Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-16 / 192. szám

HÍRLAP, 1991. augusztus 16., péntek HATVAN ÉS KÖRZETE 13. Apci kezdeményezés Apcon, a Qualitál Könnyű­fémöntödében a múlt évben Biz­tonság a jövőért elnevezéssel ala­pítványt létesítettek, ez lehetősé­get nyújt arra is, hogy a vállalat dolgozói különböző csomagolt élelmiszerekhez, háztartási cik­kekhez juthatnak hozzá nagyke­reskedelmi áron. Az áruk egye­lőre a vállalat ebédlőjében vásá­rolhatók meg. A tervek szerint egyébként a későbbiekben egy önkiszolgáló üzletben juthatná­nak hozzá a szükséges dolgok­hoz az üzemben dolgozók. Köszönet a véradóknak Hatvanban a napokban került sor a helyi Vöröskereszt által szervezett harmadik térítésmen­tes véradónapra, amelyen a vá­rosi kisüzemek dolgozói közül hatvanan mintegy 24 liter élet­mentő vért adtak a kórház részé­re. Idén még egy alkalommal — november 19-én — ismétlik meg az akciót. Nyelvtanulás űj módszerekkel A hatvani művelődési házban szeptembertől német és angol nyelvtanfolyamokra váiják az je­lentkezőket. A három hónapos kurzusokon alapszinten sajátít­hatják el az idegen nyelveket az érdeklődők Silva és Lozanov professzor módszereivel. A cso­portok legjobb hallgatói ingye­nes külföldi tanulmányúton ve­hetnek részt. A tanfolyamok kü­lönlegessége, hogy az alkalma­zott módszerek nagyban hozzá­járulnak a résztvevők koncentrá­ciós képességeinek fejlesztésé­hez is. Bővebb felvilágosítást az intézményben kaphatnak. Alapítvánnyal a kultúráért A Heves Megyei Vagyonel- lenőrző Bizottság a közelmúlt­ban mérte fel a petőfibányai volt Bányász Művelődési Otthon ér­tékét. Várhatóan e hónap végére megtörténik a bírósági bejegyzés is, es ezt követően elhárul az aka­dály a tervezett alapítványi mű­ködtetéstől. A négy alapító — a polgármesteri hivatal, a helyi sportkör, a Mátraaljai Szénbá­nyák Szakszervezeti Szövetsége, valamint az intézmény — körül­belül egymillió forint értékű készpénzzel rendelkezik az indu­láskor. Az azonban már most is látható, hogy ez az összeg aligha lesz elegendő az intézmény fenn­tartásához, színvonalasabb mű­ködtetéséhez. Megújult a boldogi templom A boldogi hívők adakozásának is köszönhető, hogy a na­pokban befejeződhetett a helyi katolikus templom külső va­kolatának felújítása is. A rekonstrukció megközelítőleg másfél évig tartott, és 2 millió 200 ezer forintba került. Az épület teljes körű felújítá­sához egyébként 12 évvel ezelőtt kezdtek hozzá. Az első sza­kaszban a templombelsőt szépítették. Az oltár tardosi vörös kőből készült, s megoldották a világítás korszerűsítését. A későbbiekben, a csatornázási munkálatokat követően süttői terméskőlábazat került a régi helyére. A vörösréz borítású toronysisak négy évvel ezelőtt készült el, amit a cserepezés követett. Pillanatkép a hatvani Zöldértról Mi történik egy átlagos nyári hétköznapon a Heves Megyei Zöldért Vállalat hatvani leraka- tában? Nos, amint Makú Lász­lótól és Gönczi Lászlótól, a rak­tár nagykereskedelmi, illetve kis­kereskedelmi illetékeseitől meg­tudtuk, sokban különbözik az idei nyár az elmúlt évitől. Igaz, most is mindenféle zöldséget fo­f adnak, az uborkától kezdve a áposztán át a sárgadinnyéig. A kistermelők Hatvanból, Boldog­ról, Pásztóról, Csánybólés Hon­ról hozzák áruikat: paprikából naponta 30 mázsa érkezik, a pa­radicsom mennyisége pedig eléri a 60 mázsát. Igaz, még nincs igazi szezonja, ezekben a napokban nő majd meg a kínálat. Sokat hallottunk mostanság a kistermelő-felvásárló háborúról. Ezért is volt érdekes megtudni, hogy a Zöldért egyáltalán nincs könnyű helyzetben, ugyanis nem ők diktálják az árakat. Mert a termelő először is Budapestre vagy Miskolcra viszi az áruját. Mindenképpen nagypiacon akaija értékesíteni. No és, ha ott nem kel el, akkor következik a hatvani Zöldért-lerakat. A do­log buktatója abban van, hogy a vallalat nem is áll szerződésben a kistermelőkkel. Vagyis, nincs tartozásuk velük szemben, ugyanakkor nekik is „meg kell tenniük a magukét.” Hiszen Ecséd, Rózsaszentmárton, Apc, Zagyvaszántó, Petőfibánva, Lő­rinci és Hatvan ABC-boltjaiban várják a vevők az árut. Sajnos, az idén sárgabarackból rossz volt a felhozatal, viszont annál több uborkából. Ezért is történt, hogy viszonylag alacsony áron, 18 fo­rintért vette át a meretes uborkát a vállalat, melyet a hatvani kon­zervgyárnak tudott eladni. De mint hallottuk, nem volt „cir­kusz” az árak miatt, inkább a fel­vásárlás mennyiségével akadt gond. Ugyanis a felajánlás min­dig több volt, mint amennyit a le­rakat fogadni tudott volna. Ezért is vezették be a gyakorlatot: a be­hozatal előtt 24 órával jelezzék a termelők, mennyit akarnak átad­ni. Fábián Zoltán emlékére Olvasótábor Nagykökényesen A hatvani Ady Endre Városi Könyvtár és Közösségi Ház ren­dezésében szerdán kezdődött meg a Fábián Zoltán-olvasótá- bor közép- és főiskolás fiatalok részvételevei. Az idén a határon túli — Romániában, Jugoszlávi­ában élő — diákok is részt vesz­nek azon a programon, amely­nek sikere a kölcsönös megérté­sen, az azonos szellemi és lelki hullámhossz megtalálásán mú­lik. A tábor gondolati alapját századunk történései alkotják. Ezeket vizsgálják a fiatalok a tör­ténelem, az irodalom, a zenei kultúra és a képzőművészet esz­közeivel. A vizsgálódást a cso­portvezetők, a vendégségbe hí­vott előadók, filmek és szöveg- gyűjtemény segítik. Annak a negyven fiatalnak, aki szerdától a tábor lakója, dr. Arató Antal könyvtáros, dr. Bé­kési Nóra jogász, Kovács Gábor tanár, Nagy Zoltán képzőmű­vész és Bacsa Tibor nyomdász lesz állandó munkatársa. Amint azt a tábor vezetése nevében Ko­csis Istvántól, a hatvani Ady Endre Könyvtár és Közösségi Ház igazgatójától megtudtuk: az idén még színesebb, még sokré­tűbb programot kínálnak a fiata­loknak. Például tegnap, csütör­tökön Kulcsár Katalint, a Ma­gyar Rádió munkatársát látták vendégül, aki a trianoni béke­szerződés utáni magyar iroda­lom alakulásáról tartott előadást — eredeti hangfelvételekkel. A résztvevők Bibó István társada­lomelméleti írásait is elemezték, és fölkészültek egy Pirandello- darab bemutatásara is. Ma délelőtt 9 órától Ordasi Péter tanárt látják vendégül Sze­gedről: a Zenei édesanyanyel­vünk címmel tart a táborlakók­nak előadást. A délutáni téma a Párizs környéki béketárgyalások és Közép-Európa címet viseli. Szombaton Vekerdi László tu­dománytörténész beszél a két vi­lágháború előtti magyarországi szellemi irányzatokról. Majd dr. Ä .Attila, az Országos Széché- önyvtár Könyvtártudomá­nyi és Módszertani Központ munkatársa elemzi a kilencvenes évek személyiségképét és érték­rendjét. Vasárnap igen változatos lesz a program az olvasótáborban: Polgárosodás és antiszemitizmus címmel Gábor György, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Fi­lozófiai Intézetének munkatársa beszélget a gyerekekkel, ezt kö­vetően Viarányi Katalin, az MTA Filozófiai Intézetének munkatársa tart a katolicizmus­ról előadást. Jónás Zoltán elő­adói estje 8 órakor kezdődik Vallomás a szülőföldről és a ha­záról címmel. Hétfőn a táborla­kók a magyar képzőművészet hazai és hatarainkon túli helyze­tével ismerkedhetnek egy vetí­téssel egybekötött kerekasztal- beszélgetésen. Az Eldorádó cí­mű film bemutatása után, ked­den vitát rendeznek az alkotás­ról. Szerdán dr. Kukorelli István, az ELTE Jogtudományi Egyete­mének professzora ad látleletet a mának a múltról. Este pedig dr. Zombori Ottó csillagász segítsé­gével fürkészhetik az égboltot a fiatalok. Pénteken különjáratú autóbusszal indulnak Pécsre, ahol házigazdájuk Tímár György plébános ur lesz, segítsé­gével megnézik a város neveze­tességeit. Augusztus 25-én, va­sárnap a késő esti órákban érkez­nek vissza Hatvanba a táborla­kók. A „sörház” A Kossuth tér 12. sz. alatt lát­ható Hatvan egyik legrégibb há­za, az egykori sörház. A XVIII. századi épületet Grassalkovich Antal építette uradalmi háznak, az építőmester Jung József lehe­tett. A nyolctengelyes, szegment­íves ablakú épület fedése cserép­tető, melynek egyik oldalát „le- kontyolták”. A kapu és a föld­szinti termek egy része fiókos dongaboltozatú, az emeleten is vannak boltozott helyiségek. Az 1800-as évek második felében Lippe Mór főzte a sört a bal olda­li földszinti részen. Itt kapott he­lyet később a Kaszinó, majd Ju­hász József szobrász műterme. A jobb oldali, mozi felé eső föld­szinti rész tetőzete leégett az 1945. évi frontharcokban. A sé­rült épületrészt lebontották, a helyén emeletes lakóház épült. A főépület eredeti, barokk hom­lokzatát 1959-ben építették át úgy, hogy a ház barokkos jellege megmaradt. Az épület értékes emlékét megőrizte id. Demény- Dittel Lajos fotója. Az II. világháború után a gim­názium fiú-diákotthona, majd ’57-től leánykollégiuma, a 7. számú általános iskola és a neve­lési tanácsadó, valamint a Hat­vány Lajos Múzeum kiállítóter­mei kaptak benne helyet. Az épület ma rossz állapotban van, tatarozásra szorul. Az egykori sörház a helyreállítása után mél­tó otthont nyújthat a leendő mú­zeumi székháznak. A múzeum elődjét egyébként Doktay Gyula hozta létre, aki a városunkba 1936-ban visszate­lepedett, és itt ecetgyárat létesí­tett. (A gyár épülete ma a Hatva­ni Galériának ad otthont.) Ré­vász József rendőrkapitány, aki maga is helytörténész volt, a gyűjteményt Doktay Gyulának az akkor rendőrségi épületben segített elhelyezni. A múzeum később a Horváth Mihály úti „Knau-ház”-ban kapott helyet, amelyet Weinberg építtetett az 1870-es években, Santa Róza kőfaragó mesterrel. Az értékes helytörténeti anyagot rövidesen a szomszédos épületbe, az 1905­ben épült, Erzsébet tér 2. sz. alat­ti házba (a volt Népbank, ma Ál­lami Biztosító), annak emeletére helyezték át. Á front alatt a mú­zeum Illés Gyula ügyvéd házá­ban volt, a Mártírok útja 2-ben, itt fosztották ki 1945-ben. A mai múzeumot 1969 márciusában lé­tesítették, és ekkor a Grassalko- vich-kastély Balassi Bálint úti szárnyépületében rendezték be. (Fő gyűjtőterületei: régészet, néprajz, képzőművészet és tör­ténet.) Az első igazgatója Dok­tay Gyula volt, akit az 1971-ben bekövetkezett halála után Szán­tó Lóránd és Németi Gábor vál­tott fel. A múzeum élén azóta több igazgató követte egymást, jelenleg ismét Németi Gábor az intézmény vezetője. Demény-Dittel Lajos Diszkont áruház Hatvanban A város natinás érzületei. Miből születik a nveresée? Május 8-án nyitotta meg ka­muit Hatvanban az a diszkont íruház, amelynek 51 százaléka ,Sámson” érdekeltségű, 49 szá­zalékban pedig a Johancsik csa- ád tulajdona. Ottjártunkkor Jo­hancsik Miklós kereskedelmi ve­zetőtől megtudtuk, hogy első­sorban termelőkkel állnak kap­csolatban. Egyéb termékeket jedig az általuk létesített keres- cedelmi vállalatoktól szereznek re, így például a Henkeltől és a Caolától. Nem kevesebb, mint >0 féle árut kínálnak osztrák pi­téről. Az Ausztriával kialakított ószony cserekereskedelem jelle­gű, és araikat is ennek megfelelő­>n Irollmlóltólz Vontne* itthnn ugyanannyi forintért adják, mint amennyi scnillingbe kerül kint. Johancsik Miklós azt is elmond­ta, hogy a jelenlegi gazdasági kö­rülmények között — kereskede­lempolitikájuknak megfelelően — széles vásárlóréteget kívánnak kielégíteni. Megéri nekik, hogy saját nyereségük kárára a terme­lői ár alá értékeljenek le egyes cikkeket. Ugyanis nem mindegy, hogy mennyi ideig fekszik benne a pénzük. Céljuk nem a túlélés, hanem a felszínen maradás. Úgy akarják fejleszteni az üzletet, hogy tisztességes nyereséget ér­jenek el, ám ugyanakkor, aki ide betér, az ne csalatkozzon. Mos­(Foto: Perl Marton) rint körül alakul a napi forgal­muk. S a jelenlegi 6,5 százalékos nyereséggel az üzlet képes alkal­mazottait eltartani. A tulajdono­sok tiszta nyeresége egy száza­lék, ami ugyebár elenyésző, mégis az eddigi tapasztalataik azt bizonyítják, nogy megéri ne­kik. Azt hisszük, elég bizonyítékot nyújtanak erre — hiszen kedden 12.45-kor legalább ötven vásár­ló volt az üzletben —, s mindenki megtalálta a kedvének megfelelő áruféleséget. A tulajdonosok azt vallják, hogy nem kell az infláci­ót fölöslegesen gerjeszteni. Ma­gyarul mondván: meg lehet élni abból is, ha egyaránt jól jár a ve­vő és az eladó. M. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom