Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-16 / 192. szám
HÍRLAP, 1991. augusztus 16., péntek HATVAN ÉS KÖRZETE 13. Apci kezdeményezés Apcon, a Qualitál Könnyűfémöntödében a múlt évben Biztonság a jövőért elnevezéssel alapítványt létesítettek, ez lehetőséget nyújt arra is, hogy a vállalat dolgozói különböző csomagolt élelmiszerekhez, háztartási cikkekhez juthatnak hozzá nagykereskedelmi áron. Az áruk egyelőre a vállalat ebédlőjében vásárolhatók meg. A tervek szerint egyébként a későbbiekben egy önkiszolgáló üzletben juthatnának hozzá a szükséges dolgokhoz az üzemben dolgozók. Köszönet a véradóknak Hatvanban a napokban került sor a helyi Vöröskereszt által szervezett harmadik térítésmentes véradónapra, amelyen a városi kisüzemek dolgozói közül hatvanan mintegy 24 liter életmentő vért adtak a kórház részére. Idén még egy alkalommal — november 19-én — ismétlik meg az akciót. Nyelvtanulás űj módszerekkel A hatvani művelődési házban szeptembertől német és angol nyelvtanfolyamokra váiják az jelentkezőket. A három hónapos kurzusokon alapszinten sajátíthatják el az idegen nyelveket az érdeklődők Silva és Lozanov professzor módszereivel. A csoportok legjobb hallgatói ingyenes külföldi tanulmányúton vehetnek részt. A tanfolyamok különlegessége, hogy az alkalmazott módszerek nagyban hozzájárulnak a résztvevők koncentrációs képességeinek fejlesztéséhez is. Bővebb felvilágosítást az intézményben kaphatnak. Alapítvánnyal a kultúráért A Heves Megyei Vagyonel- lenőrző Bizottság a közelmúltban mérte fel a petőfibányai volt Bányász Művelődési Otthon értékét. Várhatóan e hónap végére megtörténik a bírósági bejegyzés is, es ezt követően elhárul az akadály a tervezett alapítványi működtetéstől. A négy alapító — a polgármesteri hivatal, a helyi sportkör, a Mátraaljai Szénbányák Szakszervezeti Szövetsége, valamint az intézmény — körülbelül egymillió forint értékű készpénzzel rendelkezik az induláskor. Az azonban már most is látható, hogy ez az összeg aligha lesz elegendő az intézmény fenntartásához, színvonalasabb működtetéséhez. Megújult a boldogi templom A boldogi hívők adakozásának is köszönhető, hogy a napokban befejeződhetett a helyi katolikus templom külső vakolatának felújítása is. A rekonstrukció megközelítőleg másfél évig tartott, és 2 millió 200 ezer forintba került. Az épület teljes körű felújításához egyébként 12 évvel ezelőtt kezdtek hozzá. Az első szakaszban a templombelsőt szépítették. Az oltár tardosi vörös kőből készült, s megoldották a világítás korszerűsítését. A későbbiekben, a csatornázási munkálatokat követően süttői terméskőlábazat került a régi helyére. A vörösréz borítású toronysisak négy évvel ezelőtt készült el, amit a cserepezés követett. Pillanatkép a hatvani Zöldértról Mi történik egy átlagos nyári hétköznapon a Heves Megyei Zöldért Vállalat hatvani leraka- tában? Nos, amint Makú Lászlótól és Gönczi Lászlótól, a raktár nagykereskedelmi, illetve kiskereskedelmi illetékeseitől megtudtuk, sokban különbözik az idei nyár az elmúlt évitől. Igaz, most is mindenféle zöldséget fof adnak, az uborkától kezdve a áposztán át a sárgadinnyéig. A kistermelők Hatvanból, Boldogról, Pásztóról, Csánybólés Honról hozzák áruikat: paprikából naponta 30 mázsa érkezik, a paradicsom mennyisége pedig eléri a 60 mázsát. Igaz, még nincs igazi szezonja, ezekben a napokban nő majd meg a kínálat. Sokat hallottunk mostanság a kistermelő-felvásárló háborúról. Ezért is volt érdekes megtudni, hogy a Zöldért egyáltalán nincs könnyű helyzetben, ugyanis nem ők diktálják az árakat. Mert a termelő először is Budapestre vagy Miskolcra viszi az áruját. Mindenképpen nagypiacon akaija értékesíteni. No és, ha ott nem kel el, akkor következik a hatvani Zöldért-lerakat. A dolog buktatója abban van, hogy a vallalat nem is áll szerződésben a kistermelőkkel. Vagyis, nincs tartozásuk velük szemben, ugyanakkor nekik is „meg kell tenniük a magukét.” Hiszen Ecséd, Rózsaszentmárton, Apc, Zagyvaszántó, Petőfibánva, Lőrinci és Hatvan ABC-boltjaiban várják a vevők az árut. Sajnos, az idén sárgabarackból rossz volt a felhozatal, viszont annál több uborkából. Ezért is történt, hogy viszonylag alacsony áron, 18 forintért vette át a meretes uborkát a vállalat, melyet a hatvani konzervgyárnak tudott eladni. De mint hallottuk, nem volt „cirkusz” az árak miatt, inkább a felvásárlás mennyiségével akadt gond. Ugyanis a felajánlás mindig több volt, mint amennyit a lerakat fogadni tudott volna. Ezért is vezették be a gyakorlatot: a behozatal előtt 24 órával jelezzék a termelők, mennyit akarnak átadni. Fábián Zoltán emlékére Olvasótábor Nagykökényesen A hatvani Ady Endre Városi Könyvtár és Közösségi Ház rendezésében szerdán kezdődött meg a Fábián Zoltán-olvasótá- bor közép- és főiskolás fiatalok részvételevei. Az idén a határon túli — Romániában, Jugoszláviában élő — diákok is részt vesznek azon a programon, amelynek sikere a kölcsönös megértésen, az azonos szellemi és lelki hullámhossz megtalálásán múlik. A tábor gondolati alapját századunk történései alkotják. Ezeket vizsgálják a fiatalok a történelem, az irodalom, a zenei kultúra és a képzőművészet eszközeivel. A vizsgálódást a csoportvezetők, a vendégségbe hívott előadók, filmek és szöveg- gyűjtemény segítik. Annak a negyven fiatalnak, aki szerdától a tábor lakója, dr. Arató Antal könyvtáros, dr. Békési Nóra jogász, Kovács Gábor tanár, Nagy Zoltán képzőművész és Bacsa Tibor nyomdász lesz állandó munkatársa. Amint azt a tábor vezetése nevében Kocsis Istvántól, a hatvani Ady Endre Könyvtár és Közösségi Ház igazgatójától megtudtuk: az idén még színesebb, még sokrétűbb programot kínálnak a fiataloknak. Például tegnap, csütörtökön Kulcsár Katalint, a Magyar Rádió munkatársát látták vendégül, aki a trianoni békeszerződés utáni magyar irodalom alakulásáról tartott előadást — eredeti hangfelvételekkel. A résztvevők Bibó István társadalomelméleti írásait is elemezték, és fölkészültek egy Pirandello- darab bemutatásara is. Ma délelőtt 9 órától Ordasi Péter tanárt látják vendégül Szegedről: a Zenei édesanyanyelvünk címmel tart a táborlakóknak előadást. A délutáni téma a Párizs környéki béketárgyalások és Közép-Európa címet viseli. Szombaton Vekerdi László tudománytörténész beszél a két világháború előtti magyarországi szellemi irányzatokról. Majd dr. Ä .Attila, az Országos Széché- önyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ munkatársa elemzi a kilencvenes évek személyiségképét és értékrendjét. Vasárnap igen változatos lesz a program az olvasótáborban: Polgárosodás és antiszemitizmus címmel Gábor György, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének munkatársa beszélget a gyerekekkel, ezt követően Viarányi Katalin, az MTA Filozófiai Intézetének munkatársa tart a katolicizmusról előadást. Jónás Zoltán előadói estje 8 órakor kezdődik Vallomás a szülőföldről és a hazáról címmel. Hétfőn a táborlakók a magyar képzőművészet hazai és hatarainkon túli helyzetével ismerkedhetnek egy vetítéssel egybekötött kerekasztal- beszélgetésen. Az Eldorádó című film bemutatása után, kedden vitát rendeznek az alkotásról. Szerdán dr. Kukorelli István, az ELTE Jogtudományi Egyetemének professzora ad látleletet a mának a múltról. Este pedig dr. Zombori Ottó csillagász segítségével fürkészhetik az égboltot a fiatalok. Pénteken különjáratú autóbusszal indulnak Pécsre, ahol házigazdájuk Tímár György plébános ur lesz, segítségével megnézik a város nevezetességeit. Augusztus 25-én, vasárnap a késő esti órákban érkeznek vissza Hatvanba a táborlakók. A „sörház” A Kossuth tér 12. sz. alatt látható Hatvan egyik legrégibb háza, az egykori sörház. A XVIII. századi épületet Grassalkovich Antal építette uradalmi háznak, az építőmester Jung József lehetett. A nyolctengelyes, szegmentíves ablakú épület fedése cseréptető, melynek egyik oldalát „le- kontyolták”. A kapu és a földszinti termek egy része fiókos dongaboltozatú, az emeleten is vannak boltozott helyiségek. Az 1800-as évek második felében Lippe Mór főzte a sört a bal oldali földszinti részen. Itt kapott helyet később a Kaszinó, majd Juhász József szobrász műterme. A jobb oldali, mozi felé eső földszinti rész tetőzete leégett az 1945. évi frontharcokban. A sérült épületrészt lebontották, a helyén emeletes lakóház épült. A főépület eredeti, barokk homlokzatát 1959-ben építették át úgy, hogy a ház barokkos jellege megmaradt. Az épület értékes emlékét megőrizte id. Demény- Dittel Lajos fotója. Az II. világháború után a gimnázium fiú-diákotthona, majd ’57-től leánykollégiuma, a 7. számú általános iskola és a nevelési tanácsadó, valamint a Hatvány Lajos Múzeum kiállítótermei kaptak benne helyet. Az épület ma rossz állapotban van, tatarozásra szorul. Az egykori sörház a helyreállítása után méltó otthont nyújthat a leendő múzeumi székháznak. A múzeum elődjét egyébként Doktay Gyula hozta létre, aki a városunkba 1936-ban visszatelepedett, és itt ecetgyárat létesített. (A gyár épülete ma a Hatvani Galériának ad otthont.) Révász József rendőrkapitány, aki maga is helytörténész volt, a gyűjteményt Doktay Gyulának az akkor rendőrségi épületben segített elhelyezni. A múzeum később a Horváth Mihály úti „Knau-ház”-ban kapott helyet, amelyet Weinberg építtetett az 1870-es években, Santa Róza kőfaragó mesterrel. Az értékes helytörténeti anyagot rövidesen a szomszédos épületbe, az 1905ben épült, Erzsébet tér 2. sz. alatti házba (a volt Népbank, ma Állami Biztosító), annak emeletére helyezték át. Á front alatt a múzeum Illés Gyula ügyvéd házában volt, a Mártírok útja 2-ben, itt fosztották ki 1945-ben. A mai múzeumot 1969 márciusában létesítették, és ekkor a Grassalko- vich-kastély Balassi Bálint úti szárnyépületében rendezték be. (Fő gyűjtőterületei: régészet, néprajz, képzőművészet és történet.) Az első igazgatója Doktay Gyula volt, akit az 1971-ben bekövetkezett halála után Szántó Lóránd és Németi Gábor váltott fel. A múzeum élén azóta több igazgató követte egymást, jelenleg ismét Németi Gábor az intézmény vezetője. Demény-Dittel Lajos Diszkont áruház Hatvanban A város natinás érzületei. Miből születik a nveresée? Május 8-án nyitotta meg kamuit Hatvanban az a diszkont íruház, amelynek 51 százaléka ,Sámson” érdekeltségű, 49 százalékban pedig a Johancsik csa- ád tulajdona. Ottjártunkkor Johancsik Miklós kereskedelmi vezetőtől megtudtuk, hogy elsősorban termelőkkel állnak kapcsolatban. Egyéb termékeket jedig az általuk létesített keres- cedelmi vállalatoktól szereznek re, így például a Henkeltől és a Caolától. Nem kevesebb, mint >0 féle árut kínálnak osztrák pitéről. Az Ausztriával kialakított ószony cserekereskedelem jellegű, és araikat is ennek megfelelő>n Irollmlóltólz Vontne* itthnn ugyanannyi forintért adják, mint amennyi scnillingbe kerül kint. Johancsik Miklós azt is elmondta, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között — kereskedelempolitikájuknak megfelelően — széles vásárlóréteget kívánnak kielégíteni. Megéri nekik, hogy saját nyereségük kárára a termelői ár alá értékeljenek le egyes cikkeket. Ugyanis nem mindegy, hogy mennyi ideig fekszik benne a pénzük. Céljuk nem a túlélés, hanem a felszínen maradás. Úgy akarják fejleszteni az üzletet, hogy tisztességes nyereséget érjenek el, ám ugyanakkor, aki ide betér, az ne csalatkozzon. Mos(Foto: Perl Marton) rint körül alakul a napi forgalmuk. S a jelenlegi 6,5 százalékos nyereséggel az üzlet képes alkalmazottait eltartani. A tulajdonosok tiszta nyeresége egy százalék, ami ugyebár elenyésző, mégis az eddigi tapasztalataik azt bizonyítják, nogy megéri nekik. Azt hisszük, elég bizonyítékot nyújtanak erre — hiszen kedden 12.45-kor legalább ötven vásárló volt az üzletben —, s mindenki megtalálta a kedvének megfelelő áruféleséget. A tulajdonosok azt vallják, hogy nem kell az inflációt fölöslegesen gerjeszteni. Magyarul mondván: meg lehet élni abból is, ha egyaránt jól jár a vevő és az eladó. M. M.
