Heves Megyei Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-176. szám)

1991-07-23 / 171. szám

2, VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. július 23., kedd Ma még csak a kispénzű turisták viziparadicsoma Szovjet németek Borisz Jelcin orosz elnök va­sárnap a kirgiz fővárosban, Bis- kekben kijelentette: — Meg fog­juk találni a módját, hogy a né­met származású állampolgárok számára Oroszországban letele­pedési területet biztosítsunk. A TASZSZ jelentése szerint Jelcin „diktatórikus intézkedésnek” minősítette a szovjet németek de- portációját. Acz 1924 óta első ízben ülésező oroszországi evangélikus szinó- dus a hét végén síkraszállt azért, hogy vezessenek be egy emlék­napot a sztálini diktatúra és a második világháború szovjet né­met áldozatai tiszteletére. Az In­terfax jelentése szerint a szinó- dus felszólította valamennyi ke­resztény egyházat, a pápát és a moszkvai pátriárkát, hogy támo­gassa ezt az elgondolást. Az em­léknap augusztus 28. lenne. Ötven évvel ezelőtt, 1941. au­gusztus 28-án rendelte el a szov­jet kormány a németek kitelepí­tését volgai autonóm területük­ről Szibériába, Kazahsztánba és egyéb közép-ázsiai területekre. Kártérítés A német kormány arra számít, hogy még az idén tárgyalások kezdődnek Moszkvával a náciz­mus szovjet üldözöttéinek fize­tendő kártérítésről. A Berliner Zeitung értesülése szerint Bonn a Bundestag nyári pihenője után várja a szovjet kártérítéssel kap­csolatos konkrét igényeket, vala­mint a tárgyalások időpontjára vonatkozó javaslatot. A Szovjetunió a második vi­lágháborúban több mint 20 mil­lió polgárát veszítette el. Ebből kiindulva a kártérítés végösszege német becslés szerint több milli­árd márkára rúghat. Tiltakozás a bosi erőmű ellen A Somoija melletti Körtvé- lyes-Csölösztő térségében hétfő reggel óta folytatódott a bősi erőmű ellen tiltakozó környezet- védők csendes demonstrációja. A délelőtt első felében egy teljes órán keresztül nézett egymással farkasszemet a száz-egynéhány tüntető és a Szlovákia legkülön­bözőbb körzeteiből odavezé­nyelt félszáz rendőr. A tüntetők és a rendőrök között később pár­beszéd alakult ki. Nem egyezett a nézetük abban, hogy mi tekint­hető a helyszínen építési terület­nek, és mi tartozik Csölösztő falu kataszteréhez. A tüntetők szigo­rúan betartották a szabályt, hogy csak közterületen tartózkodnak. Benkovics Klára, az Eurolánc szóvivője az MTI pozsonyi tudó­sítójának elmondta: egy időre úgy kiéleződött a helyzet, hogy okuk volt rendőri közbelépéstől tartani. A környezetvédők egy ideig hasztalan érveltek a békés tüntetésről szóló engedély okmá­nyaival, de végül is a kivezényelt rendőrök őrnagyi rangot viselő parancsnoka engedélyezte, hogy a felvízcsatorna gátján kívül mégiscsak végigsétálhatnak azok, akiknek drága a Duna, s nem akarják, hogy tovább káro­sítsák az egyébként is lepusztított tájat. (Folytatás az 1. oldalról) Hangoztatta, hogy az 1960-as években született döntés nyo­mán létesített vízlépcső tulaj­donképpen a Tisza völgyének vízgazdálkodására, az öntözés- fejlesztésre épült. Emellett kap­csolódó létesítményeket is létre­hoztak, amelyek azóta a halásza­tot, az üdülést, a sportolást, illet­ve az erdőgazdálkodást szolgál­ják. Kétségtelen, a Tisza-tó He­ves megyei szakaszán is voltak fejlesztések az elmúlt hat-nyolc évben, de ezek nem bizonyultak elegendőnek. Még ma is jellem­ző, hogy elsősorban a kispénzű turisták keresik fel ezt a tájegysé­get. Aláhúzta: nagyon fontos tö­rekvés, hogy a Tisza-tót meg­őrizzék a jövőnek. Ez pedig csak az érdekek összehangolásával, szervezett intézkedések soroza­tával valósítható meg. Összessé­gében az infrastruktúra, az alap­ellátás, a környezetvédelem, a mezőgazdaság, az üdülőfejlesz­tés szoros egymásra hatásával ér­hető el. Ehhez viszont az állami, kormányzati támogatás elenged­hetetlen. Ezután dr. Fehér Alajos kan­didátus, a kompolti kutatóinté­zet igazgatója arról beszélt, hogy a Tisza-tóhoz, mint adottsághoz kell alkalmazkodniuk a környe­zetben levő mezőgazdasági üze­meknek. Rámutatott, hogy ezek kétharmada kedvezőtlen termő­helyi adottságok között gazdál­kodik. Leszögezte: tudomásul kell venni, hogy a ráfordítások a piaci árakon nem térülnek meg. Ezért célszerű a jövőben, hogy a szántóföldi termelés helyett in­kább erdőgazdálkodással foglal­kozzanak az érintettek, figye­lembe véve a környezeti értéke­ket. A Tisza-tóra vonatkozó fej­lesztéseket a kapkodó intézke­dések helyett csak a tudományo­san megalapozott döntések vált­hatják valóra. Végezetül egy ki­adványra hívta fel a figyelmet, amelyet a kutatóintézet gondoz, s amely felöleli a Tisza-tó életére vonatkozó teljes ismeretanyagot. Ennek finanszírozásához és megírásához kért segítséget a je­lenlevőktől. Dr. Kurucz Gyula, a mezőgaz­dasági tudományok doktora, a Debreceni Agrártudományi Egyetem professzora arról be­szélt, hogy a Tisza II. Vízlépcső tulajdonképpen egy befejezetlen beruházás. Ennek oka, hogy amire elsődlegesen tervezték — tehát az öntözésre —, pénz hiá­nya miatt nem valósulhatott meg. Kifejezésre juttatta, hogy noha a korábbi agrárpolitika a mezőgazdaság fejlesztését az Al­földön elsősorban az öntözésre alapozta, ez mégsem úgy alakult. A terméshozamok úgy duplá­zódtak meg az utóbbi harminc esztendőben, hogy ebben elsőd­legesen nem a víz volt a főszerep­lő. Helyette inkább a korszerű növényfajták, a kémiai anyagok, a modern technika és technoló­gia, nem kevésbé a szakértelem lett a meghatározó. Az elmúlt időszakban ugyanis — mutatott rá — a nagyüzemeket nem tették érdekeltté az öntözés fejlesztésé­re. Jelenleg az átalakulás idősza­kát éli mezőgazdaságunk. A kö­vetkező két-három esztendőben valószínűleg az új szövetkezeti modellek valósulnak meg, ám nem lesz pénz az öntözés fejlesz­tésére. Ezért a kiskörei vízlépcső térségében várhatóan csak öt­hat esztendő múlva kezdődhet meg a nagyobb arányú öntözés- fejlesztés, és legalább tíz-tizenöt évre lesz szükség ahhoz, hogy ez egyértelműen termésfokozó té­nyezővé váljon. Tehát fontos, hogy ezen a tájegységen a követ­kező időszakban a mezőgazda­ság és az idegenforgalom egy­mást erősítve fejlődjön. A továbbiakban Kocsán La- josné, a Borsodterv munkatársa településtervezőként szólt a táj jövőjéről. Rámutatott, hogy a Tisza-tó környékén a helyi adottságokat és a természeti fel­tételeket kell figyelembe venni az emberek érdekében. Regionális fejlesztésben kell gondolkodni, és az összes lehető ágazatot egy­forma érdekek alapján felhasz­nálni. Tehát ez esetben Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász- Nagykun-Szoínok megyéknek közösen kell összefogni, vala­mennyi érintett településnek esélyegyenlőséget biztosítva a fejlődéshez. Dr. Bálint Dénes, a kompolti kutatóintézet tudományos mun­katársa a kiskörei vízlépcsőrend­szer hasznosításában történő ér­dekegyeztetés dilemmáiról be­szélt. A jövőre nézve elengedhe­tetlen — hangsúlyozta —, hogy az illetékesek rendszeresen kon­zultáljanak. Ehhez viszont nem nélkülözhető az érdekeltség, a fejlesztésekben a vállalkozói szellem. Végezetül Ott László, Heves megye főépítésze számolt be arról, hogy az elmúlt években milyen erőfeszítéseket tettek az üdülőterületek fejlesztésében. Ebben példamutató Kisköre. Ti- szanánán megkezdődött a Diny- nyés-hát újjáélesztése, ahol zárt­kerti települést alakítanak ki. Sa­rudon főleg az utóbbi két-három évben hozzáláttak a szennyvíz­hálózattal együtt az üdülőfejlesz­téshez. Poroszlón viszont koráb­bi vízügyi problémák miatt nem­rég kezdődött községi kezdemé­nyezésre a turizmus fellendítése. Bejelentette, hogy az érintett há­rom megye önkormányzata, va­lamint a vízügyi igazgatóságok július 15-én országos tervpályá­zatot hirdettek a Tisza-tó térségé­nek általános fejlesztésére. Év végéig hirdetnek eredményt, amelytől nagyon sokat várnak. Mentusz Károly ír Gazdálkodó szervezetek figyelem! N. Értesítjük mindazokat, Kedvező befektetési lehetőség A KINCSTÁRJEGY-AUKCIÓ akik ismerték és A legutolsó aukciókon elérhető tisztelték, hogy éves hozamok az alábbiak voltak: TRIEB JÁNOS 90 nagos 30 napos nyugdíjas tsz-elnök maximum: 35,51% 33,50% életének 66. évében átlagos: 35,03 % 32,86 % elhunyt. minimum: 34,49% 31,20% Temetése Az aukciókon bármely jogi személy részt 1991. juhus 24-én 13.30 órakor vehet. Egerben, Páros héten 30 napos, a Lajosvárosi páratlan héten 90 napos aukciót tartunk. temetőben. Az ajánlati lapokat Gyászoló család, minden héten szerdán 9-ig kérjük eljuttatni az „Egyetértés” az MNB Heves Megyei Igazgatóság Mgtsz Közgazdasági Osztályára. Ostoros saját halottjának tekinti. További információ: a 20-127 vagy 13-444/113-as telefonon kérhető. ^ Carnogursky Szlovákia függetlenségéről Szlovákia függetlenségét „eu­rópai módon ” kell megvalósíta­ni, erre akkor kerülhet sor, ha az Európai Közösség kész lesz elfo­gadni azt, és befogadni a függet­lenné vált országot. Ez 2000 körül válhat lehetsé­gessé — jelentette ki Jan Carno- gursky szlovák miniszterelnök a Libération című francia lapnak adott legutóbbi, figyelmet ér­demlő interjújában. A politikus azt mondotta, hogy ha az EK „elutasítaná a független Szlovákia gondolatát, és azt mondaná, hogy egységes Csehszlovákiát akar, vagy sem­mit”, akkor az ellenkező hatással járna, felgyorsítaná az elszaka­dás folyamatát. „Ha a szlovákok számára elfogadhatatlanok a kö­zösségbe történő belépés feltéte­lei, akkor Csehszlovákia szétrob­ban” — hangoztatta. „Nem brutális szakadással és nem erőszakkal, hanem az Euró­pához történő békés csatlako­zással akarjuk megvalósítani a függetlenséget. Az ehhez vezető folyamatnak tiszteletben kell tartania mind a csehszlovák al­kotmányt, mind pedig a népek önrendelkezési jogát” — han­goztatta a szlovák kormányfő. A jugoszláv helyzettel kapcsolatos kérdésre válaszolva támogatta Szlovénia és Horvátország népé­nek önrendelkezési jogát, és kije­lentette: elvben minden népnek joga van az önrendelkezésre, s az ehhez vezető úton jó eszköz a népszavazás. „Ez első lépés lehet Szlovákia számára is” — mondotta az inter­júban. Jeruzsálem Baker sajtóértekezlete Az izraeli kormány haladékot kapott Washingtontól, s csak né­hány nap múlva válaszol az ame­rikai béketerv legújabb, a szom­szédos arab országok által már elfogadott változatára. Ez derült ki James Baker amerikai kül­ügyminiszter Jichak Samir izrae­li kormányfővel folytatott hétfői megbeszélései után tartott sajtó- értekezletén. Baker reményét fejezte ki, hogy Izrael néhány napon belül pozitív választ ad a közel-keleti békekonferencia összehívására vonatkozó amerikai javaslatra. Avi Pazner, Samir szóvivője a kétórás megbeszélés utáni sajtó- értekezleten szintén pozitívan szólt a tárgyalásokról. Mindazonáltal hangsúlyozta, hogy egyes problémákat még meg kell vitatni, s elmondta, hogy Baker, aki Jeruzsálemből Kuala Lumpurba, az ASEAN- államok békekonferenciájára lá­togat, Jeruzsálemben hagyja két legfontosabb közel-keleti tanács­adóját, hogy eltávolítsák a béke- konferencia útjában álló akadá­lyokat. Baker, aki korábban már többször is bírálta az izraeli tele­pítéspolitikát, a sajtóértekezleten elmondta, hogy továbbra is nézet- eltérés van közte és Samir között erre vonatkozóan, azonban hangsúlyozta, hogy ez nem függ össze a békefolyamattal. Vádemelés Stasi-főtisztek ellen Öngyilkos lett a Gandhi- gyilkosság gyanúsítottja Felakasztotta magát a Radzsiv Gandhi-gyilkosság egyik fő gya­núsítottja — közölték az indiai rendőrségen vasárnap. Az ügy azonban meglehetősen homá­lyos, ugyanis az illetőfelesége az indiai kormányfőhöz írott levelé­ben azt állítja, hogy férjével a rendőrség végzett. Nagarajan Sanmugam múlt héten szerdán került rendőrkéz­re, s nagy mennyiségű robbanó­anyag, továbbá titkos rádióadók nyomára vezette a nyomozókat India déli államában, Tamilná- duban. A gyanúsított szombatra virradóra megszökött a rendőr­ségi fogdából. A rendőrség szerint Sanmu­gam társtettese volt az India tra­gikus sorsú politikusa elleni me­rényletnek, s kapcsolatban állt azzal az asszonnyal, aki saját éle­te árán robbantotta fel a Radzsiv Gandhi életét kioltó pokolgépet. A szövetségi főügyész hétfőn vádat emelt a berlini főtörvény­széken öt egykori állambiztonsá­gi főtiszteden. A legnevezetesebb közülük Werner Grossmann ve­zérezredes (62), aki Markus Wolf nyugállományba vonulása után, 1986. november és 1990 márciu­sa között vezette a keletnémet ál­lambiztonsági szervezet felderí­tési főosztályát. Az államügyészség közlemé­nye szerint Grossmannt haza­árulás elkövetésével gyanúsítják. A másik négy ezredes, illetve alezredes ellen titkosszolgálat ja­vára végzett kémtevékenység a vád. Ezenkívül mind az öt sze­mély vádiratában szerepel a vesztegetés. Az egykori állambiztonsági főtisztek szabadlábon várják a per megkezdését. Grossmannt és Bernd Fischer ezredest tavaly októberben ideiglenesen őrizet­be vették, ám a vizsgálóbíró ha­tározata alapján később feltéte­lesen szabadlábra helyezték. Nincs döntés Magyar fegyvervásárlás Németországtól Németország nem döntött sem Magyarország, sem más ország esetében arról, hogy elad-e fegy­vereket és lőszert a volt keletné­met hadsereg készleteiből — kö­zölte hétfőn Bonnban Dieter Vo­gel, a bonni kormány szóvivője. A szóvivő a Kieler Nachrich­ten című lapban megjelent érte­sülésekre reagált, amelyek sze­rint Magyarország 340 millió márka értékben kap szovjet gyártmányú fegyvert Németor­szágtól. A fegyvervásárlási egyezmény tervezete 200 darab T-72-es harckocsi, ezenfelül he­likopterek, lövegek és lőszer el­adásáról szól, az üzletet Antall József miniszterelnök júliusi bonni villámlátogatásakor politi­kailag is szentesítették — írta a Kieler Nachrichten, s hozzáfűz­te: mindenesetre egyes körök­ben véleménykülönbségek van­nak annak megítélésében, hogy keletnémet fegyvereket külföldi államoknak egyáltalán eladja­nak-e. Újabb figyelmeztetés: Jönnek a kelet-európaiak Középtávon, a munkanélküli­ség ottani fokozódása és a gazda­sági kilátások egyre komorabbá válása miatt, a Kelet-Európából gazdasági okokból menekülők növekvő számával kell számol­niuk a fejlett nyugati államoknak — kongatta meg újra a vészha­rangot múlt hét végén nyilvános­ságra hozott jelentésében a leg­fejlettebb ipari államokat tömö­rítőszervezet, az OECD. A téma különösen Nyugat-Európát érinti érzékenyen, amit az is jól mutat, hogy az EK Bizottság hír- ügynökségi bulletinje az elsők között emelte ki a számos más kérdéssel is behatóan foglalkozó jelentés e vonatkozású előrejel­zését. Egy, a bizottság által a közel­múltban közzétett felmérés sze­rint napjainkban — hivatalosan — az Európai Közösség népessé­gének 2,5 százaléka (8,1 millió) a tizenkettek területén kívülről ér­kezett bevándorló (az illegálisan ott tartózkodók szamát mintegy további 2-3 millióra becsülik). Az e témában egymást követő jelentések emellett rendre arra is utalnak, hogy a gazdasági okok­ból bevándorlók legfrissebb utánpótlása mindenekelőtt Ke­let- es Közép-Európából várha­tó, illetve közülük sokan már meg is érkeztek. Az egyik, az „Europe” által is közölt bizottsági felmérés nem­rég különösen a Lengyelország­ból és Romániából közösségi te­rületre áttelepülni kívánók nö­vekvő arányára hívta fel a figyel­met, utalva egyúttal a „potenciá­lis” szovjet kivándorlók várható­an magas arányára is. (Egyes becslések jövő januártól akár a 20 milliós szovjet gazdaságime- nekült-hullámot sem tartják el­képzelhetetlennek — jegyzi meg az említett elemzés, hozzátéve, hogy valójában a szovjet-magyar kishatár megnyitásának tanulsá­gai nem feltétlen támasztják alá az efféle baljós előrejelzéseket. Mindenesetre a zsidók, a német ajkúak és az örmények, valamint a szakmunkások, egyes értelmi­ségi rétegek és a korábban kül­földön szolgált katonák esetében valószínűleg igen jelentősen megnő majd az országot végleg elhagyók, és közülük is az éppen Nyugat-Éurópát megcélzók szá­ma.) A lengyel bevándorlók között nem csekély azok hányada, akik csak időlegesen — igaz, visszaté­rően — telepednek meg vala­mely nyugati országban, valójá­ban rendszeresen hazatérnek szülőföldjükre is. Számukra né­hány, Nyugaton eltöltött hónap vagy akár hét is — amennyiben ez idő alatt mód nyílhatott mun­kavállalásra — általában olyan anyagi nyereséget jelent, hogy abból aztán relatíve kényelmes életvitel biztosítható az év Len­gyelországban eltöltött további részében — állapítja meg a jelen­tés. (Az OECD tanulmánya ugyanakkor arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy az egykori szocia­lista országok közül éppen a len­gyelek körében a legmagasabb arányú — több mint 7 százalékos — a munkanélküliség, ami szin­tén az idegenben való szerencsét próbálásra ösztökéli a munka­erőpiacról kiszorultakat.) Romániában, hivatalos jelen­tések szerint, a hatóságok az el­múlt hónapokban mintegy 133 ezer állampolgárnak tették lehe­tővé a kivándorlást. (Valójában — jegyzi meg a bizottság jelenté­se — ezeket az adatokat fenntar­tással kell kezelni, mivel számos „potenciális emigráns” a vi­szonylag bonyolult hivatalos út helyett „más megoldásokhoz” folyamodik. Tavaly csupán a né­met és az osztrák statisztikák ösz- szesen 159 ezer Romániából ér­kezettről tudósítottak.) A romá­nok esetében a célország az ese­tek elsöprő többségében Német­ország — az említett „hivatalos” 133 ezerből 102 ezren készültek oda —, ezt követi Magyarország (a fenti mintában 12 ezer), majd pedig az Egyesült Államok, Izra­el és Kanada. Magyarország és Csehszlová­kia esetében egyelőre nem lehet tömeges kivándorlásról vagy akár kivándorlási óhajról beszel­ni — sokkal inkább van szó a gaz­dasági szempontból nem kevés­bé súlyos következményekkel já­ró „brain drairí’-ről, a magasan képzett szakértői réteg Nyugatra szivárgásáról. A munkanélküli­ség rohamos tempójú növekedése azonban — figyelmeztet az OECD jelentése — itt is könnyen a munkaképes lakosság mind nagyobb hányadát a „külföldi megoldás” kipróbálására kény­szerítheti. Fóris György

Next

/
Oldalképek
Tartalom