Heves Megyei Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-176. szám)

1991-07-10 / 160. szám

HÍRLAP, 1991. július 10., szerda „Hadijelentés” a Mátravidéki Fémmű vekből Ismét van munka a siroki gyárban, legalábbis szeptember közepéig Eltávolítják az illegális bevándorlókat Megszigorítják a harcot Fran­ciaországban az illegális beván­dorlás ellen. Edith Cresson mi­niszterelnök kilátásba helyezte, hogy a rajtakapott illgális betele­pülteket kényszerrel távolítják el az országból, beleértve azt is, hogy külön bérelt repülőgépek­kel toloncolják őket vissza hazá­jukba. A francia törvények előír­ják az ilyen személyek kitolonco­lását „a határon túlra”, de nem teszik szükségessé hazajuttatá­sukat. Hőhullám a bűnözés ellen A bűnözés leghatékonyabb ellenszere a hőhullám — legalább­is a lengyel tapasztalatok sze­rint. Míg egy átlagos napon Szcze­cin városában mintegy ötven be­törést követnek el, ezekben a na­pokban csak hármat. Az egyet­len lehetséges magyarázat, hogy a betörők is inkább az árnyékban hűsölnek, míg el nem múlik az országos hőhullám. Népszámlálás Csehszlovákiában A csehszlovákiai népszámlá­lás most közzétett, további rész­letes számadatai szerint, Szlová­kiának egyetlen olyan járása sincs, melynek területén ne élné­nek magyar nemzetiségű cseh­szlovák állampolgárok. A Szlovákia 38 járásában élő 566 741 magyar közül a legtöb­ben a dunaszerdahelyi járásban élnek. Számuk 95 394, míg az ugyanott élő szlovákok lélekszá- ma 12 338 és a cseheké 695. Csóti György Dél-Afrikáról Minden mértékadó dél-afri­kai politikai erővel tárgyalt Csóti György, az Országgyűlés Kül­ügyi Bizottságának alelnöke, aki durbani tartózkodásáról kedden tájékoztatta a sajtó képviselőit. Tapasztalatait összegezve rá­mutatott: a Dél-afrikai Köztár­saság jövője attól függ, hogy a vi­lág közvéleménye hogyan foglal állást a gazdasági és politikai szankciókkal kapcsolatban. Csóti szerint sok kihasználatlan lehetőség van a kétoldalú gazda­sági együttműködés bővítésében és a politikai kapcsolatok fejlesz­tésében. Ezáltal — saját érdeke­ink érvényesítésén túl — hozzá­járulhatnánk a dél-afrikai de­mokratikus erők párbeszédének elősegítéséhez. (Folytatás az 1. oldalról) Ez tehát a jelen, nézzük most a jövőt, ami sajnos nem túl biztató. Míg a termelés szünetelt, az üz­letkötők és a vállalatvezetők fel­keresték minden üzletfelüket, hogy a megrendelések növelésé­ről tanácskozzanak, ám elkeserí­tő kép rajzolódott ki előttük, íme, néhány példa, hogyan ha­tott a szovjet, illetve a KGST-pi- ac összeomlása, és a hazai keres­let folyamatos csökkenése jelen­tős, nagynevű cégeinkre. A Kő­bányai Gyógyszerárugyár raktá­raiban harmincegymillió dollár­nyi áru áll siroki tubusokban, amit a szovjetek belátható időn belül nem tudnak kifizetni. Ha­sonló volumenű készletet őrizget — valószínűleg hiába — az Egis is. A Biogal exportja huszonhat- millió rubelről egymillióra esett vissza. A Caóla két hónapra részlegesen leáll, a második fél­évre egyetlen tubust sem rendel­tek. Ugyancsak leáll egy hónapra a Claudia is, mely tavaly még na­pi százezer forintot forgalmazott kozmetikai mintaboltjában. Ma csak három-négyezer forintnyi árut tudnak eladni. Egyedüli ki­út az export lenne a Mátrafém számára, de a korábbi szocialista partnerek gyakorlatilag semmit nem rendelnek, a tőkés piacon pedig csomagolóanyagból túlkí­nálat van, és olyan magasak a minőségi követelmények, hogy a jelenlegi gyártósorok egy részén azt nem lehet teljesíteni. Kicsit biztatóbb a kép az aero- sol-palackok piacán, de a tavalyi nagy megrendelések után itt is csökken a kereslet, különösen a belföldi. Nincs az embereknek pénze, és ez megbosszulja ma­gát, mert ha nincs fogyasztó, minden téren csökkenni fog a termelés is. A gyár láncüzeme teljes kapa­citással dolgozik, és a lőszer­üzemben is sikerül olyan üzlete­ket kötni, hogy az idei év na­gyobb problémák nélkül teljen el. Egyre nagyobb gondot okoz viszont a TMK-sok és a szer­számüzemben dolgozók foglal­koztatása. Az érdekükben most komplett gépsorok gyártását szervezik, de egyelőre nincs piac. És ezzel el is érkeztünk a legé­getőbb kérdéshez: lesznek-e el- bocsájtások, mi igaz abból a pletykából, hogy hatszáz ember­től készül megválni az elkerülhe­tetlen „ karcsúsítás ’’során a gyár? Nos, a vezérigazgató szerint elő­fordulhat, hogy ez a szám közel jár az igazsághoz, de most még lehetetlen pontosan megmonda­ni, hány dolgozónak lesznek kénytelenek odaadni a munka­könyvét. Számításaik szerint kö­rülbelül huszonöt százalékos le­építésre lesz szükség, ám ebben benne van az a több mint három­száz alkalmazott is, akik a gyár költségén korkedvezményes nyugdíjat kapnak. Az is biztos, hogy megszüntetik a távolsági munkásbuszokat, és így a Bor- sodnádasd, Arló és Járdánháza térségéből bejáró mintegy ötven dolgozót nem tudják tovább al­kalmazni. A többi elbocsájtás még nem tisztázott, de az az elv, hogy elsősorban a kiszolgálói, a szellemi és a vezetői munkakö­rökben „karcsúsítanak” majd, a közvetlenül termeléssel foglalko­zó dolgozók számát nem kíván­ják csökkenteni. Az viszont nem titok, hogy az első elbocsájtások- ra augusztus közepén kerül sor. A rossz hírek hallatán azt is megkérdeztük Korcsik úrtól, hogy tud-e valami optimistát, valami biztatót mondani: lát-e esélyt a válságból való kilábalásra. Nos, folyamatban van, és igen biztatóan halad egy, a külföldi tőke bevonását célzó tárgyalás­sorozat. A német partner szán­déka igen komoly, és a nemrég Sírokban járt külföldi szakértők is az üzlet megkötése mellett ér­veltek. Ha a megállapodás létre­jönne, úgy a teljes fíakongyártó kapacitás folyamatosan kihasz­nált lenne, és a gyár hozzájutna a legmodernebb gépsorokhoz is. Addig is, míg az üzlet megkötte­tik, a Mátrafém saját erejéből fej­leszt: két tubusgyártó gépsort he­lyeznek üzembe az idén, mert tudják, csak minőségi termékek­kel lehet új piacokat találni, és biztos kenyeret adni a dolgozók­nak. (koncz) Német—jugoszláv vita a fegyvereladásokról Törekvés a negyedik birodalomra? A bonni kormány hétfőn „rosszindulatú kitalálásnak” ne­vezte és visszautasította a jugo­szláv tömegtájékoztató eszkö­zökben elhangzott, leírt állítást, amely szerint a németországi Szövetségi Köztársaság fegyve­reket szállított Szlovéniába, illet­ve ott katonák kiképzésében vett részt. Ugyanakkor a Tanjugbon- ni tudósítójának hétfői, Christi­an Schmidt CSU-képvisclőrc hi­vatkozó közlése szerint a német újraegyesülés előtt a keletnémet hadsereg raktáraiból Magyaror­szágon át tömegével kerültek fegyverek, köztük Kalasnyikov- géppisztolyok az elszakadni ké­szülő jugoszláv tagköztársasá­gokba úgy, hogy az NDK-ból A Hubertus Faszobrász GMK felvesz szakképzett, gyakorlott bútorasztalosokat. Kiemelt bérezési lehetőség. Érdeklődni: Kőolajkutató Vállalat telephelyén. Telefon: 36/12-192. v - ■ y „továbbadási tilalommal” szállí­tották a fegyvereket Magyaror­szágra. A bonni kormány szóvi­vője a kérdésre, kerülhettek-e fegyverek NDK-készletekből Jugoszláviába az újraegyesülés előtt, így válaszolt: „ezt nem zár­hatom ki”. A legnagyobb példányszámú szerb lap, a Vecernje Novoszti szombati számában azt írta, hogy január végén, már a német ország- egyesítés után, „Armbrust” tí­pusú német harckocsi-elhárító rakétákat szállítottak titokban Szlovéniába, a Bundeswehrtől 40 kiképző tiszt oktatta a szlovén területi véderő tagjait. A szerb újság szerint a Jugoszlávia szét­zúzására irányuló akciót a német szövetségi hírszerzés, a BND irá­nyította. Az elmúlt napokban a belgrádi sajtó, vagy a szerb el­nök, Szlobodan Milosevics szó­csöveként emlegetett jogászpro­fesszor, Budimir Kosutics Né­metországot egyértelműen a vádlottak padjára ültette, egye­bek között olyan szándékokat tulajdonítva neki, hogy „déli irányba tör”, kvázi létre akarja hozni a „negyedik birodalmat”, maga köré gyűjtve a hitleri Né­metország egykori szövetségese­it. Veljko Kadijevics jugoszláv védelmi miniszter szerint „egyes országok bábjaik révén akarják elérni azt, amit korábban a hábo­rúban nem tudtak kivívni. Euró­pa és a világ ugyanazt az árat fi­zetheti, vagy még nagyobbat fi­zethet Jugoszlávia feláldozásá­ért, mint amilyet (a második vi­lágháború előestéjén) Csehszlo­vákia feláldozásáért fizetett”. A német kormány hétfőn nyoma­tékosan visszautasította a jugo­szláv kormánytényezők állásfog­lalásaiban napvilágot látott, a bonni politika céljaira és motívu­maira vonatkozó gyanúsítgatá- sokat. Egyben üdvözölte, „az ér­telem győzelmének” nevezte a jugoszláviai válság résztvevői között, hétfőre virradó éjszaka EK-közvetítéssel született újabb kompromisszumos tervet, amely a válság békés megoldását tűzi ki célul. Hans-Dietrich Genscher né­met külügyminiszter a Saar-vi- déki rádióban hétfőn elhangzott interjúban úgy vélte, hogy a felek lélegzetvételnyi szünethez jutot­tak „a tulajdonképpeni problé­mamegoldás” előtt. A német diplomácia vezetője messzeme­nően semleges álláspontról kiin­dulva nyilatkozott a megoldás­ról. „Kívülről senki sem formál­hat jogot arra, hogy előírásokat fogalmazzon meg, akár az egyik, akár a másik fél számára” — kö­zölte Genscher. Aknatűz, menekültek a Vajdaságban Hétfőn éjszaka, tizenegy óra körül Bácskapalánka és Iloka között ismeretlen személyek ak­navetőből tüzet nyitottak a jugo­szláv néphadseregnek a „Május 25.” Duna-hidat őrző katonáira. A hídnál az újvidéki laktanya ka­tonái teljesítettek szolgálatot. Nem tudni, hogy vannak-e se­besültjei a támadásnak. A Tanjug jugoszláv hírügy­nökség jelentése szerint már több mint hétezer menekült tar­tózkodik a Vajdaságban. Az utóbbi három hónapban kétezer menekült érkezett oda, az utóbbi napokban főképpen a szlavó­niai, a baranyai és a nyugat-sze- remi szerblakta falvak vidékéről. A Szovjetunió az egységes Ju­goszlávia fennmaradását támo­gatja, és úgy véli, hogy a több­nemzetiségű európai államok felbomlása veszélyeztetné a földrész békéjét és biztonságát. Ezt nyilatkozta Julij Kvicinszkij, a szovjet külügyminiszter első helyettese, aki Mihail Gorba­csov elnök különmegbízottja- ként tárgyalt napokon át Belg- rádban. Találkozott Stipe Mesic szö­vetségi államfővel, Ante Marko- vics szövetségi kormányfővel, Szlovénia, Szerbia és Horvátor­szág köztársasági elnökeivel. EVAT Rt. lett az egri ingatlankezelő (Folytatás az 1. oldalról) Mindezek után került sor an­nak az „ad hoc-bizottságnak” a megválasztására, amelynek fel­adata „az egri borvidék helyzeté­nek tanulmányozása és javítása, a szüret idején várható feszültsé­gek enyhítésére való törekvés, valamint az állami-szövetkezeti és az egyéni szőlőgazdaságok ér­dekeinek távlati védelme, fel­adatának meghatározása lesz”. A bizottság vezetőjévé Thum- merer Vilmos tanácsnok-képvi­selőt, tagjává pedig Pelle Bélát (EGERVIN) Gál Lajost (eger- szalóki tsz), Oláh Lászlót (egri kutatóintézet), valamint dr. Bán- hidy Péter és Mondák Attila ön- kormányzati képviselőt válasz­tották. Az ülés további részében ke­rült sor az Egri Városgazdálko­dási Vállalat átalakítására tett ja­vaslat megvitatására. Habis László alpolgármester — írásos előterjesztésében — egyebek kö­zött arra hívta fel a figyelmet, hogy „...az üzem... külső feltéte­lei és belső adottságai egyaránt kedvezőtlenek, piaci pozíciója, személyi állományának összeté­tele, az állóeszközök állapota romlott, számos vagyonelem ki­használtsága alacsony szintű... Megoldásuk ezért egy teljesen új szervezeti és működési rendszer­ben, új vezetési stratégiával le­hetséges”. A közgyűlés — meg­tárgyalva az adott lehetőségeket — úgy döntött, hogy szeptembe- erl-jévellétrehozza a Városgon­dozás Karbantartó és Szolgáltató Kft.-t, amelyben a vagyoni része­sedési arány (önkormányzat­dolgozói rész) 80-20 százalék. Az új kft. profilja — a korábbi köz- és településtisztasági, illetve kommunális tevékenység mellett — többek között útfenntartással, közlekedési eszközök javításá­val, járműmegőrzéssel, épületja­vítással és -asztalosipari szolgál­tatásokkal bővül. Kárpótlás az Míg Európa és főleg az Ibé­riai-félsziget úgy készül 1492 megünneplésére, hogy méltó emléket kíván állítani Kolum­busz Kristófnak és bátor társai­nak, akik felfedezték az általuk Indiának hitt Újvilágot, az ame­rikaiak örömére — ha így folytat­ják —, nem kevés üröm is vegyül majd. A jubileum kapcsán máris sok indulattól kísért vita bonta­kozik ki Észak-Amerikában, fő­leg az Egyesült Államokban. A téma a gyarmatosítás, Európa felelőssége, egyáltalán a nyugati kultúra értékei és fontossága. Az ügy súlyát jelzi, hogy még olyan tekintélyes napilap, mint a New York Times is foglalkozik vele. A „Kolumbusz nem volt Eich- mann” című írás vitába száll Ali Mazriu professzorral, aki szerint a gyarmatosítók felelőssége óriá­si, hisz egyszer s mindenkor vé­get vetettek az egyszerű, boldog tudatlanságban élő népek nyu­galmának, kincseikért halomra gyilkolták, kizsákmányolták vagy rabszolgának alkalmazták őket. Nagyobb vita előzte meg vi­szont azt a döntést —17 igen, 5 nem és 3 tartózkodás —, amely szerint az Egri Ingatlankezelő, -Közvetítő és Lakásberuházó Vállalat részvénytársasággá ala­kul át. Igaz, a Fidesz képvise­lői nevében Király József ellen­érvként vetette fel, hogy ez megfontolandó, mert hiányzik a városi lakáskoncepció, amely az IKLV állományát is érintené. To­vábbá: az Rt. bevétele — ellen­tétben egy önkormányzati hiva­taléval — adóköteles lesz, s ezért anyagi hátrány éri a várost. „Szükséges lenne hát” — hang­súlyozta —, „hogy egy ad hoc bi­zottság még egyszer tekintse át a javaslatot.” Dr. Bárdos Rezső vi­szont azt említette meg hiányos­ságként, hogy „nem látni a leen­dő Rt. gazdasági stratégiáját. Nem tűnik ki, hogy az új felállás­ban olcsóbban tudják-e megol­dani a lakáskarbantartást és -fel­újítást, mint vállalati formában, mert ha nem, akkor „beleviszik” a képviselő-testületet egy olyan szolgáltatási dijrendezésbe, amelyre a lakosság csak ráfizet. Az ügy támogatói — a képvise­lők zöme — annak adtak hangot, hogy nincs más megoldás: szá­mos szakértő véleménye tá­masztja alá az átalakulás szüksé­gességét. Ezek szerint: „...az ön- kormányzat a közüzemi vállalati vagyont — mint tulajdonos — a piac által mindenkor elérhető legnagyobb hatékonysággal tud­ja befektetni úgy, hogy a vagyon működtetésében érintett dolgo­zói érdekek is kifejezést nyerje­nek”. Ebben az esetben is bővül a tevékenységi kör: a hagyomá­nyos — IKLV-s — szolgálatáson túl foglalkoznak majd építőipari tervezéssel, szereléssel, szállítás­sal, közlekedéssel, takarítással, fogyasztási cikkek kereskedel­mével, gépjárműjavítással, s még idengenforgalmi és vendéglátó tevékenységgel is... (szilvás) indiánoknak A válasz: a radikális gondol­kodásúak szeretik elfelejteni, voltak emberibb érzelmű konk­visztádorok, akik szembeszálltak a szélsőségesekkel, a bennszü­lötteket egyenrangúaknak tar­tották és ezért leigázásukat tiltot­ták. A vitának van jó oldala is, így az, hogy a származásukat eddig jórészt titkolni kényszerülő in­diánok öntudatra ébredtek. Dél- Dakotában az indiánok igyekez­nek visszaszerezni egykoron el­vett földjüket, így a Dakoták szent hegyét is, amelyet az ameri­kai kormány 1875-ben — felis­merve annak aranykincseit — bekebelezett. A bíróság a földet vissza ugyan nem adta, de lega­lább megítélt az indiánoknak 120 millió dollár kártérítést. Újabban — például hitelkére­lem elbírálásakor — kifejezetten hasznos lehet, ha valaki igazolni tudja, hogy ereiben legalább 1/64-ed részben indián vér csör­gedezik. Ferenczy — Europress Lengyel cáfolat Gorbacsov nem küldött levelet A lengyel államfő sajtóhivata­la hétfő este nyilatkozatban cá­folta, hogy Lech Walesa köztár- sásagi elnök prágai tartózkodása során levelet kapott volna Mihail Gorbacsov szovjet elnöktől. Ezt a hírt a múlt héten Janusz Ziolkowski, a lengyel elnök hi­vatalának államminisztere kö­zölte Varsóban újságírókkal, azt állítva, hogy ugyanolyan üzene­tet kapott a magyar és a csehszlo­vák vezetés is. Szerinte a levelek­ben a szovjet vezető lemondott a kötendő kétoldalú alapszerző­dések biztonsági záradékáról, vagyis nem ragaszkodott volna ahhoz, hogy a Szovjetuniónak joga legyen beleszólni a szóban forgó államok jövőbeni szerző­déskötéseibe és szövetségi hova­tartozásuk alakulásába. Ugyancsak hétfő este cáfolta a Janusz Ziolkowski által közölte­ket Krzysztof Skubiszewski len­gyel külügyminiszter, aki szerint csupán Václav Havel elnök ka­pott levelet Mihail Gorbacsov- tól. Annak tartalmáról nem nyi­latkozott. / Mély fájdalommal tudatjuk, hogy édesanyánk NAGY PÁLNÉ szül. Liszkai Anna türelemmel viselt, hosszú betegség után 77 éves korában meghalt. Temetése 1991. július 11-én 10 órakor lesz az egri Kisasszony temetőben. A gyászoló család Dél-Afrika újra a NOB-ban Lausanne-ban, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság székhelyén kedden reggel tárgyalások kezdődtek az ötkarikás szervezet vezetői és a Dél-Afrikából érkezett öttagú olimpiai delegáció között. A dél-af­rikai küldöttséget Sam Ramsamy, az ideiglenes jel­leggel működő „Dél-Afrikai Nemzeti Olimpiai Bi­zottság” (INOCSA) elnöke vezeti. Az egész sport­világban nagy érdeklődéssel kísért tárgyalásokról kora este jelentették a hírügynökségek, hogy a NOB visszavette tagjai közé az 1960-ban, az apart­heid politika miatt kizárt dél-afrikai olimpiai bi­zottságot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom