Heves Megyei Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-176. szám)

1991-07-09 / 159. szám

HÍRLAP, 1991. július 9„ kedd HATVAN ÉS KÖRZETE 5. Idegen nyelvi tanfolyamok A TIT Hatvan Városi Szerve­zete harmadik és negyedik osztá­lyos tanulóknak kezdő szinten nyolcvanórás kurzust indít né­met nyelvből, az általános isko­lák felsőtagozatosainak pedig a 100 órásat kezdő és középhaladó szinten szervezi meg. A középiskolások és felnőttek részére angol, német, olasz, fran­cia nyelvekből kezdő, középha­ladó, valamint középfokú nyelv­vizsgára felkészítő tanfolyamot indít nyolcvan, illetve száz órá­ban nyelvlaborban és relaxa ki­egészítéssel is. Ezenkívül vállal­nak termelőüzemek, kft-k részé­re angol, francia, olasz, orosz nyelvekből magyarra és viszont szakfordítói és tolmácsszolgálta­tást is. Üdülőtelkek Szűcsiben A szűcsi önkormányzat az ecsédi-tó partján, a községükhöz tartozó közigazgatási területen kilencvennégy telket értékesí­tett, s közeljövőben új vállalko­zásként kempinget alakítanak ki. A tervek szerint a termelőszö­vetkezettől megvásárolják a te­rületet, s további kétszáznyolc­van üdülőtelek felosztását teszik lehetővé, amelynek rendezési terve már elkészült. Ez azért is inkább örvendetes, mert az üdü­lőnépesség egyre nő, az ország legtávolabbi részéből is érdek­lődnek a helyi önkormányzatnál a pihenésre vágyók. Az idősek támogatásáért Az ecsédi önkormányzat még kedvezőbb feltételeket szeretne teremteni az öregeknek az idő­sek klubjában. Az intézmény je­lenleg húsz személynek biztosít ellátást, időtöltést egész napra. A képviselő-testület pályázatot nyújtott be a Népjóléti Miniszté­riumhoz, mintegy két-három millió forintos támogatásra. Eb­ből bővíteni, korszerűsíteni kí­vánják az intézményt. Zagyvaszántói fejlesztések A zagyvaszántói önkormány­zat augusztusban portalanított utat épít a Vasút utcában. Az egy hónapos munkálatokra 925 ezer forintot szánnak. Már megkezdték a helyi mű­velődési ház berendezésének bő­vítését, felújítását, amelyre a költségvetésből százötvenezer forint jut az idén. Megújul az óvoda is: a 75 személyes intéz­ménybe villanybojlereket szerel­nek ebben a hónapban, A meleg­víz biztosítására 100 ezer forin­tot fordítanak. Pavilonsor a falu szívében Hamarosan új pavilonsor épül Zagyvaszántó központjában, az ABC-áruház mellett. Az önkor­mányzat több, egyenként húsz méter széles telket értékesít, ez­zel is segítvén a vállalkozókat és az itt élők ellátásást. Igen olcsón — tizenötezer forintért — lehet megvásárolni a területeket, ame­lyek részben közművesítettek, a vállalkozóknak mindössze a vi­zet kell bekötni és a járdát meg­építeni. Négy telekre már van is vevő: a pavilonokban zöldséges-, vi­rág- és használtruhaboltot alakí­tanak ki, s lesz cipő- és rövidáru kereskedés is. A további terüle­tek még eladásra várnak, s ezeket elsősorban szolgáltató jellegű te­vékenységre szánja a zagyva- szántói képviselő-testület. Mi lesz veled erőmű? Néhány hónappal ezelőtt adtunk hírt a Lőrinciben lévő Mátravi- déki Erőmű bizonytalan jövőjéről. A napokban újra érdeklődtünk az igazgatótól, Jávor Györgytől a létesítmény lehetséges hasznosításá­ról. Tőle annyit tudtunk meg, hogy a helyzet egyelőre változatlan. Je­lenleg folynak a cég részvénytársasággá válásával kapcsolatos előké­szítő tárgyalások, s a tényleges vagyonfelmérés, s csak ezt követően tehetnek lépéseket. Ami bizonyos, hogy a közelmúltban az utolsó nagyméretű kazánt is lebontották, s a hajdani komplexum egy ideig még felvételeken lát­ható „arcát” mutatja. A város patinás épületei Az újhatvani evangélikus templom Az Úttörő (volt Cserkész) ut­cában áll az 1935. szeptember 1-jén felszentelt újhatvani evan­gélikus templom. (A felszente­lést Dr. Raffay Sándor bányake­rületi püspök tartotta.) Az épü­let a magyaros eklektika jegyé­ben épült, tervezte Sándy Gyula műegyetemi tanár, kivitelezte Kollár Mihály mátyásföldi épí­tőmester. A templomépítés anyagi feltételeinek megterem­tésében óriási szerepet vállalt 1934-ben Sztehlo Ga'iorlelkész, aki a templomépítésre szánt ösz- szeg — 20 ezer 400 pengő — zö­mét országjáró körúton gyűjtötte össze. Az egyházközség az ingó­ságok nagy részéhez adományo­zások réven jutott, főleg a Piska, a Tóth és a Filcsik családoktól. Az evangélikus hívők Hat­vanban eleinte a református egy­házközséghez csatlakozva „élték kereszténységüket”: 1930-ban kezdték meg az önálló szervez­kedés munkáját, mintegy há­romszázan. Eleinte Piska Gyula, a későbbi gondnok házában (Ta­bán u. 7.) találkoztak a hívek. 1933. január 1-jén bízták meg Sztehlo Gábor lelkészt azzal, hogy szervezzen missziói egy­házközséget Hatvan — Gyön­gyös — Eger gócpontokkal. Az egri gyülekezet 1935-ben lett önálló. A hatvani templom felszente­lése után az első lelkész, Sztehlo Gábor búcsút vett a gyülekezet­től. Hatvanból Nagytarcsára ké­szült, ahol 1942-ig dolgozott, s ott népfőiskolát hozott létre 1938-ban. A Tessedik Sámuel Népfőiskola épülete ma falumú­zeum. (Sztehlonak volt már gya­korlata a tanításban, a hatvani gimnáziumban hittant tanított.) Sztehlo 1944-ben lett fővárosi kórházlelkész. A háború alatt az erejét embermentő feladatoknak szentelte, az árva gyermekek szá­mára — faji és vallási megkülön­böztetés nélkül — létrehozta Hű­vösvölgyben a Gaudiopolis (Öröm városa) nevű gyermek- otthont. Az intézményt 1949 vé­gén átvette a főváros. Az 1947- ben, Svájcban elhunyt Sztehlo emlékére Jeruzsálemben az Iga­zak Ligetében olajfát ültettek, és még 1972-ben megkapta a Zsidó Akadémia Yad Vashem Intézeté­nek diplomáját. A hatvani gyülekezet Sztehlo távozása után töretlenül élte to­vább az életét. 1936-ban elké­szült a gyülekezeti szoba és a lel- készi iroda, felépült a parókia. A keresztelőmedencét, kegyszere­ket, a „kisharangot”, stb. a lelkes hívek adományozták. (1941-ben szentelték a templom kisharang- ját, melyet az 1935-ben. készült nagyharanghoz hasonlóan Szle- zák László budapesti harangön­tő készített.) 1943. szeptember 19-én avattak fel a teplom Rie­gér-gyártmányú, Welter Jenő ál­tal tervezett orgonáját. Egy évvel később, az 1944. szeptember 20-i bombázáskor találatot ka­pott a torony, és kiégett, elpusz­tult az orgona is. Azóta két har- móniummal pótolták. A helyre- állítási munkákat Terei Endre\e\- kész irányította. 1953-ban javí­tották a templomtetőt, és készít tették a templom ornament üve­geit. 1980-ban javították ki a to­rony négy sarkát. A templom- épületnek érdekes emléket állít id. Demény-Drttel Lajos fotó­ja. Demény-Dittel Lajos Ecséden Megújul az egészségügyi kombinát Az egészségügyi szolgáltatás­ban jelentős fejlesztést határo­zott el az ecsédi önkormányzat ebben az évben. Felújítják az or­vosi rendelőket, a csecsemőta­nácsadót. Újjáépítik a tetőszer­kezetet, fűtésrekonstrukciót hajtanak végre, s a pénzügyi ke­ret függvényében elvégzik az épület külső tatarozását is. Mivel jelenleg a fogorvosi ren­delést meglehetősen kényelmet­len körülmények között tudják megoldani — az idősek klubjá­ban kap most helyet —, ezért ter­vezik, hogy az egészségügyi kombinátba telepítik a rendelőt. Az épület belső rekonstrukciójá­hoz, átalakításához jövőre látnak hozzá. A munkálatokra négy­millióforintot irányoztak elő, de természetesen az a vállalkozó kapja meg a feladatot, aki ol­csóbban, ugyanakkor minden igénynek megfelelően tesz eleget a megrendelésnek. Villanófényben — Apc Közeledik a nyár idusa, de Apcon ilyenkor sincs uborkasze­zon. Amikor a közelmúltban a községházán jártunk, Gémes Gábor polgármestertől több új­donságot is hallottunk. Ezekből kötöttünk most csokorba néhá­nyat... Polgárőrség alakul A legutóbbi önkormányzati ülés fő napirendi pontjaként a község közbiztonsága, közrend­je szerepelt. Mint megtudtuk, ez­zel itt sem lehetnek elégedettek a lakók. Az ülésen a Hatvani Vá­rosi Rendőrkapitányság vezetői is részt vettek, s megállapodás született az apci képviselő-testü­lettel, hogy a nagyobb biztonság érdekében anyagi támogatással járulnak hozzá a lőrinci rend­őrőrs technikai felszereléséhez. S mivel az apci lakosság igényli, hamarosan polgárőrséget alakí­tanak. Winhelhaidi gimnazisták lesznek A németországi Winhelhaid gimnáziumának apci származású igazgatója, Andreas Szalay két magyar diák részére lehetővé tet­te, hogy szeptembertől a három nyelvű tanintézményben folytas­sák négyéves tanulmányaikat. Az apci iskolásokat a gimnázium igazgatója „tesztelte”, s az ered­mények alapján Majzik Eszter és Dósa Erzsébetnyerte el az ingye­nes oktatás lehetőségét. A kislá­nyok szüleikkel már látogatóban is voltak a német kisvárosban, s ismerkedtek a gimnáziummal. Az iskolakezdéshez, az utazá­sukhoz szükséges költségeket az apci önkormányzat teremti meg. Egyébként azt is tervezik, hogy testvérkapcsolatot alakítanak ki a várossal: ennek első lépéseként a winhelhaidi polgármester au­gusztusban néhány napra Apcra látogat. Helyi újság Mi történik a szomszéd utcá­ban? Mit tervez a képviselő-tes­tület? Milyen fejlesztésekre szá­míthatnak a lakók? Nos, többek között ezekre a kérdésekre is vá­laszt ad majd a készülő Apci Hí­rek című információs lap, ame­lyet hamarosan kézhez kapnak a helybeliek. Az első, ingyenes szám júliusban jelenik meg, s ezentúl kéthavonta juthatnak bővebb információhoz az itt élő emberek. A helyi önkormányzat úgy vélte, hogy a hangoshíradó, a hirdetőkocsi napjainkban már nem elég korszerű hírközlő esz­köz, ezért társadalmi aktívaháló­zatot szervez a lap indításához. Természetesen a képviselő- testület üléseiről is tájékoztat majd az újság, csakúgy, mint az anyakönyvi hírekről, a vásárok idejéről, helyéről. Emellett ter­vezik egészségügyi felvilágosító és jogi témájú cikkek közlését is. Tornacsarnok épül Jövőre kezdik meg az általá­nos iskolához tartozó tornacsar­nok építését a községben. Az ön- kormányzat már megvásárolta a vasszerkezetet, amely mintegy hárommillió forintba került. Az építésre versenytárgyalást írnak ki, de bíznak a lakók társadalmi munkakedvében is. Egyébként a létesítmény a ku- nadacsi tornacsarnok mintájára készül. A testvérközségben már jártak ezügyben a képviselő-tes­tület tagjai, tapasztalatszerzés céljából. Kapcsolatuk azonban nemcsak ebben merül ki. Az el­múlt napokban jártak Apcon a kunadacsi önkormányzattól, hogy a fiatalok csereüdültetésé­ről beszélgessenek. A Kiskunsá­gi Nemzeti Parkhoz közel eső te­lepülésen sátoroznak majd az apci gyerekek, innen tesznek tú­rákat, többek között a híres ar­borétumba is. Az alföldi diáko­kat az apci termelőszövetkezet szabadidőközpontjába váiják, s megismertetik a megye tájai­val. Közhasznú munka Apcon is emelkedik a munka- nélküliek száma, és sajnos várha­tó, hogy még többen maradnak állás nélkül a helyi és a környék­beli üzemekből. Ezért is vette fel a kapcsolatot az önkormányzat a munkaerő-irodával, s két hete — kimondottan helybelieket — közhasznú munkákon foglalkoz­tatnak. A munkanélküli segé­lyen lévőknél a minimálbért ve­szik figyelembe, melynek har­minc százalékát az önkormány­zat fedezi. , .. , (mikes)

Next

/
Oldalképek
Tartalom