Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-22 / 196. szám
HÍRLAP, 1991. augusztus 22., csütörtök EGER ÉS KÖRZETE >. Belga táncok A Megyei Művelődési Központ szervezésében ma délután 4 órakor a Dobó téren a belga Sha- ida táncegyüttes produkcióját láthatja a közönség. Műsorukat modern és klasszikus táncokból állították össze. Mona Lisa és a többiek Bizonyára sokakat meglep — talán meg is döbbent — majd az egri Ifjúsági Ház kísérleti galériájának legújabb kiállítása. Egy 17 éves egri diák vászonra, falapokra álmodott festményeit, grafikáit, furcsa „szobrait” láthatják az érdeklődők. Bél Béla alias Botos Ldsz/tí munkáit szeptember 22-ig tekinthetik meg a Ház első emeletén. Flóra-skola Lazítás és harmónia az egészség és jó közérzet titka. Ezzel a mottóval hirdeti meg egészségvédő kurzusát a nemrégen alakult Flóra-skola. Az MSZP Széchenyi utca 23. szám alatti székházában szeptember 10-én, délután 5 órakor indulnak a tízszer kétórás foglalkozások. A szellemi és lelki fáradtság megszüntetésére, mozgásszervi panaszok, gerincfájdalmak enyhítésére, testartásjavításra hasznos módszer a relaxációs torna zenével, amit Révész Istvdnné vezet felnőtteknek, gyerekeknek egyaránt.' Irodalmi pódium Az Egri Nyár’91 rendezvény- sorozata lassan a végéhez közeledik. Az Irodalmi Pódium idei utolsó előadására szombaton este fél 8- kor kerül sor a Franciská- nus udvarban. A színpadon ezúttal Hegedűs D. Géza színművész zenés műsorát láthatják, melynek címe: Hogyan mondjam el neked? Zongorán közre- műdödik Gebóra György. A résztvevők tanulságosnak tartották, ahogy Eger megmutatta magát nekik (Fotó: Perl Márton) Egri Nyári Egyetem Ketten az előadóteremből A napokban zárta kapuit az Egri Nyári Egyetem. Az idei kurzus témájául a műemléki belső terek szolgáltak. Két résztvevőt kerestünk meg kérdéseinkkel, akik természetesen eltérő módon közelítették meg a témakört, hiszen más-más országból, egymástól különböző szemlélettel érkeztek ide. Irena Staniunene Vilniusból jött, maga is műemlékvédelemmel foglalkozik a Baltikumban, ahol ugyancsak forró napok járnak a politikai életben. — Mi ezt a politikai forrósá- got nemigen érzékeljük — mondta. — Férjem az egyetemen tarnt, nekem ugyancsak szép szakmai feladatokat tartogat mindennap a műemlékek rehabilitációs munkája. A mi városunk műemléki környezete is főképp barokk. Ha önök azt állítják, hogy az egri barokk a délnémet és az osztrák hatást viseli, netán az egri Líceum a francia copf jegyeit hordja magán, mi azt mondhatjuk, hogy nálunk az olasz barokk hatás az irányadó, a karcsú tornyokkal. Feladataink és gondjaink nagyjából hasonlóak. De tanulságosnak tűnik, ahogyan a város, Eger mutatta magát nekünk. Ha építész és műemlékes szemmel nézem a történelmi városrészt, a Centrum épülete ellen emelnék vétót. Stílusával és tömegével nem jó helyen áll. Valamit majd kezdeni kellene a rendőrségi épülettel és a postával is a Kossuth lajos utcában. Bár akad olyan nézet, hogy az egyes korok, stílusok építészeti emlékei „összeöregszenek”. Mi, amikor ilyen kérdésekkel találjuk magunkat szembe, megkérdezzük a laikusokat is: sok ötletüket befogadjuk. A szakrális és profán épületek belső terei érzékeny témakör nálunk is. Dr. Giorgio Bulgarelli Rómából érkezett, tanárként működik a technikusképző intézetben. Az urbanisztika, mint tudomány átfogja érdeklődését, és azt szeretné, ha minél több fiatal elmélyülne abban a szellemi és építészeti örökségben, amit az ezredévek ránk örökítettek. Az esztétikai nevelés bonyolult feladat. Fogas kérdések elé állítja a fiatalabb generációt, mint mondja, széles alapokra kell helyezni a mai kor emberének szemléletét, hogy jól használhassa fel, folytathassa a gazdag örökséget — Ezt a nyári egyetemet nagyon fontos kapcsolatteremtő formának tartom — vélte. — Javaslatom is lenne: országonként, előbb csak baráti viszonylatokban, akár levelezés, látogatás formájában ébren kellene tartani azt a gondolatot, hogy itt Európa minden zugában azonos gondjaink, céljaink vannak. Létre kellene hozni egy nemzetközi építésztársaságot, ónálló szervezettel, amely intézményesítené, szélesebb körűvé tenné mindazt, amit itt jó kezdetnek tartok. Mert bizony itt, a témához, annak súlyához képest kevés volt a résztvevő. Hiszem, hogy ennek a nemzetközi alapítványnak, társaságnak a létrehozását megcélzó javaslatomat sokan pártolják majd. Azért merem ezt indítványozni, mert már több országban, több kurzuson végigültem az előadásokat, tudom, hogy szükség van ilyesmire. És miért ne adna helyet ez a kedves város ilyen megoldásnak, aholazICO- MOS is székel? Reméljük a gondolatot tett, tettek követik. Es ez felvirágzása lenne olyan húszéves folyamatnak, amelyet az érdeklődés és a szakmai rokonszenv tart életben. Meg az olyan résztvevők, mint azok, akiket egy-egy mondat, elgondolás erejéig megszólaltattunk. (farkas) Paródiák, zenés mesejátékok Vidám gála — csak angolul . A tanárok arca elégedettséget sugároz Még az angolul egy szót sem tudó járókelőt is megnevetették volna azok a játékos jelenetek, amelyeket az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola „B” épületében láttunk. És, hogy mire volt ez a nagy vigasság? így fejezték be azt a négyhetes kurzust a hallgatók, akik nyári szabadságukat — és persze pénzüket — áldozták fel azért, hogy az amerikai angol gyakorlása mellett megismerkedhessenek a messzi ország kultúrájával, az ott élő népek szokásaival. Az amerikaniszti- kai tanszék meghívására hat kitűnő oktató — Jim Witherspoon, Rebecca Witherspoon, D. C. Martin, Janet Kinzer, David Richardson, Kim Weldon — a Grand Canyon Egyetemről nyújtott segítséget ehhez a résztvevőknek, akik között voltak tanárok, középiskolások, üzletemberek, orvosok, mérnökök. Az utolsó óra — amerikai szokás szerint — gálával ért véget, ahol együtt szerepeltek a tanárok a diákokkal, és senki sem szólta meg a pódiumon lévőket azért, ha az általuk előadott jeleneteken ők is jót kacagtak. A „vizsga” sikerült, és a tanfolyamon tanultakat ki-ki az L* kólában vagy a mu.i Kahe- lyén kamatoztathatja majd. Shakespeare Szentivánéji álma születésének nyelvén szólalt meg Egerben (Fotó: Perl Márton) Képek a parkban A Heves Megyei Fotóklub 1968-ban alakult. Tágjai Eger város és a környező községek fotósai. Munkáikból az MMK és a fotóklub 20 éve rendez tárlatot szabadtéren. A mostani kiállítás képei a Líceum előtti parkban láthatók. Az alkotók — Balogh István, Bimbó Zoltán, Dolmányos László, Fodor József, Gál Gábor, Józsa Béla, Koszti- csák Szilárd, Molnár Béla, Molnár István, Nagy Gábor, Nagy Péter, dr. Péntek László, Skultéti Imre— egy- egy képben mondják el véleményüket a világról, az emberekről. Amikor a hóhért akasztják: felvételünk Molnár Istvánt, a fotóklub vezetőjét örökíti meg, a jubileumi torta fclszclése közben Nagy főtér: Pantomim Az Egri Nyár ’91 propagandájának margójára őszinte örömmel vettem az Egri Nyár’91 valóban változatos és színvonalasnak ígérkező programját. Igazán igényes volt a finom műnyomókartonon készült újszerű megoldásban kiadott műsorfüzet. De a nagyméretű plakát már kevéssé volt sikerült A programok propagandájára engedtessék meg nékem, — esküszöm, nem kákán csomót keresés jegyében — valamelyet segítő megjegyzést tennem. Napokkal ennek előtte három elegáns hölgyet két úr társaságában a ferencesrendi rendház egykori sivár, rendezetlen, gazdasági udvarán, a konyha, egy primitív raktárépítmény és egy garáz- sor koszorúja közepén ténfe- regni láttam. Az idősebb hölgy felémfordulva széttárt karokkal kérdezte: „ Uram, ez a szabadtéri színpad a Kossuth utca 14. szám alatt?’ Elmondták, hogy Eger közelében üdülnek hosszabb ideig, és megnéznék egyik-másik műsorát az Egri Nyár-nak. Megnyugtattam a kis társaságot, hogy a keresett és exprogramfü- zetben olvasott Kossuth Lajos utca 14. alatti szabadtéri színpad a ferences rendház bűbájos, hangulatot ébresztő belső udvarán fog állni Logikus volt a kérdésük, hogy akkor miért nem így olvasható a programfüzetben. Én akkor ott a garázsor tövében apró tévedésre hivatkoztam. A térképvázlat nem ad pontos útbaigazítást. Valóban, a sajtóban, a plakáton és a műsorfüzetben is az . előadások színhelye: Szabadtéri színpad (Eger, Kossuth L. u. 14.)" Mindenképpen jogosan merülhet fel a jószándékú kérdés: az Úr 1991. esztendejében Egerben miért nem lehet becsületes néven nevezni egy XVIII. századi épületet, mégha az a ferences szerzetesrend feloszlatásáig és ingatlanai elkobzásáig a „barátok” rendháza volt, melynek udvarán szépen hetyreállí- tottan ott kínálja magát művészi produkciókra a négyzetes belső udvar? A humanista műveltségű Farkas András volt az első, aki a Hírlap hasábjain sorozatosan és telibe találóan a „franciskánus udvar” kifejezést használta. De ha az ML vállalkozói iroda nem ősmerte e kifejezést, a bizonytalan, sőt pontatlan „szabadtéri színpad” helyett használhatta volna a volt ferences avagy ferencesrendi rendház belső udvara meghatározást Az Egri Nyár ’91 újszerű és népszerű humoristái, a „Hócipő” munkatársai, a vidám lap csapata is, akár a többi, a műsorfüzetben közel sem csupán magyar nyelven kapnak hivogatót, hanem németül, sőt angolul is. De amíg a magyar szöveg derék fordítója a hócipőt már német fordításban közti, addig az ángli- us szövegfordításával nem remekelt: . Hócipő’ in the Dobos patisserie“. Meg mi lenne a logikus? Vagy angolul sem, de németül sem kellett volna közreadni a .Hócipő’produkcióját. De azbi- zonyos, hogy ily módon semmiképpen. Mit mond a „Hócipő” egy nyugat-európainak? Sajnálatos az is, hogy nem ismerjük meg az Egri Nyár ’91 a humor és a zene jegyében megrendezés alatt álló jeles produkciók szponzorait, „a rendezvény fő szponzora: Eger Város Pol? ármesteri Hivatala’ mellett. Jgyanis, ha van fő szponzor, akkor van, vannak bizonyára kisebb összegekkel a nemes célt segítő, támogató egyéb jótevők is. Egy ilyen valóban színvonalas program szponzorának lenni, még kisebb összeggel is, elismerést, dicséretet'és mindenekelőtt példamutatást érdemel. Ez semmiképpen sem csökkentette volna szeretett városunk polgármesteri hivatala érdemeit. Sugár István • * * Tisztelt Sugár István! Köszönettel vettem kritikus, segítő szándékú cikkét A szabadtéri színfiad elnevezésről szóló megjegyzését helyénvalónak tartom, és a munkatársaimmal együtt — az írás megjelenése előtt — rájöttünk, hogy nem túl szerencsés az elnevezés. Mentségünkre szóljon, hogy a polgár- mesteri hivatallal kötött szerződés és az első program időpontja között mindössze 2 hét telt el, és ez idő alatt kellett elkészítenünk a nézőteret, a színpadot, a propaganda-anyagot, valamint megkötni a szerződéseke' a művészekkel. Furcsának találom, hogy bárkinek módjában állt „egy primitív raktárépítmény és egy girázs- sor koszorúja közepén ténfcreg- ni”, mivel mi műiden előadás előtt délután két órától már a helyszínen tartózkodtunk. Minden érdeklődőt, légyen az magyar vagy külföldi, a rendezvényekre bekísértünk, arra gondolva, hogy az egriek jelentős része sem ismeri ezt a csodálatos belső teret. A műsorfüzetre tett észrevételét nem tudom elfogadni, mivel az angol fordítást lektoráltattuk hazánkban élő, angol anyanyelvű tanárral. A külföldieket a magyar nyelvű programokra nem csalogatni kívántuk, csak tájékoztatni. Nem hittük ugyanis, hogy a „Hócipő” a Dobosban című előadásokra el fognak jönni. Kifogásolja továbbá, hogy a produkció fő szponzorát tüntettük csak fel. Ez azért volt így, mert csupán reményeink voltak íés maradtak is) arra, hogy az ön áltál is színvonalasnak minősített, mintegy 20 előadásból álló kulturális ajánlatunkat mások is — egri vállalkozók, intézmények, vállalatok — támogatják majd. Molnár László az ML vállalkozói iroda vezetője
