Heves Megyei Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-15 / 191. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. augusztus 15., csütörtök Bolgár bányászsztrájk Ötezer bányász lépett sztrájk­ba tegnap Bulgáriában három­szoros béremelést és munkakö­rülményeinek javítását követel­ve. Az ország számos szén-, réz-, cink- és aranybányájában állt le részlegesen a munka. Egyes bá­nyákban azonban a termelés tel­jes egészében szünetel. A bányá­szok már három hónapja várják a választ követeléseikre a kor­mánytól. Mindaddig sztrájkolni kívánnak, amíg el nem érik célja­ikat. Román repülőgép-baleset Kilenc személy — a legénység öt tagja és négy szerelő — vesz­tette életét egy repülőgép-sze­rencsétlenség következtében Romániában — jelentette tegnap az AFP francia hírügynökség. A Tarom román légitársaság 11-18- as gépe szerdára virradó hajnal­ban (helyi idő szerint 1.00 óra­kor) a Kárpátokban, a nyugat­romániai Hobicaurikány (Urica- ni) térségében műszaki próbare­pülés közben zuhant le. A ka­tasztrófát, amelyet senki sem élt túl, minden valószínűség szerint a viharos időjárás okozta. Túszul ejtett katonák Örmény fegyveresek kedden túszul ejtettek a Karabah-hegy- vidéken 33 szovjet katonát, s sza­badon bocsátásuk fejében egyik őrizetbe vett vezetőjük elenge­dését követelik — jelentették tegnap szovjet hírközlő szervek. A „Napóleon” álnéven iátnert, bizonyos Zs. Petroszjan nevű férfit illegális fegyverbirtoklás miatt vették őrizetbe a hatósá­gok. Társai kedden két páncélo­zott szállító járművet tartóztat­tak fel, s így került fogságukba a belügyi alakulatok 33 katonája. A TASZSZ szovjet hírügynök­ség szerint megkezdődtek a tár­gyalások az esetleges fogolycse­réről. Megtagadták Bari elhagyását Az olaszországi Bariban ma­radt albán menekültek egy cso­portja azt követeli, hogy csopor­tosan — a sajtó felügyelete alatt — szállítsák át őket más olasz vá­rosokba. Ezek a menekültek egyelőre megtagadták Bari elha­gyását, míg mintegy 400 társuk beleegyezett a távozásba — kö­zölték tegnap a hírügynökségek. Vincenzo Párisi, az olasz rendőr­ség főnöke közölte, hogy amíg az utolsó menekült el nem hagyja Barit, a városban -életben marad a rendkívüli állapot. Párisi ígére­tet tett arra, hogy minden egyes menekült esetét külön kivizsgál­ják. A menekültek között van­nak, akik politikai okokból hagyták el Albániát, s vannak, akik a már más európai ország­ban letelepedett rokonaikhoz akarnak menni. Azokat azon­ban, akiknél nincsenek meg a menekültstátuszhoz szükséges feltételek, ki fogják toloncolni Olaszországból. Visszafog a szuperhatalom Amerikai kormányelemzés a Szovjetunióról A Bush-kormányzat által ké­szített új elemzés szerint az Egyesült Államoknak nem érde­ke annyira segíteni a Szovjetuni­ót, hogy Moszkva elkerülhesse a reformokhoz szükséges kemény döntéseket” — jelentette a Reu­ter. A nemzetbiztonsági tanács je­lentése szerint az Egyesült Álla­mok támogatást ajánlhat Moszk­vának az új, törvényes alapokra támaszkodó politikai és gazdasá­gi intézmények megteremtésé­hez, „de egyáltalán nem érde­künk olyan közreműködés, amely lehetővé tenné, hogy a szovjet kormány elkerülje a nép érdekét hosszú távon egyedül szolgáló súlyos döntések megho­zatalát.” A jelentés példaként hozza fel a Nemzetközi Valutaalap és a Vi­lágbank ügyét, s azt ajánlja, hogy Washington támogassa a szovjet társulást, de teljes jogú tagságát ne szorgalmazza. A nemzetbiztonsági tanács ja­vasolja a negyven éven át köve­tett „feltartóztatási stratégia” felváltását a hidegháborút köve­tő korszakhoz igazodó új starté­giával és az annak megfelelő ka­tonai struktúrával, s ezen belül a kisebb létszámú, de mozgéko­nyabb, a helyi konfliktusokban hasznosabb haderőt ajánl. Leszögezi ugyanakkor, hogy az Egyesült Államoknak készen kell áÚnia a totalitáriánus politi­ka esetleges visszatérésének stratégiai következményeire is, bár nem valószínű az elmúlt négy évtized szuperhatalmi szemben­állása által jellemzett korszak megismétlődése. (MTI) Albán kemény mag Újabb incidens történt ked­den este az olaszországi Bari sta­dionjában, ahol a múlt heti me­nekülthullámmal érkezett albá­nok egy részét elhelyezték. A ha­zatérést megtagadó menekültek megpróbálták áttörni a rendőr- kordont és különböző tárgyak­kal — köztük a stadion feltört raktáraiból származó sportesz­közökkel — dobálták meg a rendőröket. Rövid idő után sike­rült helyreállítani a rendet; sérü­lésekről nem érkezett jelentés. Röviddel az incidens után az olasz hatóságok úgy döntöttek, hogy a bari kikötőben és a stadi­onban őrzött, hazatérni nem haj­landó albánokat elszállítják a vá­rosból. A mintegy 17 ezer mene­kültből ezer körülire tehető azoknak a száma, akiket békés eszközökkel nem tudnak rávenni Olaszország elhagyására. Az el­ső autóbuszokon a kikötőből 218 személyt indítottak útnak — erős rendőri őrizet mellett — Milano és Genova felé. Vicenzo Párisi rendőrfőnök közlése szerint to­vábbi sorsukról az úgynevezett Martelli törvény alapján dönte­nek majd; ez úgy intézkedik, hogy az illegális bevándorlók kö­zül kizárólag azok maradhatnak az országban, akiknek sikerült munkaszerződést kötniük. A menekültek elszállítását a hatóságok azzal indokolták, hogy a szörnyű higiéniai viszo­nyok miatt Bariban már járvány­veszély fenyeget. (MTI) Roosevelt elnök fiának halála A Kalifornia állambeli New­port Beach-beli otthonában ked­den 83 éves korában elhunyt Ja­mes Roosevelt, a néhai Franklin Delano Roosevelt elnök legidő­sebb fia. Parkinson-kórban szen­vedett és nemrég szélütés érte. James Roosevelt egy időn át apja titkára volt, majd filmet ren­dezett Hollywoodban, kongresz- szusi képviselőként tevékenyke­dett, biztosítási ügyekkel foglal­kozott, könyvet irt és üzleti ta­nácsadóként is működött. A má­sodik világháborúban mint ten­gerésztiszt részt vett a Guadalca­nal-! harcokban és magas kitün­tetést kapott. 1950-ben a De­mokrata Párt jelöltje volt a kali­forniai kormányzóválasztáson, de alulmaradt a repubikánus Earl Warrennel szemben. Öt év­vel később azonban mint kalifor­niai képviselő bekerült a was­hingtoni Kongresszusba. 1966- ban lemondott mandátumáról és elvállalta — nagyköveti rangban — az Egyesült Államok képvise­letét az ENSZ Gazdasági és Szo­ciális Tanácsában. Később egyik vezetője lett a „Demokraták Ni- xonért” elnevezésű mozgalom­nak. Annak idején azért mondott le a Fehér Házban apja mellett viselt titkári tisztségéről, mert egyes — alaptalannak bizonyult — sajtójelentések azzal vádolták, hogy hivatali állását biztosítási üzletei érdekében használja fel. James Roosevelt Washington­ban a „Társadalombiztosítás és az Egészségügyi Ellátás Megőr­zéséért Harcoló Országos Bi­zottság” elnevezésű befolyásos csoport élén állott, amely eddig 75 millió dollárt gyűjtött össze adományokból azzal a céllal, hogy fennmaradhasson a néhai Roosevelt elnök legjelentősebb hagyatéka. Özvegye és hét gyermeke gyá­szolja. Demonstráció Budapesten Wadowicében járt a Szentatya II. János Pál pápa lengyelor­szági látogatásának második napján tegnap szülővárosát, a Krakkótól 50 kilométernyire le­vő Wadowicét kereste fel. Hír- ügynökségi jelentések szerint a Szentatya a kisvárosban végig­járta azokat a helyeket, ahol szü­letett, gyerekkorát töltötte és is­kolába járt. Imádkozott a temp­lomban, ahol megkeresztelték, s találkozott gyermekkori barátai­val, vele együtt felszentelt pap­társaival is. Il.János Pál pápa felszentelte a város új templomát, amelyet az ellene elkövetett 1981-es gyil­kossági kísérlet meghiúsulásá­nak emlékére építettek. A Szentatya a szülővárosában tett nosztalgikus látogatás után délután Czestochowába utazott. » * * „Drága vagy nekünk Szenta­tyánk'' hirdette a transzparens tegnap délután Pesten, a Vörös­marty téren. A Kérdőjel zene­kar szervezte, koncerttel egybe­kötött demonstráción néhány százan gyűltek össze, hogy meg­hallgassák a zenei aláfestéssel előadott tiltakozást a pápaláto­gatás magas költségei miatt, va­lamint a II. János Pál magyaror­szági látogatása idején fogana­tosított egyes intézkedések el­len. Azok ugyanis a „Kérdőjel” szerint, személyes szabadságjo­gukban korlátozzák a lakossá­got. Göncz Árpádot Líbiába hívják Jeszenszky Géza külügymi­niszter tegnap fogadta a külön- megbízottként Magyarországon tartózkodó Mohammed Hoszni Saaban líbiai külügyi államtit­kárt, aki átadta Moamer el-Kad- hafi líbiai vezetőnek Göncz Ár­pád köztársasági elnökhöz inté­zett levelét, amely meghívást tar­talmaz egy nagy volumenű siva­tagi öntözőmű avatási ünnepsé­gére — tájékoztatta a minisztéri­um a távirati irodát. Az ese­ményre számos ország államfője ugyancsak meghívást kapott. A líbiai különmegbízottal megbeszélést folytatott Tomaj Dénes külügyminisztériumi he­lyettes államtitkár és Major Ist­ván, az NGKM helyettes állam­titkára a magyar — líbiai kapcso­latok fejlesztésének lehetőségei­Magyar orvosokat várnak Kuvaitban Egyelőre számokban nem fejezhető ki, hogy milyen nagy kárt okoztak az irakiak a megszállás és a háború idején — mondotta Tarek AI Dzsader, a kuvaiti Egészségügyi Minisztérium államtitkára. — Irak speciális csoportokat küldött a kórházak működésé­nek lehetetlenné tételére. Orvosok, nővérek és mérnökök jöttek kész tervvel, s a kórház- igazgatókat felszólították nemcsak a beren­dezések átadására, hanem a személyzet ren­delkezésre bocsátására is. Az akciót katonai felügyelet mellett hajtották végre. Szisztematikusan vitték el a berendezése­ket, a gyógyszereket, tették tönkre a fontos műszereket. Azt a klinikát, ahol a veseátülte­téseket végezték, teherautókon Bagdadba szállították, a kórházak fertőző betegeket el­látó osztályaival együtt. Az emíri kórház mö­götti fogászati központ korszerű székeit, egyéb műszereit úgy tették tönkre, hogy használhatatlanná váljanak. Ebben a gyűlö­let is döntő szerepet játszott, s az is, hogy Ku- vait képtelen legyen az alapvető orvosi ellá­tás biztosítására. Az iraki egészségügyi miniszter két héttel a megszállás után megjelent Kuvaitban és be­záratta az egészségügyi központokat, a kör­zeti orvosi rendelőket. Legkevesebb a felére csökkent a működő kórházak száma. Irakból úgynevezett önkénteseket telepítettek Kuva­itba, akik jórészt szakképzetlenek voltak. Az orvosok és a nővérek zöme, amint lehetsé­gessé vált, elhagyta az országot. Magam novemberig álnéven, gyógysze­részsegédként dolgoztam, — nyilatkozta az államtitkár. — Mindennap vártuk, hogy vége lesz a megszállásnak. Azután Szaud Arábiá­ban, Taifban felvettem a kapcsolatot az oda menekült kormánnyal, s beszámoltam neki az otthoni állapotokról. Arról, hogy a kuvaiti beteget csak abban az esetben ápolták az „önkéntesek”, ha azok felvették az iraki ál­lampolgárságot. A krónikus és idős betege­ket ki tették a kórházakból. A súlyos kuvaiti sérülteket levették a műtőasztalról, hogy he­lyettük irakiakat operáljanak. Azok az iraki orvosok, akik becsületesek voltak, s koráb­ban Kuvaitban dolgoztak, azonnal elhagyták az országot. Akik maradtak, azok fenntartás nélkül végrehajtották az utasításokat. Az államtitkár a továbbiakban elmondot­ta, reméli, hamarosan több egészségügyi dol­gozóra lesz szükség. Jelenleg ugyanis a lakos­ság 50-60 százalékkal csökkent, s a meglevő egészségügyi személyzet ezt a létszámot még képes ellátni. Amikor viszont hazatérnek a még távollévő kuvaitiak és a korábban itt dolgozó vendégmunkások, ez a létszám már nem lesz elegendő. Éppen ezért a béke, a fel- szabadulás első napja óta folyamatosan hoz­zák vissza orvosaikat. Külön bizottságot hoz­tak létre, amelynek képviselői járják a világot és szigorú feltételek szerint válogatnak orvo­sok és nővérek között. — Természetesen számítunk a magyar or­vosokra is, akik korábban már bizonyították kiváló képességeiket. Magasan kvalifikált idegsebész, orr-fül-gégész, szemész, orto­péd, urológus szívesen látott Kuvaitban, csak úgy mint intenzív osztályon dolgozó orvosok és nővérek, valamint keringési betegségek­ben szakemberek, műtősök, koraszülött osz­tályokon és az égési sérülések gyógykezelé­sében tapasztalatot szerzett orvosok, nővé­rek kerestetnek. Az államtitkár végül elmondotta, dr. Ab­dulla Al-Hamadi főorvos feldolgozta, hogy milyen kínzásokat, kegyetlenkedéseket kö­vettek el az iraki megszállók. Nyomonköveti a sajnos naponta előforduló aknarobbaná­sok okozta sérüléseket és figyelemmel kíséri a rákbetegségek kialakulásának veszélyeit Kuvaitban, ahol az irakiak által felgyújtott olajkutak égési termékeként a széljárástól függően gyakran sötét füstfelhő ereszkedik a városok fölé. Ezt az összeállítást eljutatták Washington­ba, az amerikai kongresszus Emberi Jogi Bi­zottságához is. II. János Pál pápa üzenete II. János Pál pápa küszöbön álló magyarországi látogatása al­kalmából tegnap este a Televízión és a Rádión keresztül üzenetet intézett a magyarokhoz: „Szeretett Magyar Testvéreim! Örömmel élek azzal a különleges lehetőséggel, amelyet a Tele­vízió felajánlott nekem, hogy néhány nappal magyarországi láto­gatásom előtt szívélyesen köszöntselek benneteket. Ez a köszön­tés természetesen mindenekelőtt a katolikusoknak szól, de ugyan­akkor szól minden magyarnak is, aki most hallgat engem. Azért küldöm ezt a köszöntést, hogy már most tanúsítsam őszinte szere- tetemet, amelyet kiváló nemzetetek iránt érzek. (Ezt az első há­rom mondatot magyarul mondta a Szentatya.) Mint látjátok, magyarul tanulok, hogy a ti nyelveteken köszönt­hesselek benneteket, kérem elnézésteket az elkerülhetetlen hibá­kért. Alig várom, hogy közietek lehessek, hogy kezet szorítsunk, hogy tekintetünk találkozzék, hogy meghallgassalak benneteket, és szólhassak hozzátok. Hazátok Európa közepén van, mondhatnám a szívében. Más nemzetekhez, köztük az én hazámhoz hasonlóan, a ti országotok is rendkívüli és előre nem látható eseményeket élt át az utóbbi években. Őszinte örömömre szolgál, hogy a bekövetkezett politi­kai változások az igazság és az igazságosság erőszakmentes fegy­vereivel megvívott harc győzelmét jelentik (Centesimus annus en- ciklika, 23.) Nemcsak azért jövök Magyarországra, hogy részt vegyek a visz- szaszerzett szabadság miatti örömötökben, hanem azért is, hogy osztozzam a jelen nehézségei és problémái miatt érzett aggodal­maitokban. Már most azt mondom nektek: folytassátok harcoto­kat, maradjatok egységben, és kerüljétek el, hogy erőszakos és igazságtalan eszközökhöz folyamodjatok! Olyan társadalmat építsetek, amely a kiengesztelődés, az igazságosság és a béke érté­kein alapul! Azért jövök, hogy meglátogassam a magyar egyházat. Azért ta­lálkozom majd veletek, szeretett testvéreim, hogy megerősítsem Krisztusba vetett hiteteket és tanúságtevő elkötelezettségeteket a világban. Az elnyomás évei alatt sokan közületek hitük, emberi méltóságuk, polgári és vallásszabadságuk miatt kockáztatták, sőt esetenként fel is áldozták életüket. Most a béke és a szabadság új korszaka kezdődött el. Ennek a korszaknak olyan emberekre van szüksége, akik önzetlenek és nagylelkűek, akik készek arra, hogy életüket elkötelezzék Krisztus példája szerint, aki feláldozta ön­magát az egész emberiségért (Centesimus annus enciklika, 25.) A magyar egyháznak csak akkor lesz új tavasza, ha a kereszté­nyek képesek lesznek mély szeretetkapcsolatra lépni egymással és Krisztussal, valamint teljesen nyitottak maradnak a Szentlélek in­díttatásaira. Az egység azonban ne legyen csupán a keresztények kiváltsága és igyekezete. Kedves Magyarok! Arra van szükség, hogy mindany- nyian egyetértésre jussatok az igazi humanizmus olyan alapvető értékeiben, mint az igazság, az igazságosság, a szabadság, a köl­csönös tisztelet és a szolidaritás. Olyan értékek ezek, amelyeknek a gyökere a Jézus Krisztus megváltó kegyelme által felemelt és megerősített emberi természetben van. Magyarországi látogatásom szeretné elősegíteni az egyház és a nemzet újjászületését. Mindkettőhöz kedvező a légkör az ország­ban megerősödött új demokráciában; mindkettő képes rá, és kell is, hogy kölcsönösen segítse egymást azoknak a nehézségeknek a leküzdésében, amelyek akadályozzák a megkezdett új folytatását. Az ember útja az egyház útja. És az embernek nincs oka, hogy féljen az egyháztól. Az egyház tudja ugyanis, hogy az ember szol­gálatára hivatott, mivel Krisztus szolgálatában áll, aki „az Atya misztériumának és szeretetének kinyilatkoztatásával megmutatja az embernek magát az embert, és feltárja előtte nagyszerű hivatá­sát. (Gaudium et spes, 22.) Magyarok! Krisztus nevében jövök hozzátok! Úgy jövök, mint „Isten szolgáinak szolgája”, mint őszinte barátotok, aki mást nem akar, mint bátorítani és támogatni benneteket a nehéz feladatok­ban, amelyekre mindannyian elköteleztétek magatokat. Látoga­tásom hozzon megbékélést és kiengesztelődést, hogy a személyes találkozás ünneppé váljék az egész nemzet számára!” (MTI) J \ A Vasvill Present Kft. 's értesíti tisztelt vásárlóit, hogy .EHEL MINTABOLTJA elköltözött. Új címünk: Eger, Deák F. u. 49. sz. (volt Lenin út) Telefon: 36/11-494 Új helyen, változatlan színvonalon várjuk kedves vevőinket! ^ . Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a legdrágább férj, édesapa, gyermekünk, testvérünk, a gyöngyösi TÜZÉP-telep igazgatója BARTUS GYÖRGY 33 évesen elhunyt. Temetése 1991. augusztus I5-én három órakor a pálosvörösmarti temetőben. A gyászoló család Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy BARTÓK ALFRÉD 41 éves kórában váratlanul elhunyt. Temetése 1991. augusztus 17-én 11.30 órakor lesz az egri Lajosvárosi temetőben. A gyászoló család Köszönetét mondunk mindazoknak, akik szeretett halottunk SZIGETI LÁSZLÓ temetésén részt vettek és mély gyászunkban együttérzésükkel osztoztak. A gyászoló család M. Szabó Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom