Heves Megyei Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-176. szám)
1991-07-10 / 160. szám
HÍRLAP, 1991. július 10., szerda EGER ÉS KÖRZETE 5. Lernu Esperanton...! Az egri Gárdonyi Géza Gimnázium adott otthont július l-jétől 5-ig egy sikeres eszperantó nyelvtanfolyamnak — kaptuk az információt Balogh Viktória főiskolai tanártól. Az ötvenórás kurzus alatt a sok nemzetközi szóra és más nyelvek szókészletére alapozott „interkommunikációs” nyelv teljes grammatikáját feldolgozták. A résztvevők az első nap után már be tudták mutatni magukat, családjukat, jellemezték a környezetükben élők tulajdonságait. Beszélgettek a mindennapi életben előforduló szituációkról, megtanulták, hogyan kell étlapról menüt rendelni, illetve egy idegen helyen eligazodni. Magnókazettáról eszperantó nyelvű beszélgetéseket, rádióelőadást hallgattak, és magyar, szlovák, lengyel, olasz dalokat énekeltek eszperantó fordításban. Esténként diafilm segítségével a tanult nyelvtani szabályokat ismételték, rögzítették. A tanteremben a nyelvi alkalmazások sokféleségét bizonyító irodalmi, szakmai könyvek, folyóiratok adták a „világnyelvi” hangulatot. A szomszédos országbeliek mellett japán, kínai, hindu, svéd kiadványok mind-mind egy nyelven kínálták a lehetőségét a különféle népek kultúrájának, szokásainak megismerésére. A tanfolyam vezetője szerint sikeres volt ez az öt nap, a résztvevők kellő tájékozottságot szereztek a szeptemberi nyelvvizsgához. Tíz nap Sátorfalván Mintegy hetven kisdiák indult útnak — tizenkét felnőtt kíséretében — tegnap Sátorfalvára. Az elnevezés ezúttal nem egy valódi települést takar, mert Sátorfalva Felsőtárkányban van. Az egri Gyermek- Szabadidőközpont népszerű olvasótábora már 1984 óta minden nyáron várja visszatérő lakóit, ahol évről évre „ építkeznek”. Irodalmi művekből, költészetből, zenéből épül ez a falu. Önismereti és szerepjátékok, irányított beszélgetések teszik változatossá a mindennapokat. A tábor vezetője Somán Gábprné, lakói a megye több iskolájából érkezett kisdiákok, akik július 8-tól 18-ig az egri Gyermek-Szabadidőközpont gyermeküdülő és -táborának vendégei. Folklór a „Mecsetben” Az egri Mecset étterem kerthelyiségében a nyár folyamán többször szórakoztatják a vendégeket a Megyei Művelődési Központ népművelői által szervezett programokkal. A Gajdos Népzenei Együttes és a Lajtha László Néptáncegyüttes legközelebbi fellépései: július 12-e, 16-a, 19-e. Esténként hat órakor adnak ízelítőt minden alkalommal nemcsak a hevesi és környékbeli tájegységek muzsikájából és táncaiból, hanem a magyar folklór egészéből. Műszakiak — Gyergyószentmiklósról Július 6. és 9. között az erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Gyergyószentmiklósi Szervezetének küldöttsége járt Egerben. Minier Gábor, az ottani képviselet elnöke négy kollégájával együtt több egri vállalattal, szervezettel vette föl a kapcsolatot. A testvérváros Gyer- gyószentmiklós küldöttsége a MTESZ meghívására járt itt, s voltaképpen viszonozták a magyar műszaki szakemberek egy hónappal ezelőtti látogatását. Itt-tartózkodásuk tapasztalatairól rövidesen részletesen is beszámolunk. Nemzetközi építőtábor A Heves Megyei Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (HEMISZ) július 23-ig tartó nemzetközi építőtáborában spanyol, dán, holland, amerikai, angol és 26 török középiskolás, illetve egyetemista tölti hasznosan a nyári vakációját. A kertészetben dolgoznak és a Érsekkert parkját csinosítják délelőttönként. A munka mellett jut idő a szórakozásra is: kirándulások, orgonahangversenyek színesítik a fiatalok egri programját. A Szepesi-trió koncertje Ma este fél 8-tól folytatódik az Egri Nyár ’91 zenei programja. Ezúttal a zeneiskola udvarán felépített színpadon (Kossuth Lajos u. 14.) a népszerű Szepesitrió koncertezik. Egri Nyár ’91 Ünnepi nyitás a Franciskánus udvarban Az Egri Nyár rendezvénysorozata az idén magánvállalkozásba „csúszott” át a Gárdonyi Géza Színház kezéből, megerősítve önkormányzati és egyéb támogatással. Egyik szemünk sír, a másik nevet. A Lázár Eszter által szerkesztett zenés műsor első estjére a Franciskánus udvarba három művészt hívott meg az MRT Erkel-dijas főmunkatársa: Kállay Gábor énekelt és fúvós hangszereken játszott, Geiger György, az ország egyik legjobb — ha nem a legjobb — trombitása szólistaként működött közre. Maros Évű hárfán játszott, be- és megmutatva a közönségnek, mennyi érzelem közelíthető meg ezen a mára csaknem elfelejtett hangszeren. Mindenekelőtt a helyszínről, a kellemes meglepetésről. Azt már évekkel ezelőtt emlegette Szepesi György, az egri zeneiskola igazgatója, hogy van a volt Ferences-kolostor épülete és templom között egy térség — a kolostor udvara —, amely alkalmas lehetne szabadtéri előadásokra, kialakítható egy széles pódium kétszáz fős nézőtérrel. Ez a ter- vezgetés, zenész-álmodozás mára valóra vált. A lelkes közönségnek azt kellett tapasztalnia ezen az estén, hogy három óriásnövésű platán alá ültették; susogtak is a széles tenyerű levelek a magasban, a barokksárga falakat kőkeretes ablakok és a méltóságteljes fenyők előzték meg hatásukkal. Az akusztika kitűnő; ebben a bensőséges környezetben a szólisták is elbűvölten játszottak. (Hány ilyen helye lehet még ennek a művészetre és szellemi életre „kárhoztatott” városnak, amit még ezután fedeznek majd fel jobbszemű utódaink!) A műsor nem maradt el a várakozástól: Bach 147. kantátájából vett koráljával nyitottak. Handel „Xerxeséből” a Largo hangzott el, majd egy Passacaglia hárfán, hogy aztán az áriaváltozatok megismertessék, felvonultassák a barokk muzsika játékosságát is. Innen csak egy só- hajnyi ugrás Pergolesi „Ninájá- hoz” és derűs szemléletéhez, hogy aztán ismét váltson a hangulat Bach „Lantprelúdiumára”. A trió teljes egybehangolt- ságát igazolta az ismeretlen szerzőtől származó Greenleeves változatok derűs előadása. Albinoni ismert „Adagiója” mintha bevezető lett volna Schubert „Ave Mariájához”. És hogy a századvégi franciák se maradjanak ki, Ravel „Habaneráját” kaptuk hárfán és Debussynek „A lenhajú lányát”, majd még egyszer visszatért a vallásos áhítat Honegger „O salutáris hosi- ta” című kompozíciójával, érzékeltetve, mennyire nincs távol a modern zeneszerzőtől a mai embertől a középkori himnuszok emelkedett misztikuma. És hogy ebben a kellemes nyári éjszakában a visszavágyódás érzésével menjenek el a zenerajongók, három hangszeren indázott fel Rimszkij-Korzakov „Hindu dala”. Betetőzésül az artisztikum: Rimszkij Korzakov „Dongója” Geiger Györgytől trombitán. Reméljük, a rendezők e három művész teljesítményét méltányolva, élni fognak a visszahívás jogával. (farkas) Vége a türelmi időnek Több mint egy hét telt el azóta, hogy Eger város közgyűlésének döntése értelmében életbe lépett a belváros új forgalmi rendje. Hétfőtől már nem nézik el az engedély nélküli „beosonóknak” a szabálytalanságokat. Súlyos százasokat, ezreseket kell fizetniük a belváros utcáin tilosban várakozóknak, parkírozóknak, s legközelebb már drága lesz a fagylaltja annak a gépkocsivezetőnek, aki a minap több mint fél óráip állt autójával a Dobos cukrászda előtt. Az illetékesek információjából az derült ki, hogy az egy hét alatt nem akadt említésre méltó renitenskedő. A rendőrök, s a közterületfelügyelők figyelmeztetését, intő szavait komolyan vették az autósok. De hát nem is lehet ez másképp, ha azt akarjuk, végre rend és nyugalom legyen a barokk belvárosban. Talán a kerékpárosok hiszik még mindig azt, hogy számukra szabad a pálya, s BMX-es járgányukkal veszélytelenül szlalomozhatnak a gyalogosok, a rakodó teherautók között. Megtudtuk azt is, hogy nincs messze az í3o, amikor a tilosban parkolók gépkocsiját a polgármesteri hivatal elszállíttatja, s drágán kell fizetni az autótulajdonosnak figyelmetlenségéért. Tengeri katasztrófa az ötliteres befőttes üvegben Szabálytalan portré — kemény színekkel X pillanatban nem tudtak „hová tenni”. Én jól érzem itt magam, ki tudok kapcsolódni, jól lehet pihenni és dolgozni. És ez a lényeg... — nyugtatgat. — Hogy ki, mit gondol rólam, különösebben nem izgat. Ezek a tárgyak éppoly kedvesek nekem, mint valakinek egy könyv, egy lemez vagy egy parfümös flakon. Emlékek fűzik hozzá, ezért megőrzi. Ez a legújabb szerzeményem. Találtam egy ötliteres befottes üveget, abba képzeltem bele egy tengeri katasztrófát. A „hajóroncsok” már kékes-zölden oxidálódnak. — A nővérem barátnője biztatott a rajzolásra. Imádom a kemény rock-ot, és kezdetben a dalszövegekhez készítettem illusztrációkat. Piros és fekete víz- festékkel dolgoztam. Amióta a tanárképző főiskolán Dévényi János tanár úr csoportjába kerültem, a paletta ezernyi színével próbálkozom. A szüleim türelmesen elviselték, hogy kezdetben — deszka híján — nol az asztallapra, hol a konyhaszekrény ajtajára raktam fel olajjal a figurákat. Ma már nem csonkítom a bútorokat, főleg vászonra, lepedőre, falapokra festek. Több pályázatra beneveztem már, eddig még sikerrel. — A mezőgazdasági szakközépiskolában — ahol harmadikos vagyok — sokáig titkoltam hobbimat. Aztán — amikor matekból sorra kaptam a rossz jegyeket — elárultam, engem csak a festészet érdekel igazán. Az osztályfőnököm szerencsére megértő, én meg már alig várom, hogy véget éljenek a diákévek. Vegre azt csinálhatnék, amit akarok. Könyveket is olvasok, főleg a nagy mesterekről. így született meg legújabb képem Mona L is áról, Leornardo után szabadon. A kedvencem és példaképem Miro, akinek képeit egyszer jó lenne élőben is látni. A haveijaimnak is tetszik, amit csinálok, sokszor kérnek, fessek képet vagy készítsek apró tárgyakat nÄik. Nem mondok nemet, mert nekem is öröm, ha valaki megtisztel azzal, hogy kirakja falára rajzomat, festményemet. A beszélgetés után újabb meglepetés várt, egy jópofa ajándék: laposüvegben, kék folyadékban lebegő felfújt hólyagok... Szüle Rita S v „Sokáig titkoltam hobbimat' I dézet az egri Érseki Hivatal rajzpályázatát értékelő újságcikkből: „A kiállítás legnagyobb festménye a Tízparancsolat jeligéjű volt. Erről a szakember véleménye az volt, hogy ha valóban egy ifjú festette, akkor kiugró tehetségű.” Azon kevesek közé tartozom, aki ott lehetett e nagy mű utolsó ecsetvonásainál. Az apropót azonban nemcsak ez adta, amikor felkerestem otthonában a 17 éves Botos Lászlót. A svájci Vöröskereszt nemzetközi versenyén Genfben a zsűri kitűnőre értékelte rajzait. Találkozásunk helyszínét ő választotta, mondván, nem igazán szeret és tud magáról sokat beszélni, inkább nézzem meg, hogyan él, miként fest. Különös minőbe csöppentem: szobája „díszletei” közül csak a mini hifitorony emlékeztet egy mai kamasz környezetére. A falon — popsztárok poszterei helyett — Nostradamus portréja hökkenti meg a látogatót. Arról a hátborzongató képről nem is szólva, amelyen igazi levágott, „vérző” rókafejet „tálal” a tenyárra a műsajt mellé. A csillárról lelógó, szakadt gézfátyol pedig apró emlékeket rejt, a Koncertjegytől kezdve a kókuszdióig. A sok furcsaság mellett a kis szobában helyet kaptak a régiségek is: egy- egy szép, faragott asztalláb, kép(Fotó: Gál Gábor) keret, díszes tőr. A padlószőnyegen kitisztíthatatlan olajfesték- nyomok. No, és persze minden lépésnél félig vagy már egészen kész festményekbe botlik a vendég., „Úristen, micsoda «művészi» rendetlenség, hogy lehet így élni?” — döbbenek meg először, és próbálok barátkozni a környezettel. — Ne feszélyezze magát! Nem baj, ha zavarba jön, masok is jártak már úgy, hogy az első Nostradamus Da Vinci után szabadon... Lesz-e „magániskola” szeptembertől Egerben? A Társadalmi Egyesülések Szövetsége szeptember másodikétól induló „magániskolájában” továbbképzési lehetőséget kínál a középiskolákba ihletve a szakmunkásképzőkbe be nem jutott fiataloknak. — Szövetségünk az elmúlt évben alakult, jelenleg 4 200 tagot számlál, és a megye területéről 47 szervezetet .tömörít — kezdte a bemutatkozást Dér János irodavezető. — Ezek részben községi, városi polgári körök, de közénk soroljuk — többek között — a természetgyógyászok, a lakásbérlők, az ejtőernyősök egyesületét is. A civil szerveződésekhez kívánunk segítséget adni, de feladatunknak tekintjük a humánszolgáltatást és a karitatív tevékenységet is. így vetődött fel annak gondolata, hogy egy iskolát szervezzünk olyan gyerekeknek, akik — valamilyen okból — nem kerültek be középfokú intézetekbe. Tapasztalataink igazolják, hogy mindenképpen hasznos egy ilyen iskola létrehozása, amelyhez a tárgyi feltételek adottak. — Hogyan fogadta az önkormányzat ezt az ötletet? — Azt hiszem, a kettő között nincs ellentét. Az államiaknak a gyerekek beiskolázása a feladata, mi pedig a hiánypótlásra gondoltunk, amikor tervezgettünk. Itt olyan ismereteket szerezhetnek a diákok, amelyek az életben akár rövid-, akár hosszútávon kamatoztathatók. Az első lehetőség azokra vonatkozik, akik jövőre újra megpályázzák valamelyik középfokú tanintézetet, míg a második azokat érinti, akik kedvükre való szakmát szeretnének tanulni. A tanév 900 órás és június 10-ig tart, téli és tavaszi szünettel megszakítva, úgy mint az állami iskolákban. A helye pedig a Bajcsy-Zsilinszky utca 9. szám alatti székházunkban lesz. Ehhez senkitől sem kapunk pénzt, nem profitérdekeltségű, tehát ebből hasznot nem kívánunk húzni. Szeretnénk, ha a működés feltételeit a résztvevők biztosítanák. Húsz lány alkotna egy osztályt, akik az év végén szabás-varrásból tennének vizsgát. Az iskola leendő vezetőjét Hopka Bélánét a képzés tematikájáról kérdeztük. — A tananyag összeállításakor arra is gondoltunk, hogy nem minden nőnek lesz életcélja, hogy valahol dolgozzon, hanem háziasszony, méghozzá nagyon jó háziasszony akar lenni. Égy adott témakörrel indulunk szeptembertől, de mivel „magániskoláról” van szó, előnye, hogy menet közben — kívánság szerint — tudunk változtatni a tananyagon. Csoportokban, különböző irányban fejlődhetnek a gyerekek, a fő tantárgy azonban a szabás-varrás lesz. A lányok öltésről-öltésre sajátítják el a szakma csínját-bínját. Nem az a cél, hogy konfekciószabászokat képezzünk, és kikerülve innen butikoknak fillérekért gyártsanak holmikat. A mérték utáni szabóságra tanítjuk őket, amit egész életükben kamatoztathatnak. Emellett megismerkednek a korszerű táplálkozással, egészséges életmóddal. Igény szerint tanulhatnak angolul, németül. És ha egy év után valaki úgy dönt, hogy újra megpróbálja a gimnáziumot, az általános iskolai tananyagot átvesszük vele. Ezt az évet semmiképpen sem töltenék feleslegesen a fiatalok, és a szülők is megbízható, nyugodt helyen tudhatnák őket. Felhívásunkra már többen jelentkeztek, de még nincs meg a teljes létszám. Húsznál kevesebb diákkal nem vágunk bele, mert nem tudnánk miből fedezni a kiadásokat. A tandíj nem olcsó — havonta hatezer forint —, de kevesen tudják, hogy az adóalapból leírható. Mit kínál Önnek július 15-től Egerben a <g SAMSUNG —SHARP—PFAFF mintabolt? A teljes Samsung-választék mellett Sharp irodatechnikát és PFAFF varrógépeket. nrrm KW \/