Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-15 / 191. szám
HÍRLAP, 1991. augusztus 15., csütörtök PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. Körülbelül két hét múlva tartja legközelebbi ülését Recsk ön- kormányzati képviselő-testüle- te. A „községatyák” az első féléves zárszámadást tárgyalják majd meg, vagyis azzal foglalkoznak, hogy az elfogadott költségvetésnek, a terveknek megfelelően alakult-e idén januártól nyár közepéig a falu anyagi helyzete. Üj plébános Sírokban Kisiégi Nagy László kanonok ötvenhét évi szolgálat után — ebből harmincnyolc évet Sírokban töltött — a közelmúltban nyugállományba vonult. Helyét Kovács Győző plébános foglalta el: immár ő a siroki hívők lelkipásztora. A helyiek segítségével... Szépen halad az új orvosi rendelő építése Balatonban, már a falai is állnak az épületnek. A helyi önkormányzat a minap a munkálatok támogatása érdekében „társadalmi segítségkérést” hirdetett meg, így próbálják elérni, hogy a falunak minél kevesebb pénzébe kerüljön a beruházás. Amint megtudtuk, már voltak is érdeklődők, jelentkezők, akik közül néhányan azonmód el is kezdtek dolgozni. Számos program augusztus 17-től 20-ig Ivádi falunapok Nagyszabású rendezvénysorozatnak ad otthont hamarosan a Pétervására melletti település, Ivád: a községben a hét végétől kezdődően falunapokat tartanak. A nyitány — amely egyben egy kiállítás megnyitója is — augusztus 17-én, szombaton este hét órakor lesz a művelődési házban. Az említett tárlaton Va- lyon László amatőr festőművész és Gáspár Emil grafikus, akva- rellkészítő mutatják be alkotásaikat. Vasárnap, 18-án először sakk- bajnokságon vehetnek részt e sport kedvelői, majd játszóház következik a gyermekek számára. Ezután, a különféle tömegsportrendezvényeket követően kerül sor az ivádi öregfiúk — mátranováki öregfiúk nosztalgia labdarúgómeccsre. Este szabadtéri bállal zárul a nap. Emlékmű a recski fogolytáborban Emlékművet emelnek a volt recski fogolytáborban az ötvenes években ott szenvedettek tiszteletére. Az alkotást a „Szobrokat a ledöntött politikai emlékművek helyére ” mozgalom ajánlotta fel. Ez a csoport Villányban, a szoborparkban dolgozik, s japán művészekből áll. Pénzt ezért nem kémek, a fogadó településnek csak a szállítás és a felállítás költségeit kell fedezniük. Megyénkben Egerben a népkerti szovjet katonaszobor helyén is ilyen munka áll majd. A képzőművészek alapelve, hogy politikamentes alkotásokat készítenek csak. Mindösssze egyetlen esetben tesznek kivételt, Recs- ken, ahol a hely maga is kivételes. Korábban ott nem állt emlékmű, hanem a kényszermunkatábor működött évtizedekkel ezelőtt. A szobor — Issei Amemya alkotása — három kőből épül fel, amelyek a fákat, cellákat, rácsokat szimbolizálják. Ezek között helyezkedik el fényezett gránit tömb, amely mintegy szétfeszíti, ledönti, földbe tipoija az alapot. Az átadást október huszonharmadikára tervezik, ám — mivel a tereprendezési munkálatok csak most kezdődnek — kissé szorít az idő. Az már biztos, hogy az eredeti terv nem valósul meg, a környéket nem borítja majd 1300 kőlap, amelyeken a foglyok nevét lehetett volna olvasni. Ehelyett egy márványtábla emlékeztet majd rájuk. Pípíhusí Először úgy volt, hogy a péterkei toplessbárba megyünk csajokat nézni. Ottan orosz csajok vannak, idemenekültek, most meg jobban élnek, mint a vendégek. Lehet a vodkásüveget húzogatni, usan- kába belebújni, és szerelmeseket suttogni Matijos- kának. Olyanokat, hogy kaktyibjázavút, gyévocs- ka, meg já jublju nagyon, mutasd meg a cicidet. Már amennyi maradt az orosz tagozatból, meg már amennyit ki szabad még ejteni azon kívül, hogy ta- varisi kanyec. De hát buta magyarok vagyunk, délben mentünk a toplessbárba, az meg csak éccaka tálja ki a kapuit, rázhattuk bánatosan az öklünket. — No, majd máskor, no, majd egyszer, egész éjjel itt duhajkodunk — fogadtuk meg azt, ami soha valóra nem válik, és beléptünk az étterembe. Aztán úgy volt, hogy mégis láttunk orosz csajokat, elég szépek voltak, bár kissé még fáradtak, akkor ébredtek, csoszogtak lefelé papucskáikban a lépcsőn, lehuppantak a szomszéd asztalhoz, a pincér meg üzemi kosztot hozott nekik, csirkeraguleves volt tán. — Pjátnává apetita — mondta a pincér, és csak bámulta, bámulta az orosz kolleginát, fel is bukott a szőnyegben. No, aztán lett is ebből nagy zűrzavar, felfordulás, ebédelnek az orosz cicák, még a szakács is kidugta a fejét, látszott az üvegablakon a két gúvadt szeme. Olyan izgatott lett, hogy azonmód elfelejtette a rántott hús receptjét, olyan karajt panírozott be, amelyiket már előzőleg kisütött. És ez biztos, hogy nap mint nap így van, hiszen a lányok minden délben itt esznek. Mert azt még nem mondtam, hogy ettünk is, méghozzá fantáziatálat, úgy hívták: palóc tál. Az egyik sült húsra rántottát tettek, a másikra meg paA felvétel már az éjszakai nyitva tartás idején készült (Fotó: Szántó György) nírt, de egye fene, fogjuk rá, hogy palócos, elvégre itt vannak az orosz csajok. A végén meg úgy volt, hogy megérkeztek az adventista iljúsági tábor résztvevői, és szintén a közelünkben költötték el az ebédjüket. Rendesebb emberek voltak mint mi, nem szúrták ki, hogy amott azok olyan lányok, inkább az étlapot böngészték, és hamar rájöttek, hogy itt csak kétfajta „tiszta” étel van: a rántott csirke rizibizivel, meg a marhapörkölt sósburgonyával. Mondanom sem kell, nekik lett igazuk, amikor rántott csirkét kértek. Arról messziről lerítt, hogy tökéletes, igen jóízűen is ették. Mi meg fizettünk és otthagytuk a fenébe az egészet. Ilyen volt az, amikor úgy volt, hogy elmegyünk a péterkei toplessbárba. (kova) Parádsasvár: Milyen is az önállóság? A tavalyi helyhatósági választásokat követően Parádsasvár az önállóság, a Páráddal való „szakítás” mellett döntött. Ebben az évben már sor került a két község között a vagyonmegosztásra is, és bár ez utóbbit a sasvári képviselő-testület még nem fogadta el, a kistelepülésnek természetesen már szembe kell nézni az önállóság buktatóival; hiszen saját lábon állni azért nem kizárólag örömöt jelent. Amint azt Holló Henrik polgármestertől megtudtuk, nagy gondot jelent, hogy a falunak még mindig nincs jegyzője. Az állást meghirdették ugyan, voltak is jelentkezők, ám különféle okok miatt egyszer sem koronázta siker a próbálkozásokat. Az önkormányzat egyik legfontosabb feladatának tartja a parádsasvári Károlyi-kastély értékesítését, megmentését. A Hírlap is beszámolt róla: a jelenleg MSZOSZ-tulajdonban lévő, egykoron gyönyörű, impozáns épület egyre pusztul. Most ugyan a hajdani úttörőtáborból megmaradt három faházat — ezek a kastély mellett állnak — felújította, megnyitotta a mátrafüredi üdülési igazgatóság, jelenleg gyerekek pihennek ott, ám ez magán a kastélyon nem sokat segített. A falun pedig annyit, hogy a faházak közelében lévő „strand” egyetlen medencéjét A község egyik nevezetessége a helybeli üveggyár nemcsak a nyaraló vendégek, hanem a parádsasváriak is látogathatják húszforintos belépődíj ellenében. A helyi művelődési ház — kebelében a mozival, a könyvtárral, a tekepályával — jól működik. A község ellátásáról viszont már korántsem mondható el, hogy „jó” lenne: például nincs húsbolt, nincs fodrász, a meglévő két élelmiszerüzletből olykor még a tej meg a kenyér is hiányzik. Valamilyen módon ezen is szeretne segíteni a falu vezetése, annál is inkább, mert nyaranta annyi a turista, hogy a 650 lelket számláló település • lakossága szinte megkétszereződik... De hogy valami pozitívumot is említsünk ezen a téren: az üveggyár mellett most nyílt egy új zöldséges. A polgármester szólt a tervekről is. Egyrészt a falu négy utcájában nem megoldott a szennyvízelvezetés, itt sürgős „beavatkozásra”, magyarán a hálózat kiépítésére van szükség. Másrészt — a fiatalok házhely-igényeinek kielégítésére — szeretnének egy új utcát nyitni a helyi futball- pálya felett. A helyi adó, ha egyáltalán lesz — idén biztos nem, esetleg jövőre — csak a vállalatokat sújtja majd. (rénes) Eddig lajtos kocsi járta a vidéket Ivóvíz a veszélyeztetett területnek A közeljövőben Tarnaleleszen is megtörténik az ivóvízvezeték műszaki átadása. A két társközségben, Szentdomonkoson és Bükkszenterzsébeten erre már sor került, s csak az van hátra, hogy a lakásokba is bevezessék a vizet. Ez utóbbit eredetileg szeptember harmincadikára tervezték, de mára már világossá vált, hogy csúszik az időpont. Mind ez idáig megoldatlan volt a három község vízproblémája. A kutak nitráttal voltak szennyezve, a csecsemők számára pedig lajtoskocsik hordták a tiszta vizet, ám gyakran akadozott az ellátás. Éppen ezért Szentdomonkost, Tamaszent- máriát és Bükkszenterzsébetet ilyen szempontból veszélyeztetett településeknek tartották. A beruházás három éve kezdődött meg, s várhatóan a közeljövőben már a legtöbb házban csapból folyik majd a víz. így rendezünk mi (Rénes György karikatúrája) Azt még nem tudják, miért apadt el a kút... Megjött a víz Bükkszéken A közelmúltban egy kisebb írásban számoltunk be arról, hogy megyénk híres fürdőhelyén, Bükkszéken elapadt a strandot tápláló egyik kút vize, s hogy a probléma enyhítése végett egy másik, kisebb hozamú, de ugyanazt a Salvus-vizet szolgáltató kutat helyeztek üzembe ott. A minap felhívtuk telefonon Bíró Györgyöt, a bükkszéki strand vezetőjét, és arról érdek- lődtürik, sikerült-e már azóta elhárítani a bajt. — Igen, szerencsére sikerült — mondta — megjött a víz. Ehhez savazni kellett a kutat. — Kiderült-e, hogy mi okozta a gondot? — Egyelőre még nem, geofizikai vizsgálat nem történt ugyanis, így nem tudjuk, miért apadt el a víz. Az említett vizsgálatra valószínűleg ősszel kerül majd sor, azután bizonyára okosabbak leszünk. A strand egyébként mindettől függetlenül rendesén működik, hétfő kivételével naponta 8-tól 19 óráig vagyunk nyitva... ' — Szokatlan, hogy egy strandfürdőnél szünnapot tartanak. Hiszen biztosan lennének vendégek hétfőn is. — A szünnapra azért van szükség, mert a sólerakódás eltömíti a kutat, s ennélfogva a VIKII V-nak minden héten egyszer ki kell tisztítania. Ők a hétfőt választották a munka elvégzésére. De ha már itt tartunk, szeretném elmondani, hogy a jövő héten hétfőn, 19-én az ünnepre való tekintettel nyitva leszünk, s utána is folyamatosan üzemelünk, várunk mindenkit, tehát nem pótoljuk be a kieső tisztítási napot. Szeptember harmadikától pedig megváltozik a nyitva tartás, egy órával rövidebb lesz, 8-tól 18 óráig tart. (rm) Pétervásárai nyár’91 Már csak egy rendezvény... Annak idején beszámoltunk arról, hogy milyen színes programot biztosított a nyár három hónapjára a városlakóknak Péter- vásárán a helyi művelődési ház. A „Pétervásárai nyár ’97"elnevezésű rendezvénysorozat lassan a végéhez közeledik. A közelmúltban, július 22. és augusztus 2. között sikeresen lezajlott a ve- zekényi képzőművészeti és környezetformáló alkotótábor, amelyen tizenkét, a környéken élő amatőr képzőművész és fafaragó vett részt. így most már voltaképp csak egy rendezvény, az Egri Színműhely péterkei vendégszereplése van hátra. Az egri műkedvelők Sütő András: Vidám sirató egy bolyongó porszemért című darabját mutatják be szabadtéren, a városi művelődési ház palócudvarán augusztus 19- én este fél kilenctől. (Ez az előadás egyébként illeszkedik az Ivádi falunapok programjába). Jegyeket a művelődési házban lehet váltani. iy-en netion reggel zenes en- resztő — valószínűleg a tamale- leszi fúvószenekar játéka — köszönti a falut. Aztán hamarosan indul a fiataloknak szervezett palóctúra, amely arra szolgál, hogy a fiúk-lányok a környéken tett kirándulás keretében ismerkedjenek meg a palócföld nevezetességeivel. Délután videomo- zi és női foci lesz, este pedig színielőadás. Az utolsó nap, augusztus 20- a, az új kenyér ünnepével, és családi vetélkedőkkel kezdődik. A váraszói citerazenekar folklór- műsorát tekinthetik meg ezután az érdeklődők, majd levetítik az Ivádcímű filmet, amelyet még az ötvenes években készített a Magyar Televízió, amikor is különféle kutatásokat végeztek a községben. Végül az esti órákban kerül sor a programsorozat zárására.
