Heves Megyei Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-176. szám)

1991-07-05 / 156. szám

HÍRLAP, 1991. július 5., péntek FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 13. Blahó István szerint: „Mindenki arra vállalkozzon, amit szeret” Közmeghallgatás Füzesabonyban A legutóbbi képviselő-testü­leti ülésen számos kérdésről, problémáról vitáztak a füzesabo­nyi városatyák. Többek között döntöttek arról, hogy az első fél év munkájának értékelése előtt közmeghallgatást tartanak, amelyen a város polgárai el­mondhatják véleményüket. A fórumra augusztus 2-án kerül sor, s az ott elhangzottakat is fi­gyelembe veszik a képviselők második fél éves tevékenységük során. Újra indul az óra Már több ízben beszámoltunk a sarud iák fejlesztési terveiről, elképzeléseiről. Arról viszont nem volt még szó, hogy az elkö­vetkező hetekben megjavítják a község templomának óráját. Ez a munka különösen jelentős lesz a tiszaparti település életében, mert az időmutató szerkezet hosszú idő után ébred „Csipke­rózsika-álmából”, ugyanis 1944- ben működött utoljára. Önkormányzati ülés Dormándon Több érdekes napirend is sze­repel a dormándi önkormányzat július 8-i, hétfői ülésén. A képvi­selők beszélnek majd a gázprog­ramról, s beszámoló hangzik el az iskola építésének jelenlegi helyzetéről is. Ez utóbbi téma azért is jelentős, mivel augusztus 15-től új épület várja az óvodá­sokat és az iskolásokat. A kivite­lezők a tervezett munkákkal már végeztek, a napokban a parket­tázás, valamint az ablakok besze­relése folyik. Nemrégiben olvashattunk ar­ról, hogy nazánban a munkanél­küliek száma hamarosan elérheti a 200 ezret. A számszerűségnél is elszomorítóbbak a kilátások. Gyárak, üzemek kénytelenek rövidített munkaidőben foglal­koztatni dolgozóikat, rosszabb esetben predig bezárják kapuikat. A mezőgazdaságról sem festhető rózsásabb kép, hiszen nap mint nap hallunk a keleti piacok „be­szűküléséről”, a belső fogyasztás csökkenéséről. Ebben a kiélezett helyzetben növekszik a feszült­ség, a társadalmi elégedetlenség. Éppen ezért válhatnak fontossá azoic az intézmények, amelyek a problémák megoldásában, a fog­lalkoztatás segítésében működ­hetnek közre. Ezt a célt tűzte ma­ga elé a Manhattan amerikai — magyar kft. is, amelynek nemré­giben Füzesabonyban nyílt iro­dája. Az első hónapok tapaszta­latairól kérdeztük először Blahó Istvánt, a kirendeltség vezető­jét. — Áprilistól láttunk munká­hoz, s azóta rengetegen kerestek bennünket. Nem csoda, hiszen a füzesabonyi munkanélküliek száma az országos átlagéhoz ha­sonló, így erre a szolgáltatásra igény van. Mi elsősorban bel- és külföldi munkaközvetítéssel, va­lamint az egyéni vállalkozók út­baigazításával foglalkozunk. Ta­lán ez a három terület a legkriti­kusabb, hiszen a többség pénz­tárcája meglehetősen lapos. Idő­közben be kellett látnunk, hogy a belföldi munkaközvetítésről le kell mondanunk — az országban tapasztalható helyzet miatt... Je­lenleg ügynöki tanfolyammal igyekszünk segíteni a rászoruló­kon, egy amerikai kereskedő és f yártó cég leendő munkatársait épezzük ki. A résztvevők há­rom hónapig vállalkozó igazol­vány nélkül végezhetik munká­jukat. Ez az időszak amolyan próbaidőnek is tekinthető. — Kik keresték fel elsősorban önöket? — A legtöbb jelentkező jól kvalifikált szakmunkás, CMC- esztergályos, vagy éppen műsza­ki rajzoló. Volt már olyan eset is, hogy egy egész csapat vendéglá­tós jelentkezett. Á legfurcsább eset akkor esett, amikor egy jól menő egri iroda vezetője járt ná­lunk. Megkérdeztük tőle, miért vágyakozik külföldre, hiszen itt­hon megvan mindene. Erre azt felelte: v’Ki tudja, mi lesz itt egy év múlva?!” — Melyek azok a szakmák, amelyek külföldön népszerűek, s a vendégmunkásokat szívesen fogadják? — Leginkább olyan házaspá­rokat varnak, ahol a férj ezer­mester, a feleség pedig ápolónő, s természetesen a nyelvet is be­szélik. A legértékesebb ez utób­bi, hiszen a kommunikációs ké­pesség elengedhetetlen. Elkép­zelhető, hogy nyelvvizsgával is rangon aluli munkát kell végezni egy félévig, de idővel a kapcsola­tok kitelj esztésével lehetőség nyílik a továbblépésre. Ha pedig nem ízlik az űj környezet, haza is lehet jönni. Egy a fontos, hogy a szerződéseket nem szabad hosz- szű időre kötni. — Mivel biztatják azokat, akik mindenképpen itthon sze­retnének megélhetéshez jutni? — Mindenkit arra buzdítok, hogy olyanba kezdjen, amit sze­ret. Ez ugyanis — mégha sikeret- lenül is végződik a kísérlet — egy időre leköti az ember figyelmet, alkotó energiáját. Túl az érzel­mekre való hatáson: felállítot­tunk egy egyszerű algoritmust, amelynek segítségével a vállal­kozni szándékozó végigjárhatja útját az okmánybélyegtől az ér­dekvédelmiszervezethez való be­jelentkezésig. Az útmutatás mel­lett arra szoktatjuk őket, hogy minden feladatot maguknak kell elvégezniük. Kardinális kérdés­nek tartjuk az üzleti terv elkészí­tését, annak milyenségét. Ezen áll vagy bukik ugyanis szinte minden. — A kisvállalkozások közül mibe érdemes belefogni? — A nyúltenyésztésbe és a méhészetbe. A gondot viszont ezeknél is az értékesítés szerve­zetlensége okozza, s ráadásul mindenki csak eladni akar. — Óhatatlanul is felmerül a kérdés: mennyibe kerül a segítsé­gük? — Tevékenységünk abba a csoportba tartozik, amit nem azért csinálunk, mert megéri. A legminimálisabb költséget kell csak megtéríteni. Például: a pos­ta- és okmánybélyeget. — A mai, pénzorientált világ­ban elszoktunk az önzetlenség­től. Miért vállalkoznak mégis a karitatívnak mondható szolgá­latra? — Azt szeretnénk, ha a meg­keseredett emberek ne a másik zsebébe nyúljanak. Inkább for­duljanak szembe a problémák­kal, s maguk is keressék a megol­dást. Jó tenne, ha azok, akiknek megadatik a munka lehetősége, mérlegelni tudnák ennek a jelen­tőséget. Molnár Zsolt Az áldás nem kerül pénzbe Világot járt paptanár Harminchat esztendős mind­össze, és mégis egy fél világ ta­pasztalataiban gazdag. Élete tör­ténetét gyermekálmaival kezdi, amikor megérlelődött benne a vágy, az elhivatottság a papi pá­lya iránt. Ám a vágyaknak nehéz határt szabni, így azután ikertest­vére született az első óhajtásnak, s arról álmodott, hogy tanár lesz, olyan ember, aki a teológiai tu­dományok mellett a pedagógiát is míveli. Győrben a bencések gimnázi­umában tanult, a hittudományi főiskolát Pannonhalmán, Buda­pesten, Egerben végezte, majd kevéssel a pappászentelés után a Gregorián Egyetemre Rómába került. Lehet-e csodálatosabb feladatot teljesíteni olasz nyel­ven Itáliában? Dr. Berkes László makiári plébános dolgozószobájában egy színes, bekeretezett képet pillantok meg a falon. Egy pápai audencia alkalmával — a pap­szentelés kapcsán — II. János Pál pápa a fiatal magyar pap vál­lára teszi a kezét. Másnap az olasz lapok lehozták a fotót, ez a kép egyébként is életreszóló em­lék számára... — Milyen nyelveket ismer, plébános úr? — Magyar-angol szakos tanár vagyok, olaszban és angolban egészen, a németben kevésbé já­ratos... Úgyszólván kitalálja a követ­kező kérdésemet, mert arról be­szél, hogy a nagyarányú paphi­ány miatt az egyházmegyében több teológiai tanár is tevékeny­kedik plébánosként, és miután a makiári plébánia megüresedett, így reá esett a választás. Heti hat órában — Egerben a szeminári­umban — gyakorlati teológiai tárgyakat és pedagógiát ad elő, illetve két órában az Egyházme­gyei Teológiai Tanfolyamon — három évfolyamban mintegy száz körül vannak „civilek” — a jövő hitoktatóit tanítja. — Minden gödröt ismer a Skodám Eger és Makiár között! — mondja mosolyogva, miköz­ben kapva az apropón, a makiári autószentelésről érdeklődöm, ami egy nem hívő számára lehet gondolatban egy jól jövedelme­ző formalitás, a vallásos ember­nek az Istenbe vetett hit erősíté­se. — A búzaszentelés adta az öt­letet! A ma is meglévő, ősi szo­kás, amikor tavasszal körmenet­ben ment ki a hívő sereg a föl­dekre, és a pap megáldotta a bú­zát, az új életet. Ugye, látja, hogy elszabadult a pokol az utakon, egyes emberek erkölcsi gyenge­ségeiket az utakra is kiviszik. Ezért ez az Istenbe vetett hitben és reménykedésben teli aktus önmérséklő és visszatartó lehet, arról nem is szólva, hogy az „ál­dás” nem kerül pénzbe... Napi létkérdéseinkről, nem­zetmegtartó erőnkről, az egyház szerepéről beszélgetünk a továb­biakban, az egyháziak és világiak sajátos és közös gondjairól. — A kereszténység válasz a mai ember problémáira... — mondja, s szenvedélyes elkötele­zettséggel emleget egy „Mestri- no” nevű olasz falucskát, ahol annak idején ő is szolgálatot tel­jesített, s ahol a templom, a plé­bánia nem valamiféle fellegvár volt, sokkal inkább a faluközös­ségnek egy olyan keresztény központja, ahol az egészséges lo­kálpatriotizmussal egybekötöt- ten virágzott a hit és a sokszínű közös vállalkozás. A falucská­nak saját újságja, rádiója van, sőt, külön focicsapataik az ut­cáknak, énekkaruk és zenekaruk fellép minden jelesebb rendez­vényen. — Szeretném összefogni itt Makiáron és Nagytályán a fa­lut. Amerikai példával folytatja, ahol egy magyar egyházközös­ségben olyan templomot látott, amely többemeletes. Étkezde, klub, társalgó és hitoktatóterem helyezkedik el az emeleteken, s ezekben élet van, egymást segítő és egymásért élő élet. Aztán el­gondolkodva jegyzi meg: — Emberibb életet akar az egyház... Szalay István Juniális Sarudon Az ünneplés és a hagyomány­teremtés szándéka vezette a Tár­Szihalmon is: Szétvált az ÁMK Az elmúlt rendszer egyik kul­túrpolitikai ötletének megvaló­sulását jelentette az általános művelődési központ. Ennek lé­nyege volt, hogy az oktatási, mű­velődési intézmények munkáját egy-egy településen közös veze­tés alatt összehangolják. Az elő­remutatni látszó gondolat kivite­lezésében azonban több helyütt hiba csúszott. Legutóbb a po­roszlói önkormányzat döntött: megszünteti az ÁMK-t, s most Szihalmon is úgy látják, hogy az egyes intézmények önállóan életképesek. A napokban tör­tént, illetve történik az új igazga­tók megválasztása. A szihalmi tantestület javaslatára Beer Fe­rencié lett a direktor — négy pá­lyázó közül. Egyelőre betöltetlen a művelődési ház vezetőjének tisztsége, de mint a polgármeste­ri hivatalban megtudhattuk, je­lölt, kiszemelt már van. Az óvo­da élén továbbra is Joó Sándorné marad. Persze, akadtak más esemé­nyek is Szihalom életében, hi­szen megszületett a zsóri üdülő- terület módosított rendezési ter­ve: 14 üdülő- és tizenöt vállalko­zásra alkalmas telek kialakításá­ra nyílik így lehetőség dr. Veres Zoltán okleveles építészmérnök elképzelései alapján. Befejező­dött a temetőben lévő vizesblokk építése, tart viszont az ott lévő út aszfaltozása, amely körülbelül 500 ezer forintba kerül majd. A közeljövő tervei között szerepel egy gyalogjáró híd az Ostoros pa­tak fölött, valamint a tornaterem átadása. Ez utóbbinál biztatóan haladnak a munkálatok, s a kivi­telező Piramis Kft. ígéretet tett a határidő betartására. így augusz­tus 20-án minden bizonnyal bir­tokukba vehetik a szihalmiak a 12x22 m-es, két tanterem­mel, öltözőkkel ellátott épüle­tet. A második félév teendői közé tartozik az orvosi rendelő és a szolgálati lakás kialakítása, amelyre saját erejéből nem vál­lalkozhat az önkormányzat. Az egyházzal való jó kapcsolatot mutatja, hogy vállalkoznak a kálváriamisék megtartásához szükséges ülőalkalmatosságok nyersanyagának beszerzésére, és segítenek a sírkert kialakításá­ban is. Dormándon Javult a közbiztonság Lapunkban többször hírt ad­tunk polgárőrségek alakulásá­ról. Sajnos, az idő igazolta ezek­nek a csoportoknak a létjogo­sultságát, hiszen napról napra romlik a közbiztonság, szapo­rodnak az erőszakos cselekmé­nyek, betörések, lopások. Az is kiderült, hogy többnyire — ob­jektív okok miatt — a rendőrség nem tud megbirkózni a plusz ter­hekkel, így hathatós állampolgá­ri segítségre van szükségük. Az egyre riasztóbbá váló sta­tisztikai adatok ismeretében örömmel számolunk be arról, hogy a dormándi polgárőrség megalakulása óta sehová sem törtek be a településen. Az ön- szerveződés legutóbbi közgyűlé­sén, amelyen szinte minden tag jelen volt, Bicskei Adolf beszá­molt az eddig végzett, három hó­napos munkáról. Mint elmond­ta, a polgárőröket többször ri­asztották, s mindannyiszor meg­akadályozták a tetteseket „mun­kájuk” elvégzésében. így történt ez az ABC-be való erőszakos be­hatolás meghiúsításakor is. El­hangzott még, hogy javultak a tárgyi feltételek, nemrégiben há­rom adóvevő rádióval gyarapod­tak az önkéntesek. sadalmi Egyesülések Szövetséget és a Megyei Művelődési Közpon­tot a sarudi juniális szervezése­kor. Az örömre Péter-Pál, az aratás kezdete, illetve a szovjet csapatok Magyarországról való kivonulása adott okot. Az egész napos program során délelőtt kulturális műsorokat láthattak az érdeklődők, délben birkagulyás- partin csillapíthatták éhségüket, délután pedig játékos vetélkedő és társadalompolitikai fórum várta a kikapcsolódni vágyókat. A látványosságot népművészeti kirakodóvásár, ejtőernyős be­mutató és horgászverseny szol­gáltatta. Képeink a pihenők egy csoportját (fent), Elek István MDF-es országgyűlési képvise­lőt, valamint az Egri Csillagok népdalkor tagjait örökítették meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom