Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-24-25 / 198. szám

T j itt ts tegyen a vásárlónk! H ÍRLAP, 1991. augusztus 24-25., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 9. Kísérleti robbantás? Nyetü! Szemipalatyinszk mellett va­lószínűleg még ez év végéig befe­jezi működését a nukleáris rob­bantások terepéül szolgált bázis. Mindössze két robbantás lehetsé­ges még. Kazahsztánban ezek lesznek az utolsó ilyen kísérletek. Nur- szultan Nazarbajev kazah elnök ezzel a közléssel kimondta az „áment” az 1940-ben létesített telep felszámolása fölött. A szovjet elnök mellé rendelt védelmi tanács korábban olyan határozatot hozott, hogy a sze- mipalatyinszki kísérleti telep 1993-ban fejezze be működését, egyidejűleg a kazah parlament kimondta, hogy nem vár addig, s döntését a kazah elnök is meg­erősítette. Minderről újságírók­nak Moszkvában számolt be egy sajtótájékoztatón. A két — még hátralévő — rob­bantásért anyagi jóvátételt fizet­nek Kazahsztánnak. Ez így is „sérti a kazah népet” — mondta Nazarbajev. A poligon 1964. óta 300 föld­alatti kísérleti robbantás helye volt, s az azt megelőző 15 év so­rán földfelszíni, illetve a légtér­ben végrehajtott robbantások te­rületéül szolgált. Orvosi adatok szerint az utób­bi években a leukopéniában (fe- hérvérsejtszám-csökkenésben) megbetegedettek száma más ve­szélyes megbetegedések adatai­val együtt a kétszeresére nőtt. Az Alma-Atában működő népképviselői iroda és a robban­tások ellen küzdő mozgalom atomrobbantás-ellenes menetet szervez abból az alkalomból, hogy 42 éve, augusztus 29-én volt itt az első robbantás. Remé­lik, ez évben lesz az utolsó. RigóJancsi Rigó Jancsi és felesége, amikor 1906-ban a „Rémy” Szállóban laktak (Fotó: B. Moll Mária) Van a fővárosnak megannyi híres, a története miatt is említés­re méltó szállodája, vendéglője, cukrászdája. (Pl.: Astoria, Gun- del, Mátyás Pince, Márvány­menyasszony, Régi Országház, Gerbeaud, Ruszwurm, Hauer, stb.) Közismert és kedvelt édesség­ről kapta a nevét a Rigó Jancsi így hívták azt a legendás cigány- prímást is, akihez az elnevezés kapcsolható. A sütemény számos változata ismert Magyarorszá­gon. A tortától a kockaalakú, könnyű felvert tésztából, csoko­ládés tejszínhabbal töltött, tete­jén csokoládémázzal bevont, vá­lasztópapírral (wachs) védett fi­nomságig. Jelesebb üzletek kíná­latából nem hiányozhat valame- nyik ma sem. A sütemény története a szá­zadelő romantikus vendéglátá­sát idézi. (Meg kell jegyeznünk, hogy a történetnek is legalább annyi variációját mesélik, mint ahányféle a sütemény...) Pákozdi vagy surkói Rigó Já­nos, a későbbi cigányprímás több falusi bandában muzsikált pályája kezdetén. Később a fő­városba került, ott egy-kettőre meghnesedve, szerencsét pró­bált Londonban, majd Párizsban is. A himlőhelyes, félszeg, hiá­nyos műveltségű, de kellemes megjelenésű és behízelgő modo­rú, virtuóz prímásnak külföldön már önálló zenekara volt. A leg­tehetségesebb muzsikusokból válogatta, hívta meg társait. Elő­kelőbbnél előkelőbb helyeken mutatkoztak be. Gyorsan meg­hódították a közönséget és a ro­mantikába vágyó női szíveket egyaránt. S természetesen mesés summákat kerestek fellépéseik során. Egyes források szerint Párizs­ban ismerte meg Rigó Jancsi egy amerikai milliomos leányát, Chi- may Caramon belga herceg fe­leségét, a különleges és érdekes szépségű Ward Klárát. (Bár a szépségről is — mint annyi min­den másról a világban — meg­oszlanak a vélemények...) Más adatok szerint London után Amerikában, a Brodway egyik, művészek által látogatott és nép­szerű éttermében muzsikált. Ott találkozott az akkor még haja­don Ward kisasszonnyal. E ver­zióban a házasság később kötte­tett. A prímás varázsa viszont olyan nagy volt, hogy a fiatalasz- szony Rigó Jancsi után utazott Párizsba... Az minden forrásban közös, hogy a szerelem városában, Pá­rizsban kezdődött regényes kap­csolatuk. Chimay hercegné ké­sőbb — mindenekutána kapcso­latuk óriási szenzáció lett a sajtó­ban és a társasági életben egya­ránt! — elvált belga férjétől, és Rigó Jancsit választotta társául. (1896) Magyarországi tartózkodásu­kat is rendkívüli érdeklődés és felfokozott közfigyelem kísérte. 1905-ben pl. amikor a „Rémy Szálló”-ban (ma Nemzeti Szálló a neve) szállást foglaltak, lovas­rendőröknek kellett nyugalmuk­ra vigyázni. És arra, hogy a kí­váncsi fővárosi tömeg kárt ne te­gyen a szálloda kirakati ablakai­ban! Egyes feljegyzések szerint Ri­gó Jancsi Párizsban kedveske­dett először szerelmének a „Rigó Jancsi” süteménnyel. Mások vé­leménye szerint már idehaza, a „Rémy”-ben lepte meg vele. (19Q6) A finomság receptje a 10- es évek után jelent meg a cuk­rászdák, vendéglátóhelyek kíná­latában, a receptkönyvek ajánla­tában. Sikere óta lankadatlan és verhetetlen. Magyarok kedvelik, külföldiek — ha egyszer megíz­lelték — szívesen keresik... Más gasztronómiai különle­gesség is fűződik Rigó Jancsi fe­leségéhez. Az 1927-es Vendég­lősök és korcsmárosok naptára „megőrizte a Chimay család ne­vét viselő” kedvenc ételünk re­ceptjét, mely ügyeskezű háziasz- szony által otthon is elkészíthe­tő: „Töltött tojás Chimay módra (3 személyre). Hat darab tojást 7 percig főzve, hideg vízbe mártva, lehámozzuk és hosszában kétfe­lé vágva, a sárgáját szitán áttör­jük. 3-4 champignongombát fi­nomra összevágunk, megpirítjuk vajban, kevés hagyma, zöldpet­rezselyem, só és törött bors hoz­záadásával és félreállítjuk. Kevés vajas rántást készítve felereszt­jük 4-5 deci tejjel, kissé forrni hagyjuk, hogy egy sűrű mártást nyeljünk, sót, kevés törött bor­sót, végül a tűzről levéve, 1 tojás- sárgáját adunk bele. Ezen már­tásból egy kanállal az áttört to­jássárgához keverünk, úgyszin­tén a pirított gombát, és ezzel megtöltjük a fél tojásokat. Egy kerek tűzálló edényt vagy rantot- tásserpenyőt kivajazunk, véko­nyan adunk bele a mártásból, rá­rakjuk a fél töltött tojásokat, be­vonjuk a kevés felhígított már­tással, meghintjük finom zsemle- morzsával és reszelt sajttal, meg­öntözzük tejfellel és olvasztott vajjal, és forró sütőben pirosra sütjük.” A történethez tartozik, hogy a jeles prímás és a volt hercegné szerelme, házassága legalábbis a kezdetéhez hasonló közérdeklő­dés kíséretével futott zátonyra. Válásuk után a mágnások, kato­natisztek által is körülrajongott szépség egy jóképű és fiatal izomkolosszus olasz hotelportás felesége lett. Rigó Jancsi tovább folytatta a világban művészi be- mutató-körútjat, de a szerencse elpártolt tőle. Szegényen halt meg a 20-as évek második fe­lében, Amerikában. (Más ada­tok szerint itthon, Fehér megyé­ben ismeretlenül, elhagyatot­tan...) Romantikus szerelmi regé­nyük sok toliforgatónak a fantá­ziáját megihlette. Jó néhány éve már, hogy magyar — francia kö­zös produkcióban filmen is fel­dolgozták „Fekete szem éjszaká­ja” címmel. Szólni kell arról is, hogy sokan összekeverik ezt a regényes sze­relmi történetet Veszprémi Kis Jancsi prímás esetével. Ő is kül­földi arisztokrata lányt vett fele­ségül az első világháború alatt. (Apósa megvette nekik a mai Budapest, Rákóczi u. 57. sz. alatti, u.n. „Népopera kávéhá­zat.” Balatonalmádiban luxusvil­lát is kaptak nászajéndékul. A vendéglátóssághoz a regényes szerelem nem volt elég. Ez a há­zasság is kátyúba került.) Veszp­rémi Kis János prímás sem lett szerencsésebb Velence-tó kör­nyéki kollégájánál. Rigó Jancsi emlékét a fentiek mellett a róla elnevezett süte­mény is nap mint nap felidézi. Dr. Draveczky Balázs Igazságot Magyarországnak! Endresz és Magyar óceánrepülése A 60 évvel ezelőtti első és egyetlen magyar óceánrepülés nemcsak rekordot jelentett, hanem a gép nevével: Justice for Hungary — fel­hívta a világ figyelmét arra a kis országra, melyet a világháború vér­szomjas nagyhatalmai a porig sújtottak, de amelyről — máig is pél­dát mntatóan — nem feledkeztek meg az Amerikába szakadt véreik. A trianoni rablóbéke (1920. június 4.) 10. évfordulójára kí­vánták óceánrepüléssel az ameri­kai magyarok a világ figyelmét felhívni, de a géppel kapcsolatos rengeteg nehézség miatt erre a rendkívüli repüloteljesítményre csak jóval később kerülhetett sor. A kezdeményezés az amerikai magyarok érdeme volt, akiknek az erre a célra alakított Magyar Óceánrepülő Bizottságunk 1930. nyarán vehette át a Lock­heed repülőgépgyárban a Sirius- típusú gépet. Hadd jegyezzük itt fel, hogy szerepel itt a három év­tizeddel előbb kivándorolt Sza- lay Imre hentesmester 10 ezer dolláros adománya, Rothermere lord közbenjárása és az a 10 ezer dolláros jutalom, melyet az Amerikából leszállás nélkül Bu­dapestre repülő pilóták számára tűzött ki. Az első rekord A feladat végrehajtására az amerikások itthonról Endresz György (1893-1932) világhábo­rús pilótát, a Magyar Aero Szö­vetség oktatóját kérték ki, aki­nek nevéhez négy légi győzelem fűződött. Navigátorának a 33 éves Magyar Sándort jelölték ki, aki a világháborúban megfigyelő tiszt volt, 1920/21-ben Szege­den pilótavizsgát tett, majd 1925-ben Kanadába vándorolt ki. Az ő javaslatukra aztán a gé­pen több jelentős átalakítást haj­tottak végre, s ennek munkálatai egy évet vettek igénybe. Befejez­őikkel 1930. júniusában Detroit­iról New Yorkba repültek. Ekkor az itteni repülőtér teljes óceánre­pülési lázban égett, a különböző nemzetiségű pilótákat a rádióri- porterek, a filmoperatőrök les­ték, nehogy valamelyikük inteijú nélkül tudjon elszökni a tenger felé... Innen a Justice for Hun­gary az USA legkeletibb repülő­térére, Harbour Grace-ba re­pült, és a 2000 kilométeres szá­razföldi útvonalat 7 óra 20 perc alatt berepülve, már helyi rekor­dot állított fel. Az időjárás nem megfelelő Július 13-án reggel a New York-i meteorológiai központ az időjárás némi javulását jósolta, de Harbour Grace-ban az idő változatlanul kedvezőtlen volt. A pilóták ennek ellenére az ideg­tépő változást tovább nem vállal­va, július 15-én délután 5 óra 20 jrerckor felszálltak. A 400 lóerős motor alig bírta a 4000 kilog­rammos túlterhelést s a sűrű ködben még a repülőtér épülete­it, a környező erdők fáit a gép ép- penhogy csak túl tudta szárnyal­ni. Az evjelt az óceán felett töltöt­ték a viharos időben, csupán az iránytűre hagyatkozva. Három alkalommal sikerült helymegha­tározást kapniuk, először a Ca­nadian Pacific „ Auraria”gőzösé- től, majd 7 óra 40 perckor az Ír­ország partjaitól nem messze ha­ladó hajótol, végül a La Manche- csatorna feletti áthatolhatatlan ködben a Maya gőzöstől. Innen Strassbourg, a Bodeni-tó mellet­ti Friedrichshofen következett, majd amikor Ulmnál elérték a Dunát, a ragyogó időben már pi­henhetett a navigátor, ehettek volna, ha a Harbour Grace-i vendéglősnő ehető dolgokat csomagolt volna be részükre, de az uborka- és paradicsomszend­vicseiket kidobálták a gépből... Linz, majd Bécs felett haladtak el, ahonnan Magyar Sándort egy volt K. u. K. katonabajtársa ra- dióüzenete üdvözölte. Győr tá­ján köhögni kezdett a motor s Bicske felett — üzemanyag fogy­tán — leállt. Utóbb állapítottak meg, hogy a budapesti végcél előtt 30 kilométerre még száz li­ter üzemanyag volt az egyik tar­tályban, csak eppen a műszer hi­ányzott, ami mutatta volna, hogy melyikre kell átkapcsolni. így 5770 kilométer berepülése után 60 évvel ezelőtt 193Ó. július 17- én a bicskei kukoricaföldön lan­dolt a gép. Óriási siker Ennek ellenére a siker óriási lett, mert a Justice for Hungary az első volt, amely az óceán atre- pülése után ilyen mélyen hatolt be az európai szárazföld belsejé­be, felállítva ezzel a 26 óra 20 perces világrekordot. Az útról Magyar Sándor terje­delmes leírást hagyott hátra, de itt csak Endresz Györgynek a megérkezés utáni szavaiból idé­zünk: „ Volt egy momentum az óceán felett, amikor nem adtam volna egy fabatkát sem az életün­kért. Viharzónába kerültünk, s a vihar egyre lejjebb nyomta a gé­pet, két méter magasságban re­pültünk a tenger hullámai felett, borzalmas érzés volt két méterre lenni a biztos haláltól. Ezt nem fogom soha elfelejteni. ” A hős óceánrepülőket Fel- csútról repülőgép nozta Buda­pestre, ahol 8.680.000, szerte a világon pedig 15 millió magyar várta őket. A sok izgalomtól azonban ágynak estek, s csakiú- lius 20-án üdvözölhette őket gróf Bethlen István miniszterel­nök. Mindketten katonaruhában jelentek meg az ünnepségen, Endresz Györgyöt őrnaggyá, Magyar Sándort századossalep- tettek elő. Megkapták Rother­mere lord 10 ezer dolláros jutal­mát, amit Szalay Imre, derék amerikai hazánkfia még 300 ezer pengővel toldott meg. Epilógus Epilógusként megjegyezzünk, hogy 1932-ben Endresz György Battya Gyula rádiós tiszttel Ro­mába repült az óceánrepülők kongresszusára. Gépük május 21-en a leszálláskor szárnyvégé­vel a littoriai repülőtér javításara kihordott dombba ütközött, és földhöz csapódva, utasaival együtt elégett. A gyász jeléül ak­kor a kongresszus elmaradt. Az olaszok egy Fiat típusú, kétülé­ses, 1000 lóerős, ketszámyú gé­pet ajándékoztak Magyaror­szágnak „Giustizia per 1 Ünghe- ria’? névvel, ami a budapesti Közlekedési Múzeumba került, s az 1944-es bombázás során megsemmisült. Magyar Sándor­hoz és Szalay Imréhez az utókor hálátlan maradt, nevükről többé említés nem történt. Csak annyit sikerült felderíteni, hogy vissza­tértek Amerikába, az előbbit Byrd repülő admirális meghívta a délsarki expedíciójába. Kováts Andor Az Atlanti-óceánt átszelő főbb repülések és kísérletek a Justice for Hungary 1931. évi útja előtt. 1910. Az „America” léghajó kísérletet tett 1974) a „Spirit of St. Louis" monoplánjával az Atlanti-óceán átrepülésére; Walter Well­man, Moray Simon kapitányok és 4 fő (mérnök, rádiós, két szerelő) legénységgel Belezuhantak az óceánba, s egy gőzös mentette meg az életü­ket. 1919. Május 8-án három amerikai vízirepü­lőgép kísérletezett, de közülük kettő visszafor­dult. Egyiküknek, A.C. Read őrnagynak és 2 fő legénységének az Azori-szigetek, Portugália és Spanyolország érintésével május 30-án sikerült az angliai Plymouthba megérkezni. Ők voltak az elsők — bár többszöri megszakítással — akik átrepülték az óceánt. Június 14-én indult el Harbour Grace-ből az angol John Alcock kapitány és Arthur Whitten Brown hadnagy egy háborús Vickers Vimy típu­sú géppel 3040 kilométer berepülése után le­szállás nélkül sikerült elérnie Írország legnyu­gatibb részén Clifden városát. Európából Amerikába G.H. Scott ezredes parancsnoksága alatt Skóciából az R-34 jelzésű léghajó, 30 főnyi legénységgel 4 nap alatt Long Islandba ért. Három napi pihenés után vissza­tértek Skóciába. 1924. Ezután 5 évi szünet következett, majd 1924-ben a Zeppelin ZR-3-as jelzésű léghajó Eckener kapitány (1868-1954) parancsnoksága alatt Friedrichshafenhől Lakehurstha repült; 81 óra 17 perc alatt szelte át az óceánt. 1927. Három évre rá Ch. Lindbergh (1902­New Yorkból 1927. május 20/21-én 33 és fél­óra alatt 5858 kilométertt megtéve, Párizsba érkezett • 1927. Júniusban Byrd kapitány (1888- 1957), a híres északi- és déli-sarki repülő, Amerikából Párizsba kívánt repülni, de csak a La Manche-csatorna melletti Ver-sur-Mer-be sikerült eljutnia. S. Broch és E. Schtee Harbour Grace-ből ki­indulva, másnap Londonba szálltak le. Lindbergh sikeres útját követve, Chamberla­in és I.evin a „Columbia” gépükkel június 4-én Berlinbe tervezték útjukat, de csak Eislebcnt érték el, 43 óra alatt 62.83 kilométert repülve. Később gépükkel eljutottak Berlinbe és Buda­pestre. Európából Amerikába való repülésük során Nungesser és Coli az óceán felett elvesztek, sor­suk ma is Ismeretlen. 1928. Kohl és Hünefeld német és Fitzmauri- ce úr pilóták április 12/13-án a „Bremen" nevű repülőgépükkel — kelet-nyugat irányban elő­ször — elérték Greenly Islandot; 36 óra alatt 4570 kilométert tettek meg. A statisztika 1931-ig 29 Atlanti-óceán átre­pülési kísérletet jegyzett fel, amit 10 alkalom­mal léghajóval, 19-szer pedig repülőgéppel haj­tottak végre. Ez utóbbi közül 16 nyugat-kelet, 3 pedig kelet-nyugat irányában vált sikeres telje­sítménnyé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom