem egy látomás egy formáról, amely egy adott pillanat tartalmát meséli el nekünk. Nekünk, akik egészen más világban, más koordináták között hajszoljuk azt a keveset, amit az életből, az élettől megkaphatunk? Ezek a bronzok Hirosimát is jelzik, de azt a mindenekelőtt meghatározó élményt, szenvedélyt is, ahogyan a művész a nők előtti, a női szépség előtti hódolatát kifejezi. Végül is mindenből csak az összhang marad meg, az emberi élet megörökíthető méltósága. Ez viszont már az esztétika és a filozófia közös határán létezik. r ^ computerm 1 TECHNOLOGY CENTER VÁLTOZTATUNK működési formánkon, de NEM VÁLTOZTATUNK a megszokott udvarias kiszolgáláson. VÁLTOZTATUNK árukészletünkön, és a TECHNOLÓGIA igazi központjává alakulunk. NEM VÁLTOZTATUNK címünkön és telefonszámunkon. Az átalakulás alatt is állunk rendelkezésére. Cím: Eger, Grónay u. 3. Telefon: 36/10-522.
