Heves Megyei Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-176. szám)

1991-07-27 / 175. szám

„EZ A TÁRSADALOM NEM KÍVÁN VALAMIFAJTA SZÉLSŐSÉG MÖGÉ FELSORAKOZNI” (4. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1991. JÚLIUS 27., SZOMBAT SZKP KB-plénum November végén — rendkívüli kongresszus Az SZKP Központi Bizottsága ez év novemberé­nek végére összehívja a párt XXIX., rendkívüli kongresszusát. A KB ülése pénteken túlnyomó többséggel elfogadta kündulási alapnak a Mihail Gorbacsov által előterjesztett új programterveze­tet, és döntött a rendkívüli kongresszus összehívá­sáról. A plénum pénteken este fejezte be munkáját, s utána sajtóértekezleten tájékoztatták az újságíró­kat. MEGYEI HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA II. ÉVFOLYAM 175. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT 316. sz. TÜZÉP-telep Füzesabony. Telefon: 39/41-248. Rendkívüli árengedmény! Fenyő fűrészáru, fűrészelt gerenda, 20—30 % engedménnyel kaphatók telepünkön, amíg a készlet tart. Folytatódik a minősé­gi búzafajták előállítá­sára irányuló nemesítő program az MTA Mar- tonvásári Mezőgazda- sági Kutatóintézetében. A gabonapiac ugyanis egyértelműen jelzi, hogy a termesztőknek változ­tatniuk kell az eddigi mennyiségi szemléleten, s mielőbb át kell térniök a minőségi, valamint a differenciált igényeket kielégítő fajták előállítá­sára. Azok ugyanis még jól eladhatók a világpia­con. A kutatóintézet ne- mesítői egyébként már évek óta dolgoznak ilyen fajták előállításán, s az ország búzatermő területének 43 százalé­kán termesztett tíz mar- tonvásári nemesítéséi fajta mindegyike már meg is felel a minőségi követelményeknek. (MTI) Vállalkozási szeminárium nőknek A magyar nők képzettek, talá­lékonyak, adottságaik kiválóak, kellemes megjelenésűek, min­den együtt van ahhoz, hogy sike­resek lehessenek az üzleti élet­ben. Bár Magyarországon nincs hagyománya annak, hogy a dol­gozó nő egyben vállalkozó is le­gyen, a magyar nőknek megvan a képességük — a család életének rendszeres irányítása, szervezése adja az alapot — a vállalkozásra. Mindezt Patricia Harrison, a Na­tional Women’s Economic Alli­ance Foundation, vagyis az ame­rikai nők gazdasági szövetségé­nek elnöke mondotta az MTI munkatársának Budapestre ér­kezését követően. A szövetség 8 évvel ezelőtt, nonprofit szervezetként, a gazda­sági lehetőségek felkutatására, a szabad vállalkozások segítésére alakult. Patricia Harrison úgy látja, hogy a magyar nőknek — mint ahogy az USA-belieknek is — elsősorban a szolgáltatások te­rületén nyílik lehetőségük vállal­kozásra. Gyermekkórusok Világfesztiválja Pénteken Hamamacuban hét ország tizenhárom kórusának részvételével megkezdődött a Gyermekkórusok Világfeszti­válja. Négy japán kórus mellett két osztrák és egy-egy dán, dél­koreai, egyesült államokbeli, szovjet, észt, jugoszláv és magyar együttes vesz részt a rendezvé­nyen, amelyre két éve készülnek a házigazdák. A megnyitó ün­nepségen Kizu Fumihiko profesz- szor, a világfesztivál kezdemé­nyezője és Kurihara Maszaru, Hamamacu polgármestere kö­szöntötte a kórusokat. A magyar színeket képviselő Budapest Gyermekkórus, Botka Valéria és dr. Csányi László együttese vasárnap adja elő gála ­programját, amelyben madrigá­lok, Bartók- és Kodály-művek mellett japán dalok is szerepel­nek. A Coca-Cola cég új termékei A Coca-Cola Company új­donságokkal folytatja magyaror­szági térhódítását, nevezetesen a narancsízű Fanta és a citromízű Sprite üdítőitalokkal. A világhírű cég a csomagolás terén is újat kíván Magyarorszá­gon bevezetni, mégpedig a kétli­teres műanyag (PÉT) palacko­kat, a Coca-Cola, a Fanta és a Sprite üdítők számára. A Coca- Cola magyarországi leányválla­lata hamarosan új palackozóbe­rendezést is üzembe állít hazánk­ban. Gázspray-vel támadtak A keszthelyi rendőrkapitány­ság nyomozást rendelt el két is­meretlen férfi ellen, mert Vo­nyarcvashegyen személygépko­csijában megtámadták és gáz­spray-vel szembe fújták H. Ró­bert 21 éves gyenesdiási vállalko­zót, akitől elvették az átváltásra előkészített 11.950 márkát, majd elmenekültek. Az anyagi kár megközelíti a félmillió forintot. Bizottság vezeti a levált gyárat A munka kevés vagy a munkás sok Füzesabonyban ? Az utóbbi időszakban többször írtunk a Mátra vidéki Fémművek átalakulásáról, a siroki és füzesabonyi gyár szétválásáról, s beszá­moltunk az igazgatók „csatájáról” is. Verhóczki András vezérigaz­gató felmondott Blahó Istvánnak, a bírósági döntés viszont vissza­helyezte székébe az igazgatót. Mindezek erős érzelmi hullámokat keltettek, amelyek ma sem ültek el, legfeljebb csendesedtek. A bi­zonytalanság, a meglévő, így vagy úgy értelmezett joghézagok, az átmeneti állapot óvatossá teszi Blahó Istvánt, a Pikopack igazgató­ját. Legszívesebben elodázná a beszélgetést, amíg egyes kérdések nem tisztázódnak. Mint mondja, a gyárról nehéz egyértelmű hely­zetképet adni, hiszen azt három oldalról lehet meghatározni. A pi­ac, a leválás és a személyi ellentétek oldaláról. — Ez utóbbiakról nem szeret­nék beszélni — hangsúlyozza —, mivel ebben a helyzetben nem engedhetjük meg magunknak, hogy az érzékenység miatt szét­forgácsoljuk erőinket, s az adok- kapok elterelje figyelmünket a munkáról. — A külső szemlélő számára úgy tűnik — történelemből köl­csönözve a fogalmat —, interreg­num, „törvényen kívüli állapot” uralkodik Füzesabonyban. Önt egyszer elbocsátották, ezt az in­tézkedést később érvénytelenítet­ték. A leválást követően sem ment minden zökkenőmentesen, hiszen a Pikopack igazgatója­ként a munkakönyvé Sírokban maradt. Ez újabb hercehurcát okozott. Voltaképpen most ki ve­zeti a gyárat? — Jelenleg a Pikopack Cso­magolószergyárat egy háromta­gú, szervezeti és működési sza­bályzatot előkészítő bizottság irányítja, amelynek mandátuma a vállalati tanács megválasztásá­ig szól. Jogosítványai az általá­nos irányításra vonatkoznak. A szakmai kérdések megválaszolá­sa a korábbi igazgatóhelyettes és a főkönyvelő dolga. A korábbi­akhoz képest bővült viszont az érdekvédelmi szervezetek szá­ma. A Vasasszakszervezet bi­zottságán túl működik a Dolgo­zók Demokratikus Érdekvédel­mi Szervezete, amely a Ligához tartozónak vallja magát, és meg­alakult a Munkástanács gyári szervezete, amelynek bírósági bejegyzése még folyamatban van, de az érvényben lévő jog­szabályok alapján partnereink­nek tekintjük őket. Azt szeret­nénk, ha nem külön-külön kelle­ne az érdekvédelmi szervezetek­kel egyeztetéseket folytatni, ha­nem kialakulna közöttük egy konszenzus alapján létrejött tes­tület, amellyel részletekbe menő megállapodásokat is köthetünk. Lényegében tehát a gyár irányí­tása egy bizottságra. hárul, amelynek első embere a bizott­ság elnöke. Erre kaptam én meg­bízatást az Ipari Minisztérium­tól. (Folytatás a 2. oldalon) A városban szinte mindenhol bontják és építik az utakat (Fotó: Szántó Görgy) Tűrünk, tűrünk, de nem mindegy, hogy meddig... Szomorúan bár, de annak ide­jén tudomásul vettük, hogy júli­us első két hetében bizonyos ká­tyúzási munkák miatt lezárják a Széchenyi és a Csiky Sándor utca szakaszait. Ez a mindennapos közlekedők számára annyit je­lentett, hogy a helyi járatú autó­buszok hosszú kacskaringók után érték el állomáshelyeiket, illetve, hogy a sokak által hasz­nált főpostai megálló helyett a Domus lépcsőin zarándokolhat­tak felfelé az utazni vágyók. Szó­val mindezt tudomásul vettük, és el is viseltük volna, ha nem törté­nik azóta néhány idegesítő mel­lékkörülmény. Egyrészt, hogy a Széchenyi és Csiky Sándor út még mindig nincs készen, pedig már augusz­tus felé közeledünk. Másrészt, hogy ezzel egy időben a Vöröstü­zér, a Vörösmarty úton, valamint a viaduktnál is megjelentek a borzalmas hangú aszfalttörő gé­pek, korlátozták a forgalmat, és hosszú várakozások után halad­hattak csak a buszok és személy- gépkocsik. Nem a munkások te­hetnek ugyan róla, de tetézte a bajt, hogy mindez a legnagyobb kánikula kellős közepén zúdult a nyakunkba, amikor a tűrési kü­szöbünk amúgy sem valami ma­gas. Morogtunk, veszekedtünk és értetlenkedtünk. Megajándé­koztuk annak idején a türel­münkkel és a bizalmunkkal a ha­táridőt kijelölőket. És most me­gint becsapva érezhetjük magun­kat. — Mi az elhúzódó kátyúzás oka?— kérdeztük elsőként Vígh Henriktől, az egri Polgármesteri Hivatal Főmérnöki Irodájának csoportvezetőjétől. — A lapjukban már megjelent egyszer az indoklás, de bizonyá­ra nem árt, ha megismétlem: a kátyúzás közben több, más jelle­gű hiba is felmerült — válaszolta. — Bizonyos pincék tartógeren­dái elrohadtak, más helyen a víz­elvezető rendszer szorult javítás­ra. Ezeket a hiányosságokat nem tudhattuk előre, csak a munkák során fedeztük fel. Bár ezt sokan nem fogják nekünk elhinni, fő­ként a lakosok, és úgy tűnhet, hogy csak magyarázkodunk. (Folytatás a 3. oldalon) Felszámolják a Pápai Textilgyárat Nem éri meg alapításának 100. évfordulóját — legalábbis jelenlegi formájában nem — a Pápai Textilgyár. A nagy múltú, most 91 éves könnyűipari üzem­együttes, amely a tarkán szőtt kel­mék legnagyobb hazai gyártója, nem képes megbirkózni azzal a helyzettel, amit az exportdotáció megvonása, a szovjet piac kikap­csolódása, a növekvő energia- és anyagárak teremtettek. 600 mil­lióforint körüli adósság terheli a gyárat. A felszámolási eljárás meg­kezdődött. „Nap mint nap lopják a rézkábelt...” Tetten érték a MÁV-dolgozót A színesfémhulladékkal való kereskedés nagy üzlet. Különö­sen akkor, ha ahhoz korántsem a törvény megengedte módsze­rekkel jutnak az értékesítésben résztvevők. Hiába a nemrég megjelent rendelet: a kereskedés megszigorítása... Július 11-én délelőtt a Thorez Bányaüzemben található szere­lőtéren csapott le a rendész tol­vajokra. Négyen éppen azon buzgólkodtak, hogy a már eltu­lajdonított kötegelt rézkábeleket „megnyúzzák”, s felpakolják va­lamilyen szállítójárműre. Mohó­ságukban azonban elméretezték, hogy mennyit is képesek egy­szerre elvinni. A kifejtett kábel­ból még legalább 50 méter hosz- szú háromeres maradt meg, azért tértek vissza. A rendész láttán hárman elslisszoltak, s közben elfelejtettek szólni negyedik tár­suknak. így a 24 esztendős Gombási Gábort tetten érték! Kihallgatásakor a Gyöngyösi Rendőrkapitányságon elmond­ta, hogy ő a MÁV-nál segéd­munkás. S bizony jól tudja, kol­légái közül többen nap mint nap visznek el rézkábelt. Mondhatni, ez már bevett szokás. A vizsgálat során hamarosan rendőrkézre kerültek a lopással alaposan gyanúsítható további személyek is: ifi. Molnár László erdőtelki, valamint Molnár László és Burai Sándor hevesi lakosok. (-lay) Tájékoztató a kormány üléséről A kormányszóvivő távollété­ben úgynevezett szakértői tájé­koztatón kaphattak információt az újságírók pénteken az előző napi kormányülésen történtek­ről, pontosabban két témáról: a kárpótlási törvény végrehajtásá­val kapcsolatos ügyekről és az agrárexport helyzetéről. Az első témakörről szólva Tü- tős Sándor, a Kárpótlási Hivatal elnöke elöljáróban bejelentette, hogy a kormányülésen a minisz­terek elfogadták az augusztus 10-én hatályba lépő kárpótlási törvény végrehajtási rendelkezé­seit. Ennek nyomán a napokban létrejönnek a megyei, illetve fő­városi kárrendezési hivatalok, melyek feladata az igényfelmé­rés, majd a tényleges kárpótlás „levezénylése”. A Kárpótlási Hivatal elnöke a továbbiakban elmondta, hogy a törvény végrehajtási utasítása részletesen szabályozza a földre vonatkozóan az árverés, a licitá­lás mikéntjét, csakúgy, mint a tu­lajdonba adás feltételeit. Ennek értelmében a közjegyző jelenlété­ben zajló, és minden esetben 3000forintról induló licitálás az adott földterület aranykorona­értékére történik, és a tételek száz forintonként emelhetők. A kárpótlási igények bejelen­tésére szolgáló adatlapok — a ki­töltési útmutatóval együtt — au­gusztus első napjaitól 50 forin­tért vásárolhatók majd meg a postahivatalokban. Emellett mind az igénybejelentéssel kap­csolatos teendők terén, mind az árverés részleteit illetően orszá­gos tanácsadó-hálózat segíti a kárpótlásra jogosultakat. A kormányülés másik napi­rendjét — a gabonaértékesítés kérdéseit, tágabb értelemben az egész magyar agrárexport ügyét — Raskó György, a Földműve­lésügyi Minisztérium államtit­kára részletezte az újságíróknak. Hangsúlyozva, hogy a termék­szerkezet-váltás alapvető fon­tosságú a mezőgazdasági export * jövője szempontjából, bejelen­tette : a jelenlegi gabonaértékesí­tési gondok enyhítésére a kor­mány hitelgaranciát nyújt a Szov­jetunióba történő búzaszállítá­sokhoz. A földművelésügyi tárca illetékese szerint az 1,3 millió tonnányi búza exportjához biz­tosított hitelgarancia — a kész­letraktározás és az értékesítés könnyítése mellett — elsősorban a magyar termelői pozíciók meg­őrzését hivatott szolgálni. Eger egy merő vakondtúrás Kárpótlás es agrárexport A minőségi búzák jól eladhatók

Next

/
Oldalképek
Tartalom