Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-30 / 203. szám

4. TUDOMÁNY - PROGRAMAJÁNLAT HÍRLAP, 1991. augusztus 30., péntek Ma, augusztus 30-án minden bizonnyal megemlékeznek világszerte a nagy kémi­kusról és fizikusról, a legújabbkori tudománytörténet kiemelkedő személyiségé­ről, az angol Lord Ernest Rutherfordról. Évszázadok misztikus vágyálma, az ele­mek átalakítása vált valóra kísérleteiben. Ragyogó tollal írt népszerű könyvecské­jének maga adta Az új alkímia címet. Tulajdonképpen az atomkorszak hajnalának első perceit Rutherford felfedezésétől számítjuk. Lovaggá ütötték a Nobel-díjas tudóst A századforduló legnagyobb kísérleti fizikusa volt Egy szegény iparos 12 gyer­meke közül a negyedikként, 1871. augusztus 30-án született Lord Ernest Rutherford. Család­ja a 19. század közepén költözött Új-Zélandba. Apja ügyes tech­nikai érzékkel rendelkező far­mer, anyja tanítónő volt. A nagy családban Rutherfordnak korán meg kellett tanulnia a kitartó, komoly munkát. Szegény volt, de kitűnően tanult. Középisko­láit a Nelson College-ban végez­te Londonban, ahonnan kitűnő tanulmányi eredményével ösz­töndíjasként iratkozott be Új- Zéland egyetemére, a Canter­bury College-ba. Ott 1894-ben doktorált matematikából és fizi­kából. önálló fizikai kutatásai­nak kezdetén a vas mágneses tu­lajdonságait vizsgálta nagyfrek­venciás rezgések behatására. 1895-ben ösztöndíjat kapott az angliai Cambridge-be, ahol a már nagyhírű fizikus, Joseph John Thomson munkatársa lett, és a Cavendish-laboratóriumban főként az elektromágneses hul­lámokkal foglalkozott. Ennek az volt az érdekessége, hogy csak­hamar jeleket tudott venni de­tektorával 800 méter távolság­ról. Érdekelte a röntgensugarak hatása, az ionizáció elmélete és a radioaktív sugárzás is. Három évvel később, 1898-ban a kana­dai montreáli Mc GUI egyetem fi­zikaprofesszora lett. 1904-ben összefoglaló, nagy munkában is­mertette az új tudományág, a ra­dioaktivitás addig elért eredmé­nyeit. Kanadában dolgozott 1907-ig, amikor elfogadta a manchesteri egyetem meghívá­sát, és az ottani fizikai laboratóri­um igazgatójaként kísérletezett és tanított. A következő eszten­dőben a radioaktív anyagok bomlásának és kémiai sajátossá­gainak vizsgálataiért Nobel-díj- jal tüntették ki. 1910-11-ben dolgozta ki atomelméletét. A középponti sú­lyos atommag gondolata tulaj­donképpen Rutherfordtól szár­mazik. 1919-ben Thomson utó­da lett a cambridgei Cavendish- laboratórium élén, és abban az időben valósította meg az első atommag-átalakítást, ahogyan akkor nevezték: az első atom­rombolást. Abból indult ki, hogy ha egy nagy energiájú alfaré­szecske eltalál egy nagyobb atommagot, akkor a becsapó­dásnál fellépő hatalmas erők a magot szét is rombolhatják. Va­lóban azt tapasztalta, hogy ami­kor nitrogénatommagokat úgy­nevezett alfarészecskékkel bom­bázott, hidrogénatommagok, azaz protonok keletkeztek. Ez volt lényegében az első megfi­gyelt magátalakulás a világon. Érdekességnek számít mégis, hogy Rutherford nem hitt a gya­korlatilag hasznosítható méretű magenergia-termelés lehetősé­gében. Egy alkalommal erről ezt írta: „Erre valószínűleg sohasem leszünk képesek.” Ebben min­denesetre tévedett, mert Otto Hahn és Fritz Strassmann felfe­dezését, a mesterséges atom­maghasítást, amely az ember ke­zébe adta a roppant méretű ener­giák szabaddá tételének lehető­ségét már nem élhette meg. 1921-től haláláig Londonban a Royal Institution professzora volt. Számos testület választotta tagjául, és ismerte el eredménye­it különböző kitüntetésekkel. Az angol kormányzat részéről sem hiányzott az elismerés. 1914-ben lovaggá ütötték. 1925-ben V. György király személyesen nyúj­tott át neki érdemérmet. 1931- ben pedig a Nelson bárója címet kapta. Rutherford vizsgálatai­nak fő tárgya Montreálban a ra­dioaktivitás, Manchesterben az atomfizika és Cambridgeben a nukleáris fizika volt. Munkássá­gának nagy érdeme, hogy az urán radioaktív sugárzásában ő különítette el az úgynevezett alfa­sugárzást és az elektronokból ál­ló bétasugarakat. 1902-ben munkatársával, Soddyval felfe­dezték, hogy a radioaktív elemek sugárzás közben más elemekké bomlanak, és radioaktív bomlási sorozatok jönnek létre. Ebbe az elméletbe bevezették az úgyne­vezett felezési idő fogalmát. Vizsgálták az alfa- és bétarészek viselkedését elektromos és mág­neses térben. Rutherford tanulmányozta az alfarészek szóródását vékony fémlemezeken, és ezekből a megfigyeléseiből alakult ki 1911- ben a Rutherford-féle atommo- dell és szórási formula. Tanítvá­nya, Geiger kísérleteihez szám­lálókészüléket szerkesztett, amellyel meg tudta állapítani az alfarészecskéket, és együtt meg­határozták egyetlen alfarész töl­tését is. 1920-ban megjósolta a neutron létezését. Bár 1937. ok­tóber 19-én, viszonylag korán, 66 éves korában elhunyt, ám nagyhatású és eredményes fizikai iskolát alapított. Ehhez tartozott többek között a már említett né­met Otto Hahn, a dán Niels Bohr, az orosz Piotr Leonyidocs Kapica, vagy a magyar szárma­zású Hevesy György. Rutherford a századforduló legnagyobb kí­sérleti fizikusa volt, és szakértők véleménye szerint az egész fizi­katörténetnek is csak egyetlen, nála nagyobb géniuszaként je­gyezték fel az ugyancsak angol Michael Faradayt. (mentusz) A radioaktivitás — egy atomon beliin változás Rutherford munkatársával, Frederick Soddy val 1902-ben ta­nulmányt tett közzé a radioakti­vitásról. Ebben a következők ol­vashatók: „Eljutottunk ahhoz az állásponthoz, hogy a radioaktivi­tás egyrészt atomi jelenség, de egyúttal egy új kémiai változás kísérőjelensége is, amelyben új anyagfajták állnak elő. Éz a két meggondolás arra a következte­tésre kényszerít, hogy a radioak­tivitás egy atomon belüli kémiai változás megnyilvánulása. A legkisebb okunk sincs feltételez­ni, hogy az uránium vagy a tóri­um ne lenne éppoly homogén, mint bármely más kémiai elem a szó mindennapi értelmében. Legalábbis amíg ismert erők ha­tásáról van szó. Az a gondolat, hogy a kémiai atom oizonyos esetekben spontán elbomlik, mi­közben energia szabadul fel, ön­magában még semminek sem mond ellent, amit az atomról tu­dunk. Minthogy az okok, ame­lyek a bomlást létrehozzák, nem tartoznak azok közé egyelőre, amelyeket kontrollálni tudunk. Míg a kémiai atom általánosan elfogadott stabilitása csak azon ismereteken nyugszik, amelye­ket a rendelkezésünkre álló erőkkel szereztünk... Érdekes tény, hogy a radioak­tív elemek mind a periódusos rendszer végén találhatók. Ha feltételezzük, hogy a rádium, a bárium hiányzó második maga­sabb homológja, akkor az ismert példák — uránium, tórium, rádi­1909-ben tanítványai közül Marsáén és Geiger az alfarészek visszafelé szóródását észlelték vékony lemezeken. Ez a jelenség vezetett az atommag felismeré­séhez. Rutherford erre így emlé­kezett vissza: „Határozottan ez urn, polonium és ólom — az öt legnagyobb atomsúlyú elem. Egyelőre semmit nem állítha­tunk az átalakulás mechanizmu­sáról, de bármi legyen is végül az elfogadott álláspont, megalapo­zottnak látszik az a remény, hogy a radioaktivitás szolgálja az esz­közt. így a kémiai atom belsejé­ben lejátszódó folyamatokról in­formációkat nyerünk...” volt a leghihetetlenebb esemény, amellyel életemben találkoztam! Majdnem olyan hihetetlen volt, mintha valaki egy 15 hüvelyes gránáttal egy selyempapír darab­kára tüzelne, és az visszatérve őt magát találná el...” A mester és tanítványa 1899-ben Rutherford tanára, Joseph John Thomson irányí­tása alatt dolgozott, és még csak tudományos munkásságának első lépéseit tette meg. A mester és tanítványa azt a célt tűzték maguk elé, hogy megkeresik az anyag szerkezetével és az elekt­romosság természetével kapcsolatos kérdések megoldásának a kulcsát. Céljuk eléréséért fogtak hozzá a sugarak gondos vizs­gálatához is. Rutherford azt szerette volna tisztázni, hogy miben külön­böznek egymástól az úgynevezett röntgen- és a neves fizikusról elnevezett Becquerel-sugarak. Ennek érdekében mágneses tér hatásának tette ki azokat. A kísérletek eredményei azt bizonyí­tották, hogy a mágneses tér hatására az említett Becquerel-féle sugarak eltérnek pályájuktól. A röntgensugarak viszont nem. Ezután Rutherford vékony alumíniumlemezt állított a Becque­rel-sugarak útjába, és megállapította, hogy azok erőssége je­lentősen csökkent. Ezt megismételve újabb lemezt helyezett el, és tapasztalta, hogy a sugárzás intenzitása tovább csökkent, de már jóval kisebb mértékben, mint az első lemez után. Kétféle sugárzást sejtett: az alumíniumlemezen nagyobb mértékben áthaladókat béta-, míg a lemezen szóródást szenve­dőket alfasugaraknak nevezte el. Az említett kétféle típus el­lentétesen viselkedik. Ám a Becquerel-féle sugarak harmadik alkotóelemét Rutherford sem vette észre. Ezeket, amelyeket sem mágneses, sem az elektromos tér nem térített le pályájukról, nem sokkal később Williardango\ fizikus fedezte fel, és nevezte el gammasugaraknak. Ezzel sikerült teljes egészében lerántani a leplet a Becquerel-féle sugarak rejtélyéről, miután megállapí­tották, hogy összetett jellegűek, alfa-, béta- és gammasugarak­ból állnak. Felismerte az atommagot Program­börze Kiállítások, tárlatok Az egri Vitkovics-házban több kiállítás is váija a látogató­kat. Ezek közül az egyik a költő, Vitkovics Mihály emlékszobája, a másik pedig Kálnoky László munkásságát mutatja be. A tár­latok naponta délelőtt 10-től délután 4 óráig látogathatók. * Ugyancsak Egerben nézhetik meg az érdeklődők Kiss Roóz Ilona keramikusművész alkotá­sait a Kispréposti Palotában (Kossuth Lajos utca 4.) * Nagy Péter és Lekli Szabolcs fotóit au­gusztus 31-ig nézhetik meg a gyöngyösi Mátra Művelődési Központ vendégei. * Bél Béla festményeinek az egri Ifjúsági Ház kísérleti galériája adott ott­hont. Programok, tanfolyamok Már lehet jelentkezni az egri helyőrségi klub ősszel induló tanfolyamaira. Ezek: német és angol nyelvkurzus a hivatásos ál­lomány tagjai részére, valamint, relaxációs torna, társastánc, ön­védelmi ismeretek, számítógép­kezelői és gyors- és gépírói tan­folyam — külsősöknek is. * A Gyöngyösi Játékszín szívesen fo­gadja a színjátszás iránt kedvet és tehetséget érző fiatalok jelentke­zését. Foglalkozásaikat kedden és csütörtökön tartják a Mátra Művelődési Központ 2-es számú klubhelyiségében. Túra A Bükki Vörös Meteor SE természetjáró szakosztálya a He­vesi-dombságra vezeti túráját szeptember 1-jén, vasárnap. Az útvonal: Eger — Szalóki-tó — Egerszalók — Demjéni kaptár­kövek — Sókút-Hőforrás — Pásztorkunyhó — Galagonyás — Eger. A kirándulni vágyókat Ne­mes Gyula várja vasárnap reggel 8 óráig az egri Ráckapu téren. A mozik műsorán Izgalmak — testközelben Madonnával az ágyban Ki ő? Exhibicionista istennő? Szexőrült sztár? Madonna 1990-ben Blond ambition című műsorával világturnéra indult. A forgatócso­port a hat hónap történetéből készítette el a filmet. Megismerkedhe­tünk a koncerteken elhangzott dalokkal, de magával Madonnával is. Feltárulkoznak a kulisszatitkok, láthatjuk, melyek azok a tulajdonsá­gai, amelyek őt Madonnává tették. Renegátok Buster (Kiefer Sutherland) renegát titkosügynök, aki összefog Hank-kel, egy sziú indiánnal. Annak ellenére, hogy az általuk képvi­selt két különböző kultúra harcban áll egymással, összeköti őket a közös érdek Philadelphia utcáin. Ugyanazt az ellenséget üldözik, és ugyanaz üldözi őket: egy rakás bűnöző és a helybéli rendőrség. Bus­ter és Hank két, egymásban nem bízó ember, kénytelen megtanulni, hogy bízzon a másikban, amint próbálják megtalálni azt, aki megölte Hank testvérét és megsebesítette Bustert is. A vad iramú nyomozás a saját útját járó kettőst szédületes helyzetekbe sodorja: autós hajsza a város utcáin, lövöldözés, tűzharc... Mindkét filmet az egri Uránia mozi mutatja be. Morell Mihály kisplasztikái A Rudnay Teremben ezekben a hetekben látható Morell Mi­hály kisebb kisplasztikái gyűjte­ménye. Ez a tizenkét darabból álló kollekció igencsak tarka ké­pet mutat, ha végigondoljuk, hányfajta stílus, hányfelől induló összhang, elképzelés ölt itt testet. Onnan kell indulnunk, hogy Morell Mihly 1911-ben születt. Végigélte azt a korszakot, kor­szakokat, amikor csaknem éven­ként bukkantak fel elméletek, csinált és valódi óriások Párizstól Amerikáig, Németországtól Angliáig — az olaszokat és spa­nyolokat sem felejtve ki. Kubiz- mus, expresszionizmus és még sok minden ivódott bele a har­mincas évek táján a kezdők agyába, idegrendszerébe, hogy aztán kitörölhetetlenül tovább munkálkodjanak a szellemi ha­tások. Ahány darab, annyiféle. Itt a lendületesen égbetörő női test karcsúsága lep meg, amott az anyaggal való játék szórakoztat. Öncélúnak is hat, ahogyan kö­rülkalandozza a szemünk. Eszünkbe juthat Henry Moore, az ő figurái, de ezek mégsem utánzatok itt. Amikor elgondol­kodva szemléljük a talpazatra ál­lított és nyilván férfit megjelení- teni-átszellemíteni akaró for­mát, talán az üregek, fiókok mi­att eszünkbe jut a szellemes Dali is, az ő különös rajzolt, festett harmóniáival. És ezek a szobrok mégis egyéni hatásúak. Talán at­tól, hogy minden leegyszerűsí- tettségük ellenére ezek a formák líraiak, olyan érzéseket fogal­maznak meg, mint a magasba tö­rés, a lendület átélése, vagy a gyötrelmes szorongás fájdalma. Elgondolkoztat azzal a hűsé­gével is, ahogyan ragaszkodik korábbi korok tanulságaihoz. A ma nyolcvanéves mester sok mindent csinált életében, leg­többször és leghosszabb távon a filmet szolgálta csaknem névte­lenül. A hosszan tartó tapaszta­latok birtokában és azok ered­ményeként ma is nyugtalanítóan kezeli a formákat. A látvány többféle értelmezést tesz lehető­vé, szinte kínálja magát, hogy be­lemagyarázzuk magunkat, félel­meinket, aggodalmainkat arról az emberről, aki ma nem ismeri önmagát, nagyjából-egészéből azt sem tudja, mi is érdekli igazán önmagából, hogyan is kezelje azt a tartalmat, ami neki, miatta adódott. A lecsiszolt formákon épp úgy bátortalanul simítunk végig a szemünkkel, mint aho­gyan kezdjük kutatni, miért is nyúlnak ki a forma egységéből azok a kutatni hívó nyílások, amik az ember belső világát is feltárni lennének hivatottak? Vagy ott van az a vaskos két gömbszerűség. Állatnak néznék az egyiket, ahogyan behatolni igyekszik a másikba. De hogyan? Minek a megélésére hivatottak vagyunk mi, akik sem a világot, sem önmagunkat nem fedeztük még fel annyira, hogy elmond­hatnánk a legfontosabb tudniva­lóinkat. Önmagunkról, mások­nak. Azzal a módszerrel, aho­gyan a sorsunk tudni, megélni engedte. Van egy alakzata Morell Mi­hálynak. Á testet egyenesen tart­ja gerince, a két kar magasba len­dül, a fej párhuzamos ezzel a len­dülettel, míg a combtól lefelé a vaskos láb másfelé egyensúlyoz. Vagy nem is emberi test ez az egész, hanem egy látomás egy formáról, amely egy adott pilla­nat tartalmát meséli el nekünk. Nekünk, akik egészen más világ­ban, más koordináták között hajszoljuk azt a keveset, amit az életből, az élettől megkapha­tunk? Ezek a bronzok Hirosimát is jelzik, de azt a mindenekelőtt meghatározó élményt, szenve­délyt is, ahogyan a művész a nők előtti, a női szépség előtti hódo­latát kifejezi. Végül is mindenből csak az összhang marad meg, az emberi élet megörökíthető mél­tósága. Ez viszont már az esztéti­ka és a filozófia közös határán lé­tezik. r ^ computerm 1 TECHNOLOGY CENTER VÁLTOZTATUNK működési formánkon, de NEM VÁLTOZTATUNK a megszokott udvarias kiszolgáláson. VÁLTOZTATUNK árukészletünkön, és a TECHNOLÓGIA igazi központjává alakulunk. NEM VÁLTOZTATUNK címünkön és telefonszámunkon. Az átalakulás alatt is állunk rendelkezésére. Cím: Eger, Grónay u. 3. Telefon: 36/10-522.

Next

/
Oldalképek
Tartalom