Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-17 / 193. szám
HÍRLAP, 1991. augusztus 17., szombat HEVES ÉS KÖRZETE 5. Az embertől — az emberért Ne csupán program maradjon az Alföld fejlesztése A nyár ellenére is tart a vita, a szabadságok közepette is véleményt cserélnek az érintettek az A Iföld jövőjéről. Lapunkban már korábban beszámoltunk arról, hogy kora tavasszal az Országgyűlés jóváhagyta a Kelet-Magyarország kiemelkedő részének számító alföldi táj átfogó fejlesztésére vonatkozó elképzelések kialakítását. Ennek jegyében nagyszabású felméréssorozat kezdődött, amelyben neves szakemberek, tudós- és kutatócsoportok vesznek részt: biológusoktól hidrológusokig, illetve szociológusoktól településtervezőkig egyaránt. Őszre elkészül az anyag, amely minden bizonnyal felvázolja majd e tájegység feljesztésére vonatkozó elképzeléseket, amely a kormány elé kerül megvitatásra. Ezzel összefüggésben még most is nagy visszhangja van annak a nemrég Karcagon tartott tanácskozásnak, amelyen az érintett szakembereken kívül a kormány több tagja is jelen volt, hogy véleményt cseréljenek az említett témában: az Alföld-program mgalkotásában. Hogy miért említjük ezt? Mert — bár Jász-Nagykun-Szolnok megye említett városában talákoztak a szakértők — Heves megyéről is szó esett, hiszen szűkebb hazánk déli része az alföldi tájegységhez tartozik. Mérföldkőnek számított a karcagi találkozó, ahol rávilágítottak: rengeteg még a teendő, s talán céltudatosabban kell irányítani a munkát, annak érdekében, hogy valóban létrejöjjön egy végrehajtható program. Ez utóbbi ugyanis még nem igazán kristályosodott ki. Egy azonban beigazolódott. A kormány határozottan kiáll az A//öWfejlesztése mellett: a tudósok felfokozott érdeklődéssel, a helyiek pedig feszült várakozással tekintenek erre. Ám, amint megfogalmazták, a cél csak egy lehet, hogy: az embert, az ezen a tájon élő embercsoportokat állítsa középpontba. A táj hasznosításakor tehát figyelembe kell venni az emberek érdekeit, mégpedig úgy, hogy a környezet és a tájvédelem se szenvedjen csorbát. Mert az embereknek az A Iföldön is élniük kell. A felmérésekből is egyértelműen kitűnik: mezőgazdasági, ipari, szolgáltató tevékenységet kell ezen a tájon is folytatni annak érdekében, hogy az ott élők ne csupán egyszerűen éljenek, hanem meg is éljenek, sőt adottságaikhoz méltó gyarapodásnak lehessenek részesei. A résztvevők elismerték, hogy az Alföld elsősorban mezőgazdasági adottságai révén lehet a magyar gazdaság szerves része, az ehhez kapcsolódó ipar fejlesztése nélkül viszont csak félkarú óriás marad a térség, kiszolgáltatva más tájegységek fejlődési elképzeléseinek. A tanácskozás résztvevői kinyilatkoztatták, hogy az Alföld szerves része Magyarországnak, de egyben Európának és a világnak is. Csatlakoznunk kell tehát a környezetgazdálkodás európai rendszeréhez, hogy felhasználhassuk az ott felhalmozódott értékeket. A sok tekintetben világszerte is különlegességnek számító ,4//öWigazában így válhat a világ részévé. Ügy, hogy a legtöbb hasznot az ott élő emberek arathassák le. Arra is felhívták az érintettek a figyelmet, hogy a fejlesztésben természetesen meg lesz a kormányzat feladata, ugyanakkor meg lesz a tudományé is. Készül, formálódik tehát az A Iföld jövőjének leendő programja, amely érthetően most áz ország érdeklődésének a középpontjába került. Sokféle érv ütközik egymással a viták során, amíg végleges formát nem nyer e fontos tájegység jövőképe. Felelősségük tudatában teszik mindezt az érintettek, annak érdekében, hogy az Alföld fejlesztése ne csupán papíron rögzítettprogram maradjon. Mentusz Károly Bűnmegelőzési kiállítás nyílik Felavatják és megáldják a csapatzászlót Augusztus 24-én délután 5 órakor kezdődik Hevesen — a városi rendőrkapitányságon — az az ünnepség, amelyen felavatják a csapatzászlót, amelyet az önkormányzat, illetve a gazdálkodó szervek adnak majd át a rend őreinek. Az ünnepséggel egyidőben egy bűnmegelőzési kiállítás is nyűik. Az avatási ünnepségen dr. Seregély István, a Magyar Püspöki Kar elnöke, egri érsek, illetve Szabó Dániel, a Református Egyházkerület főgondnoka is részt vesz majd, s mindketten megáldják az új csapatzászlót. Ehhez a hírhez tartozik az is, hogy a Hevesi Rendőrkapitányságkéri a lakosságot, hogy segítsen a kiállítás rendezésében: ha valakinek a témával kapcsolatos felszerelési tárgya, újságcikke, fotója van, jelentkezzen dr. Fran- csics Ottó városi kapitánynál a Tanácsköztársaság tér 1. alatt vagy 39/11-007-es telefonszámon. Zaránki fogatok... Kirándultak az idős hevesiek A hevesi Idősek klubjának tagjai szerdán Szilvásváradra kirándultak. Sétáltak a szépséges Szalajka-völgyben, megtekintették az Erdei múzeumot, majd pedig a Falu-, illetve a Lovas múzeumot is. Egy nappal később a helyi Nyugdíjas klub tagjai látogattak a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Túrkevére. Ott a helyi nyugdíjas klub tagjaival találkoztak és beszélgettek. Mind a két kirándulás emlékezetes maradt az idős hevesieknek. Kiskörei Nyár ’91 Folytatódnak a Kiskörei Nyár ’91. rendezvénysorozatai. Ma este 9 órától, a L ordegyüttes rockkoncertjét hallgathatják a rockrajongók a kiskörei strandszínpadon, a Telegram előzenekarral együtt. Ha az eső esik, ezt a programot holnap tartják meg. Augusztus 20-án, Szent István ünnepnapi műsor lesz. Este a népszerű Délhúsa Gjon lép fel Kiskörén. Sikeres napközi volt Mint lapunkban is hírül adtuk, a Hevesi Gyermekházban első alkalommal rendezték meg a város érdeklődő gyermekinek a nyári napközit. A rendkívül szervezett, sokoldalú program, amely tulajdonképpen hat héten át — augusztus 1-jéig — tartott, nagy sikert aratott a fiatalok körében. A különböző foglalkozások keretében egyebek között gyöngyfűzést, tűzzománckészítést, bőrözést és fotózást tanultak a gyerekek. Emellett alapfokú angol nyelvtanfolyamot és két alkalommal úszóoktatást is szerveztek. A programot színesítette, hogy minden héten kirándultak, s az alföldi városon — illetve környékén — kívül Egerrel és Miskolctapolcával is megismerkedtek. Díszkontüz Hevesen Nemrégiben nyílt meg Hevesen — a KITE-alközpont épületében — az áfész új diszkuntüzlete, al|«L élelmiszert, italféleségeket és háztartási vegyi árukat vásárolhatnak a környék lakói. (Fotó: Gál Gábor) Szilveszterre már élnek a vonalak Amikor a Tárná mentén is „távtárcsáznak” A tarnamenti kisközségekben is több évtizedes gondot jelent a telefonálás. A postahivatalokban ma is az úgynevezett, ősrégi „kézikapcsolású” központok működnek. Ezen igyekeznek változtatni még az idén a Tárná mentén. Értesülésünk szerint Mérán az önkormányzat elhatározta, hogy a korábbi nagy lemaradásokat igyekeznek pótolni. Ezért áldoznak az út-, a villany-, és vízhálózat fejlesztésére és rendezik a telefonügyet is. Márciusban tárgyaltak a Magyar Távközlési Vállalat illetékeseivel, s megállapodtak abban, hogy egy 300-as crossbar típusú félautomata központot kérnek. Ez jelentős haladás, hiszen Hevesen keresztül hívhatók lesznek a méraiak. Júniusban létrejött a községben az Önerős Telefonfejlesztési Társulás, amelyhez száztízen csatlakoztak. A fejlesztés kétségtelen nem olcsó dolog, de megéri. Annak érdekében, hogy bekerülhessenek az országos, illetve a nemzetközi távbeszélőláncba, anyagi áldozatot vállalnak: minden érintett személyenként 40 ezer forintot fizet. Ebből a mérai polgármesteri hivatal 15 százalékot, azaz 6 ezer forintot visszatérít. Tulajdonképpen három részletben kell eljuttatni a pénzt, s ez a fizetési mód valamelyest könnyítést jelent. Jó hír az is, hogy a környező községekre szintén gondoltak. A leendő telefonközpont — amelyet egyébként a mérai polgármesteri hivatal udvarán szerelnek fel — ellátja majd a jelenlegi tarnazsadányi és zaránki előfizetőket is. A szomszédos Boconá- don pedig százas központot építenek. Különben Mérára már megérkeztek a központ alkatrészei és tart a szerelés. A következő ütem augusztus 31-én zárul, akkorra ugyanis átkötik a meglevő készülékeket. Végül az esztendő hátralévő részeben a harmadik szakasz következik, amikor megtervezik az új előfizetők hálózatát és kivitelezik azt. Ez december 31-ig lezárul, tehát legkésőbb szilveszterre élnek majd a vonalak. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a Tárná menti falvakat telefonon összekössék más hazai településekkel, illetve a világgal. Labdarúgótorna Hevesen Szent István-vándorkupa namérai tizenegy, valamint a házigazda Hevesi SE csapata is. A selejtezők 11.45-ig tartanak, az elődöntőre fél 2-kor, a döntőre pedig délután 3-kor kerül sor. A legjobb csapat a terv szerint fél 5-kor veheti át a jól megérdemelt díjat, azaz a Szent István- vándorkupát. A Hevesi Sportegyesület és baráti köre, valamint a városi polgármesteri hivatal nagypályás labdarúgótornát rendez Szent István-vándorkupa elnevezéssel. A torna augusztus 20-án — kedden — 9 órakor kezdődik a városi sporttelepen. A résztvevő csapatok között lesz a jászapáti, a tarnaörsi, a tarMűanyagüzem Kiskörén Csónak, kenu és „boroshordó £11 Két kiadós nyári zápor között négyen szorgoskodnak a kiskörei műanyagüzem előtt. Egy négyszemelyes kenut igyekeznek „felbűvölni” a családi Lada tetejére. Kíváncsiskodó kérdésemre a kisebbik gyerek fújja a magáét. — Végre sikerült apáékat rábeszélni egy igazi kenura! Ezzel suhanunk majd a Tiszán Sarudtól Tiszafüredig... A szülők osztoznak a gyerekek boldogságában de a mama fejébe gyökeret ver a féltő aggodalom is. — Mentőmellény nélkül egy métert sem mehettek... Az egri család már a harmadik nyarát tölti Sarudon, a Tiszán, megkedvelték, megszerették a vadvízországot és ide húzza visz- sza a szívük. Végre sikerül a vállalkozás, a kenu masszívan ül az autó tetején, indulásra készen a család, de a cíhelődés közepette azért sikerül a papával is néhány szót váltani. — Tulajdonképpen vízi túrát terveztünk erre a nyárra és kapóra jött, hogy itt a Rima Coop műanyagüzemében sikerült szert tennünk egy kedvünkre való,, hajóra”. Elvitte a Lada a családot és a kenut is, miközben egy újabb nyári zápor elől Havasi Lászlóval, a Rima Coop Kft. üzletágvezetőjével, az irodába húzódunk rövid diskurzusra. — Hogyan kerül egy besenyőtelki központú cég Kiskörére? — A kft. műanyagüzemi kapacitást keresett. Az itteni tsz- nek jól jött az ajánlatunk, mert tagjaik munkahiján voltak. Megegyeztünk! Mi havonta fix bérleti dijat fizetünk az üzemért, a dolgozóik pedig a mi alkalmazottaink lettek. Ennyire egyszerű. Közismert, hogy a munkanélküliség réme manapság ipari és mezőgazdasági üzemben egyaránt fenyeget, így nem csoda, ha szembetűnik ez a vállalkozás. Annál is inkább, mivel kiderül, hogy az elmúlt félév folyamán öt dolgozót még fel is vettek innen helyből. Ami a munkát illeti előfordul, hogy az asszonyok még a szombati napokat is az üzemben töltik, miközben másütt a szürke hétköznapokon is csupán ím- mel-ámmal fogadják a dolgos kezeket. Bért kell fizetni, s apenz manapság nagy úr! Ugyan ki ne lenne kíváncsi mostanság egy olyan üzemre, amelyik nem el- bocsájt, hanem felvesz munkásokat? — Milyen termékeket gyárta- nak? — Üvegszál erősítésű poliészter termékeket állítuk elő hazai piacokra, az első félévben elsősorban vízi sporteszközöket gyártottunk: vízibicikliket, csónakokat, de igen kedveltek a kajakjaink és a kenujaink is. Az Ikarusz részére karosszéria-elemeket is csináltunk, de sajnos a gyár fizetőképtelennek bizonyult... Ugyan ki ne tudná, hogy művészet manapság bármelyik üzemnek is talpon maradni és annyit termelni, olyan piacokat szerezni, hogy ne kelljen útilaput kötni a munkások talpára. Nem csoda ha a beszűkült hazai piac láttán ez a műanyagüzem is próbálkozik külföldi partnerekkel. Ez természetesen még magasabb szintű minőségi követelményeket is jelent, vagyis meg kell tudni felelni a legkényesebb nyugati elvárásoknak is. — Sikerülni fog? — Sikerülnie kell! Bővítjük a választékot és azt gyártjuk majd, amire igény mutatkozik mind idehaza, mind a nyugati piacokon. — Nagy szőlőtermesztés várható, máris drágább, mi több hiánycikk a fahordó! Ez annyira nem titok az üzem előtt, hogy már fel is készültek az üvegszálas poliészter-tartályok gyártására,. amely nagy segítség lehet a hor- dóhianyban szenvedő szőlősgazdáknak, üzemeknek. A must erjesztéséhez 5-10 hektos erjesztőkádak kaphatók de a kiforrott bor tartós tárolásához szükséges tetszés szerinti méretű „edények”, tartályok gyártását is vállalják korlátlan mennyiségben. És jó minőségben! Nem üzletrontásképpen, de megjegyzem, hogy a műanyag- edenyek sem olcso játékok, mint ahogyan a fahordók ára is felfelé kúszik a szüret közeledtével. Mindezzel tisztában vannak a vállalkozók és keresik a takarék- szövetkezeteket, akikkel megegyezve, kedvezményes hitel- konstrukció kialakítására is lehetőség nyílna. Új hír, ió hír lehet ez a borosf azdaknak, így szüret előtt. A ta- arékszövetkezetek és a Rima Coop kapcsolatteremtése pedig jó ötletnek, épkézláb gondolatnak látszik. Meg kell valósítani! Sz. Csónakok, már kiskörei vízen
